 |
165 éve született Ferdinand Zeppelin (Konstanz, 1838. 07. 08. - Berlin, 1917. 03. 08.) német katonatiszt, feltaláló
Katona volt, több háborúban vett részt, altábornagyi rangig vitte. Rendelkezési állományba helyezése után, 1891-ben kezdett a repülés problémájával foglalkozni. Óriási erőfeszítések árán, számtalan kudarc után végül is siker koronázta próbálkozásait: a magyar Schwarz Dávid terveinek megvásárlásával és továbbfejlesztésével sikerült merev testű, kormányozható léghajót építenie. Első eredményesen repülő léghajója 128 m hosszú volt, és 16 elválasztott gázzsákot tartalmazott. Két 16 lóerős motor szolgáltatta a légcsavarokon keletkező húzóerőt, oldal- és magassági kormányaival már teljesen kormányozhatónak bizonyult. 1900-ban a Bodeni-tó feletti próbautakon 31 km/ óra sebességet ért el. Még megérhette léghajóinak az I. világháborúban aratott harctéri sikereit is.
 |
155 éve született Eötvös Loránd (Buda, 1848. 07. 27. - Budapest, 1919. 04. 08.) fizikus, egyetemi tanár, akadémikus
1891-1892-ben a pesti egyetem rektora, 1889-1905 között az MTA elnöke volt. Az ő kezdeményezésére alakult 1891-ben a Mathematikai és Physikai Társulat, amelynek elnöke is lett. Egy ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, s első kurátora az általa 1895-ben alapított - édesapjáról, báró Eötvös Józsefről elnevezett - Eötvös-kollégiumnak. Fizikusként legnevezetesebb alkotása a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztett torziós inga. Új módszert dolgozott ki a felületi feszültség mérésére is, és felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést. Igazolta, hogy a gravitációs erő független a tömeg anyagi minőségétől, s a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának igazolásával ő teremtette meg az általános relativitáselmélet kísérleti alapjait. Halálakor Einstein szerint "a fizika egyik fejedelme szállt sírba". 1950-től az ő nevét viseli a budapesti tudományegyetem.
110 éve született Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. 09. 16. - Woods Hole, 1986. 10. 22.) Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus
Budapesten 1917-ben kapott orvosi diplomát, majd Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett. Hazatérve, 1918-ban a szegedi egyetemen lett tanszékvezető professzor, s rövid idő alatt biológiai kutatóbázist hozott létre. A sejtlélegzés tanulmányozása során a paprikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet - utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására - aszkorbinsavnak nevezett el. Ezért - eddig is még egyetlen Magyarországon dolgozó tudósként - 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársavkatalízis vonatkozásában". A II. világháború idején jelentős szerepet játszott a különbéke-törekvésekben, több titkos tárgyaláson vett részt. 1945-47-ben a budapesti tudományegyetem tanára volt. 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol kutatásait a Woods Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta. Fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt. Főbb művei: Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok, 1937; Studies on biological oxidation and some of its catalysis, 1937; Studies on muscle, 1945; Chemistry of muscular contraction, 1947; Chemical physiology of contraction in body and heart muscle, 1953; Bioenergetics, 1957; Introduction to a submolecular biology, 1960; Egy biológus gondolatai, 1970; Az élő állapot, 1973; Az élet jellege, 1974; Válogatott tanulmányok, 1983.
 |
90 éve halt meg Rudolf Diesel (Párizs, 1858. 03. 18. - La Manche csatorna, 1913. 09. 29.) német gépészmérnök, a róla elnevezett belső égésű motor feltalálója
1880-tól a Linde-cég párizsi cégénél dolgozott, s belső égésű motort akart építeni. 1890-ben - amikor új posztot kapott a Linde-cégnél Berlinben - eljutott a dízelmotor gondolatához. A róla elnevezett dízel hajtómű lényege, hogy a sűrítés közben felhevült gázolaj-levegő keverék elektromos szikra nélkül, öngyulladással is berobban. 1892-ben német fejlesztési szabadalmat kapott, s a következő évben Egy racionális gőzgép elmélete és konstrukciója címmel közreadta motorjának leírását. Ezután német cégek támogatásával egyre sikeresebb modelleket épített, és 1897-ben bemutatott egy 25 lóerős, négyütemű motort, amelynek egyetlen, függőleges hengere volt. Motorjának jó hatásfoka és viszonylag egyszerű felépítése azonnali piaci sikert aratott, és a jogdíjakból Diesel nagy vagyont szerzett. Furcsa körülmények között halt meg: a La Manche csatornán minden valószínűség szerint vízbe esett a Londonba tartó Dresden postagőzös fedélzetéről és a tengerbe fulladt.
75 éves a helikopter
1928. szeptember 9-én emelkedett fel Kispest mellett az első pilóta irányította helikopter, amelynek konstruktőre és vezetője Asbóth Oszkár volt. Az AH jelű "óriási szitakötő" nagy sebességet ért el, majd képes volt hosszú ideig egy helyben lebegni, s a pilóta irányításával tetszőleges irányban haladni.
 |
50 éve halt meg Mihály Dénes (Gödöllő, 1894. 07. 07. - Berlin, 1953. 08. 29.) gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg elismert úttörője
Az első világháború előtt kezdte meg kísérleteit a hangnak fényelektromos úton való rögzítésére. 1916-ban készült el első kísérleti készüléke, amely felvett és le is játszott hangosfilmet. 1919-ben mutatta be tökéletesített Telehor nevű készülékét, amely több kilométeres távolságra állóképek közvetítésére alkalmas, azaz valójában képtávíró volt. Mivel Magyarországon már nem volt előrelépési lehetősége, ezért 1924-től Németországban dolgozott. Továbbfejlesztett találmányával 1919. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomás - először a világon - mozgó televíziós közvetítést adott. E készülékét E. H. Taub német fizikussal továbbfejlesztette, s 1935-ben mutatta be vevőkészülékét, amellyel a 240 soros képek 2,5x3 méteresre voltak közvetíthetők. A hitleri uralom alatt üldözötteket rejtegetett, ezért internálták, ahol tüdőbajt kapott.
50 éve halt meg Pekár Dezső (Arad, 1873. 11. 17. - Budapest, 1953. 07. 04.) fizikus, geofizikus, akadémikus
Eötvös Loránd mellett kezdett kutatni, s részt vett az Eötvös-ingával folytatott laboratóriumi mérésekben. Ismeretterjesztő előadásokon Magyarországon ő számolt be először a spektroszkópokról és a rádiumról. 1915-től már állami főgeofizikusként működött. 1917-től a torziós ingával földgáz után kutatott a Hortobágyon, majd Eötvös halála után ő irányította a geofizikai méréseket. Az általa vezetett geofizikai intézet az I. világháború után egyre nagyobb hírnévre tett szert, az alkalmazott mérési módszereket tanfolyamokon oktatták külföldiek számára is, műszereiket külföldön is értékesítették.
Forrás: Évfordulónaptár 2003. (MTI Sajtóadatbank)