Címer
Ugrás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főoldalára
 Közlöny E-nyilvántartás E-kutatás E-iratbetekintés E-ügyintézés Szemle
Elérhetőség Szolgáltatások Űrlapok, díjak Képzés Kiadványok Könyvtári katalógus Adatbázisok Kérdések
Keresés
English
Deutsch
Francais
Akadalymentes honlap
Egy szinttel feljebb
Vissza a főlapra
Nyomtatható verzió
Honlaptérkép
Súgó

A hivatal »
Szabadalom »
Növényfajta-oltalom »
Használati minta »
Védjegy »
Földrajzi árujelző »
Formatervezési minta »
Változásbejegyzés, képviselet, fenntartás, megújítás »
Szerzői jogi védelem »
K+F minősítés
Jogforrások »
Joggyakorlat
Tanácsok és testületek
Elégedettségmérés
Tudástár
Fórum
Üvegzseb és közérdekű adatok »
Közbeszerzés »
Hírlevelek
Hírarchívum







Utolsó frissítés dátuma: 2007. május 29.

Magyar feltalálók és találmányaik > BÁNKI DONÁT


BÁNKI DONÁT

(1859 - 1922)

BÁNKI DONÁT (1859 - 1922)

 

A Veszprém megyei Bánk községben született. (A községet Trianon után Bakonybánknak nevezték el, és az ötvenes évek elején Komárom-Esztergom megyéhez csatolták.) Édesapja Bánki Ignác körorvos, családjával - Donát fia 8-9 éves kora körül - a Veszprém megyei Lovászpatona nagyközségbe költözött, ahol gyógyító munkája mellett sok időt szentelt gyermekei oktatására. Bánki Donát a középiskolai tananyagot is a családi házban kezdte el, majd Budapesten a budapesti Markó utcai Főreálgimnáziumban folytatta. Ezt követően a Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd 1899-től - 1922-ben bekövetkezett haláláig - ugyanitt oktatott.

Felsőfokú tanulmányai befejeztével egy iparosodó hazai környezetben kezdte mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében. Első sorban a Mechwart-féle gőzekék működését, hatásfokát javította. Jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Ebben az időszakban kezdte önálló találmányainak kidolgozását is. 1887-ben a Hollán-díj II. fokozatát kapta szabadalmazott szíjhajtásos dinamométer találmányáért.

Csonka Jánossal együtt a magyarországi motorgyártás megteremtője. Együttműködésük különösen a Műegyetem tanműhelyében volt sikeres. Ezt közös szabadalmaik bizonyítják. 1888-ban a benzinmotort, 1893-ban pedig a karburátort szabadalmaztatták. 1894-ben szabadalmaztatta nagynyomású robbanómotorját, amely a Bánki-motor nevet kapja. Ugyancsak 1894-ben elkészít egy kéthengeres, vízhűtéses és függő szelepekkel ellátott motorkerékpárt. A nagy kompressziójú robbanómotort az idő előtti öngyulladás megakadályozására vízbefecskendezéses hűtéssel tökéletesítette, melyet szabadalmaztatott is 1898-ban. A Bánki - Csonka-féle motorokat a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár, - ahol Bánki Donát tevékenykedett - sorozatban gyártotta.

1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére professzornak, majd 1900-ban átvette az abból kivált III. Gépszerkezettani (Hidraulika és Hidrogépek) Tanszék vezetését. 1901-ben jelent meg a "Gyakorlati hydraulika és hydrogépek" című jegyzete I.-II. kötete, melyet előadásai alapján Misángyi Vilmos és Hoffmann Miklós adott ki. 1902-ben készült el új gondolatát megvalósító, - ma is korszerű elvűnek számító - elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette, s az első kerékpár tengelyére helyezte.

Műszaki érdeklődése szerteágazó és sokoldalú volt. Cikkei jelentek meg pl. a szabadalmi törvényjavaslatról is. 1901-től foglalkozni kezd a gőzturbinák kérdéseivel, majd az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. Ahogy a "Repülőgépek gépi kormányzása" című, a Magyar Aeroszövetség hivatalos lapja 1913 számában kiemeli: "A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni..." Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotoros stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, s 1912. december 16-án tartotta "Folyadékok mozgása hajlított csatornákban" című székfoglalóját. 1916-ban jelent meg "Energiaátalakulások folyadékokban Bevezetés a hydrogépek, kompresszorok és aeroplánok gépszerkezettanába" című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta. A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent.

A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia hasznosítása irányába, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként "Neue Wasserturbine" címmel. A Molnárok Lapjában 1918- ban mutatta be magyar nyelven "Új vízturbina" című cikkben az új találmányát, a híressé vált Bánki-turbinát. Lényegében a Michell-turbina elvén működő, de egyszerűbb szerkezeti megoldásokkal elkészített turbina.

Bánki-turbina

A legyártott több száz Bánki-féle vízturbinából néhány még ma is működik. Bánki Donát alkotásai közül mértékében is kiemelkedő a Vaskapu-vízerőmű terve.
Bánki Donát jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett, - 1891 és 1919 között a Szabadalmi Tanács ülnökei közé tartozott - magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítse.
Professzori tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést. 1887-ben és 1892-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán-díjjal tüntette ki, amellyel mindig az év legjelentősebb műszaki tárgyú tanulmányának szerzőjét jutalmazták.

Bánki Donát 1895 után megadott magyar szabadalmai
(A szabadalmak száma: 10)

Lajstromszám

A bejelentés napja

Osztályjelzete

A szabadalom címe

7159*

1896. 04. 25.

V/d/2

Automatikus csőgyújtás gáz- és petróleummotoroknál

14278

1898. 04. 04.

V/d/2

Nagy kompressziós explóziós motorok keverékének hevítése korai gyújtások megakadályozására

25051

1901. 07. 20.

XXI/c

Újítás hajtógéppel egyesített szivattyúkon

38926

1906. 06. 11.

V/d/2

Vízbefecskendező berendezés kétütemű explóziós motorok számára

47278

1909. 03. 27.

XXI/c

Hydrokompresszor

48912

1909. 02. 24.

V/d/2

Segédkerékkel dolgozó nyersolajmotor

49726

1909. 11. 05.

V/h

Automatikus stabilizáló készülék repülőgépeken és léghajókon

52597

1910. 07. 28.

X/a

Forgóeke

53542

1910. 04. 15.

V/d/2

Nyersolajmotor

84598

1921. 10. 04.

V/e/1

Hidraulikus és pneumatikus nyomórudak statikai szerkezeteknél és berendezéseknél

Felhasznált irodalom:
Gohér Mihály: Déri Miksa. Műszaki nagyjaink (szerk. Szőke Béla). Bp., 1967

* Csonka Jánossal közös szabadalom

Bevezető

Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Galamb József
Ganz Ábrahám
Gábor Dénes
Heller László
Irinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám Géza
Puskás Tivadar
Rényi Alfréd
Richter Gedeon
Rubik Ernő
Rybár István
Szentágothai János
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Telkes Mária
Tihanyi Kálmán
Wigner Jenő
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly

Mozgóképek a magyar technika történetéből


Kapcsolat Impresszum Hungary.Network Zrt. Mátai és Végh Kreativműhely