NEMZETKÖZI KITEKINTŐ
DR. PALÁGYI TIVADAR
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
1. Amerikai Egyesült Államok A) Az Amerikai Szabadalmi Hivatal működési szabályzatát sok vonatkozásban egyszerűsítették. Ezentúl a bejelentési nap elismeréséhez nem szükséges a feltalálók megnevezése, mert az a benyújtási nap után is pótolható. Így nem kell kérelmezni a feltalálók listájának módosítását, ha a bejelentési kérelemben megjelölt feltalálók különböznek a feltalálók aláírásával később benyújtott Declaration-ben feltüntetett feltalálóktól. Ha a feltalálók megjelölése hibásan történt, ezentúl nem kell minden egyes feltalálónak nyilatkozatot benyújtania arról, hogy mikor és hogyan történt a hiba. Az 500-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok kisvállalkozói státuszát nem kell külön nyilatkozattal igazolni; elegendő a kisvállalkozói bejelentési illeték megfizetése. B) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy még 1992-ben hozott döntésében megváltoztatta a Szabadalmi Hivatal számára az igénypontok értelmezésével kapcsolatban adott azon utasítását, hogy a Hivatal egy igénypont szóhasználatát az ésszerűség határain belül a legtágabban értelmezheti. A módosított vélemény szerint ezt az értelmezést a szakember szokásos gyakorlata szerint kell végezni, és szükség esetén figyelembe kell venni a leírásban foglaltakat. A módosított vélemény megállapítja továbbá, hogy az elővizsgálati eljárásban a Szabadalmi Hivatal és a bejelentő közötti együttműködésre van szükség, és ha a Hivatal prima facie A Bíróság az alábbi mondatot törölte eredeti döntéséből: "A Szabadalmi Hivatal igénypont-értelmezésének ésszerűnek kell lennie, nem pedig tökéletesnek." C) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság egy 1997. október 21-i döntésében helybenhagyta a tartományi bíróságnak egy szabadalmas ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét elutasító határozatát, mert a szabadalmas nem bizonyította, hogy kérelmének elutasításából helyrehozhatatlan kár származnék, és a szabadalom érvényességével kapcsolatos lényeges kérdésekre sem válaszolt kielégítően. D) 1997-ben az Egyesült Államokban az IBM kapta a legtöbb szabadalmat: 1724-et. Ezek közül mintegy 550 szabadalom szoftverre és mintegy 250 szabadalom számítógépes hálózatokra vonatkozott. Miként az alábbi táblázatból kitűnik, az első tíz szabadalmas között hét japán cég található. Az első oszlopban megadott sorszám mellett zárójelben az előző évi helyezést is megadjuk.
Helyezés Cég Elnyert szabadalmak száma 1. (1.) IBM Corp. (USA) 2. (2.) Canon Corp. (Japán) 3. (4.) NEC Corp. (Japán) 4. (3.) Motorola Inc. (USA) 5. (8.) Fujitsu Ltd. (Japán) 6. (5.) Hitachi Ltd.(Japán) 7. (6.) M'bishi Electric Corp. (Japán) 8. (7.) Toshiba Corp. (Japán) 9. (9.) Sony Corp. (Japán) 10. (-) Eastman Kodak Co. (USA)
2. Argentína Az argentin Szenátus elé terjesztették a szellemi tulajdonra vonatkozó 1933. évi törvény olyan módosítását, hogy az lehetővé tegye a szoftver oltalmát is. A törvénytervezetet az Alsóház már 1997 szeptemberében jóváhagyta. 3. Ausztrália Az Ausztrál Szabadalmi Hivatal 1998. január 1-jével csökkentette számos illetékét. Így például 405 AUD-ról 350 AUD-ra csökkentették a szabadalmak vizsgálati illetékét, 200 AUD-ról 150 AUD-ra a védjegybejelentés illetékét, és eltörölték a méreten felüli védjegyek esetén fizetendő 65 AUD illetéket, valamint a védjegybejelentések gyorsított vizsgálatának kérelmezése esetén eddig előírt 100 AUD illetéket. 4. Ausztria Az Európai Törvényszék az utóbbi években egyre több olyan üggyel foglalkozik, amely az áruk szabad mozgása és a szellemi tulajdonjogok gyakorlása közötti ellentétekből származik. A legtöbb ilyen ügy a gyógyszer tárgyú találmányok területére esik. Jacobs főügyész 1998. január 29-én véleményt nyilvánított az Európai Törvényszék előtt függő Silhouette International Schmied GmbH & Co. KG (SIS) Az osztrák SIS cég SILHOUETTE védjeggyel drága tükröket gyárt, míg a szintén osztrák HH cég a piac olcsóbb felét célozza meg. 1995 októberében SIS divatjamúlt tükörkereteket adott el egy középkeleti cégnek azzal a kikötéssel, hogy azokat csupán Bulgáriában vagy a szovjet utódállamokban forgalmazhatja. Ezután HH megvette a kereteket, és azokat Ausztriában ajánlotta fel eladásra. Amikor SIS a bíróságtól azt kérte, hogy ideiglenes intézkedéssel tiltsák el HH-t a tükörkeretek ausztriai eladásától, a bíróság arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy az osztrák védjegytörvény elismeri a nemzetközi kimerülés elvét. Ezután az Európai Törvényszéket kérték fel annak eldöntésére, hogy a védjegyjogi irányelvek 7(1) szakasza megengedi-e egy védjegytulajdonosnak, hogy a védjegyoltalomból származó kizárólagos jogát arra használja fel, hogy egy harmadik fél számára megtiltsa az Európai Unió területén olyan áruk forgalmazását, amelyeket a védjegytulajdonos vagy annak engedélyével egy harmadik személy az Európai Unió területén kívül hozott korábban forgalomba. A főügyész számára nem jelentett komolyabb nehézséget megállapítani, hogy a 7(1) szakasz csupán az Unió területén belüli, nem pedig nemzetközi kimerülésre vonatkozik. Ezt a nézetét megerősítette az adott szakasz megszületésének történetében az a tény, hogy az Európai Bizottság eredetileg nemzetközi kimerülést javasolt, de ezt megváltoztatták a jelenlegi szövegezésnek megfelelően. Nézete szerint az az alapkérdés, hogy a 7(1) szakasz kizárja-e a tagországokat a nemzetközi kimerülés elvének elismeréséből. A főügyész megállapította ugyan, hogy a nemzetközi kimerülés elősegíti az árversenyt, és a fogyasztók számára egyéb előnyöket is biztosít, de nem volt azon a véleményen, hogy ezek a lehetséges előnyök indokolják a belső piac integritásának fenyegetését, ami elkerülhetetlenül bekövetkeznék, ha egyes tagállamok elismernék a nemzetközi kimerülést, míg más államok ezt nem tennék. A főügyész nézetének alátámasztását találta a közösségi védjegyszabályozásban, amely a jogkimerülés elvét csupán olyan áruk esetében ismeri el, amelyeket az Európai Unió területén - és nem egyebütt - hoztak forgalomba. A főügyész azt a nézetét is kifejezésre jutatta, hogy a 7(1) szakasznak az osztrák védjegytörvénybe való beiktatása folytán a védjegytulajdonosnak joga van ahhoz, hogy a kérdéses párhuzamos import megtiltására vonatkozó ideiglenes intézkedést kérjen. Ha a főügyész véleményét az Európai Törvényszék megerősíti, nehéz túlbecsülni e döntés kereskedelmi jelentőségét. 5. Botswana Előző tájékoztatónkban írtunk arról, hogy Botswanára 1998. április 27-ig lehetett angol szabadalmat vagy lajstromozott angol minták oltalmát kiterjeszteni. Az angol előzménytől függetlenül benyújtott botswanai bejelentésre engedélyezett botswanai szabadalom oltalmi ideje a bejelentéstől számított 20 év, az ipari mintáké pedig a benyújtás napjától számított 15 év. 6. Bulgária Bulgária 1998. március 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ez a nemzetközi szerződés Bulgária vonatkozásában egy hónappal később, vagyis 1998. április 24-én lépett hatályba. 7. Ciprus Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Ciprus 1998. április 1-jén az Európai Szabadalmi Egyezmény tagja lett. Ettől az időponttól kezdve megszűnt annak a lehetősége, hogy Cipruson nemzeti úton lehessen nemzetközi bejelentés révén szabadalmat szerezni. Így Ciprus megjelölése egy nemzetközi bejelentésben azt jelenti, hogy európai szabadalmon keresztül kíván a bejelentő Cipruson szabadalmi oltalmat szerezni. 8. Dél-Korea A) A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal a biotechnológia területén szabadalmazható találmányok körét szélesíteni kívánja, hogy lépést tudjanak tartani az ezen a területen végbemenő gyors fejlődéssel. A szabadalmazható találmányok körébe kívánják vonni az állatok szaporítására, a kísérleti állatok előállítására, a génterápiára és az új gének kifejlesztésére vonatkozó találmányokat. A Hivatal a biotechnológiai tárgyú találmányok vizsgálatára új irányelveket dolgozott ki, amelyekben összevontan megtalálhatók a géntechnológiai tárgyú, a mikroorganizmusokra vonatkozó, a mikroorganizmusokon alapuló ipari és az aszexuálisan szaporodó növényfajtákra vonatkozó találmányok vizsgálatának eddig különálló előírásai. A Hivatal azt tervezi, hogy a Koreai Biotechnológiai Kutató Intézet közreműködésével génszekvenciákra és aminosavszekven-ciákra vonatkozó adatbázisokat fog létrehozni. Ilyen szekven-cialistákat a bejelentőknek 1999-től kezdve számítógéppel olvasható formában kell majd benyújtaniuk. B) 1998. március 1-jén a Szöuli Törvényszék épületében megkezdte működését a Szabadalmi Bíróság. Ennek megfelelően Dél-Koreában a szellemi tulajdonra vonatkozó peres ügyeket háromfokú fellebbezési rendszerben intézik: a Fellebbezési Tanácstól a Szabadalmi Bírósághoz, majd onnan a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni. A Szabadalmi Bíróság három tanáccsal kezdte meg működését, amelyek mindegyike egy főbíróból és két bíróból áll. A jogász bírók munkáját a Szabadalmi Hivatal állományából kiválasztott kilenc műszaki elővizsgáló segíti. B) 1997-ben Dél-Koreában a szabadalmi, védjegy-, használati minta és mintabejelentések száma összesen 254 101 volt, ami az előző évhez viszonyítva 2,3%-os csökkenést jelent. Főleg a használati minta bejelentések száma csökkent, mégpedig 68 822-ről 45 809-re. Az összes bejelentés 80,9%-a, vagyis összesen 205 693 bejelentés származott hazai bejelentőktől. Ezzel szemben az engedélyezett, ill. lajstromozott oltalmi jogok száma az 1996. évi 72 363-ról 105 409-re emelkedett, ami 45,7%-os növekedésnek felel meg. 81 499 oltalmi jogot belföldi bejelentők, míg 23 912 jogot külföldi bejelentők kaptak. 9. Európai Szabadalmi Hivatal Az Európai Szabadalmi Hivatal 1998. március 31-ével megszüntette az un. "reformországok" bejelentői számára 1995. április 1-jétől kezdve engedélyezett 75 %-os díjcsökkentést a nemzetközi kutatási és nemzetközi elővizsgálati illetékben. Itt emlékeztetünk arra, hogy ugyanezen államok számára továbbra is igénybe vehető 75 %-os díjkedvezmény időhatár nélkül. Ehhez az 1223/B űrlap helyett az 1223/A jelű űrlapot kell használni az Európai Szabadalmi Hivatalnál igénybe venni kívánt kedvezmény kérelmezéséhez. Így a magyar bejelentők továbbra is kaphatnak ilyen kedvezményt. 10. Európai Unió Dr. Hesketh, a Glaxo Welcome iparjogvédelmi vezetője, aki tagja az Európai Gyógyszeripari Szervezetek Szövetségének (EFPIA), úgy nyilatkozott, hogy a közép- és kelet-európai országokkal folytatandó EU-csatlakozási tárgyalásokon a szellemi tulajdon megfelelő védelmét a legfontosabb kérdésnek kell tekinteni, és bizonyosságot kell szerezni a szabadalmi törvények kielégítő voltáról és betartásuk hatékonyságáról. Hesketh úr felhívta a figyelmet arra, hogy az első csatlakozási fordulóban részt vevő öt országban legkorábban 2011-ben, (Cseh Köztársaság) és legkésőbb 2014-ben (Észtország és Magyarország) lép teljes mértékben érvénybe a termékszabadalom. Ebből az következik, hogy a csatlakozás és a teljes termékoltalom létrejötte között egy évtizednél hosszabb idő telhet el. Ezért az új tagállamokból induló párhuzamos import megakadályozása érdekében tiltó törvényekre, illetve olyan szabályozásra lesz szükség, amely megakadályozza a csak eljárásszabadalommal védett termékek párhuzamos kereskedelmét. Hesketh úr szerint arra nézve is biztosítékot kell szerezni, hogy az új EU tagállamokban olyan bíróságok működjenek, amelyek kellő szakértelemmel kezelik a szellemi tulajdon kérdéseit. 11. Franciaország A párizsi Legfelsőbb Bíróság 1998. január 30-án az Allen & Handburys A döntés egy BECOTIDE védjegyű, asztma elleni gyógyszerre vonatkozik, amelyet Franciaországban a Glaxo Wellcome (GW) leányvállalata, az Allen & Handburys (AH) forgalmazott. GW 1973-ban szabadalmat kapott a BECOTIDE beklometazon nevű hatóanyagára, és 1974-ben engedélyt (autorisation de mise sur le marché d'un médicament Minthogy arra számítottak, hogy az eredeti becotide szabadalom 20-éves oltalmi ideje 1993-ban lejár, három generikus gyógyszerlaboratórium - a Pharmafarm, a SCAT és az olasz Promedica - előkészületeket tett a gyógyszer generikus alakjának gyártására, és erre az engedélyt 1994-ben meg is kapták. A GW ügyvédei azonnal tiltakoztak a kereskedelmi forgalmazás ellen arra hivatkozva, hogy a szabadalom oltalmi idejét 2000-ig meghosszabbították. Bár mind a három cég tiltakozott 1992-ben a szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítása ellen, megállapítva, hogy AH nem hivatkozhat egy második AMM-re, mert mindkét termék azonos hatóanyagot tartalmazott, a bírósági iratokból az tűnik ki, hogy csupán a Promedica cég hozta a becotide generikus változatát kereskedelmi forgalomba 1996-ban. Mindhárom generikus cég azzal érvelt, hogy egy módosított termék szabadalmi oltalmának meghosszabbítása arra ad lehetőséget, hogy a törvény által biztosított oltalmat korlát nélkül meghosszabbíthassák. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, érvényben tartotta a szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítását és engedélyezte a termékmódosítást. Ez a döntés az 1992-ig engedélyezett szabadalmakra érvényes csupán, mert ezt követően valószínűleg érvényteleníti az Európai Uniónak a szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítására vonatkozó irányelve, amely korlátozza a gyógyszergyártók jogát az oltalmi idő meghosszabbítására. Az uniós irányelv ugyanis csak 5 év hosszabbítást tesz lehetővé - szemben a hétéves francia lehetőséggel - az első forgalombahozatali engedélytől számított legfeljebb 15 évig, szemben a francia jog szerinti 17 évvel. Bár a francia bíróság AH javára döntött, nem küldte el üres kézzel a generikus cégeket sem. Döntésében ugyanis megállapította, hogy az engedélyezési eljárás érdekében végzett kísérletek nem képeznek bitorlást, és így a generikus laboratóriumok jogosan kérnek engedélyt a szabadalmazott gyógyszerek generikus változatainak előállítására még a vonatkozó szabadalmak oltalmi idejének lejárta előtt. 12. Fülöp-szigetek A) Az új szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvény 1998. január 1-jén lépett hatályba. A szabadalmi jog területén a legfontosabb változás, hogy a korábbi feltalálói rendszerről áttértek a bejelentői rendszerre. A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év lett. A bejelentésekeket a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 18 hónap után közrebocsátják. A közrebocsátástól számított 6 hónapon belül kell kérni a bejelentések vizsgálatát. Eljárásra vonatkozó szabadalmak esetén a bizonyítási teher megfordul, vagyis a vélt bitorlónak kell bizonyítania, hogy termékét nem a szabadalmazott eljárással állította elő. A szabadalmazott termék bevitele a találmány gyakorlat-bavételének minősül. A használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 7 évre változott, és ez az oltalmi idő nem hosszabbítható meg. Korábban az oltalmi idő 5 év volt, amelyet kétszer 5 év időtartamra lehetett meghosszabbítani. A védjegytörvényben a legalapvetőbb változás az, hogy a védjegy tulajdonjogát az első bejelentés alapján lehet megszerezni, ellentétben a korábbi szabályozással, amely a védjegyre vonatkozó tulajdonjogot az első használat alapján engedélyezte. A védjegybejelentés benyújtásakor nem kell igazolni a védjegy használatát, de a benyújtás napjától számított 3 éven belül nyilatkozattal igazolni kell a tényleges használatot. A lajstromozás időtartama 10 év, amelyet a lejárat előtti 6 hónapon belül benyújtott kérelemmel további 10 év időtartamokra meg lehet hosszabbítani. A kiegészítő lajstromot eltörölték. Védjegyként a színek is lajstromozhatók, ha egy adott formával meghatározhatók. Egy védjegybejelentés több áruosztályra is vonatkozhat. A közismert védjegytulajdonosok akkor is megvédhetik jogaikat, ha védjegyük még nincs lajstromozva az országban. A lajstromozott közismert védjegyek által biztosított kizárólagos jog kiterjed olyan áruosztályokra is, amelyekre a közismert védjegyet nem lajstromozták, feltéve, hogy az eltérő árukon való használatból kapcsolatra lehet következtetni az illető áruk és a közismert védjegy között. A védjegy törlése kérhető, ha három egymást követő éven át nem használták. B) A Fülöp-szigetek Szabadalmi Hivatalának elnöke egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy fokozottabb harcot indítanak a szellemi tulajdonjogok megsértői ellen. Így a szerzői jogi törvény első megsértése alkalmával egy év börtön és 50 ezer peso (1250 USD), a második jogsértés alkalmával 3-6 év börtön és 150 000-500 000 peso, míg a harmadik jogsértés alkalmával 6-9 év börtön és 500 000-1,5 millió peso büntetés szabható ki. A helyi kereskedelmi hatóságok jogot kaptak arra, hogy egy üzlet működési, ill. nyitvatartási engedélyét megvonják, ha a tulajdonost jogsértő tevékenységen érték. 13. Horvátország
Horvátország 1998. április 1-jén letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát, és így 1998. július 1-jétől kezdve a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 96. tagállama lesz. Nemzetközi bejelentésekben ettől az időponttól kezdve lehet megjelölni és kiválasztani. 14. India India és az Amerikai Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezet előtt vitát folytattak a gyógyászati és agrokémiai termékek indiai szabadalmi oltalmáról. A vita tárgya nem az volt, hogy az indiai szabadalmi törvény összhangban áll-e a Kereskedelmi Világszervezet előírásaival - már korábban megállapították, hogy ilyen összhang nincs -, hanem arról, hogy mikorra kell Indiának módosítania törvényhozását, hogy az megfeleljen a Kereskedelmi Világszervezet előírásainak. 1997 szeptemberében a Kereskedelmi Világszervezet illetékes tanácsa megállapította, hogy India nem tartja be az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó szabályozásának (TRIPS) előírásait, mert a gyógyászati és agrokémiai termék tárgyú szabadalmak újdonságára és elsőbbségére vonatkozó rendelkezéseket a fejlődő országok számára engedélyezett meghosszabbított határidőig sem teljesítette. E szerv döntését 1997. december 19-én a Kereskedelmi Világszervezet Fellebbezési Tanácsa, majd 1998. január 16-án a Kereskedelmi Világszervezet választott bírósága is megerősítette. 1998. február 13-án Indiának a Kereskedelmi Világszervezetnél akkreditált követe kifogásolta ezt a döntést, de hozzáfűzte, hogy India hajlandó további erőfeszítéseket tenni, ha ehhez elegendő időt kap. Ilyen legkorábbi határidőként 1999. június 16-át jelölte meg. Az Egyesült Államok genfi missziójának vezetője azt válaszolta, hogy India már három évet késett azzal, hogy törvényhozását összhangba hozza a TRIPS előírásaival, így nincs alapja a további haladéknak. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) szabályai szerint a két félnek 1998. március 2-ig meg kellett volna egyeznie. E határidő megegyezés nélkül telt el, ezért a feleknek tíz napon belül egy kölcsönösen elfogadott döntőbíró személyében kellett volna megegyezniük. Minthogy ez sem történt meg, a feleknek a Kereskedelmi Világszervezet vezérigazgatójához kellett fordulniuk. Legutóbb arról kaptunk hírt, hogy az Egyesült Államok az ügyben a döntést elhalasztotta, hogy az új indiai kormánynak időt adjon az ügy megfontolására. 15. Izrael Előző tájékoztatónkban hírt adtunk az izraeli szabadalmi törvény olyan módosításáról, amely lehetővé teszi, hogy az izraeli szabadalmakat azok oltalmi idejének lejárta előtt gyakorlatba vegyék izraeli vagy Izraelen kívüli forgalombahozatali engedély megszerzése céljából. A törvénymódosítás ellenzői, elsősorban a gyógyszergyártó cégek a parlamenti vitában arra hivatkoztak, hogy a törvénymódosítás sértené Izrael nemzetközi kötelezettségeit. Ezzel szemben az igazságügyminiszter arra hivatkozott, hogy ezek a gondok megoldhatók, ha a törvényjavaslatot úgy módosítják, hogy az lényegileg hasonlítson az Egyesült Államok 1984. évi Waxman-Hatch törvényéhez. A törvényjavaslatot ennek megfelelően valóban átszövegezték, és így a Knesset jóvá is hagyta. Ennek kapcsán rövid ismertetést adunk az említett amerikai törvényről, illetve az ún. "Bolar-rendelkezés"-ről, amelyet beiktattak a Waxman-Hatch törvénybe (Drug Price Competition and Patent Term Restoration Act). A törvény elfogadását a Bolar v. Roche A CAFC döntése a gyógyszeriparban és a generikus gyártók körében élénk vitát váltott ki, aminek az eredményeként a Waxman-Hatch-törvényt a generikus gyógyszeripar és a kutató gyógyszeripar érdekei közötti kompromisszumként szövegezték meg. Az alapvető cél az volt, hogy az új gyógyszerek kifejlesztéséhez szükséges hosszadalmas eljárás alatt elvesztett időért legalább részben kárpótolják a kutató vállalatokat. E kompromisszum alapján egy rövidített kérelmet hoztak létre (Abbreviated New Drug Application, ANDA), amely a generikus gyógyszergyártók számára egyszerűsítette az engedélyezési eljárást az 1962 után született gyógyszerek esetén, és ugyanakkor a szabadalmak oltalmi idejét legfeljebb 5 évvel meghosszabbították azzal a megkötéssel, hogy az oltalmi idő a forgalombahozatali engedély keltétől számított 14 évet nem haladhatja meg. Az így született Waxman-Hatch törvény a generikus cégek számára lehetővé tette ANDA előterjesztését a szabadalom oltalmi idejének lejárta előtt, valamint a generikus termék forgalomba hozatalát közvetlenül a szabadalom oltalmi idejének lejártát követően. A szabadalmasnak viszont jogában áll bitorlási pert indítani, amivel a bíróság végleges döntésének meghozataláig vagy - ha ez hamarabb jár le - legfeljebb 30 hónappal késleltetheti az ANDA jóváhagyását. A vonatkozó Bolar-rendelkezés [35 USC 271(e) (i)] - az elnevezés helytelen, mert a CAFC éppen fordítva döntött - szövege a következő: "Nem minősül bitorló cselekedetnek, ha egy szabadalmazott találmányt az Egyesült Államokban gyártanak, használnak, eladásra kínálnak vagy eladnak vagy az Egyesült Államokba importálnak olyan felhasználásra, amelynek célja a gyógyszerek gyártását, felhasználását vagy eladását szabályozó szövetségi törvény hatálya alá eső fejlesztés és információszerzés." A gyógyszer tárgyú szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítására Európában 1992-ben hozott rendelkezést az amerikai gyógyszergyártók kedvezőbbnek tekintik, mert azt nem korlátozza a Bolar-szabályozás. Minthogy 1984 és 1992 között egy gyógyszer forgalomba hozatalához szükséges idő átlagban 2 évvel meghosszabbodott, a kutatást végző amerikai gyógyszergyártó cégek a Bolar-rendelkezést úgy tekintik, hogy az gyengíti helyzetüket, aminek következménye az új termékek számának csökkenése. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a generikus gyógyszeripar számára sem előnyös, ha egyre kevesebb új termék válik generikussá. 16. Japán A) A japán Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Iparjogvédelmi Tanácsa javasolta egy olyan szabadalmi bíróság felállítását, amelynek feladata lenne az egyre növekvő számú szabadalmi jogviták gyors elintézése. Az Iparjogvédelmi Tanács azt is javasolta, hogy a szabadalmi bitorlókra súlyosabb büntetéseket szabjanak ki, ide értve a kiszabható leghosszabb börtönbüntetés 5 éves időtartamának 10 évre és a legnagyobb kiszabható bírságnak 5 millió yen-ről 150 millió yen-re való növelését. B) A Japán Szabadalmi Hivatal javaslatára a kormány a szabadalmi fenntartási illetékek átlagosan 11,5%-os csökkentését tervezte, és a törvényjavaslatot 1998. február 10-én a Parlament elé terjesztette. A javaslatot azonban elutasították, mert az nem állt összhangban a hatályos törvényekkel. C) A bejelentőkre háruló teher csökkentése érdekében a Japán Szabadalmi Hivatal az 1998. április 1-je után benyújtott szabadalmi bejelentések esetében nem kér meghatalmazást. Ilyen dokumentumot azonban be kell nyújtani, ha nem a bejelentő, hanem egy harmadik fél kéri a bejelentés vizsgálatát, ha felszólalást nyújtanak be, ha egy szabadalom megsemmisítését kérik, vagy ha a képviselő személyében változás következik be. D) Egy, a Parlament elé terjesztett törvényjavaslat szerint a bejelentőnek nem kell benyújtania az elsőbbségi irat másolatát, ha a külföldi szabadalmi hivatalokkal folytatott csere folytán az elsőbbségi irat a Japán Szabadalmi Hivatalnak rendelkezésére áll. A jelenleg hatályos törvény szerint elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot a legkorábbi bejelentési naptól számított 16 hónapon belül be kell nyújtani. E) Annak érdekében, hogy kellő nyilvánosságot biztosítsanak az ipari fejlesztésben játszott kiemelkedő szerepüknek, a Japán Szabadalmi Ügyvivők Társasága július 1-jét a szabadalmi ügyvivők napjává nyilvánította. 17. Jemen 1998 áprilisában egy jemeni szabadalmi ügyvivői iroda arról értesített bennünket, hogy Jemenben be lehet nyújtani szabadalmi és mintabejelentéseket. 18. Jordánia Jordániában az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium befejezte az 1952 óta hatályos szabadalmi törvény módosításának előkészületeit. Így az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT) a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó előírásaival (TRIPS) összhangba hozzák a jordániai szabadalmi törvényt, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezetével is egyeztetni fognak. Itt megjegyezzük, hogy Jordániában a szabadalmi bejelentéseket csak alaki vizsgálatnak vetik alá, és ezt követően a szabadalmat lajstromozzák. Mostanáig mintegy 2500 szabadalmat engedélyeztek külföldi bejelentők számára. 19. Kanada A külföldi szabadalmi bejelentésekkel foglalkozó szakemberek tudják, hogy Kanadában újdonságrontás szempontjából egy év türelmi idő van érvényben. Ez az egyéves időtartam azonban nem az elsőbbség napjától, hanem a kanadai bejelentés napjától számít, ami annyit jelent, hogy ha egy elsőbbség igénylésével benyújtott kanadai bejelentés tárgyát a magyar bejelentés napját megelőzően 12 hónapnál rövidebb időn belül, de a tényleges kanadai bejelentés napját megelőzően 12 hónapnál korábban publikálták, ez meggátolhatja Kanadában érvényes oltalom megszerzését. 20. Kína Az Államtanács bejelentette, hogy a Kínai Szabadalmi Hivatal nevét 1998. április 1-jével Állami Szellemi Tulajdon Hivatalra változtatták, és a Hivatalt közvetlenül az Államtanács alá rendelték. E változás folytán a Hivatal magasabb rangot kapott, ami a szellemi tulajdon oltalmának fokozottabb megbecsülését tükrözi. Egyelőre nem világos, hogy a Kínai Védjegy Hivatalt, amely jelenleg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium alá tartozik, mikor rendelik az új Szellemi Tulajdon Hivatal joghatósága alá. 21. Közösségi Szabadalmi Egyezmény Az Európai Unió Bizottsága 1997 novemberében Luxemburgban nyilvános meghallgatást tartott a Bizottságnak a közösségi szabadalomra vonatkozó Zöld füzetéről. A meghallgatás után a bizottsághoz ezer oldalt meghaladó terjedelmű hozzászólás érkezett különböző nemzetiségű magánszemélyektől, vállalatoktól és egyesületektől. A meghallgatáson általában egyetértettek a következő kérdésekben: A meghallgatás résztvevői elvetették azt a véleményt, hogy módosítani kell a Luxemburgi Szabadalmi Egyezményt, és a közösségi szabadalomnak az Európa Tanács rendeletével való bevezetése mellett foglaltak állást. A Közösségi Minisztertanács 1997. november 27-én ülést tartott, amelyen a luxemburgi gazdasági miniszter, aki részt vett a meghallgatáson, összefoglalta a megbeszélés eredményeit, és úgy nyilatkozott, hogy a közösségi szabadalmat közösségi eszközként kell bevezetni. Ezt a javaslatot elfogadták. A kérdést most az Európai Parlament elé terjesztik, és ha ott kedvező lesz a fogadtatása, a Bizottság tervet fog készíteni a megtárgyalandó kérdésekről és a megteendő lépésekről. 22. Lettország 1998. április 30-án Lettországban félvezető termékek topográfiájának oltalmára vonatkozó törvény lépett hatályba. Az oltalmi idő a bejelentési kérelem benyújtását követő évtől vagy - ha ez korábbi - a topográfia gyakorlatbavételének időpontjától számított 10 év. A hivatali publikálástól számított 6 hónapon belül felszólalás nyújtható be a lajstromozás ellen. Az oltalmat kérők a topográfia első kereskedelmi alkalmazásának napjától számított 2 év türelmi időben részesülnek. Ha a topográfiát nem használták kereskedelmileg, a bejelentést a topográfia megalkotását követő év kezdetétől számított 15 éven belül lehet benyújtani a Lett Szabadalmi Hivatalnál. 23. Liechtenstein Liechtenstein 1997. december 17-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvére vonatkozó csatlakozás okmányát. Így a Jegyzőkönyv Liechtenstein vonatkozásában 1998. március 17-én lépett hatályba. 24. Litvánia Litvánia 1998. február 9-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére létrejött Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez a szerződés Litvánia vonatkozásában 1998. május 9-én lépett hatályba. 25. Magyarország Az Egyesült Államok kereskedelmi megbízottja elkészítette 1998-as jelentését a külföldi kereskedelmi akadályokról. Ebben külön fejezet foglalkozik Magyarországgal, amelyben megállapítja, hogy a szellemi tulajdonjogok területén a legsúlyosabb gondot a jogérvényesítés jelenti. A mozgóképek és számítógépprogramok területén jelentősen csökkent a bitorlások mértéke, de további javulásra van szükség. A szabadalmi jogok vonalán javulás következett be az Egyesült Államok és Magyarország közötti kétoldalú egyezmény 1993-as megkötése után, mert az 1994. július 1-jén hatályba lépett törvénnyel hazánkban is bevezették a gyógyászati termékekre vonatkozó oltalmat, valamint az átmeneti (pipeline) oltalmat. A továbbiakban a jelentés megállapítja, hogy az 1994. évi törvény 20. szakaszában szereplő "módosítási elsőbbséget" nyilvánvalóan helytelenül értelmezve alkalmazzák. További nehézségeket jelent, hogy a bírósági rendszer útján nehéz megakadályozni a szabadalombitorlást. Így például a bíróság bizonyított bitorlás esetén sem rendelt el ideiglenes intézkedést. 26. Nagy-Britannia Nagy-Britanniában védjegyként lajstromozták a halványlila színt csokoládékészítmények csomagolására. A kérelmezőnek sikerült bizonyítania azt az állítását, hogy ez a védjegy az Egyesült Királyságban megkülönböztető jellegre tett szert. 27. Németország Az 1995. évi német védjegytörvény lehetővé teszi háromdimenziós alakzatok védjegyként való lajstromozását. A Szabadalmi Bíróság egy fellebbezési ügyben egy üvegedény alakú védjegy kapcsán, ahol az üveg alján egy légbuborék alakú betét volt elhelyezve, a védjegyet nem tartotta elég világosnak, mert a publikálásból nem tűnt egyértelműen ki, hogy a légbuborékot levegővel, vagy pedig az üveg aljába illesztett üveggömbbel hozták-e létre. A védjegy bejelentőjének képviselője azt hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést nem a lajstromozási eljárás során kell vizsgálni, hanem csak egy későbbi esetleges bitorlási perben. Egy védjegy lajstromozásához csupán a háromdimenziós védjegy megjelenési formáját kell bemutatni, nem pedig azt, hogy ezt a megjelenést milyen úton lehet létrehozni. A bíróság a kérdést alapvető jelentőségűnek tekintette, és ezért határozatában meghívta a Német Szabadalmi Hivatal elnökét, hogy nyilvánítson véleményt a fellebbezési eljárásban, amely így még folyamatban van. 28. Oroszország Oroszország 1998. március 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez a nemzetközi szerződés Oroszország vonatkozásában 1998. április 24-én lépett hatályba. Ezzel a szerződő országok száma 37-re emelkedett. 29. S 1998. február 12-én Saotome és Principe (országkód: SP) letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ez az egyezmény tehát erre az országra nézve 1998. május 12-én lépett hatályba. 30. Svájc A Svájci Szabadalmi Hivatal 1998. január 1-jei hatállyal eltörölte a 3. és 4. évi illetéket. Ennek megfelelően évi illetéket Svájcban csak a szabadalom 5. évétől kezdve kell fizetni. 31. Szabadalmi Együttműködési Szerződés A) 1998. március 27-én a Szellemi Tulajdon Világszervezete Tagállamainak közgyűlése jóváhagyta a PCT-rendszer automatizálásának javaslatát. Ehhez a Világszervezet különleges tartalékalapjából biztosítanak anyagi fedezetet. A javaslat célja annak lehetővé tétele, hogy a rendszer lépést tudjon tartani a nemzetközi bejelentések számának gyors növekedésével, megkönnyítse a nemzetközi bejelentéseket fogadó hivatalok közötti érintkezést, és hatékonyabbá tegye a szerződés felhasználói számára a tájékoztatást anélkül, hogy szükség legyen az ügyintézők számának növelésére. Az automatizálás keretében a nemzetközi irodánál elektronikus úton fogják kezelni a nemzetközi bejelentéseket, amelyek elektronikus úton vagy papíron érkeznek. Elektronikus bejelentési szoftvert fognak kifejleszteni. A tervezett automatizálás végrehajtására nemzetközi tendert írnak ki. B) 1998. január 1-jétől kezdve a nemzetközi bejelentések alapilletékének összegét 762 CHF-ről 650 CHF-re, a megjelölési illetéket 185 CHF-ről 150 CHF-re csökkentették. C) 1998. első három hónapjában 16 428 nemzetközi bejelentést nyújtottak be, ami az előző év hasonló időszakához képest 36,4%-os növekedést jelent. Ugyanezen időszak alatt a nemzetközi elővizsgálati kérelmek száma 11 722 volt, ami 17,1%-os növekedésnek felel meg. 32. Szíria A belkereskedelmi miniszter 1998. március 26-án iparjogvédelmi tárgyú bejelentésekre vonatkozó rendeletet adott ki, amelynek legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze. Ha külföldiek szabadalmi, védjegy- és mintabejelentést nyújtanak be, ezentúl nem kell csatolniuk a hazai lajstromozási bizonylatot vagy olyan nyilatkozatot, hogy a bejelentés még nincs engedélyezve, ill. lajstromozva. Egy szabadalmi, védjegy- vagy mintabejelentést csak akkor utasítanak el, ha az azonos egy korábbi bejelentéssel. Hasonló bejelentés esetén a bejelentőnek kell eldöntenie, hogy bejelentését fenntartja-e vagy visszavonja, vagyis a bejelentéseket a bejelentő felelősségére tartják fenn. A bitorlási ügyek a bíróságok hatáskörébe tartoznak. Szíriai állampolgárok védjegyeket arab és latin írással is benyújthatnak, ha a védjeggyel védeni kívánt árut Szíriában gyártják, vagy ha a védjegybejelentő az áru gyártására hazai vagy külföldi gyártóval írásbeli szerződést kötött. 33. Szlovénia Szlovénia 1997. december 12-én letétbe helyezte a Madridi Megállapodás Jegyzőkönyvére vonatkozó csatlakozás okmányát. Így a Jegyzőkönyv Szlovénia vonatkozásában 1998. március 12-én lépett hatályba. 34. Törökország 1997. december 31-én új ipari minta törvény lépett hatályba, amely a korábbi törvénytől az alábbi főbb vonásokban tér el: A minta lajstromozására vonatkozó kérelemhez csatolni kell a minta külső megjelenését ábrázoló képet, rajzot vagy fényképet, amelynek a minta összes jellemzőjét mutatnia kell. A bejelentési kérelemmel együtt a minta részletes leírását is be kell nyújtani, amelynek ismertetnie kell azokat a jellemzőket, amelyek a mintát megkülönböztetik más mintáktól. A leírásnak az igényelt oltalmi kört meghatározó igénypontokat is kell tartalmaznia. A bejelentéskor közölni kell azt az időpontot, amikor a mintát először bemutatták, publikálták, kereskedelmileg felhasználták vagy egyéb módon ismertté tették a köz számára. Az alaki követelményeket kielégítő mintát lajstromozzák és meghirdetik a hivatalos közlönyben, majd 6 hónap eltelte után - ha nem érkezik kifogás a minta lajstromozása ellen -, lajstromozási bizonylatot adnak ki. A lajstromozás elleni kifogásokkal az Újraértékelő Tanács foglalkozik, és dönt a lajstromozás fenntartásáról vagy törléséről. 35. Trinidad és Tobago Trinidad és Tobago kormánya 1998. január 16-án letétbe helyezte a Védjegyjogi Szerződés ratifikációs okmányát. Így ez a Szerződés erre az országra nézve 1998. április 16-án lépett hatályba. 36. Új-Zéland Az új-zélandi kormány javasolja, hogy az 1998-as törvényhozási évben úgy módosítsák a védjegytörvényt, hogy lehetővé váljék kollektiv védjegyek lajstromozása is.
1 724
1 378
1 095
1 058
903
902
893
862
860
795