9. (119.) évfolyam 3. szám

2014. június

Kivonatok

 

Mészáros Eleonóra, dr. Molnár István: Patent thickets - kalandtúrák a szabadalmi bozótok útvesztőjében

A szabadalmi bozótok jelensége napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap. Az elmúlt évtizedek növekvő szabadalmaztatási aktivitása, valamint a technológiai komplexitás jelentős változásokat eredményezett a gazdálkodási környezetben; a szabadalmi bozótokat tekinthetjük ennek egyfajta megtestesítőjeként, mondhatni tüneteként. Habár minden szabadalmi rendszerben jelen vannak, és széles körű hatásmechanizmusuk egyre jobban megmutatkozik, a jelenség nemzetközi szakirodalma nem túl széles, és egységesen elfogadott definíció sem létezik még. A cikk áttekintő összefoglalást kíván nyújtani a szabadalmi bozótok definíciós megközelítéséről, feltár továbbá számos kapcsolódó hatást, következményt, amelyek közgazdasági és jogi kontextussal is bírnak, valamint ismertet néhány, a hatásmechanizmusokat korlátozni képes normatív beavatkozást.

 

Dr. Gödölle István: A korábbi védjegy mint lajstromozást gátló és törlési ok - 1. rész

 

Schwertner Nikolett Beatrix: A zeneművek szerzői jogi szabályozása egy zeneszerző szemszögéből

A tanulmány a hazai, hatályos zenei szerzői jogi szabályozást vizsgálja, fókuszpontjában a zeneszerzőket és szerzeményeiket érintő szabályokkal. A zeneművek "életútjának" feldolgozása az oltalom keletkezésével, ehhez kapcsolódóan a műnyilvántartásra vonatkozó szabályokkal veszi kezdetét, majd a közös jogkezelés rendszerén át a védelmi idő leteltéig terjed. Mivel az engedélyezés folyamata jelentős szerepet játszik a zeneművek felhasználásában, ezért elemezzük a felhasználási szerződések szabályait, valamint a zeneműveken fennálló szerzői jogok sérelmét.

 

Dr. Vida Sándor: Védjegybejelentés oltalma - emberi jogi eszközökkel?

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2007. január 11-én hozott döntést az Anheuser Busch, Inc. kontra Portugália-ügyben, amelynek tárgya a BUDWEISER védjegy volt. A Nagytanács azt állapította meg, hogy Portugália Legfelsőbb Bírósága nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezménye első kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkét. A szerző ismerteti az ítéletet, a megjelent kommentárokat, valamint saját meglátásait az üggyel kapcsolatban.