NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
A Szövetségi Fellebbezési Bíróság 1998. június 23-án olyan döntést hozott, amelynek értelmében a pénzügyi és üzleti vonatkozású szoftverek szabadalmazhatók.
A bíróság döntése megállapítja, hogy az Egyesült Államok szabadalmi törvényének az újdonságra vonatkozó 101. szakasza értelmében szabadalmazható tárgynak tekintendő egy pénzügyi termék monetáris értékét tükröző adatok feldolgozására vonatkozó számítógépprogram.
A Bíróság előtti ügy közös alapba helyezett vagyonok kölcsönös forrásainak kezelésére programozott számítógépre vonatkozott, amely nyomon követte a pénzügyi alap értékének bármilyen változását, valamint az egyes forrásoknak az alapban való százalékos részesedését, úgyhogy mindegyik tulajdonos folyamatosan ismerhette saját forrásának napi értékét. Bár az adott ügyben a pénzügyi termék egy közös forrás volt, lehetett volna egyéb pénzügyi termék, így például biztosítás vagy bankszámla is.
Ez a bírósági döntés két okból fontos: egyrészt mert kiterjeszti a szabadalmazható találmányok körét a csupán pénzügyi vonatkozású adatok feldolgozására, másrészt mert azt jelzi, hogy a Szövetségi Fellebbezési Bíróság egyetért a Szabadalmi Hivatal liberális gyakorlatával, amelynek alapján a számítógép-technológia széles körére engedélyeznek szabadalmi oltalmat. Biztosra vehető, hogy a jövőben a Szabadalmi Hivatal engedélyezni fog szabadalmakat számítógép alkalmazására vonatkozó találmányokra, és a bíróságok az ilyen döntéseket meg fogják erősíteni.
Az Öbölbeli Együttműködési Tanács (Gulf Cooperation Council, GCC) Szabadalmi Hivatalának vezetője megerősítette, hogy a rijádi (Szaúd-Arábia) hivatalban rövidesen be lehet majd nyújtani GCC-szabadalmi bejelentéseket.
A GCC-szabadalmak által biztosított oltalom ki fog terjedni a GCC-tagországokra, nevezetesen Bahreinre, Kuvaitra, Ománra, Katarra, Szaúd-Arábiára és az Egyesült Arab Emirátusokra.
A) 1998. áprilisi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy az ausztrál Parlament előtt fekszik egy olyan törvénytervezet, amely a gyógyászati termékekre engedélyezett szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítását tenné lehetővé. Most arról kaptunk hírt, hogy a törvénytervezetet a Parlament jóváhagyta. Az 1990. évi szabadalmi törvényt módosító új rendelkezések 1999. január 27-én fognak hatályba lépni.
A törvénymódosítás a gyógyászati hatóanyagokra vonatkozó, érvényben lévő szabadalmak oltalmi idejének legfeljebb 5 évvel való meghosszabbítását teszi lehetővé. Ehhez a szabadalomnak az alábbi követelményeket kell teljesítenie:
a) a leírásban egy vagy több olyan gyógyászati anyagnak kell kinyilvánítva lennie, amely egy igénypont oltalmi köre alá esik;
b) a gyógyászati anyagot tartalmazó vagy abból álló terméknek szerepelnie kell a Gyógyhatású Anyagok Ausztrál Lajstromában [Australian Register of Therapeutic Goods (ARTG)];
c) a szabadalom oltalmi idejének kezdete (amely rendszerint a bejelentés napja) és az első lajstromozás időpontja közötti időtartam legalább 5 év kell legyen; és
d) a szabadalom oltalmi ideje nem lehet korábban már meghosszabbított.
Az új rendelkezések nem vonatkoznak olyan szabadalmakra, amelyek eredeti 16 év oltalmi idejét a TRIPS-rendelkezések miatt módosított szabadalmi törvény alapján 20 évre meghosszabbították, ha a 16 év oltalmi idő 1995. június 1. előtt lejárt volna.
Érdekes az 1990. évi Szabadalmi Törvényben az alábbi meghatározás:
"Gyógyászati anyagnak tekintendő a gyógyászati felhasználásra szolgáló olyan anyag (ide értve az anyagkeverékeket is),
(a) amelynek alkalmazása során vegyi vagy fizikai-kémiai reakció játszódik le egy humán fiziológiai rendszerrel; vagy
(b) amely egy emberi testben hatást gyakorol egy fertőző anyagra, toxinra vagy egyéb méregre.
Nem tekinthető gyógyászati anyagnak a csupán in vitro diagnózisban vagy in vitro vizsgálatban felhasznált anyag.
Az oltalmi idő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a szabadalom oltalmi ideje alatt kell benyújtani (a) az engedélyezés időpontjától, (b) az első ARTG-lajstromozás időpontjától vagy (c) a törvény hatálybalépésének időpontjától számítva legkésőbb lejáró 6 hónapos időtartamon belül. Ennek megfelelően a törvény szempontjából számításba jövő szabadalmak tulajdonosainak a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül kell benyújtaniuk ilyen kérelmet.
A hosszabbítás időtartama megfelel a szabadalom engedélyezése és az ARTG-lajstromba való első bejegyzés közötti, de 5 évvel csökkentett időtartamnak, azonban nem haladhatja meg az 5 évet.
Harmadik fél felszólalhat az oltalmi idő meghosszabbításának engedélyezése ellen.
A törvénymódosítás végrehajtási utasítását még nem adták ki, és így az alaki követelmények egyelőre nem tisztázottak. Valószínű, hogy bizonyító iratot kell majd benyújtani az ARTG-ben való lajstromozásról, és közölni kell annak időpontját.
B) A Szövetségi Bíróság egy újkeletű döntése bizonyos mértékig kétségessé teszi, hogy a betegségek kezelésére szolgáló módszerek továbbra is szabadalmazhatók lesznek Ausztráliában.
A döntést a Bristol-Myers Squibb két kisszabadalmával kapcsolatos bitorlási perben hozta a bíróság. Az első kisszabadalom 1. igénypontjának a szövege a következő volt: "Módszer taxol adagolására rákbetegnek, azzal jellemezve, hogy a betegnek 6 óránál nem hosszabb időtartamon át infúzióval 135-175 mg/óra taxolt adagolnak."
A második kisszabadalom igénypontja hasonló volt, de még azt is előírta, hogy a toxicitást csökkentik a szokásos 24-órás infúziós módszerekhez viszonyítva.
A bíróság megállapította, hogy az igénypontok nem határoznak meg szabadalmazható találmányt, mert nem minősül találmánynak "egy erre a célra használt ismert rákellenes gyógyszer sajátos adagolása meghatározott időn keresztül".
A bírósági végzés szerint az igénypontok nem vonatkoztak gyártási módszerre, tárgyuk nem volt új és nem alapult feltalálói tevékenységen, a leírás az igénypontokat nem támasztotta kellő mértékben alá, és még akkor sem forgott volna fenn bitorlás, ha az igénypontok érvényesek lettek volna.
A Szabadalmi Hivatal a bírósági döntés után állásfoglalást adott ki, amely szerint továbbra is el fog fogadni humán kezelési módszerekre vonatkozó igénypontokat. Azt is jelezte, hogy meg fogja szüntetni a svájci típusú igénypontokat ("Az X anyag felhasználása az Y betegség kezelésére szolgáló gyógyszer előállítására") elutasító jelenlegi gyakorlatát.
A hivatali gyakorlat ilyen változásának fényében célszerűnek látszik a kezelési módszerre vonatkozó igénypontokat tartalmazó bejelentéseket kiegészíteni svájci típusú igénypontokkal és vice versa.
Jelenleg még nem ismert, hogy a szabadalmas benyújtott-e fellebbezést a fenti bírósági döntés ellen.
A) A Benelux Védjegyhivatal (BTO) 1996. január 1-je óta jogosult visszautasítani védjegybejelentéseket abszolút lajstromozásgátló okok, így megkülönböztető jelleg hiánya miatt. Ha elutasítani szándékozik egy lajstromozási kérelmet, ideiglenes elutasító határozatot kell küldenie a bejelentőnek, aki ezt követően három hónapon belül háríthatja el a kifogásokat. Ez az időtartam meghosszabbítható. Ha a bejelentő nem tudja meggyőzni a BTO-t határozatának megalapozatlanságáról, végleges elutasító határozatot kap.
Az 1996. évi benelux védjegytörvény 6ter szakasza alapján a Hollandia területén lakó bejelentők fellebbezést nyújthatnak be a végleges elutasítás ellen a Hágai Fellebbezési Bíróságnál (HFB).
A BTO által elutasított egyik első védjegybejelentés a BIOMILD védjegyre vonatkozott, amelyet a tejtermékeket gyártó holland Campina cég nyújtott be. A BTO határozata szerint a BIOMILD szó csupán a bejelentő által gyártott termékek leírására szolgál és így nélkülözi a megkülönböztető jelleget. A Campina által a HFB-nél benyújtott fellebbezés is eredménytelennek bizonyult. 1997. szeptember 11-i határozatában az HFB megállapította, hogy egy új szó, amely a védjegyzett termékeknek csupán a leírására szolgáló két komponensből - az adott esetben BIO- és -MILD szavakból - áll, nélkülözi a megkülönböztető jelleget, ha a szó két összetevője nem tartalmaz valamilyen, a szónak megkülönböztető jelleget kölcsönző többletet.
Campina azzal az érveléssel próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy a BIOMILD szó a lajstromozási kérelem benyújtása után másodlagos jelentést nyert, de az HFB határozata szerint a lajstromozási kérelem benyújtása után bekövetkező események nem vehetők figyelembe a fellebbezési eljárás során.
Campina ezután a Holland Legfelsőbb Bíróságnál (HLB) nyújtott be fellebbezést. Ez a bíróság kilenc előzetes kérdést továbbított a Benelux Törvényszékhez, és egyúttal arra is utalt, hogy az utóbbi bíróság szükség esetén az Európai Törvényszékhez (European Court of Justice) is fordulhat.
A HLB által feltett első kérdés arra vonatkozott, hogy az abszolút lajstromozásgátló okok alapján történő elutasítás rendszerének bevezetésekor a benelux jogalkotónak szándékában állt-e lehetőséget biztosítani arra, hogy az egyes Benelux államok - Belgium, Hollandia és Luxemburg - Legfelsőbb Bíróságához fellebbezést lehessen benyújtani. A benelux védjegytörvényhez fűzött magyarázó jegyzet ilyen vonatkozásban csupán annyit állapít meg, hogy a védjegylajstromozás elutasítása ellen benyújtott keresetek számát korlátozni kell. A többi 8 kérdés a megkülönböztető jelleg megállapításával kapcsolatos körülményekre vonatkozik.
A Holland Legfelsőbb Bíróság azt kívánja, hogy a Benelux Törvényszék döntsön a feltett kérdésekben annak alapján, hogy a törvényhez fűzött magyarázó jegyzet szerint a BTO-nak csak olyan lajstromozási kérelmeket kell elutasítania, amelyek nyilvánvalóan elfogadhatatlanok. Ezzel szemben egyes esetekben előfordul, hogy a BTO olyan védjegybejelentéseket is elutasít, amelyek nem nyilvánvalóan elfogadhatatlanok.
B) A Benelux Védjegyhivatal (BTO) elutasította a Libertel telekommunikációs cégnek a narancs szín lajstromozására vonatkozó kérelmét. A BTO szerint a lajstromoztatni kívánt védjegy nélkülözi a megkülönböztető jelleget, ha nem tett szert másodlagos jelentésre.
A bejelentő fellebbezést nyújtott be a Hágai Fellebbezési Bíróságnál, amely megállapította, hogy elvileg lehetőség van egy színnek védjegyként való oltalmára, de a LIBERTEL cég fellebbezését elutasította arra hivatkozva, hogy a narancs színt nagyon gyakran használják az élet legkülönbözőbb területein, többek között olyan szolgáltatások vonalán is, amelyek hasonlítanak a LIBERTEL által nyújtottakhoz.
Bissau-Guinea 1998. július 8-i hatállyal az OAPI 15. tagja lett. Ez annyit jelent, hogy ezen időpontot követően az OAPI-nál benyújtott bejelentések Bissau-Guineára is ki fognak terjedni.
Az OAPI az Organisation Africaine de la Propriété Intellectuelle (Szellemi Tulajdon Afrikai Szervezete) elnevezés rövidítése. A szervezetet Afrikai Uniónak is nevezik. Az OAPI többi 14 tagországa a következő:
Benin, Burkina Faso, Csád, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea, Kamerun, Kongó, Közép-afrikai Köztársaság, Mali, Mauritánia, Nigéria, Szenegál, Togó.
Korábban Bissau-Guineában nem lehetett szabadalmi vagy védjegybejelentéseket benyújtani, és ezért ún. "Cautionary Notice" publikálására volt csak lehetőség.
Az OAPI-hoz való csatlakozás következtében a többi tagállamban érvényes szabadalmi, védjegy-, használati minta és mintaoltalmat illeték fizetése ellenében ki lehet terjeszteni Bissau-Guineára is.
Az OAPI-hoz való csatlakozással Bissau-Guinea most Angola után a második olyan afrikai állam, amely korábban portugál gyarmat volt, és amely pozitív lépést tett a szellemi tulajdonjogok oltalma terén. Nincs lehetőség ilyen oltalom szerzésére Mozambikban, a Zöld-foki szigeteken, valamint SaoTome és Principén.
A Dán Szabadalmi Hivatal bejelentette, hogy 1999. január 1-jétől kezdve továbbra is vizsgálni fogja ugyan az abszolút és a relatív lajstromozást gátló okokat, és ezeket a kutatási jelentésben közli is a bejelentővel, azonban csak az abszolút lajstromozást gátló okok, például a megkülönböztető jelleg hiánya alapján fog elutasítani védjegybejelentést. A relatív lajstromozást gátló okok, így például korábban lajstromozott védjegyek figyelembevételével a bejelentőnek kell eldöntenie, hogy bejelentését fenntartja, visszavonja vagy korlátozza-e, vagyis a bejelentést a Hivatal akkor is lajstromozza, ha például hasonló védjegy már lajstromozva van. Ebben az esetben a korábbi jogok tulajdonosai felszólalhatnak a védjegy lajstromozása ellen, aminek alapján a Hivatal elutasíthatja a bejelentést, vagy az árulista korlátozását írhatja elő.
A rendszer tehát nagyjából hasonlít az Európai Védjegyhivatal (OHIM) által követett módszerhez, azzal az eltéréssel, hogy a korábbi védjegyek tulajdonosait a Hivatal nem értesíti az ütköző bejelentésről.
Ezt a rendszert az 1999. január 1-je után benyújtott védjegybejelentések kapcsán fogják alkalmazni. A korábbi bejelentéseket ezen időpont után is a jelenlegi rendszer szerint fogják kezelni.
7. Európai Szabadalmi Egyezmény
A német Szövetségi Szabadalmi Bíróság az ügyet az Európai Törvényszékhez utalta.
B) Az Európai Szabadalmi Egyezmény 52(4) szakasza szerint nem szabadalmazhatók az emberi vagy állati test kezelésére vonatkozó sebészeti, gyógyászati és diagnosztikai eljárások. Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsa egy olyan szabadalmi bejelentés ügyében, amelynek tárgya eljárás volt emberből vér kivonására annak a végtagnak a stimulálásával, amelyből a vért kivonják, engedélyezte az igénypontot annak ellenére, hogy a vérkivonást egy gyógyászati eljárás (például dialízis) vagy sebészeti vagy diagnosztikai módszer részeként lehet végezni.
A Tanács határozata megállapította, hogy elsődlegesen az igénypontban meghatározott módszer célját kell figyelembe venni. Az adott esetben a Tanács azon a nézeten volt, hogy a vérkivonásnak önmagában nincs gyógyászati célja vagy hatása, és ezért a módszer nem zárható ki a szabadalmi oltalomból.
Az Európai Unió 1998. július 16-án javaslatot terjesztett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé annak érdekében, hogy létesítsenek egy multilaterális lajstromot a borok és a szeszes italok földrajzi megjelölésére, egyúttal azt is javasolva, hogy a tagállamok fontolják meg a lajstrom kiterjesztését egyéb italokra és élelmiszerekre is.
A javaslatot a WTO tagállamai tanulmányozzák, és a szellemi tulajdon kereskedelmi szempontjait vizsgáló WTO-tanács (TRIPS Council) következő ülésén meg fogják tárgyalni. A TRIPS Egyezmény 23.4 szakasza előírja, hogy ez a tanács folytasson tárgyalásokat a borok földrajzi árujelzőinek lajstromozására vonatkozó többoldalú rendszerről a borok jogi oltalmának megkönnyítése céljából.
Az Európai Unió nyilatkozata szerint a lajstromozási rendszerről folytatott megbeszélések csak borokra és szeszes italokra vonatkoznak, de időszerű lenne kiegészítő tárgyalásokat folytatni egyéb áruk oltalmáról is, mihelyt a rendszer működőképessé válik.
A WTO-ban a földrajzi árujelzőkről folytatott megbeszélések eredményét elsősorban az Európai Unió fogja élvezni, mert a 15 tagállam már mintegy 500 mezőgazdasági és élelmiszer-ipari terméket javasolt földrajzi árujelzőként és eredetmegjelölésként való oltalomra. Egy külön európai jogintézmény védi a borok és a szeszes italok földrajzi árujelzőit.
Az Európai Unió javaslatában felszólítja a WTO azon tagjait, akik használni kívánják a lajstromozási rendszert, hogy közöljék a WTO-val azokat a földrajzi árujelzőket, amelyek a származási országban védve vannak.
Egy év állna rendelkezésre ahhoz, hogy egy tagállam - megfelelő bizonyítékok beterjesztésével - tiltakozzék a WTO-nál az ellen, hogy egy másik tagország egy földrajzi árujelzőt lajstromoztasson. A lajstromozást kizáró ok a TRIPS szerződés előírásain alapulhat, így például azon, hogy a bor vagy a szeszes ital neve nem elégíti ki az Egyezmény 22.1 szakaszában a földrajzi árujelzőkre előírt feltételeket, vagy hogy a származási országban az adott borra vagy szeszes italra nem engedélyeznek oltalmat.
Azok a lajstromozások, amelyek ellen egy éven belül nem nyújtanak be tiltakozást, a WTO tagállamaiban "teljes és korlátlan" oltalmat élveznek, és a tagországok kormányai kötelesek biztosítani, hogy országuk területén a lajstromozott jelzéseket tiszteletben tartsák.
A lajstromozott árujelzők oltalmát bármikor meg lehet támadni, ha az oltalom megszűnik, vagy ha a származási országban visszaéltek vele.
Az 1986 júniusában hatályba lépett észak-koreai találmányi és újítási törvény 13. szakasza kimondja, hogy a gyógyászati termékek és élelmiszerek nem szabadalmazhatóak. Különböző okok miatt azonban a Találmányi Hivatal az ilyen tárgyú szabadalmi bejelentések egy részét elfogadja és vizsgálja. Az 1990 óta benyújtott és vizsgált, gyógyászati termékekre vagy élelmiszerekre vonatkozó szabadalmi bejelentések az összes bejelentés 18,2%-át teszik ki; ezek közül 83%-ra szabadalmat adtak, 15%-ot visszavontak, és a Hivatal csak 2%-ot utasított el.
Várható, hogy a szabadalmi törvénynek a gyógyászati termékek és élelmiszerek szabadalmazását tiltó rendelkezését a közeljövőben módosítani fogják.
Grenada 1998. június 22-én helyezte letétbe a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez és a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányait. Így Grenada vonatkozásában mindkét nemzetközi szerződés 1998. szeptember 22-én lépett hatályba.
Grenada a PCT 97. tagállama.
Grúzia kormánya 1998. május 20-án letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására létesített Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv csatlakozási okmányát. Így a Jegyzőkönyv Grúzia vonatkozásában 1998. augusztus 20-án lépett hatályba.
Guatemala 1998. május 18-án helyezte letétbe a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Így ez az Egyezmény Guatemala vonatkozásában 1998. augusztus 18-án lépett hatályba.
A) 1998 augusztusában India kormánya bejelentette, hogy elhatározták a Párizsi Uniós Egyezményhez és a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozást annak érdekében, hogy kedvezőbbé tegyék a külföldi beruházók helyzetét.
B) Egy nemrég lezajlott kormányülésen a kereskedelmi miniszter javasolta, hogy azonnal vezessék be a gyógyszerek és az agrokémiai termékek szabadalmi oltalmát, ezáltal elkerülve a további vitákat az Egyesült Államokkal, mert a Világkereskedelmi Szervezetben 1997 szeptemberében és a fellebbezési fórumon 1997 decemberében India elvesztette az ilyen vonatkozású döntőbíráskodási eljárást. Ez év áprilisában a két ország megállapodott abban, hogy India 1999 márciusáig teljesíteni fogja a döntőbíráskodás alapján rá háruló kötelességeket. Ennek következtében már most tervezik a szabadalmi törvény rövid időn belül való korszerűsítését, és így nem várják meg a 2005. évet, tehát azt az időpontot, ameddig a fejlődő országoknak a Kereskedelmi Világszervezet előírásai szerint be kell vezetniük a termékoltalmat.
A jelenlegi szabadalmi rendszer nem teszi lehetővé a gyógyászati termékek szabadalmazását, és ezért az indiai gyógyszergyárak olcsóbb árakon tudnak új termékekkel a nemzetközi piacra lépni. A nagy amerikai és az európai gyógyszergyártók azzal vádolják az indiai cégeket, hogy ellopják legújabb gyógyszereiket. Az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja szerint az amerikai gyógyszergyártók évi vesztesége mintegy 500 millió dollár abból kifolyólag, hogy Indiában nincs termékoltalom.
A felhasználatlan szabadalmaknak a kereskedelmi csatornákba való bevitele érdekében egy új magánszervezet alakult, amely felkészült arra, hogy megkezdje az együttműködést az évi tagdíjat fizető mintegy 150 japán céggel.
Az új intézmény, amelyet "Szellemi Tulajdon Elosztó Szervezet"-nek neveznek, az interneten keresztül fog kereskedelmi tevékenységet folytatni olyan szabadalmakkal és szerzői jogokkal, amelyeket főleg magáncégek tartanak alvó állapotban.
A szervezet tevékenységét az elmúlt év elején jelentette be a Japán Technológiaátadó Egyesület, amely nonprofit szervezetként társas viszonyban van a technológiafejlesztéssel és -átalakítással foglalkozó állami szervezettel.
Tagjainak, valamint egy, a szabadalmak és a műszaki know-how területére szakosodott amerikai adatszolgáltatónak a segítségével az intézmény a tervek szerint szellemi tulajdonjogokat és emberi erőforrásokat fog kiértékelni és árusítani. Tagjai közé tartozik többek között a NEC Corp., az IBM Japanese Ltd., az NTT Corp., a Tokyo Electric Power Co., a Nikko Securities Ltd. és a Tokio Marine & Fire Insurance Co.
Kambodzsa 1998. június 22-én helyezte letétbe a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányait. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Kambodzsa vonatkozásában 1998. szeptember 22-én lépett hatályba.
A Harvard Egyetem 1985-ben nyújtott be Kanadában szabadalmi bejelentést a híres onkoegérre. Ez egy transzgenikus egér, amely a belevitt c-myc onkogén révén felhasználható rákos daganatok vizsgálatára.
A Kanadai Szabadalmi Hivatal szabadalmat engedélyezett az onkogénre, az onkogénnek az egér petesejtjébe való bejuttatási módszerére és az egér előállítási módszerére, de elutasította a transzgenikus állatra vonatkozó igénypontokat. Hasonló igénypontokat engedélyeztek az Amerikai Egyesült Államokban.
A bejelentő a Szabadalmi Fellebbezési Tanácshoz (PAB) fellebbezett, amely elutasította az állatra vonatkozó igénypontokat, megállapítva, hogy a transzgenikus állat a kanadai szabadalmi törvény alapján nem szabadalmazható. Az elutasító határozat indokolása szerint a találmány emberi beavatkozást igényel, míg az onkoegér létrehozása nem történt a feltalálók teljes ellenőrzése alatt, akik "nem tudják teljes mértékben ellenőrizni a létrehozott egér összes jellemzőjét, tekintettel arra, hogy az emberi beavatkozás csupán a rákot képező gén reprodukálhatóságát biztosítja".
A PAB határozata ellen a Kanadai Szövetségi Bírósághoz nyújtottak be fellebbezést. 1998. április 21-én ez a bíróság is elutasította a fellebbezést, helybenhagyva a PAB állásfoglalását. A 23-oldalas döntés egyik megállapítása így hangzik:
"Egy bonyolult életforma nem illeszthető be a szabadalmi törvény jelenlegi határai közé anélkül, hogy a szavak értelmét a töréspontig ne nyújtanánk. ... Ha azonban a Parlament kívánja, megváltoztathatja a törvényt olyan módon, hogy emlősök is szabadalmazhatók legyenek."
Ennek alapján úgy tűnik, a törvény módosítására lesz szükség ahhoz, hogy emlősök (és egyéb, magasabb rendű életformák) is szabadalmazhatók legyenek Kanadában.
A bírósági döntés szerint az adott esetben a szabadalom által biztosított oltalom akkor sem lenne tágabb, ha az egér önmagában szabadalmazható lenne, mert a feltaláló már szabadalmat kapott a plazmid létrehozására és annak az egérpetesejtbe való bejuttatására. Ennek következtében a szabadalmas bárkit ki tud zárni minden olyan tevékenységből, amely a szabadalom oltalmi körébe esik. A találmány meghatározásának bővítése sem nyújtana tágabb oltalmat a szabadalmas számára.
A bíróság véleménye szerint tehát a Harvard Egyetemnek nincs szüksége a Harvard-egérre per se vonatkozó igénypontokra ahhoz, hogy találmányát megfelelően védeni tudja.
A Kínai Szabadalmi Hivatal 1998. április 1-jén "Kínai Állami Szellemi Tulajdoni Hivatal"-ra változtatta a nevét. Egyúttal a Hivatalt közvetlenül az Államtanácsnak rendelték alá, de szervezete és működése változatlan maradt.
Laosz 1998. július 8-án letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a nemzetközi szerződés Laoszra nézve 1998. október 8-án lép hatályba.
A libanoni kormány bizottságot állított fel az ipari tulajdonra vonatkozó törvények tanulmányozására és korszerűsítésére. Ez a bizottság az elmúlt hónapok folyamán hetente ülésezett, és tervezetet dolgozott ki a törvények módosítására.
A szellemi tulajdon oltalmára vonatkozó új törvény összhangban lesz a TRIPS Egyezmény előírásaival. Az új törvény tervezetét az 1998. októberi elnökválasztás előtt be akarják terjeszteni a parlamentnek.
1998 áprilisában Libanon komoly lépéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy csatlakozhassék a Kereskedelmi Világszervezethez, és azt tervezi, hogy először megfigyelői státuszt fog kérni. A csatlakozási eljárás hosszabb időt fog igénybe venni, mert jelenleg több mint 30 országgal vannak folyamatban csatlakozási tárgyalások.
Litvániában 1998. december 1-jén fog hatályba lépni az integrált áramkörök és félvezetők topográfiájának oltalmára vonatkozó törvény, amely előírja, hogy a topográfiákat oltalomszerzés céljából a Litván Szabadalmi Hivatalnál kell lajstromoztatni.
A törvény 3. szakasza szerint ilyen oltalmat csak a félvezetők gyártásában még nem használt, eredeti, és a szerző részéről szellemi erőfeszítést igénylő termékekre lehet kapni.
A lajstromozott topográfiák oltalmi ideje a világ bármely részén való első használatbavétel időpontjától vagy - ha ez korábbi - a lajstromozási kérelem benyújtásának időpontjától számított 10 év.
A Szabadalmi Hivatal azt vizsgálja, hogy a lajstromozási kérelem tárgya kielégíti-e a törvény 3. szakaszában foglalt követelményeket.
A bejelentés elfogadása és a lajstromozási illeték befizetése után a topográfiát a topográfiai lajstromba kell bejegyezni.
Érdekelt személyek a lajstromozásnak a hivatalos közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül felszólalhatnak, ha a topográfia nem elégíti ki a törvény 3. szakaszában foglalt követelményeket.
A belkereskedelmi miniszter 1998. március 12-én hivatalosan megnyitotta Kuala Lumpurban a Szellemi Tulajdonvédelmi Oktató Központot (Intellectual Property Training Centre, IPTC). Ennek létrehozása az első lépésnek tekinthető a Szellemi Tulajdoni Hivatal felállítása felé. Azt remélik, hogy ez a hivatal központja lesz a Délkelet-Ázsiai Országok Szövetségéhez (Association of South East Asian Nations, ASEAN) tartozó tagországok később létesítendő hasonló intézményeinek.
Az IPTC már befejezte a szabadalmi ügyvivők vizsgáztatását végző szakemberek számára ebben az évben rendezett első tanfolyamot.
A Marokkói Királyság 1956-ban alakult meg Francia Marokkó, Spanyol Marokkó és Tanger egyesítésével. Mostanáig nem egységesítették e három terület törvényeit, aminek következtében két helyen lehetett szellemi tulajdonjogokat lajstromoztatni: Casablancában (korábbi Francia Marokkó) és Tangerben. A korábbi Spanyol Marokkóban nem volt iparjogvédelmi törvény.
A marokkói kormány most bejelentette, hogy új iparjogvédelmi törvényt fognak életbe léptetni annak érdekében, hogy eleget tegyenek a TRIPS Egyezményben foglalt előírásoknak. Az új törvény tervezetét már nyilvánosságra is hozták.
Az új törvény egyesíteni fogja az országot alkotó három korábbi állam iparjogvédelmi törvényeit, aminek következtében az egész országban egyetlen iparjogvédelmi törvény és egyetlen iparjogvédelmi hivatal lesz.
Az átmeneti intézkedések szerint a Casablancában vagy Tangerben lajstromozott ipari jogok az egész királyságban hatályosak lesznek oltalmi idejük fennmaradó részében, de a védjegyeket az oltalmi idő lejárta után az új törvény szerint kell majd újra lajstromoztatni.
Az új törvény előreláthatólag 2000 előtt fog hatályba lépni.
Mexikó 1998. április 20-án helyezte letétbe az új növényfajták oltalmára létrehozott Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Így ez a nemzetközi szerződés Mexikó vonatkozásában 1998. május 20-án lépett hatályba.
Az Angol Szabadalmi Hivatal átlagosan 20%-kal fogja csökkenteni a szabadalmi illetékeket, és el fogja törölni a bejelentési illetéket. A szabadalmak évi fenntartási illetéke az 5. évben 110 fontról 105 fontra, a 10. évben 170 fontról 150 fontra, a 15. évben 280 fontról 250 fontra és a 20. évben 450 fontról 400 fontra fog csökkenni.
A védjegybejelentés díja 225 fontról 200 fontra, a védjegymegújításé 250 fontról 200 fontra fog csökkenni. A Madridi Jegyzőkönyv alapján végzett védjegymegújítás esetén a további áruosztályok után fizetendő illeték 50 font marad, viszont a védjegymegújításkor a további áruosztályok után fizetendő illeték 200 fontról 50 fontra csökken.
A Hivatal vezetője szerint a hivatali díjcsökkentés az ipar számára 12 millió font megtakarítást eredményez, amivel az angol ipar versenyképességét kívánják növelni. Ez különösen a kis cégek számára fontos, amelyek az angol innováció és kreativitás legfőbb forrásai.
A) 1998. július 16-án a német parlament új törvényt fogadott el, amely 1998. november 1-jén fog hatályba lépni. A törvény fő célja, hogy egyszerűsítse a szabadalmazási eljárást és megszüntesse az idejétmúlt vagy hatástalan eljárási követelményeket.
Ez év novemberétől kezdve a német szabadalmi és használati minta bejelentéseket - ide értve az európai és a PCT-bejelentéseket is - nem csak a müncheni Szabadalmi Hivatalnál és annak berlini kirendeltségénél, hanem a helyi Szabadalmi Információs Központokban is be lehet nyújtani. A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium publikálni fogja azoknak a központoknak a jegyzékét, amelyek az új rendszerben részt vehetnek.
Külföldiek számára fontos változás, hogy bármilyen nyelven be lehet nyújtani szabadalmi bejelentést, de három hónapon belül német fordítást is be kell nyújtani.
Az új törvény összhangot kíván teremteni a német szabadalmi törvény és a TRIPS Egyezménynek a kényszerengedélyre vonatkozó 27. és 31. szakaszai között. A változások inkább tisztázó, semmint változtató jellegűek, mert a német törvény és bírósági gyakorlat már lényegileg összhangban volt a TRIPS-előírásokkal.
Nagyobb gyakorlati jelentőséggel bír az az új rendelkezés, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál benyújtott fellebbezések írásbeli indoklását egy hónapon belül be kell nyújtani. Ezt a követelményt 1961-ben törölték el, ami egyes esetekben bonyolította a fellebbezési eljárást, és valószínűleg a német parlament jogi bizottságának egy hibáján alapult, amit most így kiküszöböltek.
Csupán szimbolikus jelentőségű a "Német Szabadalmi Hivatal" névnek "Német Szabadalmi és Védjegyhivatal"-ra való változtatása. A hagyományokhoz ragaszkodó szakemberek tiltakozása ellenére bevezetett névváltoztatás a jogalkotóknak azt a szándékát tükrözi, hogy kifejezésre juttassák a védjegyek növekvő jelentőségét a Hivatal munkájában.
B) Németország 1998. június 25-én helyezte letétbe az új növényfajták oltalmára létrehozott Unióhoz (UPOV) való csatlakozás ratifikációs okmányát. Így ez a nemzetközi szerződés Németországra nézve 1998. július 25-én lépett hatályba.
Románia kormánya 1998. április 28-án letétbe helyezte a védjegyek nemzetközi lajstromozására létesített Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv megerősítési okmányát. Így a Jegyzőkönyv Románia vonatkozásában 1998. július 28-án lépett hatályba.
A) A Svéd Szabadalmi Hivatal védjegy részlege néhány hónappal ezelőtt Stockholmból egy kis északi városba, Söderhamnba költözött, aminek következtében a függő védjegybejelentések száma megnövekedett. Jelenleg az 1997 elején benyújtott bejelentésekkel kapcsolatban adnak ki hivatali végzéseket, és a vizsgálat időtartama mintegy 14 hónap. Hivatali közlés szerint 1999 tavaszára a vizsgálat átlagos időtartamát 10 hónapra fogják csökkenteni.
B) A Svéd Szabadalmi Fellebbezési Bíróság (SzFB) 1998. május 8-án olyan döntést hozott, hogy az ABSOLUTE védjegy lajstromozható.
Az ügy előzménye, hogy a Mitutoyo Corporation (MC) 1994-ben kérelmet nyújtott be az ABSOLUTE védjegy lajstromozása iránt a 9. áruosztályban mérőkészülékekre és -eszközökre. A Svéd Szabadalmi Hivatal a kérelmet elutasította az AB Vin & Sprit által vodkára lajstromoztatott, közismert ABSOLUT védjegyre hivatkozva. MC fellebbezést nyújtott be az SzFB-hez.
A Bíróság megállapította, hogy bár a két védjegy majdnem azonos, nem valószínű, hogy a mérőkészülékekre és -eszközökre használt ABSOLUTE védjegy hígítani fogja az ABSOLUT védjegyet vagy hasznosítani fogja annak goodwilljét, különös tekintettel arra, hogy a két védjegyet teljesen eltérő árukra használják, és az ABSOLUTE védjegyet különleges vevőkör fogja használni. Ennek megfelelően a Bíróság engedélyezte az utóbbi védjegy lajstromozását.
A döntés azért érdekes, mert egyértelműen korlátozza az ABSOLUT védjegy hagyományosnak tekintett oltalmi körét.
28. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája 1998 első 6 hónapjában 33470 nemzetközi bejelentést kapott, ami az előző év hasonló időszakához képest 26,4%-os növekedést jelent. A nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma 23347 volt, ami 19,9%-os növekedésnek felel meg.
29. Szellemi Tulajdon Világszervezete
A) A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 1998. szeptember 7-től 15-ig tartotta Genfben a tagállamok 33. közgyűlését. Ezen elfogadtak egy új hivatali épület felépítésére vonatkozó javaslatot, amelynek kivitelezése várhatóan közelítőleg 80 millió CHF-ba fog kerülni.
A közgyűlés hozzájárult új állandó bizottságok létesítéséhez
szabadalmi,
védjegy-, ipari minta és földrajzi árujelző,
szerzői jogi és
információs technológiai ügyekben.
A tagállamok hat új igazgató kinevezéséhez is hozzájárultak. Az új stratégiai tervezési igazgató jemeni, a fejlesztési igazgató belga, a szerzői jogi osztály igazgatója dán, a vezérigazgató helyettesének tanácsadó igazgatója globális oltalmi rendszerek ügyében egyesült államokbeli, a fejlesztési kooperációs tanácsadó igazgató perui, és a vezérigazgató helyettesének tanácsadó igazgatója nemzetközi szellemi tulajdonjogi ügyekben francia.
B) A Szellemi Tulajdon Világszervezetének ipari mintákkal és földrajzi árujelzőkkel foglalkozó állandó bizottsága 1998. július 13-tól 17-ig tartotta első ülését a közismert védjegyek oltalmával kapcsolatban tervezett egyezményről.
Ezt a bizottságot a WIPO 1998. márciusi közgyűlésén hozták létre annak érdekében, hogy központosítsák a szervezet számos szakértői bizottsága által különállóan végzett munkát.
A bizottság részletesen megtárgyalta azokat a körülményeket, amelyek fennforgása esetén egy védjegy ütközik egy közismert védjeggyel. A bizottság által kidolgozott tervezet szerint egy védjegy - függetlenül attól, hogy milyen árukra és szolgáltatásokra használják - ütközőnek tekintendő, ha használata
kapcsolatra utal egy közismert védjegy tulajdonosával, és valószínűleg károsan befolyásolja utóbbinak az érdekeit; vagy
tisztességtelen módon valószínűleg rontja vagy hígítja egy közismert védjegy megkülönböztető jellegét; vagy
a közismert védjegy disztinktív jellegéből fakadó tisztességtelen előnyt eredményezne.
A közismert védjegyek hígításával kapcsolatban a munkabizottság tagjai rámutattak, hogy számos ország - így Kanada - nemzeti törvényhozása nem ismeri el a védjegyhígítás fogalmát.
A bizottság 1999 januárjában tartandó következő ülésén vissza fog térni ezekre a kérdésekre, és rendszabályokat fog kidolgozni a közismert védjegyek és egyéb védjegyek közötti ütközés esetére.
C) Szeptember elején a kanadai partok közelében lezuhant Swissair gép utasai között volt dr. Ludwig Bäumer, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének igazgatója. Halála súlyos veszteséget jelent mindazok számára, akik ismerték és becsülték kiváló szakmai felkészültségét és emberi tulajdonságait.
Szíriában 1998. július 1-je előtt több bejelentéshez elegendő volt egyetlen meghatalmazás. Ettől az időponttól kezdve minden egyes bejelentéshez külön meghatalmazást kell benyújtani a bejelentő egyszerű aláírásával.
A) A Tajvani Szabadalmi Hivatal módosította a szóbeli tárgyalásokra vonatkozó szabályokat, amelyek 1998. március 31-én léptek hatályba.
Az új szabályzat 3. szakasza szerint egy fél akkor kérhet szóbeli meghallgatást, ha úgy véli, hogy ezzel megköny- nyítheti az üggyel kapcsolatos tények megértését az elővizsgáló által, és így meggyorsíthatja az ügy elővizsgálatát. A kérelmet írásban kell benyújtani, és közölni kell a megtárgyalandó kérdéseket. A Hivatal azonban nem ad helyt az ilyen kérelemnek, ha
a szóbeli tárgyalás célja csupán a szabadalmi bejelentés engedélyezésével kapcsolatos érdeklődés;
a kérelem felszólalási vagy megsemmisítési ügyre vonatkozik, amelyben azonban a részletes indokolást még nem nyújtották be;
a kérelmet olyan okokra hivatkozva nyújtják be, amelyek nem az ügy műszaki tartalmára vonatkoznak;
a kérelmet olyan ügyben nyújtják be, amelyben az elővizsgáló már tisztázta a tényeket.
Ha a szóbeli tárgyaláson szabadalmi ügyvivő vesz részt, legfeljebb két műszaki vagy jogi szakértő kísérheti.
B) Annak következtében, hogy Tajvan előkészül a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozásra és annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a szellemi tulajdonjogok számának növekedésével, valamint a hazai kereskedelem és ipar fejlődésével, a Tajpeji Törvényszéken 1998. július 1-jén egy új tanács kezdte meg működését, amelynek kizárólagos feladata, hogy szellemi tulajdonjogok bitorlási ügyeivel foglalkozzék.
C) A Tajvani Iparjogvédelmi Hivatal 1998. január 16-tól kezdve szolgáltatási védjegyeket is lajstromoz.
A) A Szabadalmi Hivatal egy 1998. január 26-i határozata szerint a szabadalmi bejelentéseknek a hivatalos lapban való meghirdetésétől számított 30 napon belül benyújtható felszólalásokhoz nem kell meghatalmazást csatolni, és bárki felszólalhat, akinek jogait sértené a megtámadott jog engedélyezése.
B) Venezuelában 1994-ben 1729 szabadalmi és használati minta bejelentést és 291 mintabejelentést nyújtottak be. Az 1995. évre vonatkozóan ezek a számok 2045 és 284, illetve 1996-ban 1921 és 388.
1994-ben 3238, 1995-ben 2411, míg 1996-ban 1261 szabadalmat és használati mintát engedélyeztek. Az engedélyezett ipari minták száma ugyanezen években 1669, 245, illetve 291 volt.