A Design Management Díj 2021. évi díjazottjai
Díjazott
RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZ
A bírálóbizottság értékelése:
A Radnóti Színház 2016-ban megújította vizuális arculatát, amivel egy gyökeresen másfajta kommunikációs stratégia alapjait rakta le az intézmény akkori új vezetése. Az arculatváltás célja nem csupán a külső kép esztétikai javítása volt. Az azóta is következetesen és tudatosan zajló fejlesztés mára már kiterjed a színház minden kommunikációs felületére és támogató módon kapcsolódik annak legkülönbözőbb aktivitásaihoz. Külön kiemelendő érték, hogy a vizuális arculat szervesen épül be az intézmény tevékenységi rendszerébe, túllépve a primer kommunikációs feladatán, valódi funkcionális eszközként segíti, sőt egyenrangú társművészeti szerepben egészíti ki a színház kulturális misszióját. Fontos és értékes felismerés és elköteleződés, amit meg is fogalmaz: „Számunkra a design a lehetőség.”
A pályamű további kiemelendő értékei a minden elemében magas szintű művészeti érték, a progresszív szellemiség és innovatív szándék következetes jelenléte. Köszönhető ez a felkért különböző karakterű alkotók tevékenységének, ami a tudatos vezetői design thinking koncepciója által teljesedik ki komplex felhasználói élményként. A kommunikációs felületeken megjelenő vizuális elemek önmagukban, önálló alkotásként is magas művészi értéket képviselnek, a legfőbb többlet mégis az a színes, változatos, mégis egy közös cél mentén kibontakozó összkép, mely mára a Radnóti sajátos védjegyévé vált, és azt a kortárs, progresszív gondolkodásmódot közvetíti, ami a tudatos fejlesztésen és az egymást értő, becsülő alkotók együttműködésén alapul.
RADNÓTI MIKLÓS SZÍNHÁZ NONPROFIT KFT.
A Radnóti Színház jelenlegi formájában 1985 óta várja közönségét, és ma már az egyik legrangosabb színház Budapesten. 2016-ban az intézmény történetében új fejezet nyílt: Bálint Andrást Kováts Adél követte az igazgatói székben. Az igazgatóváltás új lendületet, tartalmi és formai megújulást is hozott magával, mindezt a színház meglévő értékeire támaszkodva, azokat szem előtt tartva. Az újrapozicionálás célja egy nyitott, a társadalmi kérdésekre érzékenyen reflektáló színház megvalósítása és a fiatal értelmiségi közönség korábbinál hatékonyabb megszólítása volt. Ennek egyik eleme a – második, alternatív játszóhelyként működő – Radnóti Tesla Labor megnyitása is, amely a kreativitás, az új utak keresésének egyik legizgalmasabb színhelyévé vált. Az új célokkal párhuzamosan az intézmény arculatot is váltott annak érdekében, hogy küldetése és megjelenése szinkronba kerüljön, és koherens és önazonos 21. századi művészszínházként jelenhessen meg a kulturális életben. A színház számára a design egyfajta párbeszéd: a tartalom és a vizuális nyelvhasználat folyamatos diskurzusban van, egymást kiegészítve, egymásra reflektálva. A kortárs szemléletű és friss, ugyanakkor időtálló intézményarculat megjelenik a színház homlokzatán, weboldalán, sőt a színház életében kiemelkedő jelentőségű, a közönséggel való egész évados kapcsolattartást biztosító Radnóti Magazin vizuális világában és az egyéb szóróanyagokon is. Az intézmény designmenedzsment-stratégiájának alappillére a társadalmi felelősségvállalás és a szociális érzékenység, ami a színház szellemiségében, vállalati identitásában egyaránt rendkívül fontos. A Radnóti esetében a designmenedzsment nem innovatív termékeket és közvetlenül mérhető sikereket jelent, hanem egy több év alatt tudatosan megkonstruált, a design tekintetében az alapoktól felépített brandet, amely mára a felhasználói élmény elengedhetetlen részévé vált.
Egy színház esetében a siker rendkívül sok összetevőn múlik. A szakmai munkán, a repertoáron, a színészek, rendezők és más munkatársak munkáján, a társadalmi szerepvállaláson, az érzékenyítésen túl szerepet játszik benne az intézmény arculata, a kommunikáció minősége, az értékesítési stratégiája, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások rendszere, a vállalati struktúra felépítése – egyszóval a mindennapi működésbe integrált designfókuszú szemlélet. Ez fokozottan igaz egy szűk közönséget célzó, kiélezett versenyhelyzetben működő szervezetre, ahol az egyedi hang, a versenytársaktól való könnyű megkülönböztethetőség alapvető fontosságú. A Radnóti Színház eredményei azért figyelemre méltók, mert amellett, hogy gondosan ügyel a szakmai munka minőségére, az érzékenyítésre, az értékteremtésre, folyamatosan törekszik a közvetlen és személyes kapcsolattartásra is a közönséggel.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala különdíja
Györgytea Kft.
A bírálóbizottság értékelése:
A tradíciónak mélysége és tere van, de nem könnyű irányt szabni neki és lendületbe hozni modern, állandóan újra vágyó és újra fogékony világunkban. De a Györgytea kis csapata mégis erre vállalkozott. A hagyományos, általában nem azonnal ható gyógynövények kultúráját terjesztik, nemcsak gyógynövénykivonatok formájában, hanem például könyvek, kerti séta, falinaptár, odafigyelő beszélgetések vagy applikációk segítségével is. Ezek az eszközök, a designszemléletnek megfelelően, harmóniában vannak küldetésükkel. Az egészségre vágyó és ezért tenni is akaró ember nem testi – hiszen arra a gyógynövények hivatottak –, hanem lelki dimenziójára hat pozitívan a Györgytea designja.
Nem egyenes úton haladtak, hiszen erdőn, mezőn sem lehet egy irányba tartva gyógynövényeket gyűjteni. Kezdetben ösztönösen, ma már tudatosan épül vállalkozásuk. Így helyeznek egyre nagyobb hangsúlyt a designmenedzsmentre is.
A Design Management Díj 2021 bírálóbizottsága által megítélt különdíj – bízzunk benne – hozzá fog járulni további eredményeikhez, sikereikhez.
A közel húsz éve alapított családi vállalkozás bükki gyógynövények termesztésével, teák, teakeverékek és gyógynövénykivonatok készítésével és forgalmazásával foglalkozik. A márka névadója és ikonikus alakja Szabó György és lánya, a cég ügyvezetője, Lopes-Szabó Zsuzsanna, akik egy évszázados hagyományokon, tudáson alapuló területen apró lépésenként fejlesztették az országszerte ismert és elismert márkát. Ma már saját mintaboltjuk van Bükkszentkereszten, Miskolcon és Budapesten, webáruházat tartanak fenn, egyesületet alapítottak, gyógynövénytúrákat szerveznek, sőt hozzájuk köthető a Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok megszervezése is. Tevékenységük fontos eleme az ismeretterjesztés: számos botanikai, gyógyászati kiadványt jelentettek meg, sőt saját YouTube-csatornájukon videókban is megosztják tudásukat. 2020 tavaszán készült el saját, turisztikai célokat is szolgáló új gyógynövénykertjük, ahol közel 150-féle növényt nevelnek, a legismertebb fajták pedig egy látványos, hársfalevelet mintázó ágyásba kerültek.
A vállalat alapításától kezdve kiemelten fontosnak tekintették a fogyasztókkal való korrekt kommunikációt, és mindvégig szem előtt tartották, hogy a csomagolás és az egyéb márkakommunikációs felületek tükrözzék a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások rendkívül magas minőségét. A most épülő üzem tervezésekor is lényeges szempont a megjelenés: arra törekednek, hogy a falu lakosainak és az idelátogatóknak megmutathassák, hogy egy ipari létesítmény is lehet vonzó a szemnek. A designalapú gondolkodás a cég tevékenységének több területén is megnyilvánul. A külső kommunikáció minden eleme egységes stílusú. A visszafogott, a nemzedékről nemzedékre szálló tudást sugalló, a gyógyító növények stilizált rajzait is megjelenítő arculati elemek a felhasználóbarát honlapon, a közösségi médiabeli megjelenésekben, a termékek csomagolásán, a nyomtatott írásos anyagokon, sőt a természetes elemekkel kialakított, natúr berendezésű, egyfajta információs központként is működő boltok enteriőrjeiben egyaránt megjelennek. Az esztétikumra való törekvés a vállalat életében is tetten érhető: a dolgozók munkaruhájának és munkahelyi környezetének kialakításában is fontos szerepet játszik.
A Györgytea hosszú távú vállalati stratégiájának fontos eleme a designmenedzsment, hiszen az egységes márkamegjelenés amellett, hogy hozzáértést tükröz, támogatja a piaci pozicionálást is. A design teljes eszköztárának alkalmazása olyan célok elérését is lehetővé teszi, mint a hazai gyógynövénykultúra fejlesztése vagy a fogyasztók edukációja.
Elismerő oklevél
Artmagazin Kft.
A bírálóbizottság értékelése:
Az Artmagazin-jelenség mint a designmenedzsment kreatív példája A 19. évfolyamában járó Artmagazin a hazai kulturális folyóiratok körében a világszínvonalú teljesítménnyel hódító, nagyratörő kisvállalkozások mintájára folyamatos megújulásra képes, mértékadó és mind elismertebb nyomtatott és online periodika: valódi brand az értő vagy azzá válni akaró művészetbarátok számára.
A képzőművészettel és az épített, valamint tárgyi környezettel foglalkozó orgánumoknak természetszerű sajátja a magas színvonalú külcsín és belbecs: a mindenkori tematikát (művészportrék, nemzetközi kiállítások és projektek szemléje, műkereskedelmi, történeti és stíluselemzések, műkincspiaci tudósítá- sok, építészeti és műemlékvédelmi esszék és tanulmányok stb.) igényes és haladó szellemű formában, képi világgal és tipográfiával közvetítő szerkesztés.
Az Artmagazin-jelenség azonban több az eddig megjelent 130 szám gazdag tartalmának míves megjelenítésénél. Állandóan bővülő tudásközösséget menedzselnek változatos, a lapgazdai identitáson messze túlmutató agilis műhelyszemlélettel. A szerzői kör tágítása, a kortárs profil bővítése, a közönség igényes, élménygazdag találkozók, tanulmányutak sorával való érzékenyítése, az aukcióik szabadegyetemi rangú megrendezése mind a design thinking szemléletben fogant, bevált eszközök. A divattól a gasztroforradalomig ívelő egyedi művészeti kapcsolatok ihlette rendezvények, a várostúrák a testvérművészetek bevonásával épített „ars una képzet” átadásának eszközei.
A nyomtatott folyóirat előállításáról szóló videotudósítástól a digitális változat kínálta többletfunkciókig az olvasók beavatottságát erősítő élmények új típusú elkötelezettséget szülnek. A kiállítások interpretálására buzdító cikkírópályázatok utat nyitnak az avatott műértővé váláshoz. Mindezt pedig tovább élesztheti a találékonyan bővített láthatóság és elérhetőség: a pandémia idején megindították a kiadvány árusítását a hazai töltőállomások hálózatában.
Az Artmagazin az érdeklődőből tájékozott művészetbarátot, az olvasóból pedig connoisseur-t formálva küldetését a kreatív designmenedzsment révén tökéletesíti.
A kiadványt az a felismerés hívta életre, hogy a képzőművészettel foglalkozó periodikák, online felületek témaválasztása, nyelvezete nem találkozott az egyre növekvő számú érdeklődő, de laikus közönség igényével. A majd két évtizede alapított fórum a kiállításokat, az alkotói életműveket és a szakmát érintő kutatások eredményeit közérthetően, olvasmányosan, ugyanakkor kellő szakmaisággal dolgozza fel. A folyamatosan megújuló print kiadvány, illetve online felület mellett a szerkesztőség további csatornákon keresztül is kommunikál olvasóival: rendszeresen szerveznek – kevésbé ismert művészeti értékeket is megmutató – városnéző kirándulásokat, az Artmagazin egyes lapszámaihoz vagy más aktualitásokhoz köthető designaukciókat, vetítéseket, a folyóirat munkatársainak közreműködésével tárlatvezetéseket, valamint a tudásmegosztást és a szórakoztatást egyaránt célzó kvízesteket.
A magazin egy olyan izgalmas terület – a képzőművészet – felfedezésére és alaposabb megértésére invitál, amelynek alkotóihoz, üzeneteihez bárki kapcsolódhat. Ezt a célkitűzést támogatják a személyes, interaktív események, amelyek az élményszerűségre helyezik a hangsúlyt, és garanciát jelentenek az igényes és színvonalas művészetközvetítésre.
BuildEXT Kft.
A bírálóbizottság értékelése:
Az emberiség 21. századi kihívásai között az egyik első helyen szerepel az épített környezet ökologikus elveken alapuló fejlesztése és fenntartása. Az építésgazdaság – benne az új épületek létrehozása és a meglévők üzemeltetése – a Föld nyersanyag- és energiakészletének jelentős részét használja el, így nagyon fontos, hogy a környezettudatos technológiákat minél szélesebb körben alkalmazzuk.
Az épületinformációs modellezés, a BIM (Building Information Modeling) révén behozhatjuk az építőipar évtizedes lemaradását a gépgyártással szemben, annak köszönhetően, hogy a modern ipari termékek összetettségéhez hasonló komplexitású épületek létrehozásakor azok teljes életciklusára vonatkozó adatokhoz jutunk. A többdimenziós BIM digitális modell megalkotása biztosítja, hogy a tervezéskor minden fontos jellemzőt számításba vegyünk az épületek emberöltőkön túlnyúló fenntartására vonatkozóan.
A BuildEXT tervezőirodát alapítói kifejezetten arra hozták létre, hogy az épületinformációs modellezés segítségével az építés folyamatát teljes mértékben átlássák, meghatározzák a kivitelezés minden elemét, és hitelt érdemlően szimulálják a létrehozandó ház majdani működését. A vállalkozás ambiciózus céljai között szerepel az épületek energiaigényének csökkentése, aminek köszönhetően a keletkező emisszió is csökken, továbbá olyan épített környezet kialakítása, amely komfortos a használóknak, mindazonáltal hosszú távon is fenntartható. A magyar tulajdonú vállalkozás a korszerű cégvezetés teljes eszköztárát alkalmazza, a felhasználói élményen alapuló szolgáltatástól a támogató munkahelyi kultúrán át a körkörös gazdaság helyi adottságokat hasznosító gyakorlatáig.
A BuildEXT a professzionális működés mellett törekszik arra, hogy a BIM-alkalmazások fejlesztésébe is bekapcsolódjon, így megalapozva üzleti sikerét a globális építőipari piacon.
A BuildEXT egy dinamikusan növekvő, 100%-ban magyar tulajdonú, generáltervezéssel és projektmenedzsmenttel foglalkozó szervezet, amely a magyar építőipar legfejlettebb szereplőit integrálja. A vállalkozás BIM (Building Information Modelling) workflow-alapú létesítményeket tervez. A módszer digitális modelladatokat összesít, ezzel segítve az épületek menedzselését a teljes életciklus során. Az egyes projekteket valós időben, az összes szakággal közösen egy virtuális térben alkotják meg, az elkészült modellt pedig információkkal feltöltve, mobilapplikációk révén teszik könnyen elérhető, megosztott tudássá. A metódus nem csupán gyorsabbá és pontosabbá teszi a tervezést és a kivitelezést, de alkalmazásával jelentősen csökkenthetők a fenntartási, üzemeltetési költségek, sőt magasabb minőségű épített környezetet is eredményez.
A BuildEXT által tervezett épületek üzleti, ökológiai és humán szempontból egyaránt fenntarthatók, a cég missziója az iparág energialábnyomának jelentős csökkentése.
A jövőbe mutató módszer mindezen túl maga a megtestesült építőipari designmenedzsment: erre épül a szervezet, a vállalati kultúra, a különféle folyamatok, sőt a felhasználói élményen alapuló működés is.
Hard Body Hang
A bírálóbizottság értékelése:
A Hard Body Hang (HBH) saját testsúlyos edzésekre (street workout, falmászás stb.) alkalmas köztéri sportpályákat, sporteszközöket tervező és gyártó céget Csepregi Szabolcs és Erdélyi Tamás alapította 2011-ben. A HBH sportolók, versenyzők bevonásával készíti termékeit, hogy azok – a szabványok mellett – a sportot gyakorlók szempontjainak is maximálisan megfeleljenek.
A bizottság példaértékűnek tartja a két fiatal tervező elkötelezettségét az eltérő igényekhez alkalmazkodó design és a legkorszerűbb technológiát alkalmazó megvalósítás terén. A HBH kitűnő példa fiatal, innovációra építő cégek számára, hogyan növelhetik designtudatos szemléletükkel versenyképességüket és hatékonyságukat.
A HBH kültéri, saját testsúlyos edzésekre alkalmas street workout pályák és ehhez kapcsolódó köztéri kiegészítők, bútorok tervezésére, építésére szakosodott. A termékfejlesztés során a funkcionalitás mellett fontos szempont az alkalmazkodás az eltérő igényekhez, a moduláris bővíthetőség és a jó integrálhatóság a városi környezetbe. A pályák gyorsan, minimális előkészítési munkálatokkal, kis helyen felépíthetők, és hatékony mozgásformát kínálnak akár sűrűn lakott városi környezetben is. A street workout az egyik legolcsóbb városi edzési forma, hiszen használatához semmilyen kiegészítőre vagy felszerelésre nincs szükség, így bármilyen társadalmi csoport számára elérhető. A HBH egy „demokratikus” és befogadó rendszer, mivel kifejezetten a mozgássérültek igényeihez szabott integrált termékeket is készít.
A Hard Body Hang termékei mögött komoly ipari formatervezői tudás, sőt sport-szakmai támogatás is áll. A márka nem csupán átgondolt és rugalmasan alakítható termékeket kínál, de alapítói egyfajta küldetésnek tekintik a sportlehetőségek körének fejlesztését, az így kialakuló közösségek építését és gondozását, így vállalva szerepet az élhetőbb urbánus környezet és a fejlett városi infrastruktúra kialakításában
