TÁJÉKOZTATÓ
Általános tudnivalók a védjegy-lajstromozási eljárásról
(az 1997. évi XI. törvény alapján)
1. A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
A védjegybejelentés benyújtását követően a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban Hivatal) megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (vagyis tartalmazza-e az utalást a védjegyoltalom iránti igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést és az árujegyzéket), továbbá megfizették-e a bejelentési díjat, valamint külföldi bejelentések esetében benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket.
Az elismert bejelentési napról a Hivatal értesíti a bejelentőt. Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok harminc napon belül történő pótlására. A hiányokhatáridőben történő pótlása esetén a bejelentés napja a hiánypótlás beérkezési napja lesz. Ellenkező esetben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
A bejelentési díjjal kapcsolatos tudnivalókat a Díjtáblázat 1. pontja tartalmazza. A bejelentésidíjat a Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni az ügyszám feltüntetésével. Az ügyszámfeltüntetése nélküli befizetés nem hatályos. Ha a bejelentési díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül nem fizetik meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Ha az árujegyzék idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Ha a védjegybejelentés - a benyújtáskor vagy hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Hivatal hivatalos lapjában (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő)közli a bejelentés adatait: a bejelentő és az esetleges képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket.
Ha a védjegybejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű árujegyzéket, a Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az előírt alaki követelményeket. A bejelentés alaki vizsgálata során észlelt hiányok miatt a Hivatal határozatban hívja fel a bejelentőt a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására, és ennek alapján folytatja az eljárást. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Ha a védjegybejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, a Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - az árujegyzékre figyelemmel - kutatási jelentést készít.
A Hivatal a kutatás elkészítése után végzi el az oltalomképesség valamennyi feltételére kiterjedő érdemi vizsgálatot. Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányosságok miatt a Hivatal határozatban hívja fel a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre. A védjegybejelentést a Hivatal egészében vagy részben elutasítja, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
6. Módosítás - Belső elsőbbség
A védjegybejelentésben nem változtatható meg a megjelölés valamint az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt.
A bejelentő eredeti bejelentése napjától számított hat hónapon belül - belső elsőbbség igénybevételével - új bejelentést tehet, amelyben az eredetinél tágabb árujegyzékre igényelhet oltalmat.
Aki egy bejelentésben több megjelölés oltalmát igényelte, illetve az árujegyzék szétválasztásával külön-külön igényelne oltalmat ugyanarra a megjelölésre, a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.A megosztásra irányuló kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 4. pont). A díjat a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetni, ellenkező esetben a megosztási kérelmet visszavontnak kelltekinteni.
8. Határidők - Határidő-hosszabbítás - Igazolás
A védjegytörvény által meghatározott határidők (lásd 1.1., 1.2., 1.3., 7. és 10. pont) nem hosszabbíthatók meg. Elmulasztásuk jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek. Ahol a törvény nem állapít meg határidőt, a Hivatal felhívásában kitűzött határidő lejárta előtt kérni lehet a határidő meghosszabbítását. A kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 2. pont). A védjegyügyekben az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül általában igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a megjelölést védjegyként lajstromozza. A Hivatal a védjegy lajstromozásáról védjegyokiratot ad ki a jogosultnak, ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
10. A védjegyoltalom időtartama, megújítás, megosztás
A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. A megújítást legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.
A megújítási kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 5. pont).
A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében - megoszthatja a védjegyoltalmat. A megosztási kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 6. pont).