NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezet
Az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezet (African Intellectual Property Organisation, OAPI) 2001. január 2-ától kezdve a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében átvevő hivatalként működik az OAPI tagállamainak állampolgárai és lakosai számára. Korábban ilyen feladatokat csak a Nemzetközi Iroda látott el.
2. Amerikai Egyesült Államok
A) 2000. november 7-én megváltoztatták a leírás, az igénypontok és a kivonat módosítására vonatkozó szabályokat, de ezek csak 2001. március 1-jétől kezdve válnak kötelezővé. Az új szabályozás szerint a leírás és a kivonat változtatásait egy teljes bekezdés vagy egy teljes oldal vagy a teljes leírás, illetvekivonat kicserélésével kell elvégezni, és egyidejűleg be kell nyújtani az eredeti szövegben végzett javításokat is bemutató másolatot.
Az igénypontok módosításakor a teljes igénypontot kell benyújtani tiszta módosított formában, vagyis zárójelek és aláhúzások nélkül, de az igénypont számozása után zárójelben meg kell adni az igénypont státuszát (például amended", twice amended" vagy new"), és itt is be kell nyújtani az eredeti igénypontot a változtatások bejegyzésével.
B) 2000. szeptember 8-án megváltozott a kisvállalati státuszra vonatkozó szabályozás. Ennek megfelelően nem kell benyújtani ilyen tárgyú nyilatkozatot (Declarationt), hanem elegendő, ha a kisvállalati jellegre vonatkozó állítást (Assertion) az amerikai szabadalmi ügyvivő írja alá.
Korábban a kisvállalati státusz alapján esedékes illeték visszafizetését a nagyvállalati státuszra vonatkozó befizetést követő két hónapon belül lehetett kérni. Ez az időtartam most három hónapra változott.
C) 2000. november 7-től kezdve a kivonatok nem tartalmazhatnak 150 szónál többet. Ezt megelőzően a kivonat hossza 50-250 szó lehetett.
D) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (Court of Appeals for the Federal Circuit) 2000. november 29-én a Az amerikai szabadalmi jogban az ekvivalencia-tan (Doctrine of Equivalents) lehetővé teszi, hogy egy szabadalom oltalmi körét az igénypontok szövegénél tágabban értelmezzék. A PHE gátolja az oltalmi kör kiterjesztését, mert az elővizsgálati események folyományaként a szabadalmas nem állíthatja, hogy a szabadalom oltalmi köre olyan tárgyra is kiterjed, amelyről az elővizsgálati eljárás során lemondott. A fenti bírósági döntés szerint ilyen befolyással kell számolni, amikor egy igénypont megváltoztatása azért történik, hogy a bejelentő biztosítsa a szabadalmazhatóságot a technika állásának figyelembevétele mellett.
A bíróság szerint ilyen befolyás nem csak akkor forog fenn, amikor a bejelentő a technika állásától való elhatárolás miatt módosítja a leírást, hanem minden olyan módosítás esetében is, amelynek célja, hogy a szabadalmazás bármilyen követelményének eleget tegyen, ideértve az önkéntes módosításokat is, amilyen például az előzetes módosítás" (Preliminary Amendment). Ennek megfelelően a bejelentés benyújtása után eszközölt minden módosítás, amely a törvényes követelmények kielégítését célzó bármilyen okból szűkíti egy igénypont oltalmi körét, PHE-t képez a módosított igénypontelem vonatkozásában (de a módosítatlan igénypontelemekre nézve nem). Ebből következik, hogy a módosított igénypontelemre nem alkalmazható az ekvivalencia-tan, ha PHE forog fenn.
A fenti döntés jelenleg törvény hatályú, bár lehetséges, hogy az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság (U. S. Supreme Court) meg fogja változtatni.
A fentiekből következik, hogy az Amerikai Egyesült Államokban benyújtott szabadalmi bejelentések igénypontjait még a benyújtás előtt célszerű az amerikai joggyakorlatnak megfelelően módosítani.
3. Ausztrália
A) Az Ausztrál Szövetségi Bíróság teljes tanácsa által a Bristol-Myers Sqibb v Faulding Az ügy a BMS két kisszabadalmával kapcsolatban benyújtott fellebbezésre vonatkozott. Mindkét kisszabadalom taxol adagolását igényelte rák kezelése kapcsán.
A 641 894 számú kisszabadalom 1. igénypontjának szövege:
Módszer taxol adagolására rákban szenvedő betegeknek, amely abban áll, hogy 6 órát meg nem haladó időtartamon át 135-175 mg/m2 A 651 307 számú kisszabadalom 1. igénypontjának szövege:
Módszer taxol adagolására rákban szenvedő betegeknek, amely abban áll, hogy 6 órát meg nem haladó időtartamon át 135-175 mg/m2 A kisszabadalmak alapján Faulding orvosoknak és kórházaknak taxolt adott el olyan használati utasítással, amely ismertette a gyógyszer alkalmazásakor adandó dózist és az adagolás időtartamát. BMS bitorlási pert indított Faulding ellen, aki viszont a szabadalom megsemmisítésére indított eljárást arra hivatkozva, hogy az orvosi kezelésre vonatkozó módszerek eleve nem szabadalmazhatók.
Az 1990. évi Ausztrál Szabadalmi Törvény 18. szakasza szerint olyan találmányokra lehet szabadalmat adni, amelyek a Monopólium Törvény 6. szakaszának értelmében gyártási módszerek, és amelyek a technika állásához viszonyítva újak, feltalálói tevékenységen alapszanak, hasznosak, és az elsőbbség időpontja előtt nem álltak titkos használatban.
A Monopólium Törvény 6. szakasza szerint nem engedélyezhető szabadalom, ha annak megadása általában helytelen lenne. A tárgyaláson Faulding azzal érvelt, hogy az orvosi kezelési módszerek nem szabadalmazható találmányok, mert általában helytelen lenne ilyen módszerekre bárkinek kizárólagos jogot adni.
A tárgyaláson a bíró egyetértett Fauldinggel, megállapítva, hogy a szabadalmak érvénytelenek többek között azért, mert nem gyártási módot igényelnek, és mert a Monopólium Törvény 6. szakaszának értelmében általában helytelen" szabadalmat adni ilyen módszerre.
BMS a Teljes Szövetségi Bírósághoz (Full Federal Court) fellebbezett, amely azonban a fellebbezést elutasította arra hivatkozva, hogy az igényelt találmány nélkülözte az 1990. évi törvény által megkövetelt újdonságot. A bíróság megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor azt állította, hogy a szóban forgó kisszabadalmak általános alkalmatlanság miatt érvénytelenek. Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben a Szövetségi Bíróság szerint a kisszabadalmak nem nélkülözték a feltalálói tevékenységet.
A másodfokú bíróság egyhangú ítélettel elutasította az elsőfokú bíróságnak azt a következtetését, hogy az orvosi kezelési módszerek nem szabadalmazhatók, mert nem lehet logikai különbséget tenni az emberi test kezelésére szolgáló termék és egy kezelési módszer szabadalmazhatósága között.
A Szövetségi Bíróság ítéletének ismeretében egyértelműnek tűnik, hogy az emberi test kezelésére szolgáló módszerek Ausztráliában szabadalmazhatók.
A fenti bírósági döntés egy másik lényeges vonása, hogy leszögezi: az ausztráliai szabadalmi leírásokban szereplő irodalmi hivatkozások a szabadalmat érvénytelenné tehetik, mert annak elismeréseként tekinthetők, hogy a szabadalom tárgya közismert Ausztráliában. Ezért az ausztráliai szabadalmi bejelentésekben célszerű törölni az irodalmi hivatkozásokat.
A bírósági ítélet azt is leszögezi, hogy szabadalombitorlást követhet el az is, aki árut vagy anyagot szolgáltat mások számára egy igényelt eljárás lefolytatásához. Ennek megfelelően tehát Ausztráliában a közvetett bitorlás nem megengedett.
A fenti bírósági ítélet ütközik az új-zélandi gyakorlattal, amely nem engedélyez ilyen igénypontokat. Új-Zélandon szabadalmazhatók az ún. svájci típusú igénypontok (Az X vegyület alkalmazása Y betegség ellen használható gyógyászati készítmény előállítására"). Ausztráliában az ilyen igénypontok érvényessége bizonytalan.
B) Az ausztrál szabadalmi törvény 40(2)(a) pontja szerint egy szabadalmi leírásnak a találmányt teljesen le kell írnia, ideértve a találmány megvalósításának legjobb módját" is. E követelmény kielégítésének hiánya alapján a szabadalom elégtelen" (insufficient). Az elégtelenség ok a felszólalásra és a szabadalom megvonására.
A törvény szövege szerint a kielégítő kinyilvánításnak két követelménye van: le kell írni
a) a találmányi haladás jellegét és
b) a bejelentő számára ismert legjobb megvalósítási módot.
Az a) követelmény mérlegelése alapján hozott döntést az új, dél-walesi Ausztrál Szövetségi Bíróság (NSW Federal Court of Australia) az Arico Trading International Pty Ltd. v. Kimberly-Clark Australia Pty Ltd. fellebbezési ügyben. A fellebbezést az 586 633 sz., Pelenkák elasztikus oldalzsebekkel" tárgyú ausztrál szabadalom tulajdonosa, Kimberly nyújtotta be arra hivatkozva, hogy Arico olyan pelenkákat importált és forgalmazott, amelyek bitorolták fenti szabadalmát. Arico ellenintézkedésként arra hivatkozott, hogy a szabadalom érvénytelen. A bíróság ítélete szerint a szabadalom érvényes volt és azt az Arico bitorolta.
Arico az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, és ismét arra hivatkozott, hogy a szabadalom érvénytelen legalább azért, mert a leírás nem kielégítő, vagyis nem írja le teljesen a találmányt, ideértve a találmány megvalósításának legjobb módját. Érvelése szerint a leírás szakember számára elegendő kitanítást tartalmazott ugyan ahhoz, hogy a találmány szerinti terméket elő tudja állítani, azonban nem volt teljesen ismertetve a találmányi haladás (inventive advance).
A szabadalom olyan javított pelenkára vonatkozott, amely belső bélésén egy fület tartalmaz. Megállapították, hogy a találmány lényege ez a fül, amely olyan anyagból van kialakítva, amely lehetővé teszi folyadékok áthaladását és egy abszorbeáló rétegbe való bejutását távol a baba bőrétől. A leírásban az alábbi mondat ismertette a fül folyadékok által való átjárhatóságát: A fül anyaga előnyösen lágy, alkalmazkodó és gőz- és/vagy folyadékáteresztő." Arico szerint ez a mondat nem hangsúlyozta kielégítő mértékben annak a fontosságát, hogy a fület folyadékáteresztő anyagból kell készíteni. Ennek megfelelően azt állította, hogy a leírás nem írta le teljesen a találmányt", és hogy a szabadalom ezért érvénytelen. Arico azzal is érvelt, hogy az előnyösen" szó arra vonatkozik, hogy a fül folyadékáteresztő jellege előnyös, de csupán adott esetben.
Az alsó fokú bíróság elfogadta Kimberlynek azt az érvelését, hogy az előnyösen" szó csupán a lágy" szóra vonatkozik, nem pedig a következő szavakra is, aminek az a nyelvtani következménye, hogy a leírás egyértelműen állítja a fül folyadékáteresztő képességének fontosságát.
4. Cseh Köztársaság
2000. október 1-jén az ipari mintaoltalomra vonatkozó új törvény lépett hatályba, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
A korábbi törvény az ipari minták lajstromozhatóságát az újdonságtól tette függővé. Az új törvény szerint ez a kérdés elsősorban a termék külső megjelenésétől függ.
Egy ipari minta akkor lajstromozható, ha új és egyéni jellege van. Abszolút újdonságot kívánnak meg, vagyis a mintának világviszonylatban kell újnak lennie.
Az új törvény - eltérően a korábbi törvénytől - nem kívánja meg a terméknek ipari módon való alkalmazhatóságát. Ez azt jelenti, hogy kézzel készített termékek is lajstromozhatók, ha ismételten előállíthatók.
Egy termék részei is oltalmazhatók, ha az oltalmazni kívánt rész a termékbe beépítve rendes működés közben látható, és a rész látható jellemzői kielégítik az újdonság és az egyéni jelleg követelményét.
Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított öt év, amely négy alkalommal további öt-öt évvel meghosszabbítható, vagyis a maximális oltalmi idő 25 év, szemben a korábbi törvény szerinti maximális 15 év oltalmi idővel.
Az ipari minta megújítási kérelmét az ötéves oltalmi idő utolsó évében, vagy pedig az oltalmi idő lejártát követő 6 hónapon belül külön illeték lerovása ellenében lehet benyújtani.
Az ipari mintabejelentéseket az Iparjogvédelmi Hivatalnál kell benyújtani. Egy nemzetközi osztályba tartozó több mintára vonatkozó igény egyetlen bejelentésben is benyújtható.
A lajstromozott ipari minta töröltethető, ha nem elégíti ki a törvényes lajstromozási követelményeket, vagy ha egy korábbi elsőbbségű hasonló ipari mintát már lajstromoztattak a Cseh Köztársaságban.
5. Dél-Korea
A Szöuli Felsőbíróság 2000. június 14-i ítéletében megerősítette egy alsó fokú bíróságnak (District Court) egy gyógyászati alkalmazásra vonatkozó szabadalom érvényességét megállapító ítéletét, és egyúttal azt a döntést sem változtatta meg, amely egy olyan bitorlási perre vonatkozott, amelyet a japán Daiichi Pharmaceutical Co. indított a dél-koreai Ildong Pharmaceutical Co. ellen.
Daiichi szabadalmának tárgya az igénypont szerint hatóanyagként ofloxacint vagy annak sóját tartalmazó vizes helyi készítmény otopátia kezelésére". Daiichi találmányának ismertté válása előtt az ofloxacin-készítményeket szájon át adagolták, így azok szisztémás eloszlás miatt nemkívánatos mellékhatásokat, többek között káros neurológiai hatásokat okoztak. Daiichi szabadalma szerint a fülbe adagolt vizes készítmény képes lokalizálni a fertőzést és ezáltal elkerülni a szisztémás mellékhatásokat. Ez különösen előnyös a gyermekgyógyászatban, ahol a leggyakoribbak a fülfertőzések.
Ildong Effexin-védjeggyel ellátva ugyanazt a hatóanyagot, vagyis ofloxacint tartalmazó vizes fülcseppeket hozott forgalomba otitis media Az alsó fokú bíróság ítélete széles körű érdeklődést váltott ki, mert ez volt az első olyan eset, amikor Dél-Koreában orvosi alkalmazási találmányra szabadalmat engedélyeztek, és ezt a bíróság is helybenhagyta. A koreai igénypontszerkesztési szabályok szerint ugyanis, nem engedélyeznek emberek kezelési módszerére vonatkozó vagy svájci típusú alkalmazási igénypontokat. Daiichi szabadalmának igénypontjai otopátia kezelésére szolgáló készítményre vonatkoztak ugyan, de ennek az a lényege, hogy vizes ofloxacin-készítményt fülfertőzések kezelésére alkalmaznak.
Jelentősnek tekinthető az is, hogy a Felsőbíróság a fellebbezés benyújtásától számított 9 hónap elteltével erősítette meg az alsó fokú bíróság döntését, ami arra enged következtetni, hogy a dél-koreai bíróságok hatékonyan kívánják elősegíteni a szabadalmi jogok érvényesítését.
Daiichi szabadalmának engedélyezését követően Ildong felszólalást nyújtott be az Iparjogvédelmi Hivatalnál (KIPO) azzal érvelve, hogy a technika állása mellett a szabadalom érvénytelennek tekintendő. A felszólalási eljárás alatt Daiichi módosította igénypontjait, az eredeti szövegben levő helyi készítmény" kifejezést vizes helyi készítmény"-re módosítva. Ilyen alapon Daiichi eredményesen túljutott a felszólalási eljáráson, és bitorlási pert indított Ildong ellen a szöuli alsó fokú bíróságnál (Seoul District Court). Ezt követően Ildong az Iparjogvédelmi Hivatalnál kérte Daiichi szabadalmának az érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy Daiichi találmánya már ismert volt, és ismert technológia egyszerű továbbfejlesztésén alapul. Ez az érvénytelenítési eljárás még folyamatban van, és így még jelentősebb tény, hogy a Felsőbíróság a hivatali eljárás eredményének bevárása nélkül megerősítette az alsó fokú bíróság bitorlást megállapító ítéletét.
A Felsőbírósághoz benyújtott fellebbezés után Ildong megismételte azon korábbi érveit, hogy Daiichi szabadalma újdonság és feltalálói tevékenység hiánya miatt érvénytelen. A bíróság megerősítette, hogy Ildong az Effexin gyártásával és eladásával bitorolta Daiichi szabadalmát, és az alsó fokú bíróságnak az újdonságra és a feltalálói tevékenységre vonatkozó álláspontját is helybenhagyta, kijelentvén, hogy Ildong bizonyítéka nem volt elegendő állításai alátámasztásához. A bíróság azt is megállapította, hogy Daiichi igényelt vizes ofloxacin-ké- szítménye az otopátia szokásos helyi kezeléséhez viszonyítva jelentős javulást hozott, mert nagymértékben csökkentette a mellékhatásokat. Az ítélet szerint egy találmány újdonsága és találmányi szintje meglévőnek tekintendő még akkor is, ha ismert módszerek kombinációján alapszik, de olyan funkcionális hatásokat eredményez, amelyek a korábbi technológiához viszonyítva lényeges javulást eredményeznek.
A fentiek alapján a Szöuli Felsőbíróság elutasította Ildong fellebbezését és megerősítette az alsó fokú bíróság ítéletét, amely Ildongot eltiltja ofloxacint tartalmazó, otitis media Ildong az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Koreai Legfelsőbb Bíróságnál.
6. Egyenlítői Guinea
Egyenlítői Guinea 2000. szeptember 23-án letétbe helyezte az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezethez (African Intellectual Property Organisation, OAPI) való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően a 2000. szeptember 23-ától kezdve az OAPI-nál benyújtott szabadalmi bejelentések Egyenlítői Guineára nézve is hatályosak.
7. Európai Szabadalmi Egyezmény
A) A Münchenben 2000. november 20-ától 29-ig tartott Felülvizsgálati Konferencia legfontosabb eredményeit Roland Grossenbacher, az Európai Szabadalmi Egyezmény Adminisztratív Tanácsának elnöke által november 29-én tartott beszámoló alapján az alábbiakban foglaljuk össze.
a) A Konferencia a számítógépprogramokat továbbra is a nem szabadalmazható találmányok közé sorolta, de hangsúlyozta, hogy ez nem befolyásolja az Európai Szabadalmi Hivatalnak (EPO) és a Hivatal fellebbezési tanácsainak a jelenlegi gyakorlatát. Ez annyit jelent, hogy a számítógép vonatkozású találmányok szabadalmazhatók, ha a technika állásához viszonyítva új és találmányi jellegű megoldást jelentenek. Ennek megfelelően az üzleti módszerekre vonatkozó új műszaki megoldások szabadalmazhatók; nem lehet azonban szabadalmat kapni olyan számítógépprogramokra vagy üzleti módszerekre, amelyek nem műszaki jellegűek.
b) A Konferencia megerősítette, hogy az európai szabadalmak által adott oltalom kör egyértelműen kiterjed az ekvivalensekre is. Ez a 69. szakaszhoz csatolt jegyzőkönyv értelmezését segíti elő.
c) A jövőben bármilyen nyelven be lehet nyújtani szabadalmi bejelentéseket, és az EPO valamelyik hivatalos nyelvére való fordítást csak egy későbbi időpontban kell benyújtani.
d) A Konferencia jogi alapot teremtett ahhoz, hogy be lehessen vezetni egy központi bírósági rendszert, amely az európai szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek intézését kis számú bíróságra korlátozná; ezt az Európai Szabadalmi Szervezet tagállamai közötti egyezménnyel kívánják elérni. Az utóbbi Szervezet egy munkabizottságot bízott meg azzal, hogy dolgozzon ki egy ilyen egyezménytervezetet 2001 végéig.
A létrehozandó új bírósági rendszerben a szabadalmasok egyetlen központosított eljárásban léphetnek fel a bitorlással szemben és - megsemmisítési viszontkereset esetén - szabadalmuk oltalmi körét egy központi eljárásban korlátozhatnák, ami annyit jelent, hogy a szabadalmasoknak nem kell a saját országuk szabadalmi hivatala előtt lefolytatni a korlátozási eljárást, és ha egy megadott szabadalom érvénytelennek minősül, gyors és bürokráciamentes eljárással lehet majd az oltalmi körét korlátozni.
e) A Konferencia megváltoztatta a második és további gyógyászati indikációk vonatkozásában az újdonság meghatározását. Ennek megfelelően az ilyen indikációs találmányok ugyanolyan megközelítéssel szabadalmazhatók, mint az első gyógyászati indikációs találmányok.
f) Az Európai Szabadalmi Szervezetet megbízták egy újabb diplomáciai konferencia összehívásával, amelynek a feladata lesz többek között, hogy foglalkozzék a szoftverszabadalmak kérdésével és azokkal a változásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tető alá hozzák a közösségi szabadalmat.
g) A Konferencia felhatalmazta az Igazgató Tanácsot arra, hogy az Egyezményt a nemzetközi szerződéseknek és az Európai Közösség jogalkotásának megfelelően módosítsa, bár jóval szűkebb határok között, mint ahogy azt eredetileg tervezték".
Az Európai Szabadalmi Egyezmény módosított szövegének hatálybalépésével kapcsolatban nem tűztek ki határidőt; ez az időpont a szerződő államok ratifikálásától függ, amihez Grossenbacher szerint további négy-öt évre lesz szükség".
Az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálatáról külön cikkben részletesebben is beszámolunk.
B) Az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsa 2000. október 11-én módosította az Európai Szabadalmi Hivatalnál benyújtott nemzetközi kutatási és elővizsgálati kérelmek illetékének kedvezményét. A 75%-os díjcsökkentés ugyanis a 2000. november 1-jétől kezdve benyújtott nemzetközi bejelentések esetén csak magánszemélyek részéről vehető igénybe, jogi személyek által nem.
Mint ismeretes, a 75%-os díjkedvezményt olyan államok polgárai és jogi személyei vehették mostanáig igénybe, amelyekben az egy főre eső nemzeti jövedelem nem haladta meg a 3000 USD-t, feltéve, hogy az illető állam nem tagja az Európai Szabadalmi Egyezménynek. Magyar állampolgárok igénybe vehetik ezt a kedvezményt.
8. Európai Unió
Az Európai Bizottság 2000. október 19-én bejelentette, hogy konzultációt kezdtek el annak megállapítására, hogy szükség van-e a számítógéppel, különösen a számítógépszoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmazhatóságát érintő európai törvények harmonizálására. A Bizottság által ugyanezen a napon A számítógépprogramok szabadalmazhatóságának gazdasági hatása" címmel kiadott irat szerint a Bizottság kezdeményezését az váltotta ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az üzleti módszerekre vonatkozó szoftverszabadalmak száma rendkívüli mértékben megnőtt, és ez befolyással van az európai technológia versenyképességére.
A számítógépszoftverre vonatkozó és a számítógépekkel kapcsolatos találmányok szabadalmazhatósága vonalán az Európai Közösségben jogbizonytalanság uralkodik. Az Európai Szabadalmi Egyezmény a szoftverprogramokat kizárja a szabadalmazható találmányok köréből. Az Európai Szabadalmi Hivatal szerint a számítógép vonatkozású találmányok szabadalmazhatóságának feltétele, hogy műszaki jellegük legyen. Az európai helyzettel szemben az Egyesült Államokban a szabadalmazhatóság eldöntésénél az a fő szempont, hogy a számítógéppel kapcsolatos találmány hasznos, konkrét és megfogható eredményt hoz-e.
Az Európa Bizottság által kiadott iratot a londoni Szellemi Tulajdon Intézet (Intellectual Property Institute) készítette, és ebben a szerzők áttekintést nyújtanak a szoftverszabadalmakra alkalmazható törvényekről az Egyesült Államokban, Európában és Japánban. Az irat kritizálja az USA Szabadalmi Hivatalának gyakorlatát, amelynek alapján egyértelműen érvénytelen szabadalmakat" engedélyeztek. Ennek az irat szerzői szerint valószínűleg az az oka, hogy nem megfelelő mennyiségű szakmai anyag ismeretében alakították ki a joggyakorlatot.
9. Horvátország
Horvátország 2000. november 30-án a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett, aminek következtében a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeit összhangba fogja hozni a TRIPS Egyezménnyel.
10. India
Indiában az Országos Biodiverzitási Hatóság (National Biodiversity Authority, NBA) 2000. május 15-én biodiverzitási törvényjavaslatot tett közzé, amely előírja, hogy az NBA-tól előzetes engedélyt kell kérniük az Indiából származó biológiai anyagon alapuló találmányt szabadalmaztatni kívánó személyeknek. A szabadalmi hatóságnak is hozzájárulást kell kérnie az NBA-tól a szabadalom elfogadása után, de engedélyezése előtt.
11. Japán
A) A japán szabadalmi törvény 17bis Az elővizsgáló a kért módosítást arra hivatkozva minősítette új anyagnak, hogy a két szubsztituens ki volt ugyan nyilvánítva az eredeti bejelentésben, de az olyan vegyület, amelyben X jelentése alkilcsoport és Y jelentése fenilcsoport, nem volt eredetileg kinyilvánítva, és ez a specifikus kombináció nem tekinthető olyannak, amelyet közvetlenül és egyértelműen le lehet vezetni az eredeti bejelentésből.
B) Japánban 1999-ben 405 655 szabadalmi bejelentést, 10 178 használati minta bejelentést, 37 368 mintabejelentést és 121 861 védjegybejelentést nyújtottak be.
A 405 655 szabadalmi bejelentésből 360 180-at nyújtottak be hazai bejelentők.
12. Kína
A) A Kínai Szabadalmi Törvény 3. szakaszát módosították. Ennek megfelelően a Kínai Népköztársaság Szabadalmi Hivatala" elnevezés Kínai Szellemi Tulajdon Hivatal" névre változott.
B) A kínai Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese egy sajtókonferencián bejelentette, hogy számos belső szervezési változtatást fognak végrehajtani, amelyeknek az áll a hátterében, hogy Kína rövidesen csatlakozni fog a Kereskedelmi Világszervezethez.
A változtatások fő célja, hogy növeljék a bíróság hatékonyságát és elősegítsék az igazság érvényesülését. Két új osztályt fognak felállítani, amelyek közül az egyik az új ügyek átvételét és kiosztását fogja intézni, a másiknak pedig az lesz a feladata, hogy felülvizsgálja a bíróság döntéseit és újból elbírálja azokat az ügyeket, amelyekben a felek a bíró elfogultsága miatt elégedetlenek a bíróság döntésével. A reform lehetővé teszi annak kiküszöbölését, hogy egy ügyet ugyanaz az osztály bíráljon el, majd bíráljon felül.
A Legfelsőbb Bíróság átszervezésének tapasztalatait az alsó fokú bíróságok jövőbeli átszervezésénél is hasznosítani kívánják.
13. Kolumbia
Kolumbia 2000. november 29-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően Kolumbiát 2001. február 28-tól kezdve lehet megjelölni nemzetközi bejelentésekben.
14. Magyarország
Egy ausztráliai ügyvivői iroda 2000. decemberi közleményében (Watermark Journal) egy cikk azt tárgyalja, hogy új kukorica-, gyapot-, rizs-, szója- és búzafajták vonatkozásában az elmúlt években mely cégek nyújtották be a legtöbb szabadalmi bejelentést, és az ilyen tárgyú bejelentések száma hogyan alakult az egyes országokban.
A cikk adataiból az derül ki, hogy 1999-ben az új kukoricafajtákra vonatkozó legtöbb bejelentést a Pioneer Hi-Bred nyújtotta be, míg a többi említett növényfajta vonatkozásában a DuPont és a Monsanto állt az élen.
A legtöbb ilyen tárgyú szabadalmi bejelentést 1999-ben az Egyesült Államokban nyújtották be: kukoricafajtákra 632, búzafajtákra 251, gyapotfajtákra 29, szójafajtákra 559 és rizsfajtákra 237 bejelentést. Magyarország a búzafajtákra vonatkozó bejelentések számát tekintve a második, a kukoricafajtákra vonatkozó bejelentések terén pedig a harmadik helyen van feltüntetve.
15. Nagy-Britannia
A) Az Angol Szabadalmi Bíróság (Patents Court) 2000. november 8-án olyan ítéletet hozott, amely megnyitotta az utat Nagy-Britanniában a Pfizer által Viagra néven forgalmazott impotenciaellenes gyógyszerrel versenyezni képes gyógyszerek gyártásához és forgalmazásához.
Pfizer megtámadott szabadalma számos vegyület alkalmazását javasolja impotencia kezelésére, többek között a szildenafil-citrátot, amely a Viagra hatóanyaga. Lilly Icos azon az alapon kérte Pfizer szabadalmának a megvonását, hogy az nem új, kézenfekvő, nincs kellően kinyilvánítva, és új anyagot is tartalmaz.
A Pfizer szabadalmában igényelt vegyületek egy foszfodiészterázoknak nevezett enzimcsoport (PDE enzimek) inhibitorai, amelyek inaktiválják a ciklusos guanozin-monofoszfátok (cGMP) hatását. A PDE enzimek gátlása folytán a cGMP-szint megnövekszik, ami olyan vegyi reakciókat okoz, amelyek elernyesztik a pénisz simaizmait, ezáltal lehetővé teszik, hogy abba több vér áramoljék, és így elősegítik annak erekcióját. A szabadalom svájci típusú 1. igénypontja vegyületek egy csoportjának második gyógyászati alkalmazására vonatkozik. A 6. igénypont a szildenafil-citrát második gyógyászati alkalmazására, míg a 7. igénypont a Viagrát megalapozó termékre vonatkozik.
Laddie J. bíró ítéletében részletes fejtegetésekbe bocsátkozott a kézenfekvőség tárgyában benyújtott szakértői véleményekről, amelyeket szerinte a bíróságnak megfelelő fenntartásokkal kell kezelnie. A bíró szerint az a tény, hogy a bejelentés tárgyára vonatkozó legkorábbi, Raifer által publikált nyomtatvány megjelenése és a szabadalom elsőbbségi időpontja között eltelt 18 hónap alatt senki sem próbálta felhasználni a cGMP-PDE-inhibitorokat erekciós impotencia kezelésére, Pfizer érvelésével ellentétben nem tekinthető a feltalálói tevékenység bizonyítékának. A bíró szerint Raifer publikációja nemcsak hogy megvilágította a pénisz simaizmainak elernyesztését előidéző teljes utat, hanem azt is kinyilvánította, hogy a megnövekedett cGMP-szintek előidézése és fenntartása fontos tényező ebben a reakcióban. Ennek alapján a bíró kézenfekvőnek találta az összes cGMP-PDE-inhibitor kipróbálását. Ezért a szabadalmat kézenfekvőség miatt érvénytelennek nyilvánította.
A fenti bírósági döntés valószínűleg csak korlátozott mértékben befolyásolja Pfizer piaci pozícióit, mert a versenytársaknak még költséges és időrabló kutatást és fejlesztést kell végezniük.
Pfizer nagy valószínűséggel fellebbezést nyújtott be a bíróság ítélete ellen.
B) A Lordok Háza (House of Lords) 2000. július 20-án a United Wire Limited v. Screen Repair Services (Scotland) Limited & others ügyben megerősítette a Fellebbezési Bíróság (Court of Appeal) ítéletét, megállapítva, hogy egy szabadalmazott termék előállítása kapcsán indított olyan bitorlási perben, amikor az alperes azzal védekezik, hogy javítást végzett csupán, a bíróságnak azt az egyetlen kérdést kell eldöntenie, hogy az alperes a szabadalmazott terméket állította-e elő vagy sem.
A Lordok Házának ítélete tisztázta és egyszerűsítette a szabadalmi perek megközelítésének azt a fontos kérdését, hogy egy szabadalmazott termék javítása mikor minősül bitorlásnak, és mikor tekintendő csupán a termék élettartamát meghosszabbító tényleges javításnak.
16. Németország
A német kormány 2000. október 18-án elfogadott egy törvénytervezetet, amely az Európai Unió 1998. július 6-án kiadott, biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó irányelvén alapszik.
A törvénytervezet meghatározza, hogy mi szabadalmazható a biotechnológia területén, és etikai határokat is felállít, amelyeket a szabadalmak engedélyezésekor figyelembe kell venni. Így nem szabadalmazhatók az embrióvédelmi törvény hatálya alá eső kutatási eredmények, az emberi klónozási eljárások és a humán embriók ipari vagy kereskedelmi célokra való alkalmazása. Ezenkívül ki van zárva a szabadalmazható találmányok köréből a génszekvenciák elkülönítése. Génekre vagy egy gén részére vonatkozó szabadalmat csak a szekvencia meghatározott működésével kapcsolatban, például antitesteknek egy konkrét betegség elleni felhasználására lehet adni.
17. Olaszország
A trentói bíróság egy 1999. június 11-i ítélete egy szabadalom-megsemmisítési ügyben megerősíti azt az elvet, hogy egy szabadalmat mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg a felperes nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét. Ilyen vonatkozásban a bizonyítás terhe teljesen a felperesre hárul.
A kérdéses ügyben a felperes újdonsághiány miatt kérte egy szabadalom megsemmisítését, és keresetét a következőkkel indokolta: a találmány az adott műszaki területen csupán elhanyagolható változásokat vezetett be; a szabadalmi leírás valótlan állításokat is tartalmaz; az alperes a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt már forgalomba hozta a találmány szerinti terméket.
A bíróság megállapította, hogy a felperes egyik állítását sem támasztotta alá írásos bizonyítékokkal, és emellett a leírásban foglalt valótlan adatok az igénypontok újdonsága szempontjából nem mérvadók. A bíróság arra is rámutatott, hogy az olasz Legfelsőbb Bíróság következetesen utal arra, hogy egy szabadalom-megsemmisítési kérelmét konkrét bizonyítékokkal kell alátámasztani. Ezért a bíróság elutasította a keresetet.
18. Omán
Omán 2000. november 9-én a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett, aminek következtében a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeit összhangba fogja hozni a TRIPS-egyezménnyel.
19. Oroszország
Dr. Kamil Idris, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének vezérigazgatója 2000. október 11-től 12-ig moszkvai látogatást tett, amelynek során tárgyalást folytatott az Orosz Szabadalmi Hivatal (Rospatent) vezérigazgatójával, Alexander Korcsaginnal, valamint Ilia Klebanov miniszterelnök-helyettessel.
A WIPO szóvivője szerint Idris látogatása elő fogja segíteni a szellemi tulajdon oltalmának megerősítését Oroszországban, és alapul szolgál a szellemi tulajdon területén meglevő jogi és műszaki infrastruktúra továbbfejlesztéséhez.
20. Öbölparti országok
Az Öbölparti országok Együttműködési Tanácsának (ÖET) Legfelsőbb Tanácsa 1992 decemberében hagyta jóvá az országok egyesített szabadalmi törvényét, és e törvény végrehajtási utasítása 1996-ban lépett hatályba. A törvény Szaud-Arábia fővárosában, Rijádban felállítandó hivatalt jelölt ki a törvény követelményeit végrehajtó szervként, és ez a hivatal 1998. október 3. óta fogad el bejelentéseket. 1999 novemberében az ÖET a törvény további módosításait javasolta, amelyek 2000. augusztus 16-án léptek hatályba.
Az ÖET szabadalmi rendszere által adott oltalom Bahreinre, Kuvaitra, Ománra, Katarra, Szaud-Arábiára és az Egyesült Arab Emirátusokra terjed ki.
Az ÖET Szabadalmi Hivatalánál benyújtott szabadalmi bejelentések bejelentési számot és napot kapnak, ha kielégítik az alaki követelményeket.
Az ÖET szabadalmi törvénye abszolút újdonságot ír elő, de nem minősül újdonságrontónak az olyan nyilvánosságra hozatal, amely a bejelentő vagy jogutódja elleni rosszhiszemű cselekvésen alapszik.
Külföldi bejelentők az eredeti benyújtás napjától számított 12 hónapon belül igényelhetnek elsőbbséget.
A szabadalom oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év. A bejelentési nap évfordulóján évi illetéket kell leróni, de 90 nap türelmi időn belül a díjfizetés pótilleték fizetése ellenében halasztható. Az ÖET Szabadalmi Hivatala még nem engedélyezett szabadalmat, így az évdíjfizetési rendszer sem lépett hatályba.
A szabadalmas az engedélyezéstől számított 3 éven belül köteles a szabadalom tárgyát az ÖET valamelyik tagországában kielégítő mértékben gyakorlatba venni, és ha ez nem történt meg, az ÖET Szabadalmi Hivatalának igazgatótanácsa kényszerengedélyt adhat.
Az ÖET rendszere kizárólag szabadalmakra vonatkozik, vagyis nem teszi lehetővé védjegyek lajstromozását.
21. Örményország
Örményország 2000. június 9-én letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a Jegyzőkönyv Örményország vonatkozásában 2000. szeptember 9-én lépett hatályba.
22. Pakisztán
Pakisztán elnöke hatályba léptette az integrált áramkörök elrendezésének oltalmára vonatkozó rendeletet. Részletekről még nem kaptunk tájékoztatást.
23. San Marino
A 2000. februári tájékoztatóban hírt adtunk arról, hogy San Marinoban új iparjogvédelmi törvények léptek hatályba. Az új védjegytörvény kapcsán az alábbiakat érdemes figyelembe venni.
San Marino nem tagja az Európai Uniónak, és így közösségi védjegybejelentéssel nem lehet San Marinóra is érvényes oltalmat szerezni. Ezért az Európai Unió tagállamainak polgárai számára is tanácsos San Marinóban közvetlen védjegybejelentést benyújtani, vagy pedig a Madridi Megállapodás alapján a védjegybejelentés kiterjesztését kérni San Marinóra.
Olasz szabadalmak és védjegyek a két állam közötti megegyezés alapján érvényesíthetők San Marinóban, de a helyi szabadalom vagy védjegyoltalom egyszerűsíti a bitorlók elleni fellépés esetén szükséges lépéseket.
24. Spanyolország
A) 2000. októberi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy egy királyi határozattal bevezették az élelmiszeripari tárgyú szabadalmi bejelentések érdemi vizsgálatát. Ezt a nem kötelező eljárást ebben az évben további műszaki területekre is ki fogják terjeszteni.
B) Elkészült az új spanyol védjegytörvény tervezete. Az új törvény hatálybalépése ennek az évnek a második felében várható.
Az új törvény lehetővé teszi majd a több áruosztályra kiterjedő lajstromozást, eltörli a védjegymegújításoknál eddig megkívánt használati nyilatkozatot, erősíteni fogja a közismert védjegyek oltalmát, és szabályozni fogja a nemzetközi és a közösségi védjegyek spanyol nemzeti védjeggyé való átalakítását.
25. Szingapúr
Előző tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy a szingapúri parlament módosítás nélkül elfogadta a mintatörvény tervezetét. Most arról kaptunk hírt, hogy ez a törvény 2001. november 13-án lépett hatályba.
26. Tonga
2000. februári tájékoztatónkban már beszámoltunk arról, hogy Tongán új iparjogvédelmi törvénytervezetet dolgoztak ki. Most arról kaptunk hírt, hogy az új törvény hatályba lépett. Ennek következtében az összes védjegylajstromozást eltörölték, és ahhoz, hogy a védjegyjogok ne szűnjenek meg, a védjegyeket újra kell lajstromoztatni.
Az új védjegytörvény lehetővé teszi a több áruosztályra kiterjedő lajstromozást is.
27. Törökország
Törökország 2000. augusztus 8-án letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a Jegyzőkönyv Törökország vonatkozásában 2000. november 8-án lépett hatályba.
28. Ukrajna
Ukrajna 2000. szeptember 29-én letétbe helyezte a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a Jegyzőkönyv Ukrajna vonatkozásában 2000. december 29-én lépett hatályba.