Szoftver - Erősebb szabadalmi oltalmat Európában
Az alábbiakban ismertetjük a UNION of European Practioners in Industrial Property (Európai Iparjogvédelmi Tanácsadók Egyesülete) által 1997. decemberében Münchenben megrendezett Számítógépes szoftver szabadalmaztatása c. kerekasztal konferenciáról kiadott sajtóközleményt fordításban.
Az Egyesült Államokban és Japánban az utóbbi öt évben az ipar egyre inkább követelte a szabadalmi rendszertol a szoftverek erosebb oltalmát. A szerzoi jognak megvannak a maga gyenge pontjai, nem védi az alapul szolgáló gondolatokat, koncepciókat és funkciókat. Erre csak a szabadalmi rendszer képes. Az Egyesült Államokban és Japánban új vizsgálati módszertani útmutató jelent meg a szabadalmi oltalomban részesítheto szoftverekrol, mely szerint ezen országokban jelenleg igen kevés korlátozás van e téren, bármely más találmánnyal azonos feltételek szerint engedélyeznek szabadalmi oltalmat a szoftverrel kapcsolatos találmányokra is, amennyiben azok újak, feltalálói tevékenységen alapulnak (vagyis nem nyilvánvalóak) és iparilag alkalmazhatóak. A becslések szerint az Egyesült Államokban mintegy 11 000 szoftverrel kapcsolatos találmányra engedélyeztek szabadalmi oltalmat 1997-ben. Ez hozzávetolegesen háromszorosa az 1997-ben az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által ilyen típusú találmányokra engedélyezett szabadalmak számának.
Az EPO számára problémát jelentett a nemzetközi változásokkal való lépéstartás, és némiképp ambivalens módon szemlélte a szoftverrel kapcsolatos találmányokat. Egyrészrol ott van az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC), amely a '60-as évek végén született, amikor a legtöbb szakérto úgy gondolta, hogy a szabadalmi rendszer alkalmatlan a szoftverek oltalmára, és amely kellemetlen módon kimondja, hogy a "számítógépi programok, mint olyanok" nem szabadalmazhatóak. E tényt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Senki sem tudja igazán, de mindez valószínuleg azt jelenti, hogy a programok forráskódjai nem szabadalmazhatóak, ami rendben is lenne. Maga az innovatív program az, amit a cégek szabadalmaztatni akarnak, vagyis azokat az okos gondolatokat, amelyek a program muködésének, felépítésének és alkalmazásának az alapját képezik.
Másrészrol, az ipar által a szoftverek valamiféle szabadalmi oltalma iránt támasztott egyre növekvo igényre válaszolva, az EPO már 10 000 és 20 000 közé eso számban engedélyezett szabadalmat az általa eloszeretettel "szoftverrel kapcsolatos találmányoknak" nevezett, elegendo "muszaki jelleggel" rendelkezo számítógépi programokra. Ez feltehetoen kiszur - meglehetosen önkényes módon - sok, üzleti és pénzügyi területen alkalmazható szoftvert, algoritmust, valamint azokat a szoftvereket, amelyek nemigen vonatkoznak másra, mint adatok mozgatására, például természetes nyelvek fordítására vagy szövegfeldolgozásra. A joggyakorlat zavaros és ellentmondásos. Olyannyira az, hogy sokan még ma is azt hiszik, hogy a szoftver egyáltalán nem szabadalmazható Európában.
Ezt a helyzetet szem elott tartva - és az európai eszmecsere elosegítése érdekében - a UNION, amely több mint 700 (független és alkalmazott) iparjogvédelmi szakértot magába tömöríto szervezet, nemzetközi kerekasztal konferenciát szervezett Münchenben, az EPO székházában, 19 országból több mint 90 szakérto részvételével.
A konferencián elhangzottakból világosan kiderült, hogy az Egyesült Államok és Japán joggyakorlata liberálisabb az európainál a szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmazhatósága terén. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ipar világszerte egyre növekvo mértékben él a szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmaztatásának a lehetoségével, ahol ez nem lehetetlen.
Az ilyen szabadalmak megítélése érdekében a szabadalmi hivatalok (EPO, Egyesült Államok és Japán) különleges erofeszítéseket tettek a kutatások minoségének a javítására. Ezzel összefüggésben bejelentették, hogy az EPO 1998 közepétol díjmentesen hozzáférhetové teszi az összes európai szabadalmat és szabadalmi bejelentést az Interneten. Ezzel szemben az Európai Unió (EU) tagországainak szabadalmi hivatalai még vonakodnak attól, hogy adatbázisaikat díjmentesen megnyissák a köz számára, annak ellenére, hogy a bejelentok már megfizették ezen adatbázisok létrehozásának a költségeit.
Az Európai Bizottság (EC) egyik tagja a nemrég megjelent Zöld könyv a szabadalmi rendszer javításáról címu kiadványban felvetett kérdésekre adott válaszokra hivatkozva hangsúlyozta a számítógépi programok európai szabadalmazhatóságának problémáját. Azok, akik ismerik a "játékszabályokat", sikerrel szabadalmaztatják szoftverrel kapcsolatos találmányaikat, azok, akik nincsenek birtokában ezen tudásnak, hiába folyamodnak oltalomért országukban vagy az EPO-nál. Ez a helyzet így nem fogadható el, nagy erofeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az európai ipar, különös tekintettel a kis- és középvállalatokra, valamint a szabadalmi szakértok megfelelo tájékoztatást kapjanak arra vonatkozóan, hogy napjainkban a számítógépi szoftver szabadalmazható.
Jelenleg az EPO a "muszaki jelleg" koncepcióját használja a szabadalmazható és a nem szabadalmazható számítógépi programok megkülönböztetésére. Ez a megközelítés azonban nem tunik jól érthetonek sem a bejelentok, sem pedig a nemzeti hivatalok számára, amelyek még hagyományos joggyakorlatukat folytatják. Több hozzászólásból világossá vált, hogy valamennyi számítógépi program önmagából fakadóan "muszaki jellegu", mivel célja a számítógép muködésének a vezérlése. Az EPO egyik képviseloje elismerte a "muszaki jellegre" vonatkozó teszt önkényes jellegét egy korábbi elbíráló szavait idézve : "Ez olyan, mint egy teve, nehéz definiálni, de felismered, ha látod."
Miközben az EPO, szem elott tartva a globalizációt, egyértelmuen követni szeretné az USPTO és a Japán Szabadalmi Hivatal által felállított vezérelvet, és szeretné elosegíteni a szoftverrel kapcsolatos találmányok világviszonylatban azonos kezelési módját, vagyis a "számítógépi programok, mint olyanok" megfogalmazásnak az EPC 52. cikkelye /2/ bekezdésébol való törlését, tíz évre is szükség lehet ahhoz, hogy mind a 18 tagország egyetértését biztosítani lehessen a több mint 20 éves EPC megváltoztatása érdekében.
Ennek az idotartamnak az áthidalására fogalmazódott meg az EPO felé az a kérés, hogy modernizálja Vizsgálati módszertani útmutatóját, és fontolja meg annak a lehetoségét, hogy a "számítógépi programok, mint olyanok" fogalmát egy új végrehajtási szabályban, mint "a számítógépi program forrás és/vagy tárgy kódját" definiálja, amelynek szabadalmazását nem engedélyezik, és amely tulajdonképpen a szerzoi jog segítségével védheto.
Világossá vált az is, hogy a technológiai fejlodéssel való lépéstartás érdekében a számítógépi programok optimális szabadalmi oltalmának nemcsak a lemezen tárolt számítógépi programok viszonylatában kell érvényesülnie, ami az Egyesült Államokban és Japánban már megvalósult, hanem ki kell terjednie az elektronikus úton, például az Interneten keresztül terjesztett és számítógépbe letöltött számítógépi programokra is.
Összegzésképpen megállapítható, hogy a kerekasztal konferencia elérte célját, amennyiben arra bátorította az európai ipart, hogy kövesse egyesült államokbeli és japán versenytársainak a példáját, és éljen a számítógépi programok szabadalmaztatásának a lehetoségével.
Dr. Hajdú Tamásné