Magyar feltalálók és találmányaik > KANDÓ KÁLMÁN

KANDÓ KÁLMÁN (1869 - 1931)

Kandó Kálmán régi nemesi családból származott. Érettségi után, 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését, negyedéves hallgatóként egyik elektrotechnikai dolgozatával pályadíjat nyert. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte, 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelet. Gépész- és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.
A fiatal mérnök a haditengerészetnél eltöltött egy év katonai szolgálat után a franciaországi Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Kitűnő képességei már itt is megmutatkoztak: az indukciós motorok méretezésére teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást dolgozott ki, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé.
A budapesti Ganz és Társa gyár Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgatója vezetésével 1878-ban létrehozott egy osztályt az elektromos berendezések gyártására. Az osztályt akkor Zipernowsky Károly vezette. 1894-ben szerették volna bevezetni az indukciós motorok hazai gyártását, amelynek  szervezésére és lebonyolítására Kandó Kálmánt kérték fel. 1895-ben, amikor Zipernowsky a műegyetemen tanszéki állást kapott, Kandó a szerkesztési osztály vezetője lett, majd két év elteltével igazgatóhelyettessé nevezték ki. A rendkívül gyors előmenetel mögött a fiatal mérnök zsenialitását jelző teljesítmények voltak, pl.: igen rövid idő alatt megtervezte a gyár jó hírnevét öregbítő indukciósmotor-családot. Kiváló tulajdonságaikat megismerve az indukciós motorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani kívánta. Külföldi tanulmányútjai során különféle vasúti megvalósításokat tanulmányozott, és több hasznos felfedezést tett. 1897-ben Amerikában a baltimore-i pályaudvarokat összekötő 5,8 km hosszú alagútban futó 600 V-os, egyenáramú vasutat tanulmányozta. Itt ismerte fel, mennyire gazdaságtalan az egyenáramú, kisfeszültségű villamos vontatás. Kandó azzal a meggyőződéssel jött vissza, hogy a nagyvasutak villamosítását kisfeszültséggel nem lehet megoldani.
A Ganz-gyárban már 1892-től folytak a villamos vontatásra vonatkozó kísérletek. 1896-ban épült meg egy 800 m hosszú, 1 m-es nyomtávú próbapálya. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra alkalmassá tehetők, kezdeményezésére és az ő vezetésével kezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vonatással. Első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett, Evian les Bains fürdőhelyen, ahol megépítettek egy 300 m hosszú, 20 m szintkülönbségű vonalat.
A Ganz-gyár kedvező kísérletei alapján, Mechwart Andrással konzultálva, 1898-ban Kandó Kálmán vállalkozott az olaszországi Valtellina vasút villamosítására, amit akkor a legtöbb nagy vezető európai cég túl kockázatosnak talált. A rendkívül nehéz terepviszonyok miatt ez a vonal alkalmas volt arra, hogy a gőzüzemmel szemben a villamos vontatás előnyeit bizonyítani lehessen. A 106 km-es vonal villamosítása Kandó javaslatára 3 kV-os, 15 Hz frekvenciájú, háromfázisú árammal történt. A rendszer szinte minden lényeges elemét, beleértve a motorkocsikat, mozdonyokat is, a Ganz-gyárban fejlesztették és gyártották. A feladat nagyságának jellemzésére alkalmasak Verebély László műegyetemi professzor szavai: "Csak a 28 éves lángész rajongó optimizmusa és akadályt nem ismerő tettrekészsége indokolhatja azt a merészséget, amellyel Kandó a feladat megoldását 15 Hz-es forgóáramú rendszerben és az akkori viszonyok között még fantasztikusnak látszó 3000 V feszültséggel vállalta, és az elektrotechnikai ipar akkori fejletlensége, valamint a berendezés minden részletének újszerűsége folytán eléje tornyosuló nehézségektől vissza nem riadva a töretlen útnak nekivágott." A sikert valóban Kandó Kálmán személye biztosította, aki mind a villamos, mind a gépészeti tervezést és gyártást is vezette. Neve ekkorra már egyértelműen elválaszthatatlanná vált a vasúti villamos vontatás történetétől. 33 éves volt, amikor a Valtellina vasutat 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen felavatták és megnyitották, ez volt Európa első villamosított vasúti fővonala és a világ első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonala, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Táplálására az Alpokból lefutó folyók vízi energiájából nyerték az áramot. Még ez év októberében elkészült a Comoi tó oldala mentén haladó vonal is.
A Valtellina vonal kedvező üzemét látva az olasz kormány, a vasutak államosítása után, 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el a "Sistema Italiana"-nak nevezett Ganz- Kandó rendszerrel. A feladat megoldására megvették Kandó szabadalmát, és amerikai tőkével részvénytársaságot hoztak létre "Societa Italiana- Westinghouse" néven, továbbá egy mozdonygyárat építettek Vado Ligure-ben, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandó Kálmánt kérték fel. Ebben az időben történt, hogy a Ganz részvényeinek többségével rendelkező Hitelbank vezetői nem értettek egyet a gyár további vasútvillamosítási tevékenységével. Sajnálatos módon az illetékesek nem ismerték fel a további vállalkozásokban rejlő gazdasági előnyöket, azt a kamatoztatható tőkét, amit a sikeres, de természetesen költséges fejlesztési eredmény jelentett. Kandó tehát, miután itthon nem remélhette törekvéseinek megvalósítását, Olaszországban viszont nagy lehetőség kínálkozott rendszerének továbbfejlesztésére, elfogadta az olasz felkérést, és 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött, és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült Kandó közreműködésével, saját tervei alapján. A járművek és a rendszer üzemkészségére jellemző, hogy 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot. Kandó kiemelkedő munkáját az Olasz Koronarend "Commendatore" címmel járó kitüntetésével ismerték el.
Az első világháború kitörésekor Kandó hazajött. 1915-től tartalékos hadnagyként, a bécsi hadügyminisztériumban a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Emlékirataiban tett javaslatot a leggazdaságtalanabb szénfogyasztó, a gőzüzemű vasút villamosítására. Javaslatában rögzítette, hogy ezt csakis az országos energiagazdálkodáson belül lehet megoldani olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi az 50 Hz frekvenciájú áram közvetlen, a mozdonyon történő alkalmazását. Ezzel a felismeréssel évekkel előzte meg az akkori műszaki világ kiválóságait, akik ezen alapvető megállapítást csak 1924-ben, az első londoni energia-világkonferencián nyilvánították a vasútvillamosítás elérendő céljául.
A MÁV és a Ganz-gyár kérésére Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól. Visszatért Budapestre, és 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki majd vezérigazgatója volt, egyidejűleg megkezdte másik vontatási rendszerének kidolgozását, amely világsikert szerzett hazájának, a Ganz-gyárnak és önmagának. Miután saját kérésére a vezetői teendők alól felmentették, 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban elkészült az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Elindult egy sok fejtörést és fáradságos munkát igénylő kísérletsorozat, amellyel Kandó bebizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit. A tapasztalatok alapján átalakított járművel 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. A próbaüzem sikeres eredményeit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.
Két mozdonytípus készült személy- és tehervonati forgalomra. Az új mozdonyoknál mind a villamos, mind a járműszerkezeti rész minden lényegesebb alkatrészét Kandó maga tervezte. A villamos berendezés leglényegesebb eleme egy újfajta villamos gép: a fázisváltó volt. Ez a különleges szinkrongép a munkavezeték 16 kV 50 Hz egyfázisú áramát az indukciós hajtómotorok számára többfázisú, kisfeszültségű árammá alakította át. A mozdonynak négy szinkron sebességfokozata volt.
Kandó ebben az évtizedben más feladatokkal is foglalkozott. 1920-ban kapott megbízást háromfázisú mozdonyok tervezésére a saronnói gyár részére Olaszországban. 1926-ban 4000 LE-s egyenáramú mozdonyok készültek a Párizs- Orleans vonalra. Az osztrák floridsdorfi gyár 16 2/3 periódusú fázisváltós mozdonyaihoz villamos berendezést rendelt. Az amerikai Westinghouse-gyár a 20-as években kötött szerződést Kandóval különleges feladatok megoldására.
A megfeszített munka felőrölte erejét, és 62 éves korában, 1931. január 13-án szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt. 1931. január 16-án a Budapest főváros által adományozott, a Kerepesi temetőben létesített díszsírhelyben temették el.
1932. augusztus 17-én volt a V40.001 pályaszámú, első fázisváltós mozdonynak a műszakrendőri próbája, így 50 Hz-es vontatási rendszerének teljes megvalósulását már nem láthatta. Úttörő munkájának sikerét bizonyítja, hogy 1932-től 32 db 2500 LE-s fázisváltós Kandó-mozdony közel 40 évig teljesített szolgálatot a MÁV hegyeshalmi, első villamosított fővonalán.
Kandó Kálmán széles látókörű, nagy műveltségű és munkaképességű, sokoldalú műszaki tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát lajstromozták. A jelentősebbeket több európai országban, valamint az USA-ban és Japánban is érvényesítette. Az MTA 1921-ben Wahrmann-díjjal tüntette ki. A budapesti József Műegyetem 1922-ben Kandót a gépészmérnöki és elektrotechnikai gyakorlat és tudomány terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Az MTA 1927-ben levelező tagjává választotta. 1930-ban a "magyar műszaki tudomány fejlesztése terén kifejtett korszakalkotó működése" legfelsőbb elismeréséül a "Corvin Koszorú"-val tüntették ki.
Anyanyelvén kívül beszélt németül, franciául és olaszul. Kimagasló érdemeit több világrészben is elismerték. Hírneve már a század elején túlnőtt határainkon, és elismerése az idők folyamán csak erősödött. Az 1951-ben, Annacy-ben tartott nemzetközi konferencián a vasútvillamosítás kiváló szakértői egyöntetűen ismerték el Kandó úttörő munkásságát az 50 Hz-es vasút-villamosítási rendszer megteremtésében.
Kandó ragyogó képességeit elsősorban a villamos vontatás területén mutatta meg, de nem volt olyan műszaki kérdés, amelyhez ne tudott volna érdemben hozzászólni. Széles körű elméleti tudás, mindig eredeti elgondolások, kivételes matematikai készség és emlékezőtehetség jellemezte. Neve elválaszthatatlan a villamos vontatás történetétől, amelynek két fejezetét ő írta: a 3 kV háromfázisú és a 16 kV fázisváltós rendszer élete legjelentősebb alkotásai, amelyekkel korát messze megelőzve világviszonylatban is teljesen újszerű, merész és úttörő volt.
Napjainkban számos oktatási intézmény őrzi nevét és munkásságát az utókornak, egyik legjelentősebb felsőoktatási intézmény a Kandó Kálmán Villamosipari és Műszaki Főiskola Budapesten.

Magyar szabadalmai

95859 Hajtóberendezés egyfázisú munkavezetékből többfázisú torokkal hajtott elektromos vasutak számára 
94071 Szabályozó eljárás és berendezés nagyon változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére 
93139 Önműködő szabályozó berendezés forgó szinkronfázis átalakítók gerjesztéséhez 
91818 Pólusátkapcsolás és ennek megvalósítására szolgáló tekercselés többfázisú indukciós motor sebességének szabályozására 
91275 Hornyokban elrendezett tekercselrendezés nagyfeszültségű elektromos gépek számára 
90173 Pólusátkapcsoló berendezés háromfázisú váltakozó áramú motorokhoz 
89693 Szabályozó eljárás és berendezés erősen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére 
89692 Berendezés erősen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére 
89691 Berendezés erősen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére 
89044 Berendezés szinkronfázis-átalakítók önműködő indítására és szinkronizmusának önműködő helyreállítására 
88623 Indítószerkezet szinkronfázis-átalakítók útján táplált indukciós motorokhoz 
87923 Pólusátkapcsolás váltakozó áramú motorok számára 
86358 Ágyazás kislégközű, betokozott elektromos gépek motorjaihoz 
84207 Két vagy több egymással csuklósan kapcsolt keretből álló, mindegyik keretben hajtott kerekeket tartalmazó mozdonyalváz 
83842 Forgattyús hajtómű a tengelyek fölött elrendezett motorokkal felszerelt járművekhez 
82718 Szerkezet nagy fordulatszámmal járó gépeknek járműveken való ágyazására 
82656 Szabályozó eljárás és berendezés erősen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erőátviteli telepek hatásfokának növelésére 
82655 Olajfürdős magasfeszültségű forgó elektromos gép 
82479 Kapcsolási elrendezés kaszkad-paralell-kapcsolásban magas primér feszültséggel dolgozó indukciós motorokhoz 
81807 Berendezés szinkronfázis átalakítók üres járási munkájának csökkentésére
81806 Berendezés kaszkád és paralellkapcsolásban működő indukciós motorok melegedésének csökkentésére 
81129 Indítóberendezés egyfázisú, többfázisú szinkronfázis átalakításához 
67244 Berendezés mozdonyokon az ívekben való haladás megkönnyítésére 
67067 Elrendezés elektromos vezetékeknek szomszédos váltakozó áramok behatásával szemben való megvédésére 
66463 Fölfüggesztés vasúti kocsik vázán elhelyezendő folyadék tartányok számára 
66413 Vezetéktartó árbóc elektromos vasutakhoz 
66370 Szigetelő elektromos vasutak fölső vezetékeihez 
66369 Motorelrendezés elektromosan hajtott járművekhez 
66093 Berendezés elektromos üzemű járművek motorainak a járművön való fölfüggesztésére 
65796 Légváltó fölsővezetékes elektromos vasutakhoz 
65669 Szigetelő elrendezés vasúti kocsik számára 
44657 Újítás az elektromotor fölfüggesztésében elektromosan hajtott járműveknél 
44273 Fölfüggesztő szerkezet kétsarkú légvezetékek váltója számára 
43372 Áramszedőváz 
42098 Multiplex szabályozó berendezés többfázisú vasúti motorok számára 
38707 Szerkezet elektromos vasutak munkavezetékeinek kanyarulatokban való kifeszítésére 
36869 Kapcsolási berendezés két vagy több kaszkádkapcsolásban vagy pedig egymástól függetlenül magas feszültségű vezetékből táplálandó forgóáramú motor számára 
36824 Berendezés többfázisú váltóáramú vasúti elektromotoroknak eredőnként egyen vagy egyfázisú váltóárammal való működtetésére 
36095 Védőberendezés elektromos gépek statorain 
35758 Rugalmazás a kocsikeret és a tengelyek között motoros járművek számára
30279 Javítás indukciós motorok egyszeres vagy többszörös kaskád kapcsolásán 
29234 Csapágyelrendezés járművek villamos motorai számára 
29169 Forgattyúelrendezés villamos motorral hajtott járművek számára 
28645 Önműködően szabályozó pneumatikus folyadék ellenállás 
28643 Motorelrendezés villamos vasúti járműveken 
28512 Csúsztató gyűrű elrendezés váltakozó áramú villamos gépeken 
28075 Önműködő nyomásszabályozó áramszedők számára 
27966 Motorkapcsolás magas feszültségű üzem számára 
27704 Munkavezeték elektromos vasutak számára 
27644 Kontaktusgyűrűk elrendezése kaszkádba kapcsolt forgóáramú motorpárokon 
27290 Két vagy több forgóáramú motorkaszkád egymással való kapcsolása 
26205 Elektromos vonatok vezetésére szolgáló berendezés 
24581 Berendezés két motorkocsit tartalmazó elektromos üzemű vonatnak bármely motorkocsikról való vezetésére 
23291 Újítás sűrített levegővel működő folyadék rheosztátokon 
23236 Több készüléknek bizonyos meghatározott sorrendben való állítására és más sorrendben való visszaállítására szolgáló berendezés 
22970 Pneumatikus vagy hydraulikus átiktató és ennek működtetésére szolgáló szerkezet 
22059 Újítás sűrített levegővel működő folyadék reosztátokon 
21539 Önműködő kapcsolóberendezés elektromos vasutak munkavezetékeinek vonalszakaszai számára 
21520 Önműködő elektromos-relais, elektromos járművek és szállítóművek légnyomású fékeinek működtetésére 
21228 Vezénylő készülék egy vagy több sűrített levegővel működtetett folyadék-rheostat egyidejű ki- és beiktatására
21212 Kombinált reverzáló és önműködő maximal kiiktató többfázisú váltóáramú motorok számára 
20346 Újítás villamos kontaktus készüléken 
17858 Újítások villamos vasúti motorokon 
17826 Komprimált levegővel működésbe hozott folyadék ellenállás 
16577 Újítások dynamogépeken 
9634 Eljárás kóbor, váltakozó áramok okozta telefonzavarok megakadályozására 
9633 Újítás váltakozó áramú motorokon

Külföldi szabadalmai

http://v3.espacenet.com/

(97 szabadalom)

http://v3.espacenet.com/

(10 szabadalom):

1  Improvements relating to Motors or Motor Casings for Tramway Vehicles or the like   Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB189916961 - 1899-11-04

2  Improvements in Rheostats and Means for Operating the same
Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB189916960 - 1900-05-19

3  Improvements in the Suspension of Conducting Wires
Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB190106947 - 1902-03-27

4  Improvements in Liquid Rheostats Operated by Means of Compressed Air
Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB190106261 - 1901-05-18

5  Improvements in or relating to Pneumatic Brakes for Electrically Propelled Vehicles and the like
Inventor: KANDO COLEMAN (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN (HU)
Publication info: GB190022234 - 1901-03-16

6  Improvements in or relating to Electric Railways, Tramways, and the like on a Sectional Conductor System
Inventor: KANDO COLEMAN (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN (HU)
Publication info: GB190022233 - 1901-02-16

7  Combined Reversing Switch and Automatic Maximum Current Interrupter for Multi-phase Current Motors
Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB190016082 - 1900-11-17

8  A Device for Putting into and Cutting out of Circuit Liquid Rheostats Operated by Means of Compressed Air in my patents list  
Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB190016081 - 1900-11-03

9  Improvements in Liquid Rheostats Operated by Means of Compressed Air
Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB190014368 - 1901-02-23

10  An Improvement in Dynamo Machines
Inventor: KANDO COLEMAN DE (HU)  Applicant: KANDO COLEMAN DE (HU)
Publication info: GB189910413 - 1899-07-15

Közös külföldi szabadalmai Bláthy Ottó Titusszal

Anordnung zur Verhütung von Telephonstörungen durch vagabondierende Wechselströme in my patents list  
Inventor: BLATHY OTTO-TITUS (AT); KOLOMAN VON KANDO (AT)  Applicant: BLATHY OTTO TITUS (AT); KANDO KOLOMAN VON (AT)
Publication info: CH14550 - 1897-12-31

Neuerung an Wechselstrommotoren in my patents list  
Inventor: BLATHY OTTO-TITUS (AT); KOLOMAN VON KANDO (AT)  Applicant: BLATHY OTTO TITUS (AT); KANDO KOLOMAN VON (AT)
Publication info: CH14547 - 1897-12-31

Improved Method of and Means for Preventing Disturbances in Telephone Circuits by Alternating Current Installations in my patents list  
Inventor: BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMAN (HU)  Applicant: BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMAN (HU)
Publication info: GB189709708 - 1897-06-05

Improvements in Alternating Current Motors in my patents list  
Inventor: BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMON (HU)  Applicant: BLATHY OTTO TITUS (HU); KANDO KOLOMON (HU)
Publication info: GB189709707 - 1897-06-05

Kapcsolódó dokumentumok az interneten

http://www2.chem.elte.hu/gigant_club/pic/hu/electric/v40/index_hu.html
http://www.komal.hu/cikkek/kando/kando.h.shtml
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kand%C3%B3-mozdony

Magyarországi emlékhelyek

Balassagyarmat, Barcs, Budapest I., II., VII., VIII. (Keleti pu.), XIV., XVIII., Debrecen, Dunakeszi, Dombóvár, Győr, Hatvan, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs-Uránváros, Salgótarján, Siófok, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Vác

Képek

A főiskola egyik épülete a Kandó-féle mozdonnyal

Kandó Kálmán első villanymozdonya