|
1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről |
archív joganyag |
korábbi módosításaival egységes szerkezetben
2004. július 10-től 2005. október 31-ig hatályos szöveg
A szabadalmi ügyvivő feladata
A szabadalmi ügyvivői működés feltételei
Szabadalmi ügyvivői vizsga
A kamarai tagság megszűnése
A szabadalmi ügyvivői működés szervezeti keretei
Az egyéni szabadalmi ügyvivő
A szabadalmi ügyvivői iroda
Szabadalmi ügyvivői társaság
Szabadalmi ügyvivő foglalkoztatása gazdálkodó szervezetnél
A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei
Az ügyfélképviselet szabályai
Anyagi felelősség
Fegyelmi felelősség
A szabadalmi ügyvivőjelölt
Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő
A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara
Törvényességi felügyelet
Záró rendelkezések
Átmeneti rendelkezések
Felhatalmazások
1. § (1) A szabadalmi ügyvivő feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse; ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján képviseletet lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó szabadalmi, növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, formatervezésiminta-oltalmi és topográfiaoltalmi ügyek, a védjegyügyek, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyek, valamint az ezekhez kapcsolódó jogorvoslati és végrehajtási eljárások;
b) a találmány- és a szabadalombitorlás, a növényfajta és a növényfajta-oltalom, a használati minta és a használati mintaoltalom, a formatervezési minta és a formatervezésiminta-oltalom, a topográfia és a topográfiaoltalom bitorlása, továbbá a védjegybitorlás és a földrajzi árujelző oltalmának bitorlása miatt indított eljárások;
c) a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, valamint az ilyen előhasználati vagy továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos eljárások, ideértve az európai szabadalom magyar nyelvű fordításának kijavításáról szóló hatósági tájékoztatás közlése előtt megkezdett hasznosításból eredő jogosultsággal kapcsolatos eljárást is;
d) a számítógépi programalkotáson és a hozzá tartozó dokumentáción, továbbá az iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokon, valamint a műszaki létesítmények tervein fennálló szerzői jog megsértése miatt indított eljárások;
e) az a)-d) pontok szerinti jogokkal kapcsolatos szerzőségi, igényjogosultsági és díjazási eljárások;
f) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal kapcsolatos eljárások;
g) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelemmel kapcsolatos eljárások; valamint
h) az a)-d) és az f)-g) pontok szerinti szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában szabadalmon a kiegészítő oltalmat is érteni kell.
(4) Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi képviselet, e követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli.
(5) Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a szabadalmi ügyvivő az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén jár el, az e megállapodással érintett európai közösségi jogszabályokat is érteni kell.
A szabadalmi ügyvivői működés feltételei
2. § (1) Szabadalmi ügyvivőként az működhet, aki a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara (a továbbiakban: Kamara) tagja.
(2) A Kamarába való felvételre jogosult, aki
a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;
b) büntetlen előéletű;
c) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik; és
d) szabadalmi ügyvivői vizsgát tett.
(3) A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell
a) a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezetnél működik;
b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához megfelelő irodahelyiséggel, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő a 6. § (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetnél, illetve a 6/A. §, a 7. § (2) bekezdése vagy a 10. § (2) bekezdése alapján alkalmazott szabadalmi ügyvivőként működik.
(4) Nem vehető fel a Kamarába
a) aki a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt áll,
b) aki a Kamarából kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll,
d) aki iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál működik,
(5) A szabadalmi ügyvivői címet csak a Kamara tagja használhatja.
3. § (1) A szabadalmi ügyvivőnek működése megkezdése előtt a Kamara elnöke előtt esküt kell tennie.
(2) A szabadalmi ügyvivői eskü szövege a következő:
"Én ..................................................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek; szabadalmi ügyvivői hivatásomat ügyfeleim érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartásával lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm, a rám bízott ügyeket legjobb tudásom szerint intézem, és semmit el nem mulasztok, ami azok sikeres ellátásához és ügyfeleim jogos érdekeinek megóvásához szükséges."
(3) Ha a szabadalmi ügyvivő nem magyar állampolgár, működését a (2) bekezdésben foglalttól a szükséges mértékben eltérő, a Kamara által megállapított szövegű eskü letételét követően kezdheti meg.
4. § (1) Szabadalmi ügyvivői vizsgát az tehet,
a) aki megfelel a 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt feltételeknek;
b) aki külön jogszabályban meghatározott felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéssel rendelkezik; és
c) akinek legalább hároméves szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlata van.
(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni; a vizsgára bocsátásról a Vizsgabizottság elnöke dönt.
(3) A vizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre, és arra a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseit (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.
(4) A szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
5. § (1) A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha
a) arról írásban lemondott;
b) a közügyektől vagy a szabadalmi ügyvivői foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével eltiltja;
c) a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélte;
d) jogerős határozattal a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetéssel sújtják;
e) kamarai tagdíjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget;
f) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;
g) cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik;
h) működését iparjogvédelmi ügyekben eljáró hatóságnál vagy bíróságnál folytatja;
i) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti felelősségbiztosítása;
j) megszűnik a 2. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési joga a megfelelő irodahelyiségre; vagy
k) meghal.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az (1) bekezdés b), c), d), f), g), h), i) vagy j) pontja alapján szűnt meg, a Kamarába történő újbóli felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező kielégíti a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételeket, és nem esik a 2. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá, feltéve, hogy a korábbi tagság megszűnéséig esedékes tagdíját megfizette.
(3) Ha a szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az (1) bekezdés a) vagy e) pontja alapján szűnt meg, a Kamarába történő újbóli felvételének csak a korábbi tagság megszűnésétől számított egy év elteltével és csak akkor van helye, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.
A szabadalmi ügyvivői működés szervezeti keretei
6. § (1) Szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével
a) egyéni szabadalmi ügyvivőként,
b) szabadalmi ügyvivői irodában, vagy
c) korlátolt felelősségű társaságban (a továbbiakban: szabadalmi ügyvivői társaság) foglalkozhat.
(2) Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt foglalkoztathat.
6/A. § Az egyéni szabadalmi ügyvivő szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként foglalkoztathat. Az ügyfél képviseletében az egyéni szabadalmi ügyvivőnek adott megbízás vagy kirendelés alapján mind az egyéni szabadalmi ügyvivő, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
7. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivők jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amelynek legalább két szabadalmi ügyvivő tagja van.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
(3) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői irodának adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
8. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történt nyilvántartásba vételével jön létre, és alapszabálya szerint működik.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát, amelynek későbbi módosításait ugyancsak be kell mutatni a Kamarának.
(3) Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a Kamara harminc napon belül módosításra visszaadja a szabadalmi ügyvivői irodának.
(4) A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés; a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezető megválasztása, valamint döntés az iroda megszűnéséről.
(5) A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli.
(6) A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fent.
9. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a taggyűlés határozata alapján egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül szűnik meg.
(2) Szétválás és jogutód nélküli megszűnés esetén az iroda vagyonának megosztásáról a taggyűlés dönt.
(3) A jogutód nélkül megszűnt szabadalmi ügyvivői iroda tartozásaiért a tag az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.
10. § (1) A szabadalmi ügyvivői társaságban akkor végezhető ügyvivői tevékenység, ha
a) a társaság kizárólag szabadalmi ügyvivői feladatokat lát el,
b) a társaságnak csak természetes személy tagjai vannak, akik közül legalább két tag szabadalmi ügyvivő,
c) a társaság törzstőkéjének legalább háromnegyed részét a szabadalmi ügyvivő tagok törzsbetétei teszik ki, akik ilyen arányú szavazati joggal rendelkeznek,
d) a szabadalmi ügyvivői társaság vezető tisztségviselője és tisztségviselőinek legalább háromnegyed része a szabadalmi ügyvivő tagok közül kerül ki.
(2) A szabadalmi ügyvivői társaság szabadalmi ügyvivőt alkalmazottként is foglalkoztathat.
11. § (1) A szabadalmi ügyvivői társaság alapítását - a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül - nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a Kamarához.
(2) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
Szabadalmi ügyvivő foglalkoztatása gazdálkodó szervezetnél
12. § (1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli a gazdálkodó szervezetet.
(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat.
A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei
13. § (1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyben legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával eljárni, a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat előírásait megtartani, tevékenységében mindenkor a szabadalmi ügyvivői hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(2) A szabadalmi ügyvivő bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárása során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.
14. § (1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység, valamint jogtanácsosi, jogi előadói vagy ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.
(2) Aki korábban iparjogvédelmi ügyekben eljáró bíróságnál bíró volt, e jogviszonyának megszűnése után egy évig nem járhat el szabadalmi ügyvivőként annál a bíróságnál, amelynél működött.
15. § (1) A szabadalmi ügyvivőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást; e kötelezettsége szabadalmi ügyvivői működésének megszűnése után is fennmarad.
(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed a szabadalmi ügyvivői szervezetek olyan irataira is, amelyek a szabadalmi ügyvivői titoktartás körébe eső tényeket vagy adatokat tartalmaznak.
(3) Az ügyfél, illetőleg jogutódja a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.
16. § (1) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő [6. § (1) bekezdés] ügyfelével szemben mástól nem vállalhat megbízást, volt ügyfelével szemben pedig csak akkor, ha az nincs kapcsolatban volt ügyfelének általa korábban ellátott ügyével.
(2) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.
(3) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.
(4) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.
(5) A megbízás - a felmondás esetén kívül - megszűnik a megbízás teljesítésével, valamint az ügyfél halálával, illetve a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
(6) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van.
17. § (1) A szabadalmi ügyvivői megbízást - a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevében is - maga a szabadalmi ügyvivő vállalja el, és ő köti meg a szabadalmi ügyvivői díjazásra vonatkozó megállapodást.
(2) A szabadalmi ügyvivői díjazás összege és megfizetésének módja szabad megállapodás tárgya.
(3) Az ügyfelek képviseletével foglalkozó szabadalmi ügyvivő köteles a bíróság vagy egyéb hatóság kirendelése alapján pártfogó szabadalmi ügyvivőként, ügygondnokként vagy eseti gondnokként az ügyfél képviseletét ellátni; indokolt esetben a szabadalmi ügyvivő kérheti a kirendelés alóli felmentését.
(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére és a kirendelt szabadalmi ügyvivő jogállására a Pp. vonatkozó rendelkezései irányadók.
18. § (1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő - a tanácsadást kivéve - köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, s a tényvázlatot a megbízóval aláíratja.
(2) A szabadalmi ügyvivő meghatalmazása írásban érvényes, ha azt a meghatalmazó aláírta; a szabadalmi ügyvivő a meghatalmazást ellenjegyzi.
(3) A szabadalmi ügyvivői meghatalmazás feljogosítja a szabadalmi ügyvivőt minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
(4) A szabadalmi ügyvivői képviseleti jogosultság korlátozása a bíróság vagy egyéb hatóság és harmadik személyek irányában csak annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás magából a meghatalmazásból kitűnik.
(5) A szabadalmi ügyvivő a megbízást személyesen látja el; jogosult a megbízás ellátására helyettes szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy szabadalmi ügyvivőjelöltet igénybe venni, ha ezt a megbízó nem zárja ki.
19. § (1) A szabadalmi ügyvivő - az ügyfél kívánságára - köteles az ügyféltől átvett iratokról elismervényt adni, és az iratokat a megbízás megszűnése után, ha azokat bírósághoz vagy más hatósághoz benyújtott irathoz nem csatolták, eredetiben kiadni.
(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérelmére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni.
(3) A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzről és egyéb értékről az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.
(4) A szabadalmi ügyvivő a befolyt pénzből beszámítással kielégítheti az ügyfelével szemben a szabadalmi ügyvivői munkadíj, költségátalány, illetőleg készkiadás címén fennálló és esedékessé vált követelését; a beszámítási jog gyakorlásáról köteles az ügyfelet írásban értesíteni.
20. § (1) A szabadalmi ügyvivő köteles az általa ellátott ügyről olyan aktát, illetőleg nyilvántartást vezetni, amely lehetővé teszi, hogy helyettese vagy utódja az ügyet folytatni tudja.
(2) A szabadalmi ügyvivő köteles a megszűnt ügyek iratait a megbízás megszűnésétől számított öt évig megőrizni; az iratok selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, s azt további öt évig meg kell őrizni.
(3) A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet.
(4) A szüneteltetés alatt a szabadalmi ügyvivő nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
21. § (1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság a szabadalmi ügyvivői megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Ptk. szabályai szerint felel. Ha a megbízás ellátásához külföldi iparjogvédelmi vagy jogi képviselő közreműködésének igénybevétele szükséges, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság az általa igénybe vett ilyen személy tevékenységéért csak annak kiválasztása és utasításokkal való ellátása tekintetében felel. Ha a külföldi képviselőt a megbízó jelölte ki, a felelősség csak az utasításokkal való ellátásra terjed ki.
(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság keretében tagként működő szabadalmi ügyvivő anyagi felelősségére az irodai alapszabály, illetve a társasági szerződés előírásai, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság alkalmazott szabadalmi ügyvivőjének anyagi felelősségére pedig a Munka Törvénykönyve rendelkezései irányadók.
22. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a szabadalmi ügyvivő, aki a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlásából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) pénzbírság,
d) kizárás a Kamarából.
(3) A kiszabott pénzbírság összege a köztisztviselői illetményalap tízszereséig terjedhet. A befizetett pénzbírság a Kamarát illeti meg.
23. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a vétkesség fokát, valamint az okozott kárt.
(2) Ha a szabadalmi ügyvivő vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.
24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására vizsgálóbiztost rendel ki.
(2) A fegyelmi ügyekben a Kamara fegyelmi bizottsága háromtagú tanácsban jár el.
(3) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Kamara által kiadott fegyelmi szabályzat állapítja meg.
(4) A fegyelmi bizottság határozata ellen az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre, és arra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.
(5) A bíróság a fegyelmi bizottság határozatát megsemmisítheti, vagy megváltoztathatja, szükség esetén a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja.
(6) A fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviseletét szabadalmi ügyvivő is elláthatja.
(7) A fegyelmi bizottság keresettel meg nem támadott határozata a kézbesítéstől számított harminc nap elteltével emelkedik jogerőre.
25. § (1) Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha a Kamara elnöke a cselekmény, illetőleg mulasztás tudomásra jutásától számított három hónapon belül nem indítja meg az eljárást, vagy a cselekmény, illetőleg a mulasztás befejezése óta három év eltelt.
(2) A vizsgálóbiztos előzetes vizsgálata alatt, de legfeljebb a vizsgálóbiztos kirendelésétől számított három hónapig az (1) bekezdés szerinti elévülés nyugszik.
(3) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
(4) A fegyelmi büntetés hatálya megrovás és szigorú megrovás esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig, pénzbírságnál három évig, kizárásnál öt évig tart.
(5) A jogerős fegyelmi határozatot a Kamara a büntetés hatályának időtartamáig nyilvántartja.
26. § (1) Az egyéni szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság és a szabadalmi ügyvivőt foglalkoztató gazdálkodó szervezet [6. § (2) bek.] munkaviszonyban szabadalmi ügyvivőjelöltként alkalmazhatja azt, akit a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe bejegyeztek.
(2) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell bejegyezni a Kamaránál, aki
a) az EGT valamely tagállamának állampolgára;
b) büntetlen előéletű;
c) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel rendelkezik; és
d) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.
(3) Nem jegyezhető be a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe
a) aki a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;
b) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
(4) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,
a) aki ezt írásban kéri;
b) akinek szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszonya megszűnik, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Kamaránál nem igazolja;
c) akit a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélt, illetve a közügyektől eltiltott;
d) akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtanak;
e) akinek az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;
f) akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeznek;
g) aki meghal.
27. § (1) A szabadalmi ügyvivőjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság előtt eljárni; a szabadalmi ügyvivőjelölt a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.
(2) A szabadalmi ügyvivőjelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) törlés a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből.
Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő
27/A. § (1) Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek a Magyar Köztársaság területén folytatott szabadalmi ügyvivői tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 27/B-27/I. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki az EGT valamely tagállamának állampolgára, az EGT valamely tagállamában szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, és az EGT területén működik.
27/B. § (1) Aki a Magyar Köztársaság területén közösségi képviselőként állandó jelleggel kíván szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni, köteles az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők névjegyzékébe (a továbbiakban: közösségi képviselők névjegyzéke) történő felvételét kérni.
(2) Aki a Magyar Köztársaság területén közösségi képviselőként eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként kíván szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatni, kérheti a közösségi képviselők névjegyzékébe való felvételét.
(3) A kérelmezőt az (1) vagy a (2) bekezdés alapján a közösségi képviselők névjegyzékébe fel kell venni, ha
a) három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában jogosultsággal rendelkezik szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására, és
b) igazolja szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétét.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt kielégíti, ha a kérelmező az ott meghatározott módon bizonyítja, hogy az 1. §-ban meghatározott ügyekben a működésének helye szerinti tagállam központi iparjogvédelmi hatósága előtt képviselet ellátására jogosult. Ha az említett tagállamban a képviselet külön szakképesítés hiányában is ellátható, a képviselet ellátására való jogosultság megállapításához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy e tagállam központi iparjogvédelmi hatósága előtt legalább öt éven át folytatott képviselői tevékenységet az 1. §-ban meghatározott ügyekben. Ha a kérelmező szakképesítést szerzett képviselet ellátására, és azt ez utóbbi tagállam jogszabályai értelmében hivatalosan elismerték, mentesül a képviselői tevékenység folytatásának igazolása alól.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt kielégíti, ha a kérelmező igazolja, hogy annak a tagállamnak az előírásai szerint, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással vagy biztosító-pénztári tagsággal rendelkezik. A Kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írhatja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek tekintetében nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt irányadó követelményeknek, illetve a biztosítási összeg nem éri el a 33. § (3) bekezdése alapján megállapított összeget.
(6) A Kamara a közösségi képviselők névjegyzékébe való felvételről indokolással ellátott határozatot hoz, amely ellen a 30. § alapján jogorvoslatnak van helye.
(7) A Kamara külön szabályzatban állapítja meg a névjegyzékbe vételi eljárás és a névjegyzék vezetésének, valamint a névjegyzékbe vételi díj megfizetésének részletes szabályait.
27/C. § A közösségi képviselők névjegyzékét a Kamara vezeti, amely tartalmazza a közösségi képviselő
a) nevét és állampolgárságát;
b) más tagállambeli címét és - ha van - belföldi címét;
c) szabadalmi ügyvivői irodájának vagy társaságának, európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői irodájának vagy társaságának, alkalmazott vagy gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott közösségi képviselő esetében munkáltatójának és - ha van - az együttműködő magyar egyéni szabadalmi ügyvivőnek, szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak a nevét és címét;
d) névjegyzékbe vételére, az onnan való törlésére, valamint tevékenysége megkezdésére, felfüggesztésére, szünetelésére és megszűnésére vonatkozó adatokat;
e) tevékenységének jellegét (állandó vagy eseti szolgáltatást nyújtó);
f) tagállamának nevét, ahol a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik; valamint
g) szakmai elnevezését (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt) és hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásának megnevezését, úgy, ahogyan azt a tagállamában használja.
27/D. § (1) A közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi képviselőt kérelmére a Kamarába szabadalmi ügyvivőként fel kell venni, ha
a) megfelel a 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban és a 2. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, és nem esik a 2. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok alá;
b) hitelt érdemlően - különösen az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal vagy a Kamara felhívására más módon - bizonyítja, hogy a magyar joggal kapcsolatos szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytatott a Magyar Köztársaság területén megszakítás nélkül három éven át; és
c) a Kamara által meghatározott módon bizonyítja, hogy rendelkezik a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásához szükséges magyar nyelvtudással és a magyar jogban való jártassággal.
(2) A Kamara az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásáról indokolással ellátott határozatot hoz, amely ellen a 30. § alapján jogorvoslatnak van helye.
(3) A Kamara külön szabályzatban állapítja meg az (1) bekezdés szerinti felvételi eljárás részletes szabályait.
(4) Ha a közösségi képviselőt a Kamarába felvették, a Kamara tagjává válik.
27/E. § (1) A közösségi képviselőt a Kamara törli a közösségi képviselők névjegyzékéből, ha
a) nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeknek az igazolását a 27/B. § (3) bekezdése előírja;
b) jogerős határozattal a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtják;
c) az EGT tagállambeli állampolgársága megszűnik;
d) felvették a Kamarába;
e) kéri a névjegyzékből való törlését; vagy
f) meghal.
(2) A Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az 5. §-ban meghatározott eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt abban a tagállamban, amelyben azt megszerezte.
(3) A Kamara a közösségi képviselő névjegyzékből való törléséről és a Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának megszűnéséről indokolással ellátott határozatot hoz, amely ellen a 30. § alapján jogorvoslatnak van helye.
27/F. § (1) A közösségi képviselők névjegyzékébe felvett közösségi képviselő az 1. §-ban meghatározott bármelyik tevékenységet végezheti, de kizárólag olyan idegen nyelvű szakmai elnevezést használhat, amelyre abban a tagállamban jogosult, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, köteles továbbá feltüntetni a tagállam hivatalos nyelvén annak a szakmai szervezetnek a megjelölését, amelynek tagja. A szakmai elnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az a magyar szabadalmi ügyvivő elnevezéssel összetéveszthető.
(2) A közösségi képviselő a Magyar Köztársaság területén eseti jelleggel névjegyzékbe vétel nélkül is végezheti az 1. §-ban meghatározott bármelyik tevékenységet, de kizárólag olyan idegen nyelvű szakmai elnevezést használhat, amelyre abban a tagállamban jogosult, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik, köteles továbbá feltüntetni a tagállam hivatalos nyelvén annak a szakmai szervezetnek a megjelölését, amelynek tagja. A szakmai elnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az a magyar szabadalmi ügyvivő elnevezéssel összetéveszthető.
(3) Ha a közösségi képviselő az 1. §-ban meghatározott bármelyik tevékenységet eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként névjegyzékbe vétel nélkül végzi, a bíróság vagy a hatóság, amely előtt eljár, felhívhatja a más tagállamban szerzett szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására való jogosultság igazolására.
(4) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező képviseletet ír elő, és annak ellátására szabadalmi ügyvivő is jogosult, a közösségi képviselő a képviseletet csak akkor láthatja el, ha e célból egyéni szabadalmi ügyvivővel, szabadalmi ügyvivői irodával vagy szabadalmi ügyvivői társasággal együttműködési szerződést kötött.
(5) A közösségi képviselő mindazokban a kötelező képviseletet igénylő esetekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést bemutatni. Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét a közösségi képviselő köteles bejelenteni annak a bíróságnak vagy hatóságnak, amely előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.
(6) A névjegyzékbe felvett közösségi képviselő működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit, valamint a Kamara szabályzataiban foglaltakat. Az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselő működésére az ügyfelek képviselete tekintetében e törvény és a szabadalmi ügyvivői etikai szabályzat rendelkezései az irányadók; egyéb tevékenységére annak a tagállamnak az előírásait kell alkalmazni, amelyben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.
(7) E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot mind a névjegyzékbe felvett közösségi képviselőre, mind az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselőre alkalmazni kell, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a névjegyzékbe felvett közösségi képviselővel szemben a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselővel szemben pedig a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében.
27/G. § (1) A közösségi képviselő működhet alkalmazottként vagy foglalkoztatható gazdálkodó szervezetnél. A közösségi képviselő ilyen tevékenységére egyebekben e törvénynek a szabadalmi ügyvivő alkalmazottra, illetve a gazdálkodó szervezetnél történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Szabadalmi ügyvivői irodában és szabadalmi ügyvivői társaságban tagsági viszony létesítésére a névjegyzékbe felvett közösségi képviselő is jogosult.
(3) Ha a szabadalmi ügyvivői irodának vagy szabadalmi ügyvivői társaságnak kizárólag közösségi képviselő tagja van vagy az iroda vagy a társaság nevében nem szerepel legalább egy szabadalmi ügyvivő tag családi neve, akkor az iroda vagy a társaság neve kizárólag európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői iroda vagy európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaság lehet, amelyhez hozzákapcsolható annak az EGT valamely tagállamában bejegyzett hivatásos iparjogvédelmi képviselői társulásnak az idegen nyelvű elnevezése, amelynek a közösségi képviselő tagja.
(4) Az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői irodára, illetve az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselői társaságra egyebekben e törvénynek a szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
27/H. § (1) A Kamara a közösségi képviselő szabadalmi ügyvivői tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi - különösen a közösségi képviselőt érintő fegyelmi, illetve a névjegyzékkel kapcsolatos felvételi és törlési - ügyben szükség esetén együttműködést kezdeményez annak a tagállamnak a szabadalmi ügyvivői nyilvántartást vezető hatóságával, amelyben a közösségi képviselő a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.
(2) A Kamarát az (1) bekezdésben említett együttműködés körében tudomására jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
27/I. § (1) A Kamara biztosítja a névjegyzékbe felvett közösségi képviselőknek a kamarai közéletben való képviseletét.
(2) A névjegyzékbe felvett közösségi képviselők a Kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre. A Kamara a bizottság véleményét beszerzi minden olyan döntés meghozatalához vagy szabályzat kidolgozásához, amely a közösségi képviselőkre vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg.
A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara
28. § (1) A Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete.
(2) A Kamara működési területe országos, székhelye Budapest.
(3) A Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
(4) A Kamara ellátja a törvényben meghatározott közfeladatokat, valamint képviseli a szabadalmi ügyvivők érdekeit, védi a szabadalmi ügyvivők jogait, őrködik a szabadalmi ügyvivői kötelezettségek teljesítésén, és őrzi a szabadalmi ügyvivői kar tekintélyét.
(5) A Kamara véleményezési joggal részt vesz a szabadalmi ügyvivői tevékenységet érintő jogszabályok előkészítésében; az iparjogvédelemmel kapcsolatos általános kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani, és az illetékes állami szervek felé javaslatot tenni.
(6) A Kamara a működésével összefüggő kiadásokat a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíjából és egyéb bevételeiből fedezi.
28/A. § (1) A Kamara a szabadalmi ügyvivőkről és a szabadalmi ügyvivőjelöltekről, valamint a szabadalmi ügyvivői irodákról és a szabadalmi ügyvivői társaságokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt nevét, címét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, egyetemi diplomájának számát és keltét, tudományos fokozatát, irodája címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levelezési címét, valamint adott esetben munkáltatója nevét és címét;
b) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levelezési címét, valamint tagjainak, alkalmazott szabadalmi ügyvivőinek és szabadalmi ügyvivőjelöltjeinek nevét;
c) a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának keletkezésére, az eskütételre, a tagság szüneteltetésére és megszűnésére, valamint a szabadalmi ügyvivőjelölt névjegyzékbe való bejegyzésére és az onnan való törlésére vonatkozó adatokat;
d) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vételére, létrejöttére, átalakulására, megszűnésére és a nyilvántartásból való törlésére, valamint vezetőjére vonatkozó adatokat;
e) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját.
(2) A Kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett meg.
29. § (1) A Kamara tagja
a) szavazati joggal részt vehet a Kamara közgyűlésén;
b) bármely kamarai tisztségre megválasztható, ha nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt;
c) javaslattal, észrevétellel fordulhat a Kamara bármely szervéhez.
(2) A Kamara tagja köteles
a) megtartani a Kamara által kiadott szabályzatok előírásait;
b) határidőben megfizetni a kamarai tagdíjat és a Kamara által esetenként előírt rendkívüli kamarai hozzájárulást, valamint szolgáltatni a Kamara által előírt adatokat a tagdíj összegének meghatározásához;
c) bejelenteni a Kamarának szabadalmi ügyvivői működésének formáját és helyét, valamint az ebben bekövetkezett változásokat.
30. § A Kamarának a szabadalmi ügyvivő tagfelvételét megtagadó, a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzés iránti kérelmet elutasító, valamint a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vételét megtagadó határozata ellen a kérelmező, a kamarai tagság megszűnését, illetőleg az ügyvivőjelölti névjegyzékből való törlést kimondó határozat ellen pedig az érintett szabadalmi ügyvivő, illetőleg szabadalmi ügyvivőjelölt a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre, és arra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.
31. § (1) A Kamara szervei:
a) a közgyűlés,
b) az elnökség,
c) a fegyelmi bizottság és
d) a számvizsgáló bizottság.
(2) A Kamara tisztségviselői: az elnök, a két alelnök és a pénztáros.
(3) A Kamarát az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, illetőleg az elnök által meghatározott körben vagy esetben az alelnök vagy elnökségi tag képviseli.
32. § (1) A Kamara közgyűlése a tagok összességéből áll, amely kizárólagos hatáskörrel
a) megállapítja és módosítja a Kamara alapszabályát, valamint fegyelmi szabályzatát;
b) titkos szavazással megválasztja és visszahívja a tisztségviselőket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint
c) megállapítja a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíját és a tagdíj összegének meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint az esetenként fizetendő rendkívüli kamarai hozzájárulást.
(2) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor a tizenöt napon belül újból összehívott közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
(3) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alapszabály, a fegyelmi szabályzat, valamint a visszahívás tárgyában hozott határozatokat, amelyeknél a jelenlévő tagok legalább kétharmadának a szavazata szükséges.
33. § (1) A Kamara szervezetének és működésének szabályait az alapszabály állapítja meg.
(2) A Kamara a fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait megállapító fegyelmi szabályzatot és a szabadalmi ügyvivői hivatás gyakorlására vonatkozó etikai szabályzatot ad ki.
(3) A Kamara szabályzatban állapítja meg a szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítás legkisebb összegét.
(4) A Kamara a szabadalmi ügyvivői működést érintő egyéb kérdésekben - a jogszabályok keretei között - további szabályzatokat adhat ki.
34. § (1) A Kamara működése felett a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gyakorol törvényességi felügyeletet.
(2) A Kamara alapszabályát, fegyelmi szabályzatát, valamint egyéb szabályzatait meg kell küldeni a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.
(3) A törvényességi felügyelet arra terjed ki, hogy
a) a Kamara szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) a Kamara határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a Kamara szabályzatainak.
35. § (1) Ha a Kamara alapszabálya, fegyelmi szabályzata, egyéb szabályzata jogszabályba, illetve a Kamara határozata jogszabályba vagy kamarai szabályzatba ütközik, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - határidő kitűzésével - felhívja a Kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Ha a Kamara a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a határidő lejártától számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak, és azokra a közigazgatási perekre irányadó rendelkezéseket (Pp. XX. Fejezet) kell alkalmazni.
(3) A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének keresete alapján
a) megsemmisítheti a Kamara jogszabálysértő szabályzatát, illetve jogszabályba vagy saját szabályzatába ütköző határozatát, és szükség szerint új szabályzat kiadását vagy új határozat meghozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a Kamara közgyűlését.
36. § (1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabadalmi ügyvivőkről szóló 5/1976. (III. 30.) MT rendelet és az ezt módosító 3/1986. (II. 13.) MT rendelet, a végrehajtására kiadott 4/1976. (III. 30.) IM rendelet és az ezt módosító 2/1986. (II. 13.) IM rendelet, valamint a szabadalmi ügyvivői díjszabásról szóló 5/1976. (III. 30.) IM rendelet.
(3) A személyi jövedelemadóról és a társasági adóról, a társadalombiztosításról, a számvitelről, valamint a beszámoláskészítésről és könyvvezetésről szóló jogszabályoknak az ügyvédekre, illetve az ügyvédi irodákra vonatkozó rendelkezéseit az egyéni szabadalmi ügyvivőkre, illetve a szabadalmi ügyvivői irodákra is alkalmazni kell.
37. § (1) Az e törvény szerinti Kamara megalakítása során a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke - a szabadalmi ügyvivők társadalmi szervezetének javaslatára - a törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül a szabadalmi ügyvivők névjegyzékébe bejegyzett szabadalmi ügyvivők közül héttagú ideiglenes elnökséget nevez ki, amely saját tagjai közül titkos szavazással ideiglenes elnököt és alelnököt választ.
(2) A Kamara alakuló közgyűlésére az ideiglenes elnökség összehívja a hatálybalépés napján érvényes szabadalmi ügyvivői névjegyzékben szereplő valamennyi szabadalmi ügyvivőt, azokat kivéve, akik a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehetők fel a Kamarába.
(3) Az alakuló közgyűlésen csak a meghívottak vehetnek részt, azt a törvényességi felügyeletet gyakorló személy képviselőjének jelenlétében kell megtartani.
(4) Az alakuló közgyűlés elfogadja az alapszabályt, megválasztja a Kamara elnökségét, fegyelmi bizottságát és számvizsgáló bizottságát; az ideiglenes elnökség megbízatása a választási eredmények kihirdetésével ér véget.
(5) A Kamara megalakulását az elnök bejelenti a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének.
38. § (1) A Kamara alakuló közgyűlésén jogszerűen részt vett szabadalmi ügyvivők az alakuló közgyűlés napjával a Kamara tagjává válnak.
(2) A Kamara megalakulásától számított három hónapon belül előterjesztett felvételi kérelme alapján fel kell venni a Kamarába azt, aki e törvény hatálybalépése napján be volt jegyezve a szabadalmi ügyvivők Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett névjegyzékébe, kivéve, ha a 2. § (4) bekezdése szerint nem vehető fel a Kamarába.
(3) Azt, akit e törvény hatálybalépése előtt bejegyeztek a szabadalmi ügyvivők Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett névjegyzékébe, de a 2. § (4) bekezdésének d) pontja szerint nem vehető fel a Kamarába, a felvételt kizáró ok megszűntétől számított három hónapon belül előterjesztett kérelme alapján fel kell venni a Kamarába.
39. § (1) Az e törvény hatálybalépése napján fennálló szabadalmi ügyvivői munkaközösség szabadalmi ügyvivői irodaként folytatja működését; a szabadalmi ügyvivői irodának a Kamara megalakulásától számított három hónapon belül kell benyújtania új alapszabályát nyilvántartásba vételre.
(2) A szabadalmi ügyvivői irodából kivált szabadalmi ügyvivőt a részére kiadott vagyon arányában és erejéig terheli anyagi felelősség a szabadalmi ügyvivői iroda korábbi tevékenységéért.
(3) Az e törvény hatálybalépése napján szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató gazdasági társaságnak a hatálybalépéstől számított három hónapon belül a jelen törvénnyel összhangba hozott társasági szerződését be kell nyújtania a cégbírósághoz, s a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül kérnie kell nyilvántartásba vételét a Kamarától.
(4) Ha a szabadalmi ügyvivők társadalmi szervezete vagyonát ingyen ruházza át a Kamarára, a vagyont a Kamara adó- és illetékmentesen szerzi meg.
40. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy az igazságügy-miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa a szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben rendelettel meghatározza a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költséget és a kirendelés ellátásnak díját.