HÍREK, ESEMÉNYEK

A PHARE-RIPP program tíz éve
(Összefoglaló gondolatok a program záróeseménye kapcsán)

---

Nyitó megjegyzések
A helyzet 1992-ben
Az európai megközelítés
Műszaki együttműködés a kelet- és közép-európai országokkal
Mit értünk el?
A magyar hivatal értékelő előadása
Következtetések

---

A PHARE-RIPP (Regionális Iparjogvédelmi Program) 2001. december 31-éig tartó IV. munkaszakaszának XVI. értekezletére "10 év együttműködés a kelet- és közép-európai országokkal" alcímmel 2001. november 21-én, a bukaresti Hotel Intercontinental dísztermében került sor. A program legutolsó értekezlete egyúttal az 1991-ben indult és 1993 óta rendszeres munkaprogramok formájában zajló 10 éves együttműködést kiértékelő és elemző, ünnepélyes ülés volt.
Az értekezleten a Magyar Szabadalmi Hivatalt dr. Bendzsel Miklós elnök, Tidrenczel Béla osztályvezető, RIPP contact person és dr. Szarka Ernő, az MSZH korábbi elnöke képviselte. Az esemény megemlékező jellege folytán az értekezletre meghívót kapott még a cseh, a bolgár és a román hivatal korábbi elnöke is.
Az ülésnek összességében mintegy 80 résztvevője volt. Az Európai Bizottság feladatkoordinátora, az EPO elnöke és a program irányításában részt vevő mintegy 10 EPO-munkatárson kívül - a RIPP-tagországok hivatalainak elnökei, elnökhelyettesei és kapcsolattartó munkatársai mellett - képviseltette magát az osztrák, német, spanyol, portugál, finn, holland, luxemburgi, brit, jugoszláv és a horvát hivatal. Jelen voltak a Benelux Védjegyhivatal, az OHIM, a WIPO, az EPI és a REACT képviselői is, mely szervezetek a program számos korábbi fázisában szervezőként vagy közreműködőként részt vettek.
Az összefoglaló és megemlékező jellegű ülésen összesen 28 előadás és hozzászólás hangzott el hét témacsoportban.
Az alábbiakban rövid ismertetést adunk az egyes témakörökben elhangzott méltatások, megemlékezések néhány említésre és kiemelésre méltó mozzanatáról.

Nyitó megjegyzések

Román részről az értekezletet az ipari miniszter, Dan Ioan Popescu, majd az európai integrációs miniszter helyettese, Andrei Popescu nyitotta meg. Hangsúlyozták az iparjogvédelmi jogharmonizáció fontosságát és politikai szükségszerűségét az európai integráció felé vezető úton, és kiemelték az ebből a célból megteendő intézkedések fontosságát.
Az OSIM - a román társhivatal - főigazgatója, dr. Varga Gábor a vendéglátó hivatal nevében a RIPP-program jelentőségét, céljait általánosságban értékelve méltatta a program főbb vonásait. A további nyitóbeszédek sorában Hendrik van Maele, aki a RIPP-programszakasz utolsó két évének programkoordinátora volt az Európai Bizottság részéről, rövid "történeti" áttekintést adott az Európai Bizottság e területen kitűzött céljairól és főbb tevékenységeiről. Ingo Kober, az EPO elnöke az 1993-tól lendületet vett konkrét RIPP-programszakaszok főbb célkitűzéseit, eredményeit, számadatait ismertette, kiemelve, hogy a "PHARE-RIPP program a maga 10 évével a világ eddig ismert legnagyobb volumenű, legsikeresebb multinacionális műszaki együttműködési-segítségnyújtási programja volt".

A helyzet 1992-ben

A kiinduló helyzetet elemző korábbi szabadalmi hivatali elnökök közül a bolgár K. Iliev lendületes előadásmódban ecsetelte, kiindulva a szocialista tervgazdaság alapjainak bemutatásából, az akkori társadalmi rendszerbe beágyazódó nemzeti találmányi infrastruktúrát, a szervezetek és a szabadalmi bírósági rendszer feladatait. A programban ténylegesen is aktív szerepet vállaló, kezdetben csehszlovák, majd cseh iparjogvédelmi hivatal korábbi elnöke, L. Jakl pedig röviden vázolta a program kezdeti szakaszában tett jelentős erőfeszítéseket, melyek révén később a program teljesítése zökkenőmentessé vált. Kiemelte a cseh, magyar és lengyel hivatal modernizációs terveinek EPO segédlettel történő megvalósulását és a szabadalmi vizsgálók szakképzettségének javítása terén a program kínálta jelentős hozzájárulásokat.

Az európai megközelítés

Ebben a blokkban Hendrik van Maele megemlékezett az Európai Bizottság e téren létrehozott szakmai-politikai koncepciójáról, visszanyúlva a PHARE-program 1989. évi indítására, majd a műszaki segítségnyújtás történetének egyes fázisait és alapdöntéseit ismertetve vázolta a program jelenlegi hangsúlyeltolódásait: a "több országra kiterjedő" programok helyett egyre inkább a "nemzeti" programok és azok struktúráinak létrehozása, a közösségi vívmányok megvalósításával és a csatlakozással kapcsolatos ún. "Nemzeti Tervek" kialakítása, a Központi Pénzügyi és Szerződési Egységek és a Kiterjesztett Decentralizált Megvalósítási Egységek (EDIS) új szerepe, a független kapcsolattartó egységek, a nemzeti "aid coordinator"- ok és a felelős nemzeti miniszterek szerepe stb. A nemzeti segítségnyújtások terén a tanácsadás már 60-70%-ban a "national twinning coordinator" közbeiktatásával valósul meg. Kiemelte, hogy a segítségnyújtás alapvető feltétele, hogy az országok részéről egyértelmű megvalósítási ütemterv álljon rendelkezésre, és a projekteket megfelelő módon leírják.
Az EPO DG5 vezetője, Manuel Desantes elnökhelyettes az EPO e téren folytatott politikájáról beszélve kiemelte a "közös érdeklődés" motívumának szükségességét. Néhány főbb RIPP-adat kiemelése és a program "büszkeségeinek" (CS, PRECES-TRACES) megemlítése mellett különösen a program "globális vállalkozás" jellegét hangsúlyozta. Új prioritásként említette a tervezett "balkáni segítségnyújtási program" várható létrehozását (Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Albánia).
Az OHIM részéről Alberto Casado elnökhelyettes az utóbbi két évben az OHIM kelet- és közép-európai országok hivatalaival kialakított átfogó és intenzív együttműködési politikájának jellemzőit taglalta, kiemelve az MU-k (Memorandum of Understanding - Együttműködési Megállapodások) megkötésének jelentőségét az egyes országokkal. Az OHIM a "RIPP alvállalkozójaként" összesen kilenc jogérvényesítési szemináriumot tartott a közép- és kelet-európai országokban.
A Brit Szabadalmi Hivatal képviseletében Ron Marchant stratégiai tervezési igazgató megerősítette, hogy a jelenlegi brit kormány nagyon aktív az Európai Unióval az iparjogvédelem területén folytatott együttműködés erősítése terén. Fontosnak ítélte a hivatalok szerepének növelését az önfinanszírozó működésre való áttérés, és a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tudatosságának fokozása terén. Megítélése szerint a RIPP- program jelenlegi befejeződése nem "a vég kezdetét, hanem a kezdet végét" jelenti.

Műszaki együttműködés a kelet- és közép-európai
országokkal

E blokk keretében kiértékelésre kerültek a RIPP legutóbbi programszakaszának eredményei.
A főbb tevékenységek számbavételéről tartott beszámolójában David Sant, a programirányító egység vezetője utalt a "Facts and Figures of the RIPP Programme, Central and Eastern Europe 1993-2001" címmel az EPO által az esemény kapcsán kiadott füzetre.
Értékelésében hangsúlyozta, hogy a program főbb célkitűzései teljesültek, nevezetesen: a bevont szakemberek szakmai ismeretanyaga jelentősen bővült, a hivatalok strukturális kapacitása nagymértékben javult, nőtt az országokban az iparjogvédelmi tudatosság, és a hivatalok megtették az előkészületeket az EPC-hez 2002. július 1-jétől történő csatlakozásra.
A. Strenc, az OSIM főigazgató-helyettese, a szokásos programkiértékelés keretében ismertette a RIPP 4. munkaszakasz 2000. szeptember 18.-2001. december 31. közötti időszakban lezajlott főbb eseményeit és adatait, mely a RIPP-országok részbeszámolói alapján készített összeállítás összegzését jelentette.

Mit értünk el?

Az ülés szakmai szempontból leginkább fajsúlyos előadásblokkja keretében négy hivatal felkért elnök-előadója - köztük dr. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke is - előadást tartott az EPO által előre javasolt és a hivatalok profiljába leginkább beleillő egyes témákban. K. Cada, a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke a csehek által szervezett RIPP iparjogvédelmi szemináriumok tapasztalatairól, R. Naujokas, a Litván Szabadalmi Hivatal elnöke a vám- és rendőrtisztviselők számára szervezett litván hivatali tapasztalatokról, B. Borechievici fősztályvezető pedig a román OSIM számítástechnikai és adatfeldolgozási tapasztalatairól számolt be.

A magyar hivatal értékelő előadása

Dr. Bendzsel Miklós elnök "A RIPP-program megvalósulása, különös tekintettel az MSZH-nak a PRECES és TRACES CD-ROM-ok gyártása területén folytatott tevékenységére" címmel tartott nagy érdeklődéssel fogadott beszámolót.
Ebben hangsúlyozta, hogy a RIPP-továbbképzések keretében csaknem 120 munkatársunk és mintegy 50 egyéb magyar iparjogvédelmi szakember javíthatta szakmai tudását az EPO és fiókrészlegei különböző egységeinél. Hivatalunk mintegy 25 esetben adhatott helyszínt szakmai rendezvényeknek és 1996-ban RIPP koordinációs értekezletnek is.
1993-tól a program készítői jelentős szerepet szántak a CD-hordozón megjelenő publikációk PHARE-segélyből történő támogatásának. A RIPP II. költségvetésből a CD-ROM-okra eleinte 50 ezer ECU-t, majd a PRECES kifejlesztésére további 40 ezer ECU-t, 1996-tól 1999-ig további 300 ezer ECU-t szántak. Eleinte 5 ország, majd további 3 csatlakozásával megindult és sikeresen folyt az ESPACE PRECES gyártása. Az ACCESS PRECES fejlesztése 1998 nyarán fejeződött be. A dokumentumok szkennelése eleinte Berlinben, majd később, technológiaváltással, Hágában folyt. 1997 őszén az EPO-JOUVESCAN licence alapján a gyártás a magyar Arcanum Informatics-hoz került. Az EPO kezdeményezésére, "Marketing plan" keretében összehangolt tevékenység kezdődött a termék minél szélesebb körű terjesztése érdekében.
Hivatalunkat 1999-ben a PRECES, majd a TRACES lemezek gyártásának koordinátorává választották. A RIPP- támogatás fokozatos csökkenése, majd teljes megszűnése után 2000-től az együttműködés eddigi formáját 8 ország konzorcium formában létrejött új kooperációja váltotta fel. A terméknek a magyar cégnél való előállítása sikeresen folyik, az MSZH - koordinátori szerepe mellett - 2000-ben és 2001-ben számos promóciós lépést tett és információs anyagot készített. A termék különböző szakfolyóiratokban is ismertetésre került, kedvezményes árú csomagban került értékesítésre. 2001-ben a 9. évében járó PRECES sorozat 86. kötete jelent meg és 11 ACCESS PRECES kötet került kiadásra. Jeles számadatok: 2002- ben, a termék bevezetésének 10. évfordulóján elérjük a 100. kötet, a százezredik dokumentum és az egymilliomodik oldal publikálását.
Az 5 kelet- és közép-európai ország lajstromozott szó- és ábrás védjegyeit közös CD-n tartalmazó termék, a TRACES CD-ROM, kicsit későbbi indulással, de hasonló utat járt be. Az első adatgyűjtés 1995-ben kezdődött és ekkor készült el az első CD is. A kezelőszoftver a JOUVE GTI-TM. A RIPP-támogatás fokozatos csökkenése, majd megszűnése után a részt vevő országok hivatalai a PRECES termékhez hasonlóan önállósodtak, 2000-ben e termék előállítására is konzorciumot alapítottak. A gyártás és koordináció a PRECES-hez hasonlóan sikeresen folyt és folyik.
Mindkét termék esetében a jelenleg érvényes szerződések hatálya 2002-ben lejár, az év elején megindul a szerződések megújítása és várhatóan új országokkal való kibővülése. Hivatalunk véleménye szerint, melyet az EPO és az együttműködő országok is támogatnak, a régió országai számára jól bevált formájú együttműködés megőrzése és fenntartása az EPC-hez való csatlakozási előkészületek időszakában is kölcsönösen előnyös és kívánatos. A 2002 elején kialakítandó jövőkép az együttműködés további sorsát illetően mérföldkő lesz, e folyamat pozitív koordinálására hivatalunk továbbra is vállalkozik.
Küldöttségünk az értekezlet alatt szétosztotta az érdekelt országoknak az Arcanum Informatics Ltd. által 2001 őszén készített összeállítást "ESPACE PRECES and TRACES Processing Summary 2000-2001" címmel.
Globális értékelés

Ebben az utolsó hozzászólási blokkban az EU, az EPO, az EPI, a WIPO és öt RIPP-ország hivatalának elnöke részéről hangzott el ünnepélyes értékelés. A programot kivétel nélkül pozitívan méltató hozzászólásokban elhangzottakból néhány fontosabb információ, a teljesség igénye nélkül.
Dr. Bobrovszky Jenő, WIPO: a WIPO is meghirdetett 27 ország számára segítségnyújtási programot. A 2002-2003. évi program 13. fejezete foglalkozik a programmal részletesebben, a célkitűzések részben egybeesnek az EPO törekvéseivel. A WIPO támogatja az EPO öt balkáni országra kiterjedő műszaki segítségnyújtási elképzeléseit is.
Walter Holzer, az EPI elnöke: örömének adott hangot, hogy a RIPP-kiképzésben részesült szakemberek között a jogérvényesítés témában mintegy 30% volt a bíró és az ügyvivő. Az EPI a "másik oldalon" van, de a hivatali vizsgálóknak és az ügyfelek képviselőinek ugyanazt a nyelvet kell beszélniük. Sajnálatát fejezte ki, hogy a program véget ért, szerinte az elkövetkező 3-5 évben még szükség lett volna valamilyen segítségnyújtási programra. Utalt arra az elképzelésre, hogy az EPI szerint centralizált Európai Szabadalmi Bíróságot kellene létrehozni az egyes tagországokban megfelelő nemzeti fiókrészlegekkel, melyek egységes európai szabályok szerint működnének.

Következtetések

R. Yung zárszavában néhány emlékezetes pillanatot idézett fel. Egyebek mellett azt a látogatást, amikor 1991-ben az EPO küldöttsége először járt a magyar, cseh és a lengyel hivatalban, feltérképezendő a hivatalok együttműködési szándékát. Mindkét félnek - az EPO-nak és a hivataloknak is - komoly feladat volt "egymás nyelvét megtanulnia". Már akkor is érzékelhető volt a hivatalok részéről, hogy nagyon gyorsan készek az "új befogadására" és akarják is azt, hogy új útra lépjenek.
2002-2003-ban 10 új csatlakozó ország lesz, ami új EPO-politika kialakítását teszi szükségessé. Ez a bővítés politikája lesz. A soron következő időszak támogatását most a balkáni országok fogják élvezni, már készül az EPO új kooperációs terve.
A koordinációs értekezletet végig az esemény súlyához méltó ünnepélyesség jellemezte. A programot az esemény másnapján a küldöttségek egy csoportja számára a Román Parlament épületében szervezett látogatás zárta.

Tidrenczel Béla