ELŐTERJESZTÉS
IGAZSÁGÜGY-MINISZTER
MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELNÖKE
Előterjesztés a Kormány részére a védjegyjogi szabályozás reformjának koncepciójáról és az iparjogvédelemmel kapcsolatos egyéb kérdésekről
1. Az
előterjesztés előzményei és
céljai
1.1.
Védjegyjog
1.2. A földrajzi
jelzések és az eredetmegjelölések,
valamint az újítások
szabályozása
2. Védjegyek a
piacgazdaságban
2.1. A védjegy mint
árujelző
2.2. A védjegy
funkciói
2.3. A védjegy jogi
védelme
2.4. A védjegy az
európai gazdasági
integrációban
2.5. Védjegyek a hazai
gazdaságban
2.6. A védjegyjog
társadalmi, szakmai és tudományos
háttere
3. A magyar
védjegytevékenység és
védjegyjog fejlődése
3.1. Hagyomány
és jogharmonizáció
3.2. A kezdetek
3.3. Első
védjegytörvényünk
3.4. A nemzetközi
szerződések jogfejlesztő szerepe
3.5. A két
világháború között
3.6. Védjegyjogi
nézetek a II. világháború
előtt
3.7. Védjegyek a
tervgazdaságban
3.8. Hatályos jogunk
születése
4. Védjegyjogunk
nemzetközi környezete
4.1. A védjegyjogot
érintő nemzetközi szerződések
rendszere
4.2. A Párizsi
Uniós Egyezmény
4.3. A Madridi
Megállapodás és a Madridi
Jegyzőkönyv
4.4. A Nizzai
Megállapodás
4.5. A Védjegyjogi
Szerződés
4.6. A
TRIPS-egyezmény
4.7. Az Európai
Megállapodás és a közösségi
jog
4.8. Az amerikai-magyar
megállapodás
4.9. Nemzeti
jogszabályok
5. A védjegyoltalom
tárgya, az oltalom feltételei, a
védjegyoltalomból kizárt
megjelölések (lajstromozási akadályok
és törlési okok)
5.1. Az
oltalomképesség
5.2. A
megkülönböztethetőség és a
védjegyfajták
5.3. Az abszolút
és a relatív kizáró okok
5.4. Kötelező
kizáró okok
5.5. Fakultatív
kizáró okok, opciók
5.6. A
hozzájáruló nyilatkozat - consent
6. A védjegyoltalom
megszerzése és időtartama
6.1. A védjegyoltalom
megszerzése
6.2. Ki lehet
védjegytulajdonos?
6.3. Közös
védjegyoltalom
6.4. A védjegyoltalom
időtartama
7. A védjegyoltalom
tartalma, a védjegybitorlás fogalma
7.1.
Bevezetés
7.2. Hatályos
jogunk
7.3. Nemzetközi
és jogharmonizációs
kötelezettségeink
7.4. A védjegyoltalom
lényege
7.5. A használat
kereskedelmi jellege
7.6. Az oltalomból
folyó jogok
7.7. Az ismert
védjegyek fokozott védelme
7.8.
Védjegyhasználat
7.9. A
kizárólagos jog korlátai
7.10. A védjegyjog
kimerülése
7.11. A belenyugvás
szabályozása
7.12. Egyéb
kérdések
8. A védjegy és
oltalma a vagyoni forgalomban
8.1. A védjegyjog
dinamikája és a szellemi tulajdon
elmélete
8.2. Nemzetközi
megfontolások
8.3. A
közösségi jog megoldásai
8.4. Nemzeti
jogszabályok
8.5. Hatályos
jogunk
8.6.
Kodifikációs javaslatok
9. A
védjegybitorlás jogkövetkezményei; a
hatékony jogérvényesítés
feltételei
9.1. Gazdasági
megfontolások
9.2. Nemzetközi
szerződések a szellemi tulajdonjogok
hatékony
érvényesítéséről
9.3. A hazai jog és
intézményrendszer fejlesztésének
szükségessége és
területei
9.4. A
védjegybitorlás polgári anyagi jogi
jogkövetkezményei
9.5. Ideiglenes
intézkedés iparjogvédelmi és
szerzői jogi ügyekben
9.6.
Intézkedések a vámigazgatási
eljárásban
9.7. Büntetőjogi
szankciók
9.8.
Kodifikációs megfontolások
10. Kollektív
védjegy, tanúsító
védjegy
10.1. Hatályos jogunk
és a továbbfejlesztés
irányai
10.2. Kollektív
és tanúsító védjegyek a
nemzetközi szerződésekben, a
közösségi jogban és a nemzeti
jogszabályokban
10.3.
Kodifikációs javaslatok
11. A védjegyoltalom
megszűnése
11.1. Megszűnési
okok, a megszűnés hatálya
11.2. A
megszűnés de lege ferenda
12. A Magyar Szabadalmi
Hivatal eljárása
védjegyügyekben
12.1. A
védjegyeljárások általános
szabályai
12.2.
Védjegynyilvántartások,
hatósági tájékoztatás
12.3. A lajstromozási
eljárás megindítása
12.4. A
védjegybejelentés vizsgálata, a
lajstromozás
12.5.
Államigazgatási útra tartozó
egyéb védjegyeljárások
13.
Bírósági eljárás
védjegyügyekben
13.1. Hatályos
jogunk
13.2. Nemzetközi
körkép
13.3.
Kodifikációs javaslatok
14. A földrajzi
árujelzők és az
eredetmegjelölések oltalma
14.1. A helyzet
értékelése és az alapvető
fogalmak
14.2. A
szabályozás harmonizációs
szempontjai
15. Az
újítások jogi
szabályozásának
felülvizsgálata
15.1. Hazai és
nemzetközi áttekintés
15.2. A
továbbfejlesztés irányai