9. (119.) évfolyam 2. szám

2014. április

Kivonatok

 

Mezei Péter: A jogkimerülés intézményének alakulása és fejlődése az Egyesült Államokban

 

Dr. Palágyi Tivadar: Önújdonságrontó megosztott bejelentések

1925-ben a Hágai Felülvizsgálati Konferencián a Párizsi Uniós Egyezmény szövegébe iktatták a bejelentőnek azt a jogát, hogy ha bejelentése nem egységes, azt megoszthatja, azaz több részbejelentésre választhatja szét, megtartva valamennyi bejelentés benyújtási napját és az elsőbbség kedvezményét. 1958-ban a Lisszaboni Felülvizsgálati Konferencia feljogosította a bejelentőt, hogy bejelentését saját kezdeményezéséből megossza az elsőbbség megtartása mellett. A szerző azt a problémát tárgyalja, amikor a megosztott bejelentés újdonságát veszélyezteti az alapbejelentés, és megfordítva - példákkal illusztrálva.

 

Dr. Vida Sándor: Egy jó hírű, híres védjegy - The Beatles

A jó hírű védjegy az EU védjegyjogi irányelve alapján kiterjedt oltalmat élvez, amelynek lényege, hogy oltalma nemcsak arra az osztályra vonatkozik, amelyben be lett jegyezve, hanem - jogszabály által pontosított egyéb feltételek fennállása esetén - a Nizzai Megállapodás szerinti egyéb osztályokra is. Az ismertetett jogesetben egy holland cég közösségi védjegyként a 12. osztályba tartozó járművekre, különösen tolószékekre jelentette be védjegyként a BEATLE szót, ami ellen a Beatles együttes tagjai által alapított brit Apple Corps. Ltd., amely a közösségi, nemzetközi és több országban nemzeti BEATLES védjegy jogosultja, felszólalt. Az ügy a BPHH-tól az EU Törvényszékéhez, majd az EU Bíróságához került.

 

Dr. Zsigó Pál: A védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítésének bírósági gyakorlata

A cikk a jogsértéssel elért gazdagodás számításának hazai bírósági gyakorlatát mutatja be védjegybitorlási jogeseteken keresztül, kitérve az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban alkalmazott joggyakorlatra is. Részletezi a gazdagodás összegszerűségének meghatározása során figyelembe veendő szempontokat, illetve azokat a problémákat, amelyek tipikusan felmerülnek egy-egy ügy kapcsán.

 

Dr. Legeza Dénes: Egy paragrafus margójára - adalékok a munkaviszonyban létrehozott művek szabályozásához

Egyáltalán nem volt mindig olyan természetes, hogy a munkaviszonyban létrehozott művek esetében melyik jog és milyen terjedelemben illeti a munkavállalót vagy a munkáltatót. Van-e személyhez fűződő joga a szerzőnek, jogosult-e a vállalat harmadik személynek felhasználási engedélyt adni, miként egyeztethető össze a tervgazdálkodás időszakában a munkabér és az azon felül járó szerzői jogdíj? A tanulmány amellett, hogy ismerteti a munkaviszonyban létrehozott művekre vonatkozó szabályozás fejlődését, bemutatja a hatályos rendelkezésekhez vezető szakmai viták eredményeit, valamint a hatvanas évek kodifikációs törekvéseit. A történeti távlat mellett a szerző kitér a hallgatói jogviszonyban létrehozott művek szabályozatlanságával kapcsolatos problémakörre is.