TECHNIKATÖRTÉNET
TÓTH RITA
Golyó a tollban - megemlékezés Bíró László Józsefről
A századfordulón Bíró László József (Budapest, 1899. szeptember 29. - Buenos Aires, 1985. november 24.) személyében a korszak egyik legsikeresebb feltalálója született meg. Tevékenységének köszönhetően, az általa szabadalmaztatott golyóstollat évtizedekkel később olyan egységáron gyártják majd, amely alacsonyabb, mint egy autóbuszjegyé, és olyan mennyiségben, amely az egyes országokban eléri a kétszázmillió darabot évente.
Mozgalmas korban született: 1899-ben azzal a küllős kerekű Daimler automobillal jártak, amely még ugyanebben az évben megnyerte a nizzai nemzetközi autóversenyt; megtartották az első hágai békekonferenciát; Ferdinand von Zeppelin gróf sikeresen végrehajtotta első fölszállását a Bodeni-tóról; a női divatban szokás szerint a végletek uralkodtak, a harangszoknya után az ún. "bukj el" szoknya hódította meg a női szíveket, a hölgyek legfontosabb divatkelléke a malomkő méretű kalap lett; Párizsban óriási botrányt okoztak az antwerpeni származású Henry van de Velde meglepően új és formabontó belsőépítészeti megoldásai.
Budapesten megindult a Huszadik Század című folyóirat; világraszóló sikert arattunk a párizsi világkiállításon; megnyitották a Margit híd szigeti szárnyát; megkezdődtek Eötvös Loránd ingakísérletei.
A századforduló szülöttei a két világháború közötti időszakban világhírű találmányokat alkottak. Paul Schlack feltalálta a perlonszálat, Otto Roelen német vegyész szabadalmaztatta az oxoszintézist, amelyet először zsíralkoholok előállítására használtak, a német Otto Hahn és Friedrich Wilhelm Strassmann első ízben hozta létre neutronbesugárzással az urán atommag hasítását, az amerikai William C. Huebner megalkotta a fényszedőgépet, IrŠ(ne és Frédéric Joliot-Curie francia fizikus házaspár fölismerte a nukleáris láncreakció lehetőségét.
A magyar feltalálók közül akkoriban alkotta meg például Kandó Kálmán a villanymozdonyt, Bródy Imre a kriptonégőt, Asbóth Oszkár a helikoptert és Bíró László József a golyóstollat, amelyet azóta is az íróeszközök forradalmasításaként emlegetünk.
Kanyargós életpályája kezdetén az orvosi egyetem hallgatója volt, tanulmányait azonban nem fejezte be. Rendkívül széles érdeklődési körű személyiség volt. Ma akár a végletek emberének is nevezhetnénk: egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, később vámügyekkel foglalkozó hivatalnokként tevékenykedett, de nem állt messze tőle az autóversenyzés sem. S ha már erre a területre is elmerészkedett, kidolgozott egy automatikus sebességváltót, amely iránt a General Motors mutatott nagy érdeklődést. A gyár azonban a terveket nem felhasználásra, hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg. Alkotói kedvét azonban a kudarc nem vette el, 1930-ban olyan mosógépet népszerűsített, amelyhez közönséges konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát.
Eredményesen foglalkozott festészettel és szobrászattal is, ezeket a készségeket később feltalálói tevékenységének gyakorlásakor is kamatoztatta. Az 1920-as években, amikor újságírással foglalkozott, a magyar sajtó történetében nem akármilyen "tollforgatókkal" említhetjük együtt a nevét. A legszínvonalasabb napilap hosszú ideig a Pesti Napló és a Pesti Hírlap volt. E lapok szépirodalmi rovatai Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Kosztolányi Dezsőt és Karinthy Frigyest nyerték meg munkatársul -, hogy csak a legnevesebbeket említsük.
A budapesti Fészek klubban Molnár Ferenc, Heltai Jenő művésztársaságának kicsit különc, de kedvelt, bohém tagja volt.
Szétágazó és sokoldalú
érdeklődése ellenére,
Bíró László József
elsősorban mégiscsak feltaláló volt.
Legismertebb találmányához, a
golyóstollhoz újságírói
hivatása vezette el. Mint minden
találmánynak, így a golyóstollnak is
voltak előzményei:
- John Loud, amerikai, 1888
- Wilhelm Braun, német, 1912
- G. L. Lorenz, Drezda, 1924 - "Mungo" néven
gyártották, mintadarabjait a Lipcsei
Vásáron is árusították, de
ezek a tollak csupán néhány napig voltak
használhatók
- Wenczel Climes, cseh szabadalom, 1938.
Ezeknél az ötleteknél a fő problémát az jelentette, hogy a toll a gyakorlatban használhatatlan volt. Bíró László József tanulmányozta a cseh Wenczel Climes továbbfejlesztésre szoruló, szabadalmaztatott ötletét, és opciót is szerzett tőle.
Néhány évvel ezelőtt egy olasz folyóirat hasábjain a következő, valóságtól elrugaszkodó történet jelent meg Bíró László József alkotói tevékenységével kapcsolatban: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..." Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz."
Az igazság az, hogy miközben felelős szerkesztője volt az "Hongrie - Magyarország - Hungary" című művészeti jellegű folyóiratnak, illetve ennek megszűnése után az "Előre" című lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat. Gyakran cikkeinek utolsó simításait is ott végezte, és eközben a rotációs hengerek egyenletes munkáját figyelte. Hasonló megoldásról álmodozott, de kisebb méretben és töltőtoll alakkal.
Először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót, és ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta.
Később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta.
Az első általa összeszerelt példányokkal - bármilyen tetszetősek voltak is - nem lehetett tökéletesen írni.
Teljesítményüket jellemzi, hogy betűk írására alkalmatlan volt, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak.
Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát.
A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége.
György nevű testvére, Goy Andor és a Kovalszky testvérek voltak segítségére az ötlet sorozatgyártásra alkalmas termékké fejlesztésében.
Az ötlettől a világsikerig azonban több mint fél évtized telt el kísérletezéssel, ezeket a kísérleteket azonban már nem kizárólag Magyarországon végezte.
1939-ben - egy évvel az első magyarországi zsidótörvény megalkotása után - családja és saját biztonsága érdekében Párizsba, majd Argentínába menekült.
A németek már 1939-ben átvették megoldását, és "Exakt" néven forgalmazták a tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt.
Argentínában történt letelepedése után - megfelelő módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott.
Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat.
Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat Argentínában "Eterpen"-nek hívták és 1945-től árusították.
Számos más találmánya is volt, a "Csendes forradalom" című önéletrajzi regényében említést tett az automatikus sebességváltóról, a hőálló cserépről, vérnyomás mérésére alkalmas eszközről, újfajta zárról; a még hazájában szabadalmaztatott, a Magyar Szabadalmi Hivatal Szabadalmi Tárában a mai napig fellelhető találmányai közül pedig említésre méltó a 114.985-ös lajstromszámú Elektromágneses továbbító berendezés, a 120.037-es lajstromszámú Töltőtoll, a 138.248-as lajstromszámú Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltőtoll), de világ- szerte a golyóstollal azonosították a nevét.
A franciák részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba.
Angolszász nyelvterületen azóta is "Biró-pen"-nek vagy "Biron"-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg.
Életútját számos nehézség és zajos szabadalmi perek övezték, azonban Bíró László Józsefet a könnyen használható és nagyüzemi gyártásra alkalmas golyóstoll - a "Biró-pen" - megalkotójaként tiszteli az egész világ és természetesen szülőhazája, Magyarország is.
E tisztelet egyik megnyilvánulása volt, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és az Országos Műszaki Múzeum szervezésében 1996. június 24. és június 28. között kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők a MTESZ Kossuth Lajos téri Tudomány és Technika Házában, a magyar származású argentin feltaláló életművéről és a golyóstoll történetéről.
A kiállítás anyagának nagy részét - a tablókat, a golyóstoll eredeti rajzait Bíró László József kivitelezésében - Mariana Bíró-Sweet, a feltaláló Argentínában élő lánya bocsátotta a szervezők rendelkezésére.
A kiállítás megnyitóján dr. Szarka Ernő, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a magyar szabadalmi rendszer 100. évfordulójával összefüggésben emlékezett meg Bíró László József feltalálói munkásságáról.
A vándorkiállítást megtisztelte részvételével Argentína budapesti nagykövete is. A golyóstoll történetét felvillantó bemutató a fővároson kívül több vidéki városban is megtekinthető lesz.
A golyóstollat lassan hat évtizede a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte.
Feltalálója, aki a golyóstoll, és számos más eszköz és eljárás alkotójaként szerzett világhírnevet, közéleti személyiségként is jelentős megbecsülést szerzett új hazájában, hasonlóan sok más magyar elméhez, akik az egész világon a tudomány, a technika és a műszaki élet jeles képviselőivé váltak.
Argentína, híres, magyar származású feltalálója tiszteletére szeptember 29-én, Bíró László József születésnapján ünnepli az argentín feltalálók napját, arcképével pedig nagy argentin feltalálókat ábrázoló bélyeg- sorozatot indított.
FELHASZNÁLT IRODALOM
- A XX. század krónikája, Budapest,
Officina Nova, 1995
- Bíró László József::
Csendes forradalom, A golyóstoll regénye ,
Budapest, Európa 1975
- Magyar életrajzi lexikon 1978-1991. (főszerk.
Kenyeres Ágnes), Budapest: Akadémiai Kiadó,
1994
- Magyarok a természettudomány és a
technika történetében, Életrajzi
lexikon A-Z-ig (főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes -
1. utánny. - Budapest, Országos Műszaki
Információs Központ és
Könyvtár, 1986
- A technika krónikája (Felix R. Paturi) Budapest,
Officina Nova, 1991
BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF TALÁLMÁNYAI
1928 Vizes töltőtoll
1930 Mosógép
1932 Automatikus sebességváltó
1936 Elektromágneses jármű
1938 Golyóstoll (Magyarország, Franciaország)
1941-1948 Golyóstoll (Argentína)
1941 Termikus berendezés
1942 Fertőtlenítő golyócska
1943-1957 Klinikai termográf
1943-1959 Sérthetetlen zár
1943-1962 Palackcímke nyomtató
1943-1962 Függönytartó
1944 Eljárás fenolgyanták előállítására
1944 Ampullanyitó
1944-1948 Golyóstoll (USA)
1945 Eljárás acélrudak ellenállásának növelésére
1945-1954 Dezodor
1956 Nyomdai tükör
1958 Berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból
1970 Fehérje
1978 Együtemű belső égésű motor
1978 Gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben