A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2001. évről

---

I. IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG
II. A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM JOGI ÉS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSE
III. A SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI KULTÚRA ERŐSÍTÉSE
IV. A HIVATAL GAZDÁLKODÁSA 2001-BEN
V. FÜGGELÉK

---

I.
IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI
TEVÉKENYSÉG

A nemzeti úton benyújtott iparjogvédelmi bejelentések oltalmi formák - szabadalom, használati minta, ipari minta, védjegy, földrajzi árujelző - szerinti megoszlása a 2001. évben is az évek óta megszokott tendenciát követte: a bejelentések több mint a fele, 50,9%-a védjegy, 41,9%-a pedig szabadalmi bejelentés, ezt követik 4,7%-kal az ipari minta, majd pedig a használati minta bejelentések 2,5%- kal. A 2001. évben 2 db földrajzi árujelzővel kapcsolatos bejelentés érkezett a hivatalhoz.

1. Szabadalmi hatósági tevékenység

Magyar vonatkozású nemzetközi bejelentések

Az új évszázad Magyarország gazdasági növekedését tükröző és a hazai piac iránt továbbra is élénk érdeklődést mutató szabadalmi aktivitással indult 2001-ben. A bejelentők közül a külföldiek elsősorban a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretei között nyújtják be szabadalom iránti igényüket a hivatalhoz. A szerződéshez csatlakozott 115 tagállam bejelentői által tavaly benyújtott, világszerte összesen 103 947 nemzetközi szabadalmi bejelentésben 83 021 jelölte meg Magyarországot is célországként. Ez azt tükrözi, hogy a nemzetközi bejelentések 80 százalékában a bejelentők fejlett innovációs kultúrával rendelkező piacgazdaságként tartják számon hazánkat, ahol célszeru az iparjogvédelem eszközrendszerének felhasználása. A 2001. évi bejelentések száma az előző évi 61 018 bejelentésszámhoz képest mintegy harmadával emelkedett; szoros összefüggésben a muködőtőke-behozatal tényszámaival és az export-import tevékenység mutatóival.
A nemzetközi bejelentések magyar nemzeti szakaszba léptetésére vonatkozóan 3925 kérelem érkezett a hivatalhoz. Ez a 2000. évi kérelmek számához viszonyítva 18%- os növekedést mutat.
Örvendetes tény, hogy a Magyarország iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődéssel párhuzamosan tovább erősödött a hazai bejelentők külföldi szabadalmaztatási aktivitása is. A 2000. évi 132 átvevő hivatali nemzetközi bejelentéssel szemben a magyar bejelentők 2001-ben 153 nemzetközi bejelentést nyújtottak be a Szabadalmi Együttműködési Szerződés tagállamaiba. Ez 16%-os növekedést jelent. A bejelentések kétharmad része - 112 bejelentés - egyéni bejelentőktől, egyharmada pedig közösen egyéni és intézményi bejelentőktől származott.

Magyar vonatkozású nemzetközi szabadalmi bejelentések a PCT keretében
(1997-2001)

	1997	1998	1999	2000	2001
Külföldről benyújtott magyar vonatkozású PCT-megjelölések	28 443	37 035	43 407	61 018	83 021
A korábbi PCT-megjelölésekből eredő tényleges nemzeti eljárási kérelmek	2 564	2 565	3 001	3 476	3 925
Magyarországról külföldre benyújtott PCT-bejelentések	90	105	103	132	153

 

Nemzeti bejelentések

A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma a 2001. évben fogadott 919 bejelentéssel immár harmadik éve növekvő tendenciát mutat. Nem lehetünk azonban elégedettek a magyar intézményi bejelentők 2001. évi aktivitásával - 223 szabadalmi bejelentés -, amely továbbra is azt jelzi, hogy szükség van a tudomány- és technológiapolitika infrastrukturális fejlesztésére, a szellemitulajdon- védelem területén a tudatosság fokozására, különösen a kis- és középvállalkozások területén. A Széchenyi Terv innovációs és vállalkozáserősítő programjai, valamint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Terv fő irányaiban mutatkozó előnyös változások reményt keltőek, eredményei várakozásaink szerint az elkövetkező évek iparjogvédelmi gyakorlatában kell, hogy tükröződjenek.

Szabadalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint
(1997-2001)

Nemzeti bejelentés eredete	1997	1998	1999	2000	2001
Hazai	737	694	727	810	919
Külföldi	3 452	3 464	3 780	4 070	4 532
Összesen	4 189	4 158	4 507	4 880	5 451

 

A műszaki szakterületek mindegyikén növekvő aktivitás tapasztalható, különösen kiemelkedő a gyógyszeripari bejelentések számának növekedése.
Tovább finomítottuk szakterületi tendenciafigyelő programunkat, melynek révén mind az egyes műszaki szakterületek változásai, mind pedig a hivatali szakirányú elbírálók munkaterhei prognosztizálhatók.

Szabadalmi bejelentések megoszlása szakterületek szerint
(2000-2001)

Szakterület	Új bejelentések
	2000	2001
Építő- és könnyőipar	699	782
Gépészet	431	551
Villamosság és fizika	676	680
Gyógyszeripar	1 253	1 493
Vegyipar és biotechnológia	849	969
Mezőgazdaság és fajtavédelem	972	976
Összesen	4 880	5 451

A 2001. évben továbbfejlesztettük a szabadalmi elbírálóknál az Európai Szabadalmi Hivatalnál jól bevált, az egy személy által végzett "újdonságkutatás + elbírálás" összetett rendszerére ("BEST" rendszer) való áttérést. Az elvégzett 4529 újdonságkutatás mintegy 3%-kal haladta meg a 2000. év teljesítményét.
A nemzeti szakaszba lépett PCT-ügyeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően intéztük, folyamatosan biztosítottuk ezen ügyekben a közzététel haladéktalan megvalósulását, a műszaki társadalom mielőbbi tájékoztatását. A közzétett bejelentések száma 5416 volt.
A tanácsi ügyek intézésében az év során fennakadás nem volt. Az év folyamán 7 tanácsban intézett ügy zárult le, míg 11 új tanácsi ügy indult.

Nemzeti befejezések

A szabadalmi bejelentések előzőekben bemutatott egyre növekvő számából következően, változatlan elbírálói kapacitás mellett, folytonosan növekszik a hivatalnál a folyamatban lévő bejelentések száma is.

Szabadalomengedélyezési adatok
(1997-2001)

	1997	1998	1999	2000	2001
Megadott szabadalmak	1 417	1 371	1 995	1 627	1 306
Elutasított bejelentések	753	713	526	340	293
Megszőnt bejelentések	1 310	1 360	1 398	1 688	1 882
Befejezett bejelentések	3 480	3 444	3 919	3 655	3 481
Folyamatban lévő bejelentések	13 105	12 754	13 304	14 773	17 187

2001. évben a megadott szabadalmak aránya az összes befejezett ügy mintegy 38%-át tette ki. A szabadalmi ügyintézés során az elbírálók folyamatosan egyre több, az 1995. évi XXXIII. törvény alapján benyújtott szabadalmi bejelentést fejeznek be. Az új szabadalmi törvényben foglaltaknak megfelelően megváltozott az elutasítások és a megszunések számának aránya.
A "munka-mérleg" szemlélet szempontjából vizsgálva a helyzetet, az 5451 újonnan a nemzeti szakaszba került bejelentéssel szemben a befejezett ügyek száma 3481 volt.
Az egyes műszaki területeken érzékelhető további tendenciákat részletesen a függelékben mutatjuk be.

Szabadalomengedélyezési adatok szakterületek szerinti bontásban

Szakterület	Engedélyezés* %-ban	Összes befejezés	Engedélyezés	Elutasítás	Megszőnés
Építő- és könnyőipar	44	637	283	27	327
Gépészet	39	494	192	35	267
Villamosság és fizika	38	459	175	20	264
Gyógyszeripar	23	642	150	137	355
Vegyipar és biotechnológia	48	576	275	31	270
	34	673	231	43	399
Összesen	38	3 481	1 306	293	1 882

*Az engedélyezések összes befejezéshez viszonyított százalékos aránya

2. Használati mintaoltalmi hatósági tevékenység

Hazánkban a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény új iparjogvédelmi kategóriát hozott létre, de a használati mintaoltalom jogintézményében azóta sem sikerült igazi áttörést elérnünk. A bejelentések száma évek óta azonos szinten mozog, ez pedig azt jelenti, hogy a kis- és a középvállalkozások nem kellő figyelmet fordítanak erre az iparjogvédelmi területre, nem használják ki a benne rejlő előnyöket. A jelenlegi helyzettel nem lehetünk elégedettek, ezen a területen továbbra is van tennivalónk, elsősorban fokozottabb PR-tevékenységre van szükség.
A 2001. évben 434 ügyben született ügydöntő határozat, mely érték mintegy 10%-kal haladja meg a 2000. évi befejezések számát. Ez a szám jelentősen meghaladta az év során érkezett új bejelentésekét, ami a folyamatban lévő ügyállomány és ezzel összefüggésben az átlagos átfutási idő további csökkenéséhez vezetett. A használati mintaoltalom megadásával záruló engedélyezési eljárások száma a 2000. évi értékhez képest kismértékben nőtt. A 2001. évben az 5 befejezett megsemmisítési kérelemmel szemben 10 új kérelem érkezett.

Használati mintaoltalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint
(1997-2001)

Bejelentések eredete	1997	1998	1999	2000	2001
Hazai	299	291	301	331	304
Külföldi	25	27	23	39	22
Összesen	324	318	324	370	326

 

Használati mintaoltalmi engedélyezési adatok
(1997-2001)

	1997	1998	1999	2000	2001
Megadott használati mintaoltalmak	267	197	213	238	256
Elutasított bejelentések	61	39	19	44	32
Megszőnt bejelentések	70	65	67	104	146
Befejezett bejelentések	398	301	299	386	434
Folyamatban lévő bejelentések	255	245	280	282	196

3. Ipari mintaoltalmi hatósági tevékenység

Nemzeti úton

A nemzeti úton benyújtott ipari mintaoltalmi bejelentések számának alakulása az elmúlt öt év során megközelítően állandó, lényeges eltérést nem mutat. A hatósági elbírálás során 668 ügy befejezése történt meg, ami stabil átfutási időt és optimális folyamatban lévő ügyszámot eredményezett. A tanácsi ügyek területén 2001. évben 10 ügyet fejeztünk be, 3 új kérelem érkezett.
Az ipari minták oltalmára vonatkozó 1978. évi 28. törvényereju rendelet helyébe lépett, s 2002. január 1-jétől hatályban lévő új, a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény bevezetése szándékaink szerint megnöveli a hazai és külföldi érdeklődést a műszaki termékek igényes külső kialakítását és annak az iparjogvédelem megújított jogintézményében való tudatos védelmét illetően.

Ipari mintaoltalmi bejelentések megoszlása a bejelentések eredete szerint
(1997-2001)

Bejelentések eredete	1997	1998	1999	2000	2001
Hazai	500	357	699	503	477
Külföldi	176	187	145	50	133
Összesen	676	544	844	653	610

 

Ipari mintaoltalmi engedélyezési adatok
(1997-2001)

	1997	1998	1999	2000	2001
Nemzeti ipari minta lajstromozások	662	608	504	472	465
Elutasított bejelentések	180	95	86	91	116
Megszőnt bejelentések	33	139	117	100	87
Befejezett bejelentések	875	842	707	670	668
Folyamatban lévő bejelentések	721	408	519	601	571

Nemzetközi úton

A Hágai Unió tagállamaként Magyarországon benyújtott nemzetközi ipari minta bejelentések száma jelentősen, közel 20%-kal emelkedett. Az év során 1206 bejelentés érkezett, amelyek mindegyikében sor került az érdemi vizsgálat befejezésére.

Magyar vonatkozású nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések
(1997-2001)

	1997	1998	1999	2000	2001
Nemzetközi bejelentések	1 028	1 010	1 080	1 014	1 206
Nemzetközi ipari mintaoltalmi lajstromozások	1 028	1 009	1 079	1 009	1 206

4. Védjegyoltalomra és földrajzi árujelzőkre vonatkozó hatósági tevékenység

Nemzeti úton

2001. évben a nemzeti védjegybejelentések számában 5%-os csökkenés volt tapasztalható az előző év adatához viszonyítva. Ez a csökkenés egyértelmuen összefüggésbe hozható a 2001 szeptemberében az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadással, melynek eredménye a külföldi bejelentők aktivitásának megtorpanása. A világgazdaságban is tapasztalható visszaesés ellenére pozitív eredmény, hogy a magyar bejelentők bejelentési kedve viszont tovább növekedett.

Nemzeti védjegy-bejelentési adatok
(1997-2001)

Nemzeti bejelentés eredete	1997	1998	1999	2000	2001
Hazai bejelentések	2 711	3 303	4 040	4 692	4 756
Külföldi bejelentések	2 193	2 134	2 042	2 291	1 855
Összesen	4 904	5 437	6 082	6 983	6 611

 

2001-ben összesen 7794 nemzeti védjegybejelentés elbírálása fejeződött be, ezek jelentős része - 5515 ügy esetében - lajstromozással zárult. A folyamatban lévő nemzeti védjegybejelentések száma több mint 1100-zal csökkent, amely az átfutási idő jelentős csökkenését eredményezte. Jelenleg 7015 nemzeti védjegybejelentés van folyamatban.
Az év során 86 új védjegytanácsi ügy érkezett, amelyhez viszonyítva a hivatal által befejezett 102 ügy itt is az átfutási idő további csökkenését tette lehetővé. Ez jelenleg átlagosan 11 hónap. A 2001. év végén 85 nemzeti védjegytanácsi ügy volt folyamatban, amelyek közül 69 törlés, 16 pedig megszunés megállapítása iránti kérelem.
2001. január 1-jétől átszerveztük a védjegyek árujegyzékeinek elektronikus rögzítését az adatbázisunkban. A tapasztalat szerint a bevezetett rendszer és az ugyanekkor korszerusített szignálási rend gyorsítja a védjegybejelentések ügyvitelét és az elbírálást.

Nemzeti védjegy-engedélyezési adatok
(1997-2001)

	1997	1998	1999	2000	2001
Lajstromozás	6 386	6 851	3 819	3 856	5 515
Elutasítás	1 302	979	353	172	290
Megszőnt bejelentések	394	727	1 489	1 468	1 989
Befejezések összesen	8 082	8 557	5 661	5 496	7 794
Megújítások száma	1 196	1 165	1 397	1 238	2 264
Folyamatban levő ügyek	9 350	6 300	6 720	8 115	7 015

 

Nemzetközi úton

A Madridi Rendszer (Megállapodás, illetve Jegyzőkönyv) szerint 9276 Magyarországot megjelölő nemzetközi védjegybejelentés érkezett hazánkba.
A nemzetközi eljárásban előírt egy éven belül minden Magyarországot érintő védjegybejelentés érdemi vizsgálatát elvégeztük, így 9017 nemzetközi bejelentés vizsgálatára került sor az év folyamán. A hivatal 1195 ideiglenes elutasítást adott ki, és 747 esetben hozott végleges döntést olyan ügyben, amelyben korábban elutasító határozat született.
A nemzetközi tanácsi ügyek közül 2001-ben 68 fejeződött be, és az év során 70 új kérelem érkezett. A folyamatban levő ügyek száma 70, így továbbra is biztosítható az egyéves átfutási idő. A tanácsi ügyek jelentős hányada a használat hiánya miatti megszunés megállapítására vonatkozik, a törlési kérelmek száma változatlanul alacsony.
A Lisszaboni Megállapodás szerint érkezett nemzetközi eredetmegjelölések száma 2001-ben 4 db volt.

Nemzetközi védjegy-bejelentési és -engedélyezési adatok
(1997-2001)

	1997	1998	1999	2000	2001
Nemzetközi védjegybejelentések	7 600	7 995	8 197	9 017	9 276
Magyarországi lajstromozások	5 481	7 172	7 910	7 291	8 538
Érvényben lévő nemzetközi védjegyek	129 219	133 802	139 488	144 945	150 401

A magyar bejelentők külföldön történő oltalomszerzésének igénye: a magyar védjegyek Madridi Rendszer szerinti nemzetközi bejelentéseinek száma jelentősen emelkedett. Bejelentőink a 2001. évben 312 új nemzetközi bejelentési igényt nyújtottak be, szemben a tavalyi 156 nemzetközi bejelentéssel. A Madridi Megállapodáshoz fuzött Jegyzőkönyv hatálybalépése tehát kedvezően befolyásolta a nemzetközi bejelentések alakulását.

5. A Magyar Szabadalmi Hivatal iparjogvédelmi
tevékenységének összesített adatai

A nemzeti és nemzetközi úton tett bejelentések összesített adatai szerint a 2001. évben 27%-kal növekedett a hivatalnál regisztrált bejelentési aktivitás, illetve az igazgatási munkateher.

A nemzeti és nemzetközi bejelentések összesített adatai
(1997-2001)

Bejelentések száma	1997	1998	1999	2000	2001
Nemzeti úton	10 101	10 459	11 773	12 896	13 000
Nemzetközi úton	37 071	46 040	52 684	71 049	93 503
Összesen	47 172	56 499	64 457	83 945	106 503

A nemzeti bejelentések oltalmi formák szerinti megoszlása
(1997-2001)

Oltalmi forma	1997	1998	1999	2000	2001
Szabadalom	4 189	4 158	4 507	4 880	5 451
Használati minta	324	318	334	370	326
Ipari minta	676	544	844	653	610
Védjegy	4 904	5 437	6 082	6 983	6 611
Földrajzi árujelző	8	2	6	10	2
Összesen	10 101	10 459	11 773	12 896	13 000

Nemzeti úton bejelentést nem csak hazai bejelentők tehetnek, ezért a bejelentési statisztikáknak mindig lényeges mutatója - mely egyben tükörképet is mutat a nemzetgazdaságról - a hazai bejelentők számának aránya az összes nemzeti bejelentést benyújtókhoz képest. Megállapítható, hogy a 2001. évben benyújtott nemzeti bejelentések (13 000) megközelítően fele (6458) hazai bejelentőktől származott. A hazai bejelentések egyharmadát egyéni, kétharmadát pedig intézményi bejelentők nyújtották be.

A hazai bejelentések száma a bejelentők jellege szerint

Oltalmi forma	Egyéni	Intézményi	Összesen
Szabadalom	696	223	919
Használati minta	246	58	304
Ipari minta	310	167	477
Védjegy	834	3922	4 756
Földrajzi árujelző		2	2
Összesen	2 086	4 372	6 458

Nem csak a hazai bejelentések összesített számának alakulásánál tapasztalható növekedés, hanem a nemzetközi együttműködések keretén belül érkezett bejelentések számadatai terén is, ahol 32%-os a változás mértéke a 2000. évhez képest.
A nemzetközi szabadalmi bejelentések számának monoton növekedése mellett állandósulni látszik, hogy a nemzetközi bejelentések most már 75-80%-ában Magyarországot megjelölik, mint a külföldi bejelentő számára potenciálisan fontos célországot.

Nemzetközi együttműködések keretén belül érkezett bejelentések számadatai
(1997-2001)

Nemzetközi együttmőködés	1997	1998	1999	2000	2001
PCT (megjelölések száma)	28 443	37 035	43 407	61 018	83 021
Hágai Megállapodás	1 028	1 010	1 080	1 014	1 206
Madridi Megállapodás	7 600	7 995	8 197	9 017	9 276
Összesen	37 071	46 040	52 684	71 049	93 503

Az év során tovább folytatódott a hivatal ügyvitelének egységesítése. A szabadalmi területen hagyományos államigazgatási kultúra az új szabadalmi törvény alkalmazása során bizonyos fokig változott. Ezen változások kezelését, az egységes ügyviteli szemléletre való törekvést különösen jól segítette A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója c. kiadvány továbbfejlesztése és a számítógépes egységes nyilvántartási rendszer bővítése, megfelelő aktualizálása. A szabadalmi területen bevezetett intézkedések átláthatóvá, ütemezhetővé, szükség esetén jól ellenőrizhetővé teszik az ügyviteli folyamatokat.
Az ügyviteli folyamatok korszerusítését azonban nem minden téren sikerült maradéktalanul végrehajtani. A hivatal egyre növekvő mennyiségu munkaterhei, valamint azok minőségi átstrukturálódása indokolták az új ügyviteli szabályzat tervezetének elkészítését, amelynek véglegesítése a 2002. év feladata.
A nemzetközi és a hazai online elektronikus fejlesztések, és főként azok megbízható jogszabályi hátterének véglegesítése hiányában hivatalunknál még nem térhetünk át az elektronikus úton beérkező bejelentések fogadására. Az egyes hatósági területeken a különböző oltalmi formák ügymenetének azonos minőségi szintre való kerülését követően - vagyis az egységes ellenőrizhetőség lehetőségének megvalósítása után - kerülhet csak sor a minőségbiztosítás tervezett bevezetésére.

6. Hatósági publikáció, adatszolgáltatás

2001-ben a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő összterjedelme 3182 oldal volt, ez 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezen belül a hatósági rovatok összoldalszáma növekedést, az irodalmi rész összoldalszáma enyhe csökkenést mutat.
Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, tekintettel a hivatal kibővült feladatkörére, 2001-től új címmel és kibővült tartalommal jelenik meg a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mellékleteként, de önálló terjesztéssel és előfizethetőséggel. A legfontosabb tartalmi változást a szerzői és szomszédos jogokat érintő tanulmányok, hírek jelentik, a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek és a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács állásfoglalásainak bemutatása és közlése, valamint újra indult a Hírek az iparjogvédelmi információk világából c. rovat is. 2001-ben a témagazdagodás nagymértéku, közel 40%- os terjedelembővüléssel járt.
Az év folyamán 1659 szabadalmi leírás került kinyomtatásra, a kéziratok összterjedelme 58 079 oldal szöveg és 6338 oldal ábra, összesen 64 417 oldal.
Elkészült a magyar szabadalmi leírások digitalizálása 1980-ig visszamenőleg. A hivatal megbízásából az Arcanum Informatics Kft. elkészítette az 1980 és 1992 közötti (NSZO3, NSZO4 és NSZO5) szabadalmi leírások elektronikus állományát PDF és BACON formátumban. Az elektronikus állományt a PIPACS adatbázisban (Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád DVD-változata) és az interneten is publikáltuk.
A HUNPATÉKA két frissítése jelent meg 2001-ben, legutóbb a Közlöny júniusi mellékleteként. A DVD-változat megjelenésével befejeződött a kiadvány átvezetése a PIPACS-ba, melynek három frissített kiadása jelent meg az elmúlt évben.
Az internet inputok felhasználásával folyamatosan magyar adatokkal látjuk el az esp@cenet adatbázist (2000 januártól). Az inputot havonta, adatspecifikációval, CD-n küldjük az alábbi rendszerezésben:
- közzétett szabadalmak bibliográfiai adatai, kivonatai, jellemző ábrái;
- megadott szabadalmak bibliográfiai adatai, kivonatai, megadott szabadalmak teljes leírásainak nyomtatott változata PDF formátumban;
- bibliográfiai adatok a megváltozott tételekről.

A Compu-Mark cég részére havonta szolgáltatjuk a publikus nemzeti védjegyadatok összességét.
Folyamatos volt az ESPACE PRECES gyártása. A legfrissebb szám: Vol. 12/2001 (ACCESS PRECES: 2/2001); a legmagasabb lajstromszám: 217.829. A termék gyártásához a bibliográfiai adatokat és a szabadalmi leírások nyomdapéldányait adjuk át az Arcanum Informatics Kft.- nek. A TRACES gyártásában a legfrissebb szám: Vol. 3/2001; a legmagasabb lajstromszám: 162.095. A gyártás a szerződés feltételei szerint zökkenőmentesen folyik.
A hivatal küldöttsége - mint PRECES és TRACES koordináló hivatal - a gyártás, terjesztés múltját és jövőjét felölelő prezentációt tartott a visegrádi együttműködés hivatal-találkozóján Egerben, valamint a PHARE-RIPP- program koordinációs záróülésén Bukarestben. A szerződések és licencmegállapodások 2002-ben esedékes meghosszabbításában együttmuködünk az Európai Szabadalmi Hivatallal.

II.
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM JOGI ÉS NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSE

A jelentős kodifikációs teljesítmény, a növekvő szerzői jogi feladatok és az egyre aktívabb nemzetközi tevékenység kiemelkedő terhelést eredményezett 2001-ben a hivatal számára, ám az új kihívásoknak eredményesen, jó színvonalon sikerült eleget tenni.
A kodifikációs munka az elmúlt évben elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk érdekében szükséges jogharmonizáció elvégzését célozta. A hivatal újraszabályozott hatásköréből adódó többletfeladatokhoz szükséges szakértői hátteret megfelelő bővítéssel sikerült megteremteni.

1. Jogszabályok előkészítése

A formatervezési minták oltalmáról szóló új törvény megalkotása céljából már 2000-ben feldolgoztuk a hivatal kérdőívére az érdek-képviseleti és szakmai szervezetektől kapott válaszokat, valamint jogösszehasonlító elemzéseket végeztünk.
A kodifikáció fő céljaként a formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelv érvényesítése a magyar jogban, valamint az ipari minták nemzetközi lajstromozására vonatkozó Hágai Megállapodás 1999. évi új, genfi szövegének ratifikálásához szükséges feltételek megteremtése állt a középpontban.
A törvényjavaslatot az Országgyulés a 2001. június 12- ei ülésnapján fogadta el. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 2002. január 1- jén lépett hatályba; záró rendelkezései a találmányi díjszerződéseket érintő módosítást is tartalmaznak, valamint gondoskodnak a nem kötelező szabványok szerzői jogi védelmének bevezetéséről.
Az új törvény felhatalmazása alapján elkészült a formatervezésiminta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet, amely szintén 2002. január 1-jén lépett hatályba.
Fontos kodifikációs lépés volt az iparjogvédelmi eljárások igazgatási, szolgáltatási díjáról szóló 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelet módosítása is. Kijelölt bizottság foglalkozott a módosításhoz szükséges felmérések elvégzésével és a rendelettervezet elkészítésével. Ennek eredményeképpen megszületett a díjrendelet módosításáról szóló 19/2001. (VII. 13.) GM rendelet. A módosítás jelentős újítása volt, hogy az éves fenntartási díjak 5 éves időtartam helyett 4 év elteltével emelkednek. A módosítás szabályozta továbbá a formatervezési mintákkal kapcsolatos eljárásokban - 2002. január 1-jétől - fizetendő díjakat is.
Előterjesztés készült az ipari formatervezési és az ergonómiai tevékenység összehangolásáról és szervezetének korszerusítéséről szóló 1061/1991. (XII. 14.) Korm. határozat felülvizsgálatáról. Az előterjesztés tartalmazta a Magyar Formatervezési Tanácsról szóló kormányrendelet tervezetét. Ez hatályon kívül helyezte a korábbi határozatot és újjáalakította a Tanács feladatairól, szervezetéről és működéséről szóló rendelkezéseket. A Kormány a múlt év decemberében elfogadta a tervezetet és megszületett a Magyar Formatervezési Tanácsról szóló 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet.
A Kormány jogharmonizációs programja 2001-re irányozta elő a hazai szerzői jogi szabályozás módosítását az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvnek a szerzői jogi védelemhez megkövetelt eredetiséggel nem rendelkező adatbázisok ún. sui generis jogi védelmére vonatkozó szabályaival való teljes összhang megteremtése érdekében. A jogszabály-előkészítő munka az Igazságügyi Minisztériummal közösen kialakított eljárásrendben és munkamegosztás szerint haladt: kidolgoztuk, majd a beérkezett válaszok alapján feldolgoztuk a jogszabály- módosítást megalapozó kérdőívet; egyeztetéseket folytattunk az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel. Ezt követően készítettük el a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénynek (Szjt.) az adatbázisok jogi védelmével kapcsolatos módosításáról szóló kormány-előterjesztést az IM, a NKÖM és a hivatal közös előterjesztésében, amit a Kormány 2001 augusztusában fogadott el és nyújtott be az Országgyulésnek. Az Országgyulés 2001. december 6-ai ülésnapján fogadta el a szerzői jogi törvény módosítását (2001. évi LXXVII. tv.), amely 2002. január 1-jén lépett hatályba.
Részt vettünk több, a szellemi tulajdon védelmével is összefüggő jogszabálytervezet véleményezésében, melyek közül az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényt és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényt kell kiemelni.
A Miniszterek Tanácsa 2001. április 9-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelvét az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról. 2001. szeptember 27-én pedig elfogadták a 2001/84/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelvet az eredeti képzőmuvészeti alkotások újraeladása esetén az alkotókat megillető szerzői díjról. A Kormány jogharmonizációs programja a 2002. évre irányozza elő a két irányelvvel való teljes összhang megteremtését célzó törvénymódosítást, amelynek előkészítő munkája megkezdődött 2001 negyedik negyedévében.

2. Szakmai testületek működése és jogalkalmazás

A Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács a hivatal elnökének döntés-előkészítő testületeként a hivatal statútumát újraszabályozó 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján 2001 januárjában alakult meg. Munkájában a kormányzatnak, a gazdaságnak és a szakmai érdekvédelmi szervezeteknek a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó kiemelkedő szakemberei vesznek részt a gazdasági miniszter kinevezése alapján. A 2001. évi első alakuló ülésén kívül az év folyamán négy érdemi ülést tartott, és testületi állásfoglalást alakított ki hazánk EPC-hez történő csatlakozása kapcsán az európai szabadalmak magyar nyelvu fordításának megkövetelhetőségéről, az adatbázisok sui generis védelmével kapcsolatos szerzői jogi törvénymódosítás tervezetéről, az iparjogvédelmi hatósági bejelentések elektronikus úton történő fogadásának bevezetéséről, a biotechnológiai találmányok oltalmára vonatkozó közösségi szabályok átvételéről, valamint a külföldi szabadalmaztatást támogató pályázati rendszer továbbfejlesztéséről.
A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) ügyviteli és működési feltételeit a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendeletben előírtak szerint a hivatal biztosította, illetve gondoskodott az SZJSZT működésével összefüggő egyéb feladatok ellátásáról. Ezen belül elkészült az Egyeztető Testület eljárási szabályzata, amit az igazságügy-miniszter 2001. január 17-én hagyott jóvá. E jogintézmény elsődleges rendeltetése az, hogy a felek bármelyike hozzá fordulhasson, ha nem jön létre megegyezés a nyilvánossághoz történő egyideju változatlan továbbközvetítéssel kapcsolatban a felhasználó és a jogosultak, illetve azok közös jogkezelő szervezete között.
Az SZJSZT elnöksége 2001-ben három alkalommal tartott ülést. E keretek között került sor az ALAI-hoz (International Literary and Artistic Association) történő csatlakozást lehetővé tevő Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület megalakítására, majd - utóbb visszaigazolt - döntés született a 2003. évi ALAI-kongresszus magyarországi megrendezésének támogatásáról, valamint a szerzői jogi publikációs tevékenység erősítéséről és szakmai konferenciák előkészítéséről.
Az elmúlt évben 39 megkeresés érkezett a testülethez, melyből 28 ügyben született szakvélemény. A megkeresőket illetően elmondható, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan továbbra is a bírósági megkeresések aránya a legnagyobb: 2001-ben már szinte a megkeresések felét tette ki (48%). Ugyanakkor nőtt a peren kívüli, magánjellegu megbízások száma. Érdekes eredményeket mutat a megkeresések szakterületek szerinti felbontása. Míg az előző évben a beérkezett megkeresések elsősorban audiovizuális musorhordozókkal kapcsolatos visszaélésekre, valamint a kiadói területre vonatkoztak, 2001-ben az ügyek legnagyobb részében az építészet terén merültek fel szakértői véleményt igénylő problémák, ezt a zenemuvekkel kapcsolatos megkeresések követték.
A Találmányi Szakértői Testülethez 2001-ben 6 új ügy érkezett. Ebből 4 ügy maradt folyamatban. A Testület ügyrendje még nem készült el.
Iparjogvédelmi szakértői engedély kiadására, illetve megújítására az elmúlt év folyamán 4 esetben került sor.

3. Nemzetközi együttműködés

A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO-ban) folyó nemzetközi együttműködés eseményei közül 2001- ben a WIPO irányító szerveinek 36. üléssorozata emelkedett ki. 2001 őszétől a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a PCT Unió Közgyulésének és a Berni Unió Végrehajtó Bizottságának egyik alelnöki tisztségét tölti be. A hivatal jogi elnökhelyettesét a Lisszaboni Unió egyik alelnökének választották meg. Hazánk továbbra is tagja maradt a Koordinációs Bizottságnak, valamint a Program és Költségvetési Bizottságnak. A közgyulés az előadómuvészek audiovizuális előadásai oltalmának tárgyában nem javasolta diplomáciai értekezlet újbóli összehívását. Az elmúlt évben egyéb tárgyban sem került sor diplomáciai értekezlet megtartására.
A WIPO szakmai állandó bizottsági ülésein hivatalunk aktívan képviseltette magát. A szabadalmi jogi állandó bizottságban tovább folyt a szabadalmi anyagi jog nemzetközi harmonizálására irányuló munka. A szerzői és szomszédos jogi állandó bizottság a nem eredeti adatbázisok védelmének kérdésével, e tárgyban egyes nemzeti szabályok bemutatásával, valamint a musorsugárzásra vonatkozó anyagi jogi rendelkezésekkel foglalkozott. A PCT reformjával foglalkozó munkacsoport több javaslatot megvitatott. A védjegyjogi állandó bizottságban többek között a földrajzi megjelölések megtárgyalásának további napirenden tartásáról döntöttek. Előtérbe került a genetikai készletek, a hagyományos ismeretek és a folklór témaköre. Két kormányközi bizottsági ülést is tartottak e témában.
A WIPO szervezeti reformjával foglalkozó munkacsoport az elmúlt évben két ülést tartott, munkája - amelynek célja a szervezeti felépítés egyszerusítése, áttekinthetőbbé tétele - 2002-ben is tovább folytatódik.
A kormányzati szakmai koordinátori és képviselői felelősséget betöltő hivatal képviselői a WTO TRIPS Tanácsának ülésein rendszeresen részt vettek. A tavalyi napirend főbb kérdéseit a fejlődő országok gyógyszerekhez való hozzáférésére vonatkozó szellemi tulajdoni témák megvitatása, a földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos munka és a non-violation típusú jogviták jogalapjának vizsgálatai alkották.
Az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokon számos tárgyalási forduló és szakértői konzultáció alkalmával járultunk hozzá iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdésekben a magyar álláspont kialakításához, illetve képviseletéhez. Jelentős eredménye volt a múlt évnek, hogy március 29-én ideiglenesen lezárták a Vállalati jog és az Áruk szabad áramlása tárgyalási fejezeteket, amelyek keretébe tartoznak a szellemi tulajdon kérdései. A felek között megegyezés született a gyógyszertermékek kiegészítő oltalmi tanúsítványára vonatkozó rendelkezések magyarországi bevezetése, a törzskönyvi adatvédelem és az ún. párhuzamos import (az EU által kért) korlátozása kérdéseiben.
Az Európai Unió kérésére több ízben és különféle formában adtunk - különösen a jogérvényesítés kérdéseiben - tájékoztatást arról, hogy Magyarország miként teljesíti a szellemi tulajdon védelme területén az Európai Megállapodásban vállalt kötelezettségeit, illetve a csatlakozás előfeltételeit. Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése igen kedvezően értékelte hazánk és azon belül a hivatal felkészültségét ezen a területen.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Unióhoz való csatlakozásra készülő országok szakértői számára több konzultációra került sor, amelyen hivatalunk képviselői is részt vettek. A konzultációk témája egyrészt a közösségi szabadalom, másrészt a szerzői és szomszédos jogok területén született új közösségi irányelvek ismertetése volt. Kiemelést érdemel a hivatalunkban tartott, a Szerzői Jogi Szakértő Testülettel és a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesülettel közösen szervezett szerzői jogi konferencia, ahol az Európai Bizottság szerzői jogi osztályának vezetője tartott központi előadást.
A PHARE Regionális Iparjogvédelmi Programjában a hazai részvétel koordinálásáról és a hivatali feladatok teljesítéséről a 2001. december 31-ével lezáruló PHARE- RIPP utolsó (IV.) munkaprogramja szerint gondoskodtunk. Az 1993-tól 2001-ig eltelt nyolc év során négy munkaszakaszban lezajlott nagy iparjogvédelmi műszaki segítségnyújtási program záró, kiértékelő ülésére is sor került az elmúlt év novemberében Bukarestben.
A magyar iparjogvédelem szempontjából meghatározó jelentőséguek voltak az európai szabadalmi rendszer reformjával összefüggő folyamatok. A 2000. évhez hasonlóan hivatalunk képviselői az elmúlt évben is részt vettek megfigyelői minőségben az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Igazgatótanácsa minden ülésén és a Szabadalmi Jogi Bizottság ülésein is. Az EPC-hez való csatlakozásra váró országok képviselői és az EPO munkatársai áttekintették a csatlakozással kapcsolatos egyes kérdéseket és a csatlakozást célzó előkészületeket. Világossá vált, hogy az EPC Végrehajtási Szabályzata elfogadásának menetrendje és egy második felülvizsgálati értekezlet lehetősége jelentős nehézségeket okoz a magyar csatlakozási lépések időzítése szempontjából. Az év végén hivatalunk koordinációs jogkörében tárcaközi egyeztetést kezdeményezett az EPC-hez való csatlakozás időpontjának kérdésében. Az egyeztetések eredményeképpen a négy érintett minisztérium (Gazdasági Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) vezetése a 2003. január 1-jével történő csatlakozás menetrendjét fogadta el.
A hivatal és a közösségi védjegyhatóság, az OHIM között 2000 tavaszán létrejött megállapodás keretében megindult intenzív együttműködés 2001-ben is tovább folytatódott. Az OHIM lehetőséget nyújtott szakembereink számára, hogy továbbképzésen vegyenek részt az alicantei hivatalban. A megállapodás keretében a hivatal képviselői megfigyelőként részt vesznek az OHIM-ban tartott ún. együttműködési találkozókon (Liaison Meetings) és információcserét biztosító szakmai fórumokon. Budapesten szemináriumot rendeztünk a közösségi védjegy témakörében a közösségi és nemzeti védjegyek közötti kapcsolatról, ütközések lehetőségéről, gyakorlati jogesetek bemutatásával. Októberben sor került a csatlakozási tárgyalásokban részes országok hivatalvezetőinek második alicantei egyeztető tárgyalására is.
Tavaly folytatódtak az európai integrációs szempontok szerint alakuló kétoldalú és regionális együttműködések. Első alkalommal látogatott el hivatalunkba az Angol Szabadalmi Hivatal elnöke, vendégünk volt a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatal elnöke is. A magyar-osztrák együttműködés keretében évente két alkalommal hagyományosan sorra kerülő, elnöki szintu találkozó jelentősen kibővítette együttműködési programunkat, megélénkültek a magyar és osztrák iparjogvédelmi szakemberek közötti találkozók. A magyar-francia kétoldalú iparjogvédelmi együttműködés keretében került sor az iparjogvédelmi vegyes bizottság budapesti ülésére az INPI főigazgatójának részvételével. Véleménycsere folyt az EPC felülvizsgálatáról, a WIPO-ban folyó aktuális fejlesztésekről. A vegyes bizottság ülését követően Tihanyban magyar-francia iparjogvédelmi konferenciát rendeztünk.
Elnöki szintu küldöttség látogatott el a svájci Szellemi Tulajdoni Hivatalba, a Cseh Iparjogvédelmi Hivatalba és a Kínai Állami Szellemi Tulajdoni Hivatalba. A magyar- orosz iparjogvédelmi kapcsolatok új fejleményeként a két hivatal elnöke kétoldalú együttműködési munkatervet írt alá, amelyet orosz iparjogvédelmi szakemberek budapesti látogatása követett.
Az EPC-hez való csatlakozás előkészítése állt az ún. visegrádi országok együttműködésének középpontjában. 2001-ben a hivatal elnöke látta el a "visegrádi országok" koordinálási és szóvivői feladatát. Magyarország volt a színhelye a tavalyi találkozónak, amelynek során az EPC felülvizsgálata és az EPO-hoz való csatlakozás kérdései mellett a WIPO-együttműködés és a közös fejlesztések álltak a megbeszélések középpontjában.

III.
A SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI KULTÚRA ERŐSÍTÉSE

1. Iparjogvédelmi dokumentumok szolgáltatása

A naprakész információszolgáltatás alapja a hivatal szabadalmi tárának "élő gyujteménye", amely csak a gyujteményezési politika folyamatos felülvizsgálatával feleltethető meg a gazdaság és a hazai innováció szükségleteinek: ezért 2001-ben is jelentős gyujteményi átszervezést hajtottunk végre.
A hátravont tár és az újdonságvizsgálati tár állományának, illetve egyes állományrészeinek tervszeru átszervezését részletes gyujteményelemzés előzte meg, amely egyrészt az elmúlt évek statisztikai adatainak értékelésén, másrészt pedig a felhasználói igények vizsgálatán alapult.
Az elektronikus információforrások használatát jellemző adatok szerint a szabadalmi tár dokumentumszolgáltatását egyre nagyobb mértékben az internetes elektronikus iparjogvédelmi információforrások használata jellemzi, 2001-ben számszeruen 11 397 alkalommal 123 490 oldalnyi dokumentum került letöltésre.
A különböző nemzetek szabadalmi dokumentumainak keresettségi sorrendje évek óta alig változott: első helyen állnak a magyar szabadalmak, ezt követik a német közzétételi iratok és az amerikai szabadalmi dokumentumok.
Az előző évekhez viszonyítva a távoli kereskedelmi adatbázis-szolgáltatók adatbankjaiban való online kutatásra megrendelőink igényei nem nőttek.
Az iparjogvédelmi szakkönyvtár állománya a 2001. évben közel ezer új kötettel, illetve félszáz CD- és videodokumentummal gyarapodott, az előfizetett hazai és külföldi szakfolyóiratok száma meghaladta a háromszázat.
A könyvtár feldolgozó, tájékoztató munkájának alapját a TINLIB integrált számítógépes könyvtári rendszer jelenti. Az elmúlt évben befejeződött a teljes könyvtári állomány feldolgozása, azaz megtörtént az adatbázis retro-spektív feltöltése. A katalógus a könyvállományon túl tartalmazza már a mintegy 17 000 rekordból álló nemzetközi iparjogvédelmi cikkanyagot is. A belföldi sajtó-adatbázis közel 900 tétellel gyarapodott az integrált rendszerben. A 2002. év feladata lesz az online katalógus a hivatal honlapján történő elérhetőségének megteremtése.
Jelenleg havi rendszerességgel frissítjük a hivatal honlapjának (www.mszh.hu) "Közlöny" adatbázisát, a Szemle-archívumot, a Hunpatéka-online adatbázist, a védjegyadatbázist, az ipari minta adatbázist, valamint folyamatosan megjelennek a megadott szabadalmi leírások és az újdonságkutatási jelentések PDF formátumban.
A hivatal honlapján 2001. végén 35 283 teljes hazai szabadalmi leírás és 7385 kutatási jelentés érhető el a nyilvánosság számára. 2002-ben a szolgáltatás ilyen formában megszunik, a PIPACS adatbázison keresztül lesznek elérhetők a szabadalmi leírások.
A hivatal honlapjának havonkénti látogatottsági értékei az utolsó két évben azt mutatják, hogy a 2000. év végén elért kiemelkedő, 320 ezres értékkel jellemezhető érdeklődést - kisebb ingadozásokkal - csaknem egész évben tartani tudtuk.

A szolgáltatások igénybevételében három helyen tapasztalható változás: a jogszabályok iránti érdeklődés a tavalyihoz képest 4%-kal, a védjegy-adatbázis használata pedig 3%-kal nőtt, míg a szabadalmi adatbázis használata 7%-kal csökkent. Mivel a szabadalmi adatbázis mindeddig elsöprően vezet a látogatottságot illetően, a csökkenés egyértelmuen a PIPACS-adatbázis DVD-változatának megjelenésével magyarázható.

2. Szakmai tájékoztatás

A hivatal újjászervezett központi ügyfélszolgálata 2001 elején kezdte meg "üzemszeru" működését. A szabadalmi tárral közös elhelyezés az ügyfelek érdekeit szolgálja, amit az is mutat, hogy az év adatai szerint a látogatók összesített száma megkétszereződött: 11 727 volt. Az egység a tárakkal és az iparjogvédelmi szakkönyvtárral szorosan együttmuködve végzi munkáját, ezért a tár és a könyvtár összhangban történő fejlesztése érdekében különösen fontos volt az ügyfél- és olvasóforgalom tartalmi elemzése, az igénybevétel statisztikai feldolgozásának kialakítása és folyamatos végzése.
Az ügyfélszolgálati félfogadási időt a tári nyitva tartáshoz alakítottuk és a felvetődött igényekre tekintettel a hét egy napján hosszabb, délutáni nyitva tartást is bevezettünk. Ennek megfelelően az elmúlt év második felétől szerdánként 10-18 óráig, hétfőn, kedden és csütörtökön 9-15 óráig, pénteken 9-11 óráig fogadtuk az ügyfeleket. Az iparjogvédelmi oltalmi formák közül a legnagyobb érdeklődés a védjegy iránt mutatkozott.

Az ügyfélszolgálat és a szabadalmi tár együttes forgalma

Tájékoztatási terület	Telefonos	Személyes	Fax, levél	E-mail	Betekintés aktába	Összesen
çltalános tájékoztatás	1 535	786	44	55		2 420
Szabadalom	1 516	512	96	42	163	2 329
Használati minta	305	186		1	20	512
Ipari minta	377	248	2	3		630
Védjegy	5 614	3 641	403	172	1	9 831
Földrajzi árujelző	9	10				19
Szerzői jog	160	85		7		252
Összesítés	9 516	5 468	545	280	184	15 993

A tájékoztatás információs bázisának kialakításakor elsődleges szempontnak tartottuk, hogy a szolgáltatás során használt adatbázisok a lehető legfrissebb, megbízható és pontos adatokat tartalmazzák. Folyamatos volt az igény a nemzeti hatósági adatbázisok nyilvános adataira. Egyre szélesebb körben igényelték az ügyfelek az interneten elérhető adatbázisokból való tájékoztatást. A PIPACS iránt különösen nagy az érdeklődés, mert mindazok a nemzeti és nemzetközi vonatkozású információk, amelyek a hazai/nemzeti bejelentés megtételéhez szükségesek, egyszeri kereséssel elérhetők.
A tájékoztatás fontos részét képezték az információs szóróanyagok, útmutatók stb., amelyek az érdeklődők számára folyamatosan hozzáférhetőek.
További fontos eleme volt a tájékoztatásnak a nem szabadalmi papírdokumentáció, illetve az egyéb iparjogvédelmi forrásanyag (nemzeti és nemzetközi védjegyek lajstromkönyvei, ipari minta kutatókartonok).
Az Osztrák Szabadalmi Hivatal által kezdeményezett "One-stop-shop" projektben aktív együttmuködőként vesz részt a Magyar Szabadalmi Hivatal. A munkacsoportok megalakulására október-november hónapban került sor. Az egyes hivatalok által felajánlható, azaz az általuk biztosíthatónak tartott szolgáltatásokkal 2002-ben várhatóan megkezdődik a projekt kísérleti szakasza. Az együttműködés hivatalunk önkéntesen felajánlott (térítésmentes) szolgáltatásain alapul.
Az ügyfélszolgálat saját szakterületén illetékes "Európai Információs Ponttá" fejlesztéséhez minden elektronikus információs eszköz és forrás rendelkezésre áll a hivatal szervezeti egységeinél és elektronikus kiadványaiban. Az "Európai Szellemitulajdon-védelmi Információs Pont" kategóriának megfelelő szolgáltatások megindulását promóciós kampánnyal, információs anyagok segítségével, bemutatókkal lesz célszeru tudatosítani minden kiválasztott célcsoportban.
Az elmúlt év közepén újítottuk meg együttműködési megállapodásunkat a műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével, amely új alapokra helyezte a szervezeteink közötti együttműködést, közvetlen kapcsolattartást lehetővé téve a tudomány és technika házaiban (TTH) lévő regionális tájékoztató központokkal.
Programjainkat igyekeztünk új célközönség bevonására is felhasználni, szolgáltatási kapcsolatokat kiépítve a régiók falugazdász központjainak és ipari parkjainak képviselőivel.
Hét olyan új "alközpont" meglátogatását terveztük, amelyek a megújított szerződés keretében léptek be a regionális hálózatba. Az év első felében Egerben, Szegeden, Veszprémben tettünk látogatást, a második félév során pedig Kaposvárt, Szombathelyet és Salgótarjánt kerestük fel.
Az együttműködési megállapodást kiegészítő feladatterv az irodák által kidolgozott féléves munkatervek elkészítésének kötelezettségét is tartalmazta. Egy sajátos regionális feladatot, az osztrák hivatallal történő kapcsolatfelvételt is magában foglalta a győri régió munkaterve. Ennek keretében került sor két alkalommal is találkozóra: Győrött és Eisenstadtban tájékoztatták az érdeklődőket az iparjogvédelem nyújtotta lehetőségekről a két hivatal munkatársai.
Több regionális jellegu szakmai kiállításon és vásáron vettünk részt (Pécs, Komló, Kaposvár, Debrecen, Győr, Szombathely, Békéscsaba, Hódmezővásárhely stb.). Ezek a rendezvények a hatékony személyes kapcsolatfelvételre is alkalmat kínálnak, amivel minden esetben élünk is.

3. Kiállítások, rendezvények, hivatali elismerések

A PHARE-RIPP-szemináriumok szervezésén és egyéb nemzetközi munkaértekezletek, konferenciák, ankétok lebonyolításán túl a hivatal hat országos jelentőségu belföldi és három külföldi kiállításon vett részt, ahol ügyfélszolgálatot is muködtetett.
Részt vettünk a Mach-Tech 2001 és a Chemexpo (április 3-6.); az INFO 2001 (május 8-12); az Industria 2001 (május 22-25.) kiállításon, valamint a Matáv konferenciaközpontjában rendezett DAT 2001 konferencián. A Budapesti Nemzetközi Vásáron az Ipari Formatervezési Nívódíjasok kiállításával szerepeltünk.
A külföldi kiállítások közül említésre érdemes a Hannover Messe 2001, ahol az Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkársága standjának egyik kiállítójaként voltunk jelen; az Epidos-Patinnova konferencia és kiállítás Cardiffban, valamint az IENA 2001 Nürnbergben.

A hivatal rendezvényei közül az alább felsoroltakat emeljük ki.

Jedlik Ányos-díj átadása, március 14.
A hatodik alkalommal megrendezett ünnepségen Jedlik Ányos-díjat kapott: dr. Dudits Dénes agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója; Finta László iparmuvész, az Ikarus Karosszéria- és Jármugyár nyugalmazott formatervezője; dr. Markó József gépészmérnök, szabadalmi ügyvivő, az UNION Magyar Csoportjának elnöke; dr. Mojzes Imre feltaláló, villamosmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti műszaki Egyetem tanára; dr. Somfai Éva vegyész, szabadalmi ügyvivő.

A Magyar Innovációs Szövetség IX. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatának díjátadó ünnepsége, 2001. március 21.
A Magyar Szabadalmi Hivatal díját az "IGES - Korszeru városi villamos jármuvek energiatakarékos hajtásrendszere" c. innováció megvalósításáért a budapesti Ganz Transelektro Közlekedési Kft. vehette át.

A szellemi tulajdon első világnapja, április 26.
Az ENSZ iparjogvédelemért és a szerzői jogokért felelős szakosított intézménye, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánította.
Hivatalunk, melynek feladat- és hatásköre immár egy éve a szellemi tulajdon védelmének egészére kiterjed, a világnap alkalmából két helyszínen tartott rendezvénysorozatot: Budapesten, a hivatal székházában és Szegeden, a Szegedi Biológiai Központban.
A hivatalos program után az ünnepségsorozat Budapesten a Belvárosi Muvészek Társasága "Tényérzet" címu kiállításának megnyitásával, Szegeden a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának hangversenyével, majd fogadással zárult.
A szellemi tulajdon világnapja alkalmából a Magyar Szabadalmi Hivatal a millennium évében alapított díjával tüntetett ki négy, a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézményt: a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületét, az MTA Szegedi Biológiai Központját és az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetét.
Az igen sikeresen lezajló, két helyszínen megrendezett, "sokszereplős" rendezvény az év kimagasló eseménye volt. Az ünnepi beszédeket, a helyszíneken készült riportfotókat az év végén megjelentetett emlékfüzetben örökítettük meg.

Ipari Formatervezési Nívódíj - díjátadási ünnepség, június 29.
Az év során az Oktatási Minisztériumtól a hivatalhoz került Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács Irodája kiemelkedő feladatai közé tartozott az Ipari Formatervezési Nívódíj odaítélésének és díjátadásának megszervezése, melyre ünnepélyes keretek között az Iparmuvészeti Múzeumban került sor.

Magyar gazda(g)ságért 2001 - konferencia, szeptem-
ber 12.
A konferenciára a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Szabványügyi Testület, a Nemzeti Akkreditációs Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal és a Magyar Szabadalmi Hivatal közös rendezésében került sor. A magyar gazdaság fogyasztóvédelemmel, szellemitulajdon-védelemmel, mérésüggyel és szabványosítással foglalkozó szereplőinek európai integrációs támogatását ismertető konferencia számos érdeklődőt vonzott.

Formatervezés Magyarországon - mai valóság, holnapi kilátások, szeptember 24.
Az ankét témájában járatos, fontos előadókat felvonultató, a szakmai közönség széles körét megmozgató rendezvény a hivatal konferenciateremében zajlott. A hazai formatervezés alapvető kérdéseit elemző, kormányzati cselekvési programot véleményező ankétot sajtótájékoztató követte.

Akadémiai-Szabadalmi Nívódíj, november 5.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Szabadalmi Hivatal közös kuratóriumának döntése alapján Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjban részesült dr. Citrovszky Aladár az MTA doktora, MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézet; dr. Frank József főigazgató, a mezőgazdasági tudomány doktora, Gabonatermesztési Kutató Intézet, Szeged.

Ifjúság - innováció - tudomány, november 8.
A magyar tudomány napja alkalmából hagyományosan a Magyar Innovációs Szövetséggel együtt megrendezett eseménynek ezúttal a Néprajzi Múzeum adott otthont.
A XI. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny MSZH díjazottjai:

I. díjban részesült pályamunka
Vitorlás hajók svertjének mozgatása, vitorlázatának tervezése, pályázó: Déry Attila;

II. díjban részesült pályamunka
Új kibernetikus végtag-helyettesítő eljárás kidolgozása és az eredmény modellezése, pályázó: Juhász Márton.

Ugyanezen az eseményen került sor "A szakköri munka mint az innovatív gondolkodásra nevelés színtere", az Oktatási Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal közös középiskolai pályázata ünnepélyes díjátadására.

A díjazottak: a Baróti Szabó Dávid Középiskola (Baraolt, Románia) Végh Antal TDK szakköre és Velencei András szakkörvezető tanár; a gyöngyösi Vak Bottyán János műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola öntevékeny természettudományi szakköre és Szabó Ferenc tanár; a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium természettudományi szakköre és Ráduly László tanár.

IV.
A HIVATAL GAZDÁLKODÁSA 2001-BEN

A 2001. évi összhivatali gazdálkodási és igazgatási tevékenység hármas célkituzését az önfinanszírozás, a hatékonyság fejlesztése és a pénzügyi fegyelem követelményeinek érvényesítése alkotta.
A gazdálkodási tevékenység hatékonyságának fejlesztése érdekében jelentős rendszerátalakítás kezdődött, amelynek eredményeként egy integrált gazdasági-pénzügyi információs rendszer kialakítása, bevezetése - 2002. január 31-től tényleges üzembehelyezése - valósult meg.
A 2001. év elején a fenti célból kiírt, nyílt közbeszerzési eljárás nyertese a COMPAQ Computer Magyarország Kft. vezette konzorcium lett a SAP R/3 integrált vállalatirányítási rendszerrel, melynek bevezetése után a rendszerszintu gazdálkodáson túlmenően a gazdálkodási terület korszeru döntéstámogató és az információszolgáltatást hatékonyan szolgáló rendszerrel gyarapodik.
A változó jogszabályi keretek között megvalósult a terv- és tényszámok összhangja, így lehetővé vált minden, az évre kituzött feladat finanszírozása.
A hivatal ez évi gazdálkodását meghatározó főbb területek mutatószámait az alábbiakban foglaljuk össze.

Intézményi működési bevételek

Az eredeti költségvetési bevételi előirányzat 2709,3 MFt volt, amely év közben a jóváhagyott előző évi előirányzat-maradvány és más tételek eredményeként 3545,1 MFt-ra növekedett.
A működési és felhalmozási bevételek teljesítése 3545,1 MFt összeg volt, amely 100%-ot jelent. Az előrefizetések állománya 100,9 MFt összegben realizálódott.

Működési kiadások kiemelt előirányzatok szerint

Az évközi feladatmódosításokat figyelembe véve a tervezett kiadási terv összességében kedvezően alakult, 87,8%-os a teljesülés. Az előirányzat-maradvány (432,4 MFt) nagy része kötelezettségvállalással lekötött.

1. Személyi juttatások

Az eredeti 737,6 MFt-os előirányzattal szemben - az év közben végrehajtott módosítások után - a felhasználható keret 211,9 MF-tal több volt. A jelentős, 28,7%-os emelkedés lehetővé tette a hivatali köztisztviselői kar átlagos mértéket meghaladó elismerését. Ebből a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénymódosítás évközi hatálybalépése többletjuttatásként 62 MFt rendszeres bér kifizetését jelentette.
Személyhez kapcsolódó juttatások címén a 170/1992. Kormányrendelet és a belső juttatási szabályzat szerinti lehetséges járandóságok maximális összegét, valamint nem rendszeres juttatásként - különböző címeken - átlagosan 4 havi emelt összegu bérnek megfelelő juttatást biztosított a 13. és 14. havi illetményen felül köztisztviselői részére a hivatal.

2. Munkáltatókat terhelő járulékok

A személyi juttatásokhoz kapcsolódó törvényi kötelezettségekből fakadó munkáltatói kifizetéseket tartalmazza, amely 336,2 MFt összegben teljesült. Ez az összeg magában foglalja a 31%-os társadalombiztosítási járulékot, a 3%-os munkaadói járulékot és a 4200 Ft/hó/fő egészségügyi járulékot is.

3. Dologi kiadások

Az előirányzat tartalmazza az intézményüzemeltetési, -fenntartási kiadásokat, a szakmai tevékenységgel összefüggő és az egyéb kiadásokat is.
Az eredeti előirányzat (1109 MFt) év közben a feladatokhoz igazodóan 1628,3 MFt-ra változott. A teljesítés 81,5%, amely 1327,2 MFt ténykiadást jelent.

4. Pénzeszköz-átadás, egyéb támogatás

A szellemitulajdon-védelemhez és az innovációhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatására - az együttműködési megállapodásokban rögzített szakmai feladatokra - 38,1 MFt-ot fordított a Magyar Szabadalmi Hivatal, társadalmi szervezetek, egyesületek működéséhez pedig 2001-ben 7,5 MFt-ot juttatott.

5. Felújítás

A módosított 70,3 MFt-os előirányzatból 44,6 MFt került felhasználásra, a különbözet nagyobbik része pedig kötelezettségvállalással fedezett.
A megvalósult főbb felújítási munkák: önálló védjegykutató kialakítása, irodahelyiségek, valamint jóléti ingatlanok részleges felújítása.

6. Felhalmozási kiadások

Intézményi beruházásra az eredeti 465 MFt előirányzattal szemben 500,3 MFt állt rendelkezésre. Ebből 399,5 MFt került felhasználásra, a teljesítés 79,9%.
A jelentősebb beruházások, vásárlások között említendő szellemi termékek vásárlása, számítástechnikai eszközök (monitorok, nyomtatók, szerverek, munkaállomások) beszerzése, a raktárak gördülőpolc-rendszerének kiépítése, a digitális nyomda berendezéseinek beszerzése.

A 2001. évi bevételek és kiadások összesített adatai

Adatok eFt-ban

Megnevezés	Költségvetési előirányzat		Teljesítés	Teljesítés a módosított elő-irányzathoz viszonyítva %
	Eredeti	Módosított
Bevételek
Alaptevékenység bevételei	2 690 300	2 977 158	2 975 463	99,9
Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevétel	8 500	9 500	13 698	144,2
Intézmények egyéb sajátos bevételei	8 500	15 300	17 228	112,6
Pályázati Iroda működésével kapcsolatos bevétel	-	10 214	5 428	53,1
SzJSzT működésével kapcsolatos bevétel	-	5 200	5 562	107,0
Áfa-bevételek és visszatérülések	2 000	5 000	4 891	97,8
Felhalmozási és tőke jellegű bevétel	-	4 500	4 645	103,2
Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülése	-	1 800	1 800	100,0
2000. évi előirányzat-maradvány igénybevétele	-	516 380	516 380	100,0
Bevétel összesen	2 709 300	3 545 052	3 545 095	100,0
Kiadások
Személyi juttatások	737 600	949 519	944 825	99,5
Munkaadókat terhelő járulékok	271 600	336 218	336 190	99,9
Dologi kiadások	1 109 100	1 628 324	1 327 190	81,5
Pénzeszköz átadás	60 000	48 000	48 000	100,0
Felújítás	60 000	70 346	44 597	63,4
Intézményi beruházás	465 000	500 345	399 598	79,9
Egyéb intézményi felhalmozási kiadások	1 000	5 700	5 650	99,1
Kölcsönnyújtás	5 000	6 600	6 600	100,0
Kiadások összesen	2 709 300	3 545 052	3 112 650	87,8

A 2001. évi működési bevételek megoszlása

Adatok MFt-ban

Megnevezés	Pénzügyi teljesítés	Megoszlási %
Szabadalmi fenntartási és bejelentési díjak	2 187,8	61,71
Védjegy-bejelentési és -megújítási díjak	528,6	14,91
Nemzetközi WIPO-bevételek	242,8	6,85
Ipari minta díjak, bejelentések	14,1	0,40
Használati minta díjak, bejelentések	2,2	0,06
Egyéb bevétel	53,2	1,50
Előirányzat-maradvány	516,4	14,57
Összesen	3 545,1	100,0

V.
FÜGGELÉK

műszaki szakterületenkénti szabadalmi trendek a Magyarországon bejelentett közzétett és megadott kérelmek tükrében

Építő- és könnyűipar

Az építő- és könnyűipar területén a 2001. évben mintegy 18%-kal több új szabadalmi bejelentés érkezett, mint az előző évben. A bejelentésekben feltárt találmányok szakterületi megoszlása, az egyes szakterületeken belüli témaválasztások szempontjából - a számadatokon túlmenően - az alábbi tendenciákat lehetett megfigyelni.

Az építőipari tárgyú szabadalmi bejelentések mennyiségének az előző évi 8%-os növekedése 2001-ben tovább folytatódott, az egy évvel korábbi adatokhoz képest mintegy 9% bővülést mutat. A 2000. évi 51 hazai eredetu építőipari tárgyú bejelentés 2001-ben 62-re növekedett, míg a 38 külföldi eredetu bejelentés 36-ra csökkent. A nemzeti szakaszba lépett PCT-bejelentések száma 2000-ben 112 volt, amely 2001-ben 116-ra növekedett. A bejelentések 71%-a továbbra is külföldi eredetu, a korábbi arányoknak megfelelően. Ezen a területen a külföldi bejelentők közül elsősorban a német (19 bejelentéssel), továbbá az osztrák és francia bejelentők túlsúlya jellemző. A közzétételek száma 2001-ben jelentősen növekedett (27%-kal), miközben ezen a szakterületen az engedélyezések száma 17%- kal csökkent.
Az építőiparon belül az egyes ágazatokban a következő változások követhetők nyomon.
A magasépítés tárgykörébe eső találmányok között továbbra is kiemelt helyet foglaltak el az épületek hőszigetelésével kapcsolatos megoldások, mind az anyagukban hőszigetelő építőelemek és burkolatok, mind az összetett hőszigetelő szerkezetek. Megfigyelhető volt az elemek könnyítésére való törekvés, a szállítási és daruzási költségek, valamint az alapozási terhek csökkentése érdekében. Ezen a területen az új bejelentések száma 7%-kal (73-ról 78-ra), míg a közzétételek száma jelentősen, közel másfélszeresére (50-ről 73-ra) növekedett. Az engedélyezések száma ezen a területen közel állandó maradt (2000- ben 25, 2001-ben 24).
A mélyépítés, víz- és csatornaépítési tárgyú találmányok száma a 2000. évi növekedést követően csökkenést mutat. A korábbi, csaknem kétszeres növekedés az alapozások témakörében némileg csökkent, de továbbra is több találmány irányult földrengésbiztos alapozási szerkezetre. Ezen a területen a bejelentések száma összességében csökkent (2000-ben 42, 2001-ben 25 új bejelentés érkezett), a szakágon belül alakult át a bejelentések szerkezete. Ezen a területen kétszeresére nőtt a közzétételek száma. Alacsony szinten maradt azonban az engedélyezések száma (2000-ben 4, 2001-ben 5).
A vasútépítés tárgyú bejelentések száma kicsiny, de továbbra is preferált a zúzottkő nélküli felépítmény témája. Az útépítés tárgykörében kisebb részt képviseltek az útépítési anyagok, szerkezetek és technológiák, míg a nagyobb részt a közlekedés biztonságát növelő és a zajcsökkentő, kiegészítő létesítmények tették ki. Ezen a területen kismértékben, a 2000. évihez viszonyítva 11%-kal nőtt a bejelentések száma (27-ről 30-ra), hasonló mértékben (22- ről 24-re) nőtt a közzétételek száma, ugyanakkor az engedélyezések száma közel felére csökkent (22-ről 11-re).
Az általános épületszerkezetekre vonatkozó bejelentések száma (mind a hazai, mind a külföldi eredetueké) a tavalyi növekedési tendenciát továbbra is megtartotta. Ezen a területen a növekedés mintegy 20%-os (47-ről 57-re nőtt). Hasonlóképpen nőtt a közzétételek száma (30-ról 48-ra), az engedélyezések száma azonban 30-ról 24-re csökkent.
Nyílászárókra vonatkozó bejelentés az elmúlt évhez hasonlóan jelentős számban fordult elő, ezek legnagyobb része tetőablak-kialakításokkal, illetve garázsajtókkal foglalkozott, de megtalálhatók voltak a speciális célokat szolgáló (pl. tuzgátló) nyílászárók is.
Témájukat tekintve figyelemre méltóak a természetes anyagok (fa, föld, szalma) és a hulladékanyagok (pl. használt gumiabroncsok) épületszerkezeti felhasználására vonatkozó javaslatok; maguk a megoldások azonban kevéssé látszanak színvonalasnak és az új bejelentések száma sem növekedett (29-ről 26-ra csökkent). Hasonlóképpen csökkent a közzétételek és az engedélyezések száma is. Ezen a területen a német Roto-Frank Ag. cég rendelkezik több folyamatban lévő bejelentéssel.

A környezetvédelmi tárgyú bejelentések számában tapasztalt növekedés fokozatosan erősödik. Környezetvédelmi vonatkozások szinte minden szakterületen megjelennek, közülük kiemelkedőek a következő ágazatok.
Legjelentősebb növekedés a füstgázok tisztítására vonatkozó bejelentéseknél volt tapasztalható. Hasonlóan jelentős számban fordultak elő (közel kétszeres a 2000. évihez képest) a különböző eredetu hulladékok megsemmisítésére (égetőberendezések és eljárások), valamint hulladéklerakók kialakítására vonatkozó szabadalmi bejelentések. Ezen a területen mind az új bejelentések, mind a közzétételek száma jelentős növekedést mutat (9, illetve 58%- os növekedés), míg az engedélyezések száma nem változott. Figyelemre méltó, hogy bár a hazai eredetu bejelentések száma alacsony, kismértékben növekszik mind az új bejelentések, mind a közzétételek és az engedélyezések száma is.
Kisebb számban fordult elő szennyezett talajok tisztítása, a fáradt olaj hasznosítása és a hulladék növényi olajok feldolgozása. Az új bejelentések száma mintegy 30%-kal növekedett a 2000. évi adatokhoz képest, a közzétételek száma pedig 60%-kal. A végleges szabadalmi oltalmat szerzők száma azonban 2001-ben jelentős, mintegy 70%- os csökkenést mutat.
A környezetvédelem hagyományos területét jelentő szennyvíztisztítási, iszapkezelési technológiák számának növekedése figyelemre méltó (mintegy 40%-os). E terület hazai bejelentéseinek száma közel megegyezik a korábbi év adataival, míg a PCT-bejelentések tekintetében jelentős a növekedés. Hasonlóan az új bejelentések számadataihoz a közzétételek esetében is 40%-os növekedés tapasztalható, míg az engedélyezések száma megegyezik a 2000. évi adatokkal.
A környezetvédelemben új területként jelentkeznek a környezetgazdálkodással kapcsolatos műszaki-szervezési intézkedésekre vonatkozó bejelentések. Akárcsak az építőiparban, a környezetvédelemben is 70% a külföldi bejelentések aránya.
Környezetvédelmi témakörben elsősorban a német, illetve az egyesült államokbeli bejelentők nyújtottak be nagyobb számban szabadalmi bejelentést.

A közszükségleti cikkeket előállító iparág területén az eldobható abszorbens termékekre irányuló találmányok száma csaknem pontosan megegyezett az előző évivel. A bejelentések döntően két cégtől (Procter & Gamble, Kimberly Clark) származnak.
Ez az ágazat vezet a könnyűipari bejelentések között. Mind a közzétételek, mind a megadások száma is kismértékben növekedett az előző évi adatokhoz képest. A bejelentők ezen a területen legnagyobb számban az Egyesült Államokból, Dániából, illetve Németországból származnak.
Az eszköz jellegu higiéniai cikkek (fogkefék, borotvák stb.) száma 2001-ben kevesebb volt. A közzétételek és az engedélyezések száma közel állandó.
Az orvosi muszerek, eszközök, berendezések terén leggyakoribbak az implantátumokra, protézisekre vonatkozó bejelentések, a mikrosebészeti, főként érsebészeti muszerekre, higiéniai eszközökre, például speciális fogkefékre, továbbá kondicionáló, utókezelő berendezésekre, például masszírozó eszközökre vonatkozó bejelentések. Ez utóbbiakkal egyre nagyobb számban foglalkoznak magyar feltalálók is. Az új bejelentések vonatkozásában 16%-os növekedés figyelhető meg. Ezen a területen is jelentős számú bejelentést nyújtott be a Procter & Gamble (US), valamint az AstraZeneca AB. (SE) cég. A hazai bejelentők közül a Sanatmetal Ortopédiai és Traumatológiai Eszközöket Gyártó Kft. említhető meg egyre növekvő számú bejelentéseivel.
Hasonlóan az előző évihez, jelentős (mintegy 19%-os) a visszaesés a sportszer és játék tárgyú szabadalmi bejelentések körében. Ennek hátterében egyértelmuen a belföldi bejelentési aktivitás csökkenése áll; a külföldi bejelentések száma korábban is minimális volt ezen a területen. A játékok között tovább csökkent a mozgást igénylő játékok aránya, de kevesebb volt a logikai játék és a puzzle is. Főleg a táblás játékok és a szerencsejátékok domináltak. A megadások száma azonban erősen növekedett, a korábbi évek megnövekedett számú bejelentéseiből következően.
A textil- és textilruházati ipar területére eső találmányok száma szerény mértékben ugyan, de tovább emelkedett. A növekedést a külföldi bejelentések bővülése eredményezte, a hazai bejelentők részaránya csupán tizede a külföldi bejelentésekének. Az engedélyezések száma ezen a területen jelentősen növekedett.
A papíripari tárgyú bejelentések száma a tavalyi növekedés után csökkenést mutat. A biztonsági - pl. bankjegyek nyomására alkalmas - papírokra vonatkozó találmányok aránya az előző évinek felelt meg. Mind a közzétételek, mind az engedélyezések száma alacsony szinten maradt.
A csomagolóipari tárgyú bejelentések száma közel állandó maradt a 2000. évi adatokhoz viszonyítva. A bejelentők továbbra is törekedtek a környezetbarát - újrafelhasználható, illetve könnyen ártalmatlanítható - anyagok alkalmazására. Ezen a területen feltunő, hogy hazai eredetu bejelentések egyáltalán nem fordultak elő, de a külföldi bejelentések száma is igen alacsony értéket mutat.
A személyi és vagyonbiztonságot szolgáló találmányok körében nem mutatkozott az előző évihez hasonló növekedés, aminek hatása a közzétételek számának jelentős növekedésében mutatkozott meg. Az engedélyezések száma - bár csökkenést mutat az előző évi adatokhoz képest - az új bejelentésekhez viszonyítva magas értéken áll.
A zárak, zárszerkezetek területén viszonylag kevés bejelentés érkezett - szemben a korábban tapasztalt növekedéssel.
A fegyverek, robbantás területén az új bejelentések száma az előző évivel azonos szinten maradt. E területen viszonylag jelentős a hazai bejelentők aktivitása. A külföldi bejelentések Németországból, az Egyesült Államokból és Svájcból érkeznek a legnagyobb számban.
Mindezeken túlmenően az építő- és könnyűipar területére eső találmányok között számos olyan bejelentés is található, amelyek nem alkotnak önálló ágazatot, mint például a közszükségleti cikkek területére eső különféle megoldások.

Gépészet

A gépipar területén 2001-ben 74%-kal több (750) bejelentés érkezett, mint egy évvel korábban, ezek fele PCT úton.
A kohászati bejelentéseknek kb. a fele 2000-ben formaöntészeti témájú, tehát a feldolgozó iparágakhoz szorosan kapcsolódó volt. 2001-ben a kohászaton belül változatlanul magasan vezet a formaöntészet, kismértékben nőtt a folyamatos öntésre vonatkozó bejelentések száma (2 db-ról 6 db-ra), de az abszolút számokat tekintve és figyelembe véve, hogy nagyon széles körben alkalmazott technológiáról van szó, ez nagyon kevés.
A bejelentések túlnyomó része (2000-ben 12, 2001-ben 25) német, elsősorban a Krupp és a Thyssen cégtől származik, illetve 2001-től jelentős bejelentő a VAW Aluminium AG és az SMS Demag is, de élen jár még a bejelentésekben az Egyesült Államok is (2000-ben 8, 2001- ben 19), elsősorban az Exxon cég bejelentéseivel.
A fémek alakítására vonatkozó bejelentések száma az elmúlt két évben stagnált, gyakorlatilag változatlan megoszlásban.
A fémek megmunkálásának témakörében a forgácsolással foglalkozó megoldások szerepelnek magasabb bejelentési számmal, többségük német, amerikai és izraeli bejelentőktől származik. Az Iscar Ltd. izraeli cégnek forgácsoló betétkésre vonatkozóan 2 bejelentése volt. 2001-ben a fémek megmunkálása témakörében a bejelentők nemzeti hovatartozása és a bejelentések témaköre az előző évihez hasonló.
Gépelemek témakörben 2000-ben a 13 német bejelentésből a legtöbbet Carl Freudenberg adta be, 3 db-ot tömítés tárgykörben. Szintén hármat adott be a Valeo a 11 db francia bejelentésből, folyamatosan szabályozható fordulatszámváltó tárgykörben. A belföldi bejelentésekből 8-at hajtómu tárgykörben adtak be.
Gördülőcsapágy tárgykörben 2001-ben a 18 német bejelentésből hármat az INA Wälzlager Schaeffler oHG adott be, az 5 francia bejelentésből szintén 3-at adott be a Valeo. A belföldi bejelentések kedvelt tárgya a folyamatosan változtatható áttételu hajtómu, 9 bejelentés érkezett ebben a témában.
Az energetikai berendezések területén 2001-ben a hazai bejelentők aktivitása érezhetően megnőtt. A bejelentések túlnyomó része hőtechnikai berendezésekre, kisebb része a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozott. A hőtechnikai berendezésekkel foglalkozó bejelentések nagy része belső égésu motorokra vonatkozott. De míg 2000-ben ezek domináltak, addig 2001-ben a részarányuk jelentősen csökkent. A külföldi bejelentők között nem figyelhető meg senkinek sem a túlsúlya. Valamennyi jelentős nemzetközi energiaipari vállalat szerepelt néhány bejelentéssel.
A munkagépek, erőgépek témán belül kiemelkedő az alternatív üzemanyagok alkalmazásával foglalkozó bejelentések száma.
A szivattyúkra vonatkozó bejelentések száma az elmúlt két évben stagnált, változatlan megoszlásban.
Csővezetékekkel és szerelvényekkel kapcsolatosan a HILTI cég vezet a bejelentői listában.
A szelepekkel foglalkozó hazai és PCT-bejelentések száma tavaly 70%-kal nőtt, amin belül a német külföldi elsőbbségu bejelentések száma 2-ről 8-ra növekedett (3 bejelentés a Robert Bosch GmbH-tól, 2 a Mertik Maxitrol GmbH-tól érkezett). A gázhálózatok üzemeltetésével kapcsolatos bejelentések aránya növekedett a korábbi évekhez képest. Az amerikai bejelentések száma elenyésző, évente 1-2.
A gépjármuvekre vonatkozóan 2000-ben 28 db német, 6 db amerikai, 3 db svájci bejelentés volt. 2001-ben 17 db német (ezen belül 4 db a Robert Bosch GmbH és 3 a Phoenix cégtől), 9 db francia (ezen belül 6 db Michelin) bejelentés érkezett. A fék, alváz témakörben a Georg Robel GmbH (DE) két, az Inventio AG (CH) két, valamint az IBM (US) is szintén két bejelentést tett. A gépjármuveken belül a bejelentések háromnegyed része a futómu-alkatrészekre és ezek vizsgálatára vonatkozik.
A vasút területén 2001-ben 10 db bejelentés német (ezen belül 6 db a Daimler-Chryslertől, 2 db a Deutsche Waggonbautól) és 6 db ausztriai (ezen belül 4 db VAE Ag.-tól) bejelentőktől érkezett. Ezeknek mintegy a fele pályafelépítményekhez, a másik fele sínjármuvekhez és felépítményeikhez kapcsolódik.
Az elválasztás, elegyítés témakörén belül több bejelentés érkezett szilárd részecskék leválasztására, de ezek száma sem kiugró. Jelentős számú német (ezen belül több a fischerwerke Artur Fischer GmbH und Co. cégtől) és USA-beli (ezen belül több a KFX Inc. cégtől) bejelentés volt. Az elválasztás témakörén belül a legtöbb megadás német elsőbbségu volt. Az elválasztás, elegyítés témában kiugró az USA-elsőbbségu megadások száma, ezen belül a The Procter & Gamble Co. kapta a legtöbb szabadalmat.
Az anyagmozgató gépek területén, szállítószalagok, konvejorok, felvonók, rakodók témakörben a korábbi évekhez hasonlóan gyér volt a bejelentői aktivitás, csupán 18 bejelentés érkezett. Az ITT Automative Europe GmbH (DE), a Tetra Laval Holding and Finance (CH) két-két bejelentést tett.

Villamosság és fizika

A fizika és méréstechnika széles területét felölelő, mérésekre és vizsgálatokra vonatkozó szabadalmi bejelentések száma jelentősen, mintegy 50%-kal nőtt az előző évhez képest, ami elsősorban a nemzeti szakaszba lépett PCT- bejelentések megnövekedett számának köszönhető. A külföldi bejelentések túlnyomó többsége német, kisebb része amerikai, francia és brit eredetu.
Az optika viszonylag szuk szakterületén folyamatosan élénk a hazai aktivitás, és jelentősen növekedett a nemzeti szakaszba lépett PCT-bejelentések száma is, ami 20% fölötti növekedést eredményezett. A nagyszámú magyar mellett svájci, amerikai és japán eredetu bejelentések fordultak elő az elmúlt évben.
A vezérlésre és szabályozásra vonatkozó bejelentések száma a növekedés ellenére is alacsony szinten maradt, lényegében változatlan megoszlásban. Számottevő bejelentés egyedül Németországból érkezett.
A számolás, számítás, számlálás tárgyú szabadalmi bejelentések magas száma 2001-ben az előző évihez képest némileg, közel 20%-kal csökkent, ami a korábbi jelentős hazai bejelentésszám visszaesésének a következménye. A zömében számítógépes hardver és szoftver jellegu találmányok nagyrészt amerikai eredetuek, a főbb bejelentők az IBM és a Motorola, ezenkívül német és brit bejelentések említhetők meg.
Az ellenőrző készülékek területén bekövetkezett mintegy 30%-os csökkenés valószínuleg csak átmeneti ingadozást jelent. A hazai bejelentések száma a PCT-bejelentésekkel szemben emelkedést mutat.
Az oktatás, titkosírás, bemutatás, hirdetés szakterületre is jellemző, hogy magasabb a hazai bejelentések száma, mint a külföldieké, de összességében változatlan.
Az információtárolásra vonatkozó bejelentések száma erősen felfutóban van, mintegy 70%-os az emelkedés, ami a kiugróan megnövekedett PCT-bejelentéseknek köszönhető. Jelentősen növekedett például a lemezmeghajtókra vonatkozó találmányok száma. Legfőbb bejelentő a holland Philips Electronics, ezenkívül US, DE és JP bejelentések érkeztek jelentősebb számban.
A villamos alapelemek területén kisebb visszaesés mutatkozik, ami elsősorban a lámpák, fényforrások témakörben bekövetkezett csökkenés eredménye. Továbbra is folyamatosan érkeznek különböző kis- és nagyfeszültségu készülékekre vonatkozó bejelentések. A legaktívabb bejelentő a Siemens és AEG, illetve a vegyes portfoliojú német PatentTreuhandGesellschaft, valamint néhány amerikai, francia, japán és brit cég.
A villamosenergia fejlesztésére, átalakítására és elosztására vonatkozó szabadalmi bejelentések száma viszonylag magas szinten állandósult, jelentős a villamosgépek továbbfejlesztésére vonatkozó bejelentések száma. A szakterület legfőbb bejelentője az amerikai General Electric, megemlíthető még a német Bosch cég is, de folyamatos a francia, brit és japán eredetu bejelentések érkezése is.
Az elektronikus alapáramkörök területén a bejelentésszám viszonylag alacsony, bár enyhén növekvő tendenciát mutat.
A villamos híradástechnika területe a szerény csökkenés ellenére is a legélénkebb bejelentési kedvet mutató ágazat. Különösen jelentős a vezeték nélküli távközlésre vonatkozó bejelentések száma. A rendszerfejlesztések és a mobiltelefonok különböző, például internetes alkalmazásai mellett nagyszámú, a digitális televíziózásra vonatkozó szabadalmi bejelentés is érkezett. A híradástechnikai találmányok jelentős része számítógépes eljárásokat, berendezéseket és adott esetben rendszereket is magában foglal. A szakterület legfőbb bejelentője a francia Alcatel és Canal+, de nagyszámú bejelentés érkezett német, amerikai, brit és holland cégektől is.

Gyógyszeripar

A bejelentők tekintetében a cégfúziók sora jellemezte a 2001-es évet is (Sanofi-Synthelabo, Aventis, AstraZeneca, Glaxo-SmithKline). Egyre nagyobb multinacionális cégek jönnek létre, amelyek csaknem minden területen dolgoznak. Az így létrejött vállalatóriások - kiszurve a párhuzamos kutatásokat - képesek koncentrálni erőiket az egyre költségesebb új termékek (500-800 millió USD/termék) kifejlesztésére, forgalomba hozatalára.
A magyar bejelentések száma az elmúlt két évben növekedett, ez azonban a valós bejelentési aktivitás növekedése mellett egyrészt a belső elsőbbség igénybevételéből, másrészt a magyar bejelentők magyar elsőbbségre alapozott PCT-bejelentéseiben Magyarország megjelöléséből adódik.
A hazai nagy cégek (Richter Gedeon Rt., EGIS, CHINOIN) mellett számos kisebb, gyógyszerkutatással -fejlesztéssel és -gyártással foglalkozó cég (pl. Biorex, Cyclolab, Kéri Pharma Kft., N-Gene Research Laboratories) is megjelent néhány magánbejelentő mellett.
A bejelentésekben igényelt találmányok típusának vizsgálata az ún. alkalmazási (indikációs) és gyógyszer- technológiai területre eső találmányok számának és az összes bejelentések között elfoglalt arányának az erőteljes növekedését mutatja.
Ezenfelül az utóbbi évek bejelentései forradalmi változásokat tükröznek a gyógyszerkutatás módszereiben, megközelítési módjaiban. A kombinatorikus kémia és a nagy áteresztőképességu tesztelés módszereinek megjelenése mellett újabb irányzat került előtérbe és erősödött meg, a receptorkutatás.
Míg korábban új hatóanyagok konkrét gyógyhatásainak felderítése volt jellemző, napjainkban a receptorkutatás válik egyre meghatározóbbá. Ennek megfelelően mind az indikációs, mind az új gyógyszerkészítmények kifejlesztésére vonatkozó találmányoknál egyre inkább dominál a farmakológiai receptorhelyekkel történő jellemzés a konkrét gyógyhatások helyett. Egy-egy receptor a szervezetben azonban több betegség kifejlődéséért lehet felelős, illetve egy-egy receptorhoz nagyon sok, illetve gyakran egészen különböző szerkezetu molekula kötődhet. Ennek következtében egyre terjedelmesebb bejelentések érkeznek, az igénypontok egyre általánosabbak, sokszor határozatlanok, túlontúl széles (műszakilag megalapozatlan) oltalmi körre vonatkoznak.
A gyógyszeripar területén a vezető terápiás kategóriák: a központi idegrendszer-idegrendszer (a bejelentések 18,8%-a), a táplálkozás-anyagcsere (13,3%), a daganatellenes hatóanyagok (9,6%), a szív és érrendszer (9,5%), az antibiotikumok, a gomba- és vírusellenes szerek (9,4%), a nem kábító fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők (6,7%), immunrendszer és allergia (6,4%) és a légzésrendszer rendellenességeinek (4,2%) hatóanyagai.
Az új bejelentések és közzétételek statisztikai adatai a bejelentőket, találmánytípusokat és terápiás területeket illetően lényegében megegyeznek, ez egyrészt a PCT-bejelentések dominanciájából (kb. 89% a gyógyszeripar területén), másrészt pedig a közzététel előtti visszavonások csekély számából adódik.
Ami az engedélyezett 150 szabadalmat illeti, azok csaknem kivétel nélkül még 1996 előtti, a korábbi szabadalmi törvény hatálya alá tartozó bejelentések.

Vegyipar és biotechnológia

Egy év alatt kiugró (mintegy 25%-os) növekedés volt tapasztalható 2001-ben az új bejelentések számában. A sokféle téma közül a következők a legjelentősebbek.
A Human Genom Project nyomán egyre több olyan emberi génszekvenciát jelentenek be, amelynek a funkciója ismertté válik: ilyen például a kedélybetegség génje.
Fokozott figyelem övezi az apoptózis (programozott sejthalál) jelenségének vizsgálatát, számos apoptotikus folyamatot mutató sejt szabályozási mechanizmusaival foglalkoztak a kutatók.
Határtudományként a biológiai érzékelők új generációi és a DNS-chipek említhetők.
Nagyon sok bejelentés alkalmazza a kombinatorikus kémia és a biotechnológia eszközeit.
Az AIDS-betegség esetében a vírus kapcsolódásával ösz- szefüggő receptorokra vonatkozóan érkeztek bejelentések.
Nagyszámú bejelentést kaptunk a tumorbiológia területéről, ahol különböző típusú tumorterápiákat ismertetnek.
A rekombináns vakcinákra vonatkozó bejelentések közül kiemelkedő a különböző típusú hepatitisz elleni vakcinákra vonatkozó bejelentések száma, sok bejelentés érkezett még új adjuváns és immunstimuláló készítményekkel kapcsolatban is.
Gyakoriak az aminosav (például L-lizin) gyógyszeripari fermentációs előállításának javítását célzó találmányok. Ezek célja az, hogy azonosítsák az aminosavak bioszintézisét szabályozó összes fontos gént, és ezek pontos szerepét megismerve a fermentációt célszeruen módosított géneket tartalmazó mikroorganizmusokkal végezzék.
Évek óta magas a módosított rekombináns véralvadási faktorokra vonatkozó bejelentések száma (VII-es, VIII- as, X-es faktor, C protein). Ezek a vérzékenység gyógyítása mellett egy sor öröklött és szerzett érrendszeri betegség gyógyítására használhatók.
A bejelentések túlnyomó többsége a PCT keretében érkezik, a legnagyobb bejelentők: Biogen Inc. (US), BASF AG (DE), Amgen Inc.(US), Schering Ag (DE), Glaxo (GB), Rhone Poulenc (GB), Boehringer Ingelheim (DE).
Miután a biotechnológia robbanásszeru fejlődése szétfeszít mindenféle osztályba sorolást (a bejelentések témájának többszörös átfedése miatt), csak közelítések adhatók: a biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentések között rekombináns technikákra a bejelentések 10-20%-a vonatkozik, gyógyszeripari fermentációkra 10-15%, vakcinákra 10-15%, enzimekre szintén 10-15%.
A közzétételre került ügyek téma szerinti megoszlása megegyezik az előzőekkel. Kiemelkednek a növények cukor- és zsíranyagcseréjének módosítására, illetve a különböző rezisztenciák kialakítására vonatkozó bejelentések. Megjelentek a gyógytermékek növényekben történő termelésére vonatkozó bejelentések is.
A 2001-ben megadott ügyek legjellemzőbb témái a következők voltak :
_ növények tápanyagminőségének javítása és kórokozókkal szembeni védelme;
_ érrendszeri betegségek (érelmeszesedés, trombózis stb.) gyógyítására szolgáló rekombináns fehérjék, ezen belül módosított véralvadási faktorok, trombus képződését gátló vagy a trombust feloldó fehérjék, a vér lipoprotein összetételét befolyásoló fehérjék;
_ sejtfaktorok alkalmazása, ezen belül a sejtosztódás gátlása (rákellenes), szöveti regenerálódás;
_ állati és emberi vakcinák, valamint a vakcinákban alkalmazható immunstimulánsok, adjuvánsok; biodegradálható poliszacharidok alkalmazása a gyógyszerformulázás területén, ciklodextrinek alkalmazása.
A megadott szabadalmak között hazai szabadalmas csak ritkán fordult elő.
A vegyipari találmányokra vonatkozó bejelentések területén az új ügyek legnagyobb részét a muanyagipari bejelentések teszik ki. Ezek új kompozíciókra, kopolimerekre, speciális adalékokra, bevonatképző szerekre, előállítási eljárásokra, berendezésekre, katalizátorokra vonatkoznak.
Míg a muanyagipari bejelentések száma mintegy 10%- kal növekedett az előző évi adatokhoz képest, addig a gumiipari bejelentések száma elenyésző volt.
Az engedélyezések között legjelentősebbek a különböző típusú fólia-összetételekre és kialakítási technológiákra vonatkozó szabadalmak, de említésre méltóak a muanyag és gumihulladékok újrafeldolgozási technológiái, illetve ezek alkalmazhatósági területeinek kibővítése. A legjelentősebb bejelentők: Henkel (DE), Procter Gamble (US), Rhone Poulenc (GB), Novamont S.p.A. (IT).
2000-hez képest 10%-kal csökkent a színezékekre, illetve festékekre vonatkozó szabadalmi bejelentések száma 2001-ben, viszont az olajkinyerési technológiákra vonatkozó találmányok száma megnőtt. Ezen tendenciákat támasztják alá a közzétételek és megadások adatai is.
A szervetlen kémia területén kismértéku (kb. 5%-os) növekedés tapasztalható a bejelentések számában az előző évhez képest. A technológiai bejelentések között a szigeteléstechnika, az ásvány- és üveggyapot-előállítás, valamint az építőanyagok (cement, beton, klinkerüveg és adalékok) a legjelentősebbek. Alumíniumkohászat és -ötvözet csupán néhány bejelentésben szerepel.
A szerves szintetikus kémia területére eső bejelentések számában az előző évhez képest tapasztalt 100%-os növekedés egyértelmuen jelzi a szakterület dinamikus fejlődését.
Erre a területre is elmondható, hogy az ügyek legtöbbje PCT, így a bejelentések és a közzétételek téma szerinti megoszlása igen hasonló: főként gyógyszeripari és növényvédőszer-gyártási alapanyagok és intermedierek előállítási eljárására, illetve magukra a kémiai vegyületekre vonatkoznak, amelyekhez kapcsolódhatnak technológiai jellegu és alapfolyamatokra vonatkozó bejelentések is. A legfontosabb bejelentők e területen: Pfizer Products Inc. (US), BASF (DE), Bayer (DE), Procter & Gamble (US).

Mezőgazdaság és fajtaoltalom

A növényvédő szer témájú bejelentések területén továbbra is a legtöbb bejelentés ismert hatóanyagok új eljárással történő előállítására vonatkozott, adott esetben új intermedieren keresztül (35,3%), az új hatóanyagokra vonatkozó bejelentések aránya változatlanul igen magas (29%), az ismert hatóanyagok szinergetikus hatású kombinációra vonatkozó bejelentések száma kismértékben növekvő tendenciát mutat (15,4%), de még mindig nem érte el a korábbi évek arányát. Új tendenciát jelent az ismert hatóanyagok új formálására vonatkozó bejelentések számának jelentős növekedése (18,1%).
A növényvédőszer-ipar területén engedélyezett szabadalmak száma csökkent az előző évhez viszonyítva. Megnőtt a szinergetikus készítmények aránya (+4,5%), kismértékben csökkent (-3,9%) az ismert hatóanyagok új eljárással történő előállítására vonatkozó engedélyezések száma.
A növényvédőszer-tárgyú bejelentések száma kismértékben nőtt az előző évihez képest. A hét hazai bejelentés mellett a külföldi bejelentők közül a legtöbb bejelentést a növényvédőszer-ipar területén a német BASF és Bayer, valamint a svájci Novartis tette.
Az élelmiszerekre vonatkozó bejelentések növekvő száma kedvező tendenciát mutat. A hazai bejelentések aránya is kedvezően alakult 2001-ben, a hazai bejelentések 92%-a magánbejelentőktől érkezett.
Az élelmiszeripar területén a diétás, valamint a betegségek megelőzésére vonatkozó készítmények, illetve előállításukra vonatkozó eljárások domináltak. A tönkölybúza sütőipari felhasználása most új elemnek minősül. A csökkentett kalóriabevitel az egyik fő cél, amit az állati zsiradékok kiváltása és a szinte kalóriamentes édesítőszerek felhasználása biztosít. A kalóriamentes édesítőszereket, illetve ezek kombinációját főként fagyasztott készítményekben (fagylalt, jégkrém) alkalmazzák.
Az élelmiszeripar tárgykörében az új bejelentések közel 80%-a vonatkozik termékekre, illetve eljárásokra, és 20%-uk berendezést is ismertet. Növekvő számban jelentettek be élelmiszer-ipari feldolgozógépeket is, valamint háztartásban használható eszközöket, berendezéseket. Ma már nem ritka, hogy az élelmiszeripar területén az új bejelentésben alkalmazásra vonatkozó igényt is megfogalmaznak. Az élemiszeriparban változatlan az Unilever (NL), a Société des Produits Nestlé S.A. (CH) és a H. F. & PH. F. Reemtsma GmbH (DE) jelenléte a meghatározó.
A mezőgazdasági bejelentések mind az ágazatot tekintve (növénytermesztés, állattenyésztés), mind a bejelentők (PCT, külföldi, hazai), mind a bejelentés tárgya tekintetében nagyon változatosak. A mezőgazdaság területén a Claas Saulgau GmbH és a Maschinenfabrik Bernard Krone GmbH rendszeres bejelentő.
A hobbiállattartással és takarmányozással kapcsolatos bejelentések száma évről évre nő a Degussa-Hüls (DE) és a The Purina Company (US) cégeknek köszönhetően.
A kozmetika tárgyú bejelentések száma az előző évihez képest valamelyest csökkent. Elsősorban fog-, száj-, bőr- és hajápoló szerek, hajfestékek, valamint fényvédő készítmények kerültek bejelentésre. A kozmetikai iparban a legtöbb bejelentést változatlanul a L'Oréal (FR) tette, jelentős volt még a Henkel (DE), a Procter & Gamble Co. (US) és a Colgate-Palmolive Co. (US).
A tisztítószerekre vonatkozó bejelentések száma csökkent az előző évhez képest. Az új bejelentések főként javított tulajdonságú készítményekre vonatkoztak. Csekély mértéku emelkedés tapasztalható a textilanyagok kíméletes fehérítését megoldó, környezetbarát készítményekre vonatkozó bejelentések tekintetében. A tisztítószerek és az ezekben alkalmazott felületaktív anyagok gyártása terén a Procter & Gamble Co. (US), Unilever (NL) és a Henkel (DE) szerepe kiemelkedő volt.
A csomagolóeszközök többsége élelmiszer-ipari célú. Továbbra is jelentős százalékarányt képviselnek a felbontásjelző és gyermekbiztos lezárások. A csomagolóanyagokat tekintve nő a környezetbarát karton felhasználása a muanyagok rovására. A Mead Corp. évek óta rendszeres bejelentő az üdítőitalos palack és gyujtőcsomagolás területén.
A háztartás-vegyiparban nem csak új termékkel, hanem csomagolással is jelentkezik a Henkel-Ecolab GmbH és a Procter & Gamble Co.
A növényfajtákra vonatkozó bejelentések (szántóföldi növények: 68 db, dísznövények: 27 db, gyümölcsök: 14 db) száma ebben az évben emelkedett. A szántóföldi kultúrák (gabonák, kukorica, napraforgó) az összbejelentések mintegy 60-70%-át teszik ki, itt a belföldi bejelentők aránya mintegy 20-25% (az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete, Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.), de új hazai kutatóintézetek is jelen vannak néhány bejelentéssel.
A külföldiek közül kukorica és napraforgó bejelentéssel 6-7 külföldi cég is képviselteti magát [pl. Pioneer (US), Asgrow (FR), Hilleshög (FR), Corn States (FR), Limagrin Genetics (FR)].
Az új rozs- és árpafajták bejelentése örvendetesen nő a hazai nemesítők részéről. Kedvezően alakul a korábbi évekhez viszonyítva az új gyümölcsfajták (cseresznye, meggy) bejelentési száma. Hazai nemesítők eredményeit jelzik a Gyümölcs és Dísznövény Kutató Intézettől és az Újfehértói Gyümölcskutató Intézettől érkező bejelentések.