EURÓPAI JOGI FIGYELŐ
DR. VIDA SÁNDOR*
Védjegyek összetévesztésének veszélye az EU Bíróságának ítélkezésében
Az utóbbi néhány évben az EU Bírósága1 a védjegyek összetéveszthetősége tárgyában több elvi jelentőségű ítéletet hozott, amelyeket érdemes elemezve is áttekinteni, függetlenül attól, hogy a hazai szakirodalom közvetlenül2 vagy közvetve (azaz a tagállamok bíróságainak ítélkezése kapcsán 3) már megemlékezett azokról.
A téma jelentőségére tekintettel ennyi ismétlés talán megengedhető.
Az EU Bíróságának ítélkezésénél a kiindulási alapot persze az EU Védjegyjogi Irányelve (a továbbiakban: irányelv) 4 képezi, amelynek kötelező rendelkezéseit a tagállamok saját belső jogukba beépítettek, vagy amelyeket önként átvettek (ez utóbbiak az ún. opcionális szabályok). Így járt el egyébként a magyar jogszabályalkotó is a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. létrehozásakor, valamint a 2003. május 1-jével hatályba lépő ún. „illeszkedési törvény” előkészítése alkalmával.
Némi támpontot nyújt ezen felül az EU Bírósága (valamint a tagállamok bíróságai és iparjogvédelmi hatóságai számára) az irányelv bevezető indokolásának 10. bekezdésében meghatározott néhány szempont, nevezetesen, hogy az összetéveszthetőség elbírálása alkalmával figyelembe veendő „a védjegy piaci ismertsége, a gondolattársítás, amelyet a bejegyzett védjegy vonatkozásában a használat előidézhet, valamint a védjegyek és az azokkal jelölt áruk hasonlóságának mértéke.”
A következőkben az egyes ítéletekből kiragadott idézetekkel mutatjuk be az EU Bíróságának állásfoglalásait. Ez persze csak pillanatfelvétel jellegű, hiszen ha az elmúlt néhány év alatt már hat jogértelmező ítélet született a vizsgált kérdésben, akkor ezeket alighanem továbbiak fogják követni.
Az összetévesztés veszélyének fennállása
Ez akkor állapítható meg, ha a közönség azt gondolhatja, hogy az áruk forgalomba helyezője ugyanaz a vállalat vagy ha egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalatok. 5 Példa:
(17) A bíróság joggyakorlata szerint az összetévesztés veszélye, figyelemmel az irányelv 5. cikk 1. b) pontjában foglaltakra, akkor áll fenn, ha a közönség azt gondolhatja, hogy az egymással szemben álló áruk vagy szolgáltatások ugyanattól a vállalattól származnak, vagy az adott esetben egymással gazdasági kapcsolatban álló vállalattól ... (Lloyd).
Ez a megállapítás egyenes következménye annak, hogy az EU Bíróságának állandó joggyakorlata szerint a védjegy alapvető funkciója, hogy az áru származására, valamint ezzel kapcsolatban meghatározott minőségére utaljon.
Gondolattársítás (asszociáció)
A tagországok néhány bíróságánál értelmezési problémát okozott az irányelv 4. cikk 1. b) pontjának az a rendelkezése, amely szerint az összetévesztés veszélye „magában foglalja annak veszélyét is, hogy a védjegyet gondolattársítás útján a korábbi védjeggyel kapcsolatba hozzák.” AzEUBírósága szerint azonban a két védjegy mondanivalójára visszavezethető asszociációs kapcsolat önmagában nem elegendő az összetéveszthetőség megállapításához.6 Példa:
(18) ... a gondolati képzettársítás (asszociáció) nem alternatívája az összetévesztés valószínűségének, hanem ez utóbbi körének meghatározására szolgál. Ezért e rendelkezés (gondolattársítás) nem alkalmazható, ha a fogyasztói összetévesztés veszélye (egyébként) nem áll fenn.
(26) A pusztán asszociációs gondolattársítás, amely alkalmas lehet arra, hogy a két védjegy közötti tartalmi megegyezésre tekintettel a forgalom az ezek közötti kapcsolatra következtessen, önmagában nem alapozza meg az összetévesztés veszélyét. (Sabel)
Másként kifejezve: az asszociációs kapcsolat csupán az egyik szempont az összetéveszthetőség elbírálása alkalmával, amely adott esetben (grafikai, hangzásbeli, jelentésbeli hasonlóságok fennállása esetén) az összetéveszthetőség mellett szólhat. Figyelemmel arra, hogy az európai védjegyjognak ezt a rendelkezését nálunk csak az „illeszkedési törvény” vezeti be, a „mások kárán tanulás” lehetősége a magyar jogászok számára ebben a kérdésben különösen kézenfekvő.
Átfogó mérlegelés
Az átfogó mérlegelésre való törekvés szükségessége több ítéletben is kifejezésre jut,7 beleértve az elsőfokú bíróság által hozott ítéleteket is. Példa:
(25) ... az összetévesztés veszélyének átfogó mérlegelése alkalmával az összehasonlítandó védjegyek által keltett képi, hangzásbeli és jelentésbeli képzetek által alkotott összbenyomás az irányadó, ahol is különösen az eltérő és a domináns elemekre kell figyelemmel lenni. Az irányelv 5. cikk 1. b) pontjából - amely „a közönség vonatkozásában jelentkező összetévesztés veszélye” kifejezéseket használja - következik, hogy az összetévesztés veszélyének átfogó értelmezése alkalmával az a döntő, hogy a védjegy miként hat az ilyen áru vagy szolgáltatás átlagos fogyasztójára. Az átlagos fogyasztó ugyanis a védjegyet általában összességében észleli, és nem ügyel az egyes részletekre. (Lloyd) A Lloyd-ítélet idézett 25. pontjának első mondatából kézenfekvő, hogy amikor maguknak a védjegyeknek a hasonlóságáról beszél az EU Bírósága, akkor a képi, hangzásbeli és jelentésbeli jellemzőket tartja szem előtt.
Az átlagos fogyasztó
Az EU Bíróságának jogegységesítő tevékenységéig a tagországok bíróságai más-más premisszákból kiindulva határozták meg az átlagos fogyasztó modelljét. Mind versenyjogi, mind védjegyjogi ügyekben egyes tagországok bíróságai a tájékozatlan, szinte együgyű fogyasztó fogalmából kiindulva paternalista módon védték a fogyasztót. Más tagországok bíróságai a tájékozott, értelmes fogyasztó modelljének szem előtt tartásával ítélkeztek. Az EU Bírósága ezt az utóbbi modellt tette magáévá.8 Ezzel kimondatlanul is abból indult ki, hogy Európában elvárható a fogyasztótól, hogy tájékozott legyen.
Ma már a versenyjogi, valamint a védjegyjogi ítélkezésben valamennyi tagország magáévá tette az „értelmes, tájékozott fogyasztó” modelljét. Azt azonban, hogy ezt sem lehet abszolutizálni, az EU Bírósága védjegyügyekben is ismételten kimondta.
(26) Az átfogó mérlegelés alkalmával a vizsgált árufajta vonatkozásában az átlagosan tájékozott, figyelmes és értelmes fogyasztót kell szem előtt tartani. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy az átlagos fogyasztónak csak ritkán van alkalma, hogy a különböző védjegyeket közvetlenül összehasonlítsa egymással, hanem kénytelen arra a pontatlan képre hagyatkozni, ami emlékezetében megmaradt. Ezenfelül azt is figyelembe kell venni, hogy az átlagos fogyasztó figyelme a különféle áruknál és szolgáltatásoknál eltérő (intenzitású) lehet. (Lloyd)
Kölcsönhatások
Logikailag az előzőekhez kapcsolódik a kölcsönhatások9 szerepének vizsgálata is. Példa:
(19) Az átfogó mérlegelés szükségessé teszi a tekintetbe jövő körülmények egymás közti kölcsönhatásának figyelembevételét, így különösen a védjegyek és az általuk jelölt áruk közötti hasonlóságokat. A vonatkozó áruk vagy szolgáltatások közötti alacsonyabb mértékű hasonlóságot kiegyenlítheti a védjegyek közötti nagyobb mérvű hasonlóság és fordítva.Akülönböző körülmények közötti kölcsönhatás az irányelv bevezető indokolásának 10. bekezdésében is kifejezésre jut, miszerint feltétlenül szükséges a hasonlóságnak a vizsgálata az összetévesztés mérlegelésénél, amely utóbbi különösen a védjegy piaci ismertségének fokától és a védjegy és a (későbbi) megjelölés közötti hasonlóság mértékétől, valamint az azok által megjelölt áruk és szolgáltatások hasonlóságának mértékétől függ. (Lloyd)
Az áru fogalma egyébként - akárcsak a legtöbb vizsgálati követelmény (a veszély fennállása, átfogó értelmezés, kölcsönhatás) - nevesítve is megjelenik, amint arra alább még visszatérünk.
A megkülönböztető erő
Az összetévesztés veszélye annál komolyabb, minél nagyobb a korábbi védjegy megkülönböztető ereje. Következik ebből a tézisből, hogy a nagyobb megkülönböztető erővel rendelkező védjegyek szélesebb körű oltalomra tarthatnak igényt, mint az egyszerű, a köznapi szóhasználat szerinti „normál” védjegyek, amelyeknek a megkülönböztető ereje alacsonyabb.
Az EU Bíróságának ezt a megállapítását10 nem minden országban fogadták a bírák lelkesedéssel, az egyik angol bíró például több ítéletében is értetlenségének ad kifejezést, majd utána fegyelmezetten megállapítja, hogy „but this is the law” (de így szól a törvény).
(38) ... a bíróság megállapította, hogy az összetévesztés veszélye annál nagyobb, minél nagyobb a korábbi védjegy megkülönböztető ereje ...
(39) ... a bíróság tehát megállapította, hogy a korábbi védjegy különös megkülönböztető ereje az összetévesztés veszélyét fokozhatja, és hogy a védjegy és a megjelölés jelentésének hasonlósága esetén ez hozzájárulhat ennek a veszélynek a keletkezéséhez ...
(41) A védjegy ismertsége tehát, ha ez bizonyított, olyan szempont - más egyebek mellett -, amelynek bizonyos jelentősége lehet. Ennek következtében az olyan védjegyek, amelyek különösképpen ismertségük miatt nagy megkülönböztető erővel rendelkeznek, szélesebb körű oltalmat élveznek, mint az olyan védjegyek, amelyeknek megkülönböztető ereje alacsonyabb ... (Marca/Adidas)
A megkülönböztető erő vizsgálata, illetve megítélése alkalmával számos tényezőt kell figyelembe venni, mondja az EU Bírósága.11
(23) Így az elbírálás alkalmával különösen azokat a tulajdonságokat kell figyelembe venni, amelyekkel a védjegy eredendően rendelkezik, beleértve azt a körülményt, hogy tartalmaz- e olyan elemeket, amelyek azon áruk vagy szolgáltatások tekintetében, amelyekre a védjegyet bejegyezték, leíróak, továbbá a védjegy piaci részesedése, a használat intenzitása, annak földrajzi kiterjedtsége, továbbá annak időtartama, a vállalatnak a védjeggyel kapcsolatos reklámráfordításai, az érdekelt forgalmi köröknek az a hányada, amely az árukat és szolgáltatásokat a védjegy alapján mint meghatározott vállalatot ismeri fel, valamint ipari és kereskedelmi kamarák vagy egyéb szakmai szervezetek nyilatkozatai. (Lloyd)
A paletta elég széles, de ez nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy a megkülönböztető erő elismerésének messzemenő jogi és gazdasági következményei lehetnek az összetéveszthetőség elbírálása kapcsán.
Áruhasonlóság
Az összetévesztés veszélyének elbírálása alkalmával persze nemcsak a védjegyeket kell vizsgálni önmagukban, hanem azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat is, amelyeknek egymástól való megkülönböztetésére a védjegyek szolgálnak. Példa:12
(23) Az érintett áruk és szolgáltatások hasonlóságának mérlegelésénél - amint arra Franciaország kormánya, Nagy-Britannia kormánya és a Bizottság rámutattak - minden olyan releváns körülményre tekintettel kell lenni, amely az árukra és szolgáltatásokra jellemző. Ilyen különösen azok jellege, rendeltetése és használata, valamint azoknak az a természete, hogy egymással versenyző vagy egymást kiegészítő szolgáltatások. (Canon)
Zárszó
Az EU Bírósága gyakorlatának13 szintetizálását célzó ismertetésével e sorok szerzője persze nem áll egyedül. Német, 14 francia,15 angol16 szerzők is szükségét látták már hasonló elemző áttekintés közzétételének.
Amint azt elöljáróban megjegyeztük, az EU Bíróságának elemző, dokumentáló jellegű feldolgozása pillanatfelvétel értékű. Ezenfelül más jellegű védjegyügyekben (lajstromozhatóság, érvényesség, jóhírűség, jogkimerülés stb.) is hétről hétre hoz azEUBírósága új és új ítéleteket.
Úgy gondoljuk azonban, hogy amikor a csatlakozás következtében egyik napról a másikra mintegy kétszázezer közösségi védjegy, illetve bejelentés oltalmát kell Magyarországnak elismernie, az idehaza már bejegyzett korábbi jogok jogosultjai számára az összetéveszthetőség kérdése lesz mind jogilag, mind gazdaságilag az egyik legfontosabb téma.
* - jogtanácsos, Danubia Szabadalmi és Ügyvédi Iroda
1 - "High Court of Justice", "Cour de justice des Communautés européennes", "Europäischer Gerichtshof", valójában másodfokú bíróság. A külföldi terminológiát követve az "EU Bírósága" megnevezést használjuk. (Az EU Elsőfokú Bírósága ugyancsak Luxemburgban székel.) Jogértelmezési kérdésekben, a tagállamok bíróságainak megkeresése alapján, az EU Bírósága első és végső fokon jár el. Indokolja ezt, hogy a tagállamokból érkező jogértelmezési megkeresések "feladói" igen gyakran az ottani legfelsőbb bíróságok.
2 - Dr. Árva Katalin: Szemelvények az EU Bíróságának a Tanács Első Védjegyjogi Irányelvéhez kapcsolódó gyakorlatából (Sabel/Puma, Marca Mode/Adidas ítéletek). Védjegyvilág, 2002, 1. szám, p. 9.; uő: A Tanács Első Védjegyjogi Irányelvéhez kapcsolódó gyakorlat (Chevy-ítélet). uo. 2002, 2. szám, p. 37
3 - Dr. Vida Sándor: Az EU Bírósága gyakorlatának hatása a francia ítélkezésre (Chevy-, Canon-ítéletek). Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2002, 6. szám, p. 36; uő: Az EU Bírósága határozatainak tükröződése a Brit Törvényszék ítéleteiben (Canon-, Lloyd-, Chevy-ítéletek). uő. 2003, 2. szám p. 25; uő: Az EU Bírósága gyakorlatának hatása a német ítélkezésre: Védjegyek összetéveszthetősége (Ideal Standard II, Canon-, Sabel/Puma-, Lloyd-, Marca Mode/Adidas-, BMW-ítéletek). uo. 2003, 5. szám, p. 42
4 - A tagállamok védjegyjogának közelítéséről szóló 89/104 EGK Irányelv, O. J. L 40/1 (1989)
5 - SABEL-ítélet 16. pontja, CANON-ítélet 29. pontja, LLOYD-ítélet 17. pontja - A főszövegben mindig csak a legutóbbi ítéletet idézzük, mivel az vagy ismétli a korábbi(aka)t, vagy ahhoz valamit még hozzátesz, s így a legkiforrottabb.
6 - SABEL-ítélet 18., 26. pontja
7 - LLOYD-ítélet 25. pontja
8 - LLOYD-ítélet 26. pontja
9 - LLOYD-ítélet 19. pontja
10 - SABEL-ítélet 22. pontja, CANON-ítélet 20. pontja, LLOYD-ítélet 20. pontja, MARCA/ADIDAS-ítélet 38., 39., 41. pontja
11 - LLOYD-ítélet 23. pontja
12 - CANON-ítélet 23. pontja
13 - A jelen cikkben hivatkozott ítéletek az EU Bíróságának honlapján (www.europa.eu.int/eur-lex) valamennyi uniós nyelven olvashatók. Ügyszámok: BMW C-63/97 ,Canon C-39/97, Chevy C-375/97, Ideal Standard II. C-232/94, Lloyd C-342/97, Marca/Adidas C-425/98, Sabel/Puma C-251/95
14 - R. Ingerl: Die markenrechtliche Rechtsprechung des EuGH:Weichenstellungen für die Entwicklung des europäischen Markenrechts.GRUR Int., 2001, p. 586
15 - A. R. Bertrand: Le Droit des Marques, des Signes Distinctis et des Noms de Domaine, 2. kiadás. Párizs, 2002, p. 271
16 - A. Mountstephens: Das Markenrecht in Grossbritannien und Nordirland. Köln-Berlin-Bonn-München, 2003, p. 223