Kézműves és ipari termékek földrajzi árujelző-oltalma
2025. december 1-től a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzői esetében nem lehet nemzeti oltalmat szerezni, kizárólag uniós oltalomszerzés lehetséges. A 2025. december 1-től alkalmazandó új rendszerben e termékek esetében csak földrajzi jelzésre szerezhető oltalom (eredetmegjelölésként tehát ezeknek a termékeknek a megjelöléseit nem lehet oltalomban részesíteni). A lajstromozási eljárás kétszakaszos: egy nemzeti és egy uniós szakaszból áll. A nemzeti szakasz lefolytatására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) rendelkezik hatáskörrel (így tehát ez az egyetlen olyan terméktípus, amelynek az esetében a nemzeti szakaszt az SZTNH folytatja le; a mezőgazdasági termékekhez és élelmiszerekhez, szőlészeti és borászati termékekhez, valamint szeszes italokhoz kapcsolódó földrajzi árujelzők esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter felel a nemzeti szakaszért).
A legfontosabb irányadó jogszabályok a következők a kézműves és ipari termékek földrajziárujelző-oltalma tekintetében:
- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2411 (2023. október 18.) rendelete a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az (EU)2017/1001 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról (CIGI rendelet),
- a CIGI rendelet végrehajtását segítő további európai uniós jogszabályok, úgymint
o a Bizottság (EU) 2025/1956 végrehajtási rendelete (2025. szeptember 29.) a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról,
o a Bizottság (EU) 2025/1955 felhatalmazáson alapuló rendelete (2025. szeptember 29.) a kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló (EU) 2023/2411 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, - a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt). kézműves és ipari termékek földrajzi jelzéseinek oltalmára vonatkozó szabályai [különösen a XVII/C. Fejezet],
- a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendelet (Alaki rendelet) vonatkozó szabályai [4. §],
- a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet (Díjrendelet) vonatkozó szabályai [12. §, 14. § (1), 15. § (6)].
Mik azok a kézműves és ipari termékek?
Olyan termékek, amelyek
- vagy teljes egészében kézzel, vagy kézi szerszámok vagy digitális eszközök segítségével, vagy mechanikus eszközökkel készülnek, amennyiben a kézi megmunkálás a késztermék előállításának fontos alkotóeleme ; vagy
- szabványosított módon készülnek, beleértve a sorozatgyártást és a gépek használatát is. [CIGI rendelet 4. cikk 1.].
Mely kézműves és ipari termékekre vonatkozó megnevezések részesülhetnek oltalomban?
A kézműves és ipari termékeknek az alábbi három kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy megnevezéseik uniós szintű oltalmat élvezhessenek:
- a termék egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik,
- a termék meghatározott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg a földrajzi származásának tulajdonítható,
- a termék előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik [CIGI rendelet 6. cikk].
Hogyan zajlik a nemzeti szakasz?
A Magyarországról származó kézműves és ipari termékre vonatkozó földrajzi jelzés lajstromozására irányuló bejelentést az SZTNH-hoz kell benyújtani [CIGI rendelet 13. cikk, a benyújtás szabályai: Vt. 116/P. §].
Ki lehet bejelentő?
- valamely előállítói csoport vagy
- egyetlen előállító, amennyiben
o az érintett személy az egyetlen olyan előállító, aki bejelentést szándékozik benyújtani és benyújtani és
o az érintett földrajzi területet a birtokhatárokra történő hivatkozás nélkül egy terület meghatározott része határozza meg, és annak jellemzői érzékelhetően eltérnek a szomszédos földrajzi területek jellemzőitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos földrajzi területeken előállított termékek jellemzőitől [CIGI rendelet 8. cikk].
Mit kell a bejelentésnek tartalmaznia?
Kézműves és ipari termékek esetében a földrajzi jelzésre vonatkozó bejelentésnek a következő mellékleteket kell tartalmaznia:
- termékleírást
o a vonatkozó részletes tartalmi követelményeket (pl. oltalomban részesítendő megnevezés, a termék típusa, a termék leírása, a földrajzi terület meghatározása, a földrajzi terület és az érintett termék jellemzői közötti kapcsolatot alátámasztó információk, a termék előállítása módjának leírása, a csomagolásra vonatkozó információk) a CIGI rendelet 9. cikk (1) bekezdése tartalmazza - ún. egységes dokumentumot
o az egységes dokumentum lényegében a termékleírás összefoglalója
o a vonatkozó részletes tartalmi követelményeket (a földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő megnevezés, a termék típusa, a termék leírása, a földrajzi terület tömör meghatározása, a termék és a meghatározott földrajzi terület közötti kapcsolat) a CIGI rendelet 10. cikk (1) bekezdése tartalmazza
o a CIGI rendelet II. számú mellékletében szereplő formanyomtatványt használva kell elkészíteni, terjedelme maximum 2500 szó lehet
- a bejelentést kísérő dokumentációt
o a vonatkozó részletes tartalmi követelményeket (a bejelentő neve és kapcsolattartási adatai, az illetékes hatóság és – amennyiben releváns - a termékleírásnak való megfelelést ellenőrző terméktanúsító szervezet vagy természetes személy neve és kapcsolattartási adatai, az esetleges korlátozásokra és átmeneti intézkedésekre vonatkozó információk, a tagállam vagy a bejelentő által relevánsnak ítélt egyéb információ) a CIGI rendelet 11. cikk (1) bekezdése tartalmazza.
Mi történik a bejelentés SZTNH-hoz való beérkezését követően?
Az SZTNH megvizsgálja a CIGI rendeletben foglalt fenti követelmények teljesülését és
- ha a bejelentés hiányos vagy hibás, hiánypótlási felhívást bocsát ki,
- ha pedig nem felel meg az elvárt követelményeknek (a 6. vagy 8. cikk szerinti feltételek nem teljesülnek vagy a bejelentés nem tartalmazza a 9., 10. és 11. cikk szerinti információkat), a bejelentést elutasítja [CIGI rendelet 14. cikk, Vt. 116/P. §].
Az elvárt követelményeknek való megfelelés esetén az SZTNH a hivatalos lapjában (a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben) a bejelentést meghirdeti.
A meghirdetést követő 3 hónapon belül felszólalás nyújtható be a földrajzi jelzés lajstromozásával szemben (az ún. nemzeti felszólalási eljárás keretében az SZTNH-nak meg kell vizsgálnia a felszólalást és annak figyelembevételével kell meghoznia a nemzeti szakaszt lezáró döntését, a felszólaló az eljárásban ügyfélnek minősül) [CIGI rendelet 15. cikk; Vt. 116/R., 116/S. §].
Hogyan fejeződik be a nemzeti szakasz?
Amennyiben az SZTNH a fentieket követően megállapítja, hogy teljesültek a CIGI rendeletben foglalt követelmények, indokolatlan késedelem nélkül kedvező határozatot hoz és benyújtja a bejelentést az uniós szakasz lefolytatásért felelős Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO-hoz) [CIGI rendelet 16. cikk, Vt. 116/T. §].
Amennyiben pedig azt állapítja meg, hogy a CIGI rendeletben foglalt követelmények nem teljesültek, a bejelentést elutasítja [CIGI rendelet 16. cikk, Vt. 116/T. §].
Az SZTNH határozatával szemben jogorvoslatnak van helye [CIGI rendelet 16. cikk, Vt. 116/T. §].
Az oltalom folytonosságának biztosítása érdekében a bejelentés EUIPO-hoz történő benyújtásának napjától az EUIPO lajstromozás tárgyában hozott döntésének meghozataláig (vagy a bejelentés visszavonásának napjáig) a földrajzi jelzés átmeneti nemzeti oltalomban részesül [CIGI rendelet 18. cikk, Vt. 116/U. §].
Hogyan zajlik az uniós szakasz?
A bejelentés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül az EUIPO megvizsgálja a bejelentést (és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat). A vizsgálat eredményeként pedig
- ha a bejelentés hiányos vagy hibás, a tagállam illetékes hatóságától kéri annak kiegészítését vagy kijavítását, ennek elmaradása esetén a bejelentést elutasítja,
- ha pedig úgy ítéli meg, hogy teljesültek a CIGI rendeletben megállapított feltételek, az uniós lajstromban közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírásra vonatkozó elektronikus hivatkozást [CIGI rendelet 23. cikk].
A közzétételt követő 3 hónapon belül felszólalás nyújtható be a földrajzi jelzés lajstromozásával szemben (az ún. uniós szintű felszólalási eljárás keretében az EUIPO-nak meg kell vizsgálnia a felszólalást és annak figyelembevételével kell meghoznia az uniós szakaszt lezáró döntését, az eljárásban a felszólaló félnek minősül) [CIGI rendelet 25-26. cikk].
A közzétételt követő ugyancsak 3 hónapon belül ún. észrevételről szóló értesítéssel kapcsolatos eljárás is kezdeményezhető, az észrevételről szóló értesítés nem alapulhat felszólalási okokon, és az észrevételről szóló értesítés benyújtója nem tekinthető az eljárásban részt vevő félnek [CIGI rendelet 27. cikk].
Az uniós szakasz lezárásaként az EUIPO, kivételes esetben az Európai Bizottság hoz döntést a bejelentésről, amely lehet
- a bejelentés elutasítása a CIGI rendeletben foglalt követelmények nem teljesülése vagy a benyújtott felszólalás megalapozottsága esetén vagy
- a földrajzi jelzés lajstromozása a CIGI rendeletben foglalt követelmények teljesülése vagy a felszólalás megalapozatlansága esetén [CIGI rendelet 29., 30. cikk].
Mi történik az uniós oltalomszerzést követően?
Az oltalomszerzést követően sor kerülhet a termékleírás módosítására. A módosítást az a bejelentő , akinek a nevében a földrajzi jelzést lajstromozták vagy bármely olyan előállító kezdeményezheti , aki vagy amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelő terméket állít elő. A termékleírás módosítása lehet uniós vagy standard módosítás. Az uniós módosítás esetében az eljárás a lajstromozási eljáráshoz hasonlóan kétszakaszos, egy nemzeti és egy uniós szakaszból áll. A standard módosítás esetében az eljárásnak csak nemzeti szakasza van, amelynek lefolytatása az SZTNH hatáskörébe tartozik. A termékleírás módosításának részletes szabályait a CIGI rendelet 31. cikke és a Vt. 116/V. §-a tartalmazza.
Az uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés törlése is kezdeményezhető. Az a bejelentő, akinek a nevében a földrajzi jelzést lajstromozták, az SZTNH, bármely jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy vagy akár – bizonyos feltételek fennállása esetén - az EUIPO vagy az Európai Bizottság hivatalból is kezdeményezheti a törlési eljárást. A CIGI rendelet különbséget tesz kötelező (pl. köznevesült kifejezés került lajstromozásra) és lehetséges (pl. a termék termékleírásnak való megfelelése már nem biztosítható) törlési okok között. A törlési eljárás a lajstromozási eljáráshoz hasonlóan ugyancsak kétszakaszos : egy nemzeti és egy európai uniós szakaszból áll. A termékleírás módosításának részletes szabályait a CIGI rendelet 32. cikke és a Vt. 116/W. §-a tartalmazza.
Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzéssel ellátott és az Európai Unióból származó termékek termékleírásnak való megfelelése biztosított legyen, a termék forgalomba hozatalát megelőzően az előállítóknak ún. saját nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ellenőrzésekért felelős hatósághoz. A saját nyilatkozatot a CIGI rendelet I. számú mellékletében szereplő formanyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. Lényeges, hogy az I. számú melléklet a termékleírásnak való megfelelés igazolására szolgáló és az ellenőrzésekért felelős hatóság részére benyújtandó formanyomtatvány, a lajstromozási eljárás során előterjesztendő termékleírást nem ezt a nyomtatványt használva kell elkészíteni. A termék forgalomba hozatalát követően az előállítóknak háromévente újra saját nyilatkozatot kell benyújtaniuk annak igazolása céljából, hogy a termék továbbra is megfelel a termékleírásnak. A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésével kapcsolatos főbb szabályokat a CIGI rendelet 51. cikke és a Vt. 116/Y. §-a tartalmazza.
Mi történik a korábban már nemzeti oltalmat szerzett kézműves és ipari termékeket érintő földrajzi árujelzőkkel?
A legfontosabb tudnivaló e tekintetben az, hogy a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek nemzeti oltalma 2026. december 2-ig megszűnik. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az érdekelt tagállamoknak, így Magyarországnak is eddig az időpontig tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot és az EUIPO-t, hogy melyik, jogi oltalom alatt álló megnevezéseiket kívánják a CIGI rendelet alapján lajstromoztatni és oltalomban részesíteni.
Mely, már létező megnevezések részesülhetnek uniós oltalomban?
Azok, a már nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzők részesíthetők uniós oltalomban, amelyek kielégítik az alábbi követelményeket:
- a CIGI rendelet 3. cikke szerint a rendelet hatálya alá tartoznak (lényegében kézműves és/vagy ipari termékre vonatkozó megnevezésnek minősülnek),
- a CIGI rendelet 6. cikke szerint megfelelnek a földrajzi jelzésre vonatkozó kritériumoknak ,
- megfelelnek a CIGI rendelet 9. cikke szerinti termékleírásnak,
- kapcsolódik hozzájuk a CIGI rendelet 10. cikke szerinti egységes dokumentum.
Mi a teendőjük a lajstromba bejegyzett jogosultaknak, amennyiben uniós oltalmat szeretnének igényelni?
A bejegyzett jogosultaknak
- erre vonatkozó kérelmet kell előterjeszteniük eredetmegjelölésenként/földrajzi jelzésenként külön-külön és
- a kérelemhez csatolniuk szükséges a termékleírást és az egységes dokumentumot.
Fontos, hogy az SZTNH előtt csak az járhat el az oltalmak vonatkozásában, aki a lajstromba jogosultként be van jegyezve. A kérelmet és annak mellékleteit legkésőbb 2026. november 2-ig kell megküldeni az SZTNH-nak.
Mi történik a kérelem SZTNH-hoz való benyújtását követően?
Az SZTNH megvizsgálja a kérelmet és az ahhoz csatolt mellékleteket, alapvetően a csatolt dokumentumok és az azokban megadott információk érthetőségét, pontosságát, valamint teljességét ellenőrzi. Amennyiben hiányosságot tapasztal, hiánypótlási felhívást bocsát ki
Ha a kérelem és annak mellékletei megfelelnek a CIGI rendelet által meghatározott feltételeknek, az SZTNH tájékoztatja az oltalomban részesíteni kívánt földrajzi árujelzőről az EUIPO-t és az Európai Bizottságot, valamint az EUIPO részére megküldi az uniós oltalom megszerzéséhez szükséges valamennyi további dokumentumot.
A fentieket követően az EUIPO (kivételes esetben az Európai Bizottság) dönt a lajstromozás tekintetében.
Kedvező döntés, vagyis uniós oltalomban részesítés esetén az uniós oltalom első napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az érintett tagállam tájékoztatta az adott, már nemzeti oltalom alatt álló megnevezésről az Európai Bizottságot és az EUIPO-t. A lajstromozási eljárás befejezéséig és a határozat jogerőre emelkedéséig a nemzeti oltalom időben meghosszabbítható [CIGI rendelet 70. cikk].
Mi történik a korábban már nemzetközi oltalmat szerzett kézműves és ipari termékeket érintő földrajzi árujelzőkkel?
A CIGI rendelet módosítja az Európai Parlament és a Tanács (EU) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló 2019/1753 (2019. október 23.) rendeletét. A módosított 11. cikk szerint pedig a CIGI rendelet hatálya alá tartozó, de az az által még nem oltalmazott valamely termék olyan eredetmegjelölését illetően, amely a Lisszaboni Megállapodásban részes valamely tagállamból származik, az érintett tagállamnak, így Magyarországnak is
- az eredetmegjelölés CIGI rendelet szerinti lajstromozását vagy
- az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését kell kezdeményeznie a nemzetközi lajstromból.
Magyarországnak 2026. december 2-ig kell értesítenie az EUIPO-t a választásáról, valamint benyújtania a vonatkozó kérelmet. Erre az irányadó szabályozás alapján azért van szükség, mert, ha megszűnik a nemzetközi (a Lisszaboni Megállapodásban részes, EU-n kívül országokban fennálló) oltalom alapját képező nemzeti oltalom, anélkül a nemzetközi oltalom sem tartható fenn ezután az időpont után. A nemzetközi oltalom alapjául ezután az uniós oltalom szolgálhat, annak hiányában a nemzetközi oltalom fenntartása nem lehetséges.
A bejegyzett jogosultaknak az oltalmat a nemzeti oltalom fenntartásánál leírtak szerint kell igényelniük, vagyis a nemzetközi oltalom fenntartására irányuló kérelmet kell benyújtaniuk az SZTNH-hoz, eredtmegjelölésenként külön-külön, mellékelve a termékleírást és az egységes dokumentumot.
Amennyiben a jogosult nem kíván élni az európai uniós oltalom igénylésének lehetőségével vagy erről nem nyilatkozik, akkor az érintett tagállamnak, így Magyarországnak is, kezdeményeznie kell az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból [2019/1753 EU rendelet módosított 11. cikke].
Ha pedig az eredetmegjelölés uniós lajstromozására sor kerül, a földrajzi jelzés CIGI rendelet szerinti lajstromozásának időpontjától számított tizenkét hónapon belül kérni kell az eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását [2019/1753 EU rendelet módosított 11. cikke].
