Kiss Zoltán
Áfa- és kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség közös jogkezelés körében nyújtott szolgáltatás esetén
Általános forgalmi adó és közös jogkezelés
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) értelmében közös jogkezelésnek minősül a szerzői művekhez, az előadóművészi teljesítményekhez, a sugárzott vagy vezetéken átvitt műsorokhoz, valamint a filmelőállítói teljesítményekhez kapcsolódó és a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján. Az Szjt.-ben meghatározott körben - a jogosultak helyett és nevében - a közös jogkezelő szervezetek végzik a jogdíjak (átalányösszegek) felhasználóktól történő beszedését, majd ezt követően a befolyt díjaknak a jogosultak közötti felosztását. A ténylegesen kifizetésre kerülő jogdíjak összege a tárgyévi felhasználási adatok beérkezése és feldolgozása után, felosztási szabályzat alapján kerül megállapításra.
A közös jogkezelésnél tehát egy sajátos közvetített szolgáltatással állunk szemben, amikor a jogkezelő szervezet (közvetítő) előbb kerül az adóalap meghatározásához szükséges adatok birtokába, mint maguk a szerzők és az egyéb jogosultak. Ebből az is következik, hogy a jogosultak nem képesek az adófizetési kötelezettségüknek az adott bevallási időszakban eleget tenni. Ezt a problémát küszöböli ki az áfatörvény 2000. januárjától hatályos módosítása akként, hogy közös jogkezelés körében nyújtott közvetített szolgáltatás esetében a szerzők és egyéb érintett jogosultak, tehát a közvetített alapszolgáltatást a közvetítőnek történő szolgáltatást nyújtók teljesítésének időpontját az ellenértékről szóló értesítés kézhezvételének napjában állapítja meg.
A fentiek kapcsán ki kell térnünk a közös jogkezeléssel összefüggő áfa-fizetési kötelezettségre is. 1999. december 31-éig a helyzet meglehetősen ellentmondásos és áttekinthetetlen volt. A bizonytalan helyzetet a közös jogkezelés önálló statisztikai besorolásával lehetett feloldani. Az Szjt. alapján közös jogkezeléssel csak az érintett jogosultak által önkéntesen létrehozott, tagsággal és önkormányzattal rendelkező, a tevékenységét non-profit jelleggel folytató szervezet foglalkozhat. A kulturális, illetve a közhasznú tevékenységek kedvezményezett jellegére figyelemmel indokolt lett volna a közös jogkezelést az előadóművészettel (SZJ 92.31.21) és a művészeti alkotótevékenységgel (SZJ 92.31.22) egy csoportban szerepeltetni. Ebben az esetben ez a tevékenység áfa szempontjából osztotta volna az alaptevékenység (92.31 Alkotó-, előadóművészet) sorsát, vagyis 12 százalékos kulcs szerint adózott volna. Ezzel szemben 2000. január 1-jétől a közös jogkezelés a 74.84 gyűjtőszám (Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás) alatt nyert besorolást, mint "74.84.16.2 Jogok kezelése". E gyűjtőkategória alá tartozó szolgáltatások ugyanakkor a 25 százalékos adómérték szerint adóznak.
Az APEH Adónemek Főosztályának a közös jogkezelés áfabesorolásával kapcsolatos (1223403883 számú) állásfoglalása más következtetésre jutott. Ezek szerint a közös jogkezelési tevékenység közvetített szolgáltatásnak tekinthető, mivel a jogkezelést végző egyesület - közvetítőként - ugyanazt a szolgáltatást nyújtja harmadik személyek felé, mint a szerző. Ezek: szerzői és szomszédos jogok érvényesítése, vagyoni jogok saját nevében történő gyakorlása. Ebből következően a közös jogkezelő szervezet által, a szerző javára, saját nevében végzett tevékenység közvetített szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen az alkalmazandó közterhek szempontjából a szerzői szolgáltatásnyújtással esik egy tekintet alá, ezért 12 százalékos áfa terheli. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mely közös jogkezelők jogosultak (kötelesek?) eszerint a jogértelmezés szerint eljárni: csak az ARTISJUS, mint az állásfoglalás egyedüli címzettje, vagy pedig valamennyi, az SZJ 92.31.22 alá tartozó művészeti alkotások közvetítésében résztvevő jogkezelő szervezet? Mivel az állásfoglalásnak egy címzettje van, normatív kötőerővel nem rendelkezik, sőt a szövegezése inkább véleményt, semmint hatósági kötelező állásfoglalást tükröz, az látszik a helyes következtetésnek, hogy az említett állásfoglalás csak a címzettjére tartalmaz követendő rendelkezést.
Kulturálisjárulék-fizetés és közös jogkezelés
2001. február 6-ától hatályos a 2000. évi CXL. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkat.) módosításáról. A törvénymódosítás egyik célja az volt, hogy az Nkat. Mellékletét hozzáigazítsák a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő vámtarifaszámokhoz, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) változásaihoz. A törvény Mellékletének szükségszerű átdolgozása lehetőséget adott arra, hogy bizonyos érdemi változtatásokra is sor kerüljön a járulékköteles termékek és szolgáltatások körében. Ennek keretében a törvény szövegének a módosítása pontosította az alkotóművészeti tevékenység és az előadóművészi tevékenység járulékmentességét az új SZJ besorolás szerint. A változtatás kapcsán többekben is felmerült, hogy a közös jogkezelési tevékenység nem került-e át a járulékköteles szolgáltatások körébe?
A kérdés megválaszolásához a korábbi normaszövegből kell kiindulni. Az Nkat. módosítását megelőző szöveg [5. § (2) bekezdése] így szólt: "A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző- és iparművészeti alkotások járulékmentesek. Mentesek továbbá a járulék fizetése alól az eredeti szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások és szolgáltatások, valamint az előadóművészi tevékenység. Kivéve a szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások SZJ 1916 számából a 191623 és 191629, valamint az SZJ 1919 szolgáltatás keretében végzett tevékenység." Az új szöveg pedig a következő: "A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások járulékmentesek. Járulékmentes továbbá a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ 92.31.2-ből) - ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 52.48.37) -, valamint az előadóművészi tevékenység (SZJ 92.31.21)."
Látható tehát, hogy a változás csupán annyi, hogy míg a korábbi szabályozás az eredeti szerzők által értékesített alkotások és szolgáltatások esetében tette lehetővé a mentességet, addig az új törvényszöveg az alkotáshoz és a szolgáltatáshoz kapcsolja az eredetiséget. Ebből az következik, hogy a szerző vonatkozásában gyengült, az alkotások és szolgáltatások tekintetében pedig szigorodott a törvényi mentesség feltételrendszere. Az új szabályozás fogalom-meghatározása világosan azt fejezi ki, hogy járulékmentes a szerző, illetőleg a vele egyenértékű, valamilyen formában és tevékenységében helyébe lépő személy vagy szervezet által végzett műértékesítési tevékenység, amennyiben az értékesítés tárgya az alkotó szerzői jogvédelem alatt álló eredeti alkotása. Összefoglalva: a régi szabályozás a hangsúlyt inkább a szerzőre helyezte, a módosítás viszont a műre, az alkotásra koncentrál.
Hasonló következtetésre jutunk, ha az APEH Adónemek Főosztályának a közös jogkezelés áfaszempontú megítélése tárgyában hozott állásfoglalásából indulunk ki. Eszerint a közös jogkezelési tevékenység közvetített szolgáltatásnak tekinthető, mivel a jogkezelést végző egyesület - közvetítőként - ugyanazt a szolgáltatást nyújtja harmadik személyek felé, mint a szerző. Ezek: szerzői és szomszédos jogok érvényesítése, vagyoni jogok saját nevében történő gyakorlása. A közös jogkezelési tevékenység tehát a szerző helyett és javára végzett (közvetítő) szolgáltatás és mint ilyen, az alkotóművészeti tevékenységgel esik egy tekintet alá. Mindebből az APEH is arra a következtetésre jutott, hogy a közös jogkezelő egyesület főszolgáltatása "az SZJ 92.31.22 alá tartozván 12 %-os adómértékkel számlázandó". Ha tehát az áfa tekintetében a közös jogkezelés osztja az alkotóművészeti tevékenység "sorsát", akkor ugyanez a helyzet a kulturális járulékkal is. Márpedig az alkotóművészeti tevékenységen belül a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás után eddig sem kellett és a jövőben sem kell kulturális járulékot fizetni. Az egyetlen zavaró körülmény az új szabályozásban hivatkozott SZJ-megjelölés (SZJ 92.31.2-ből). E kódszám az Alkotó- és előadóművészet gyűjtőkategóriája. Kétségtelen tény, hogy precízebb és pontosabb hivatkozás lett volna az "SZJ 92.31.22-ből" jelzőszám használata, ami a Művészeti alkotótevékenység besorolási száma. Ennek ellenére a törvényben szereplő hivatkozás sem lehet zavaró vagy félreérthető, mivel az SZJ 92.31.2 nyilvánvalóan magába foglalja az SZJ 92.31.22-t, mint alkategóriát. Az pedig, hogy nem "SZJ 92.31.2" szerepel a törvényben, hanem "SZJ 92.31.22-ből", csupán azt fejezi ki, hogy a jogalkotó nem magát az alkotótevékenységet (ide tartozik a művészeti alkotások megtervezése, helyreállítása is!) akarja mentesíteni, hanem a szerző eredeti műveinek szerző általi értékesítését. (Az alkotótevékenység vonatkozásában nem is jöhet szóba a kulturális járulék, tekintve, hogy a mű megalkotásának folyamatában általában nem történik számlakibocsátás vagy más számlát keletkeztető jogi aktus, csak a már elkészült mű (részlet) értékesítésekor, vagyis a felhasználás engedélyezésekor. (A jövőben megalkotott műveknél is ez a helyzet.) A "92.31.22-ből" tehát csak azt fejezi ki, hogy a teljes tevékenységből az értékesítés járulékmentes, ami a szerzőnek éppen elég. Ez a "szűkítés" nem érinti hátrányosan a jogkezelőket sem, hiszen a jogkezelők éppen hogy az értékesítést végzik a szerzők helyett, a szerzők javára saját nevükben.
Ha elméletileg a KSH besorolását tekintenénk irányadónak (ez kizárt az APEH említett állásfoglalása miatt) és a közös jogkezelést az SZJ 74.84.16.2. (Jogok kezelése) alá sorolnánk be, akkor sem állna fenn kulturális járulékfizetési kötelezettség, mivel a törvény ezt a szolgáltatást nem vonta be a járulékkörbe. 2001. februárjától ugyanakkor kulturális járulékot kell fizetni a "Személyek, művek közvetítése" után (SZJ 74.84.16.1), de ez nem a közös jogkezelést, hanem a klasszikus impresszálási, promóteri, egyedi ügynöki tevékenységet jelenti.