A Magyar Formatervezési Tanács meghívására az Országgyűlés Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottsága a magyar kreativitásról és a nemzeti innováció lehetőségeiről egyeztetett november 27-én az Iparművészeti Múzeumban.

A legfrissebb hazai innovatív eredményeket felvonultató Magyar Formatervezési Díj kiállításnak otthont adó Iparművészeti Múzeumban tartott kihelyezett ülést 2012. november 27-én az Országgyűlés Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottsága.

A helyszínválasztás nem véletlen: a Magyar Formatervezési Díj 2012 tárlat, amelynek alkotásaiban hangsúlyozottan érvényesülnek az innovációs szempontok, kiváló alkalmat biztosít, hogy a kiállítás a szak- és nagyközönség mellett a gazdasági szféra, az ipar és a K+F döntéshozók figyelmét is felhívja a formatervezés értékteremtő képességére, valamint tudatosítsa a design innovációpolitikai jelentőségét. Fontos nemzeti és európai uniós szinten is kiemelten kezelni, hiszen a dinamikusan fejlődő kreatív iparágak a gazdaság megerősödéséhez vezethetnek.

Az ülés bevezetőjében Dr. Pósán László, a bizottság elnöke kifejtette, hogy a versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen a K+F+I alapú, technológiai innovációra épülő megújulás. Ma már csak a legkülönfélébb szakterületeket és közösségeket összekapcsoló innovatív projektek válnak igazán sikeressé gazdasági értelemben is.

Az ülés meghívott előterjesztője, dr. Bendzsel Miklós elmondta: "Becslések szerint az egész Európában praktizáló, közel 410 000 szakképzett tervező évi 36 milliárd eurós árbevétel generálásához járul hozzá. A kreatív ágazatok, a formakultúra azonban nemcsak európai, hanem nemzeti szinten is lehetőségeket rejt magában. Magyarországon a kreatív szektor húzóágazatnak számít, ezt lenne érdemes és szükséges megerősítenünk, továbbfejlesztenünk. A gazdaságunk hajtóerejét jelentő nagyvállalatok és KKV-k a design innovációs erejének kiaknázása révén számos előnyhöz juthatnának. Ehhez - a nemzetközi kapcsolatok és Brüsszel támogatása mellett - a nemzeti felhajtóerőre is szükség van."

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke előadásában a jelenlévőknek röviden bemutatta a kreatív szektorok térnyerését támogató Magyar Formatervezési Tanács működését, tevékenységi területeit, kiemelve legfontosabb célkitűzéseit, illetve eredményei kapcsán felmutatva megfelelő példákat a design sokrétűségére és innovációt ösztönző erejére. Nemzetközi kitekintésében ismertette az európai design stratégiai törekvések egyik jelenlegi legfontosabb mérföldkövét, az Európai Bizottság felkérésére az Európai Design Vezetőtestület 1 által készített, szeptemberben napvilágot látott 21 stratégiai javaslatot. A javaslatokat tartalmazó Design for Growth and Prosperity című beszámoló szintén a sokrétű szemléletmódot és a design innovációs politikába való integrálását hangsúlyozza. A testület - többek között - javasolja az üzleti szektor és az ipar területén már működő Európai Design Központok fejlesztését, amelyek nyitott hálózatokban való működése nagyban elősegíti a designtudatosságot. A javaslatban nagy hangsúlyt kapott az állami szektor szerepének megerősítése is, amelynek egyik kiemelt lépése lenne a design megjelenése a közbeszerzésekben. Mindezek mellett a vezetőtestületi tagok szükségesnek látják, hogy minél több európai vállalat mutasson példát designtudatosságával és így ösztönözze a piac többi szereplőjét. Kiemelik azt is, hogy a designoktatásnak az általános, szak- és felsőoktatás részeként minden európai állampolgár számára elérhetővé kell válnia. Az Európai Design Vezetőtestületben a 12 utóbb csatlakozott EU-tagországot Bendzsel Miklós képviseli.

Az előadás letölthető itt.

Az ülésen a jelenlévők tárlatvezetés keretében megtekintették a kiállítást, amelyen Bendzsel Miklós elnök úr ismertetése mellett néhány díjazott alkotó személyesen mutatta be pályaművét.

fotó: Perness Norbert