Published on Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (https://www.sztnh.gov.hu)

Címlap > Szemle - 2012. 06. (Kivonat)

Szemle - 2012. 06. (Kivonat)

7. (117.) évfolyam 6. szám

2012. december

Kivonatok

 

Dr. Keserű Barna Arnold: Adalékok a védjegyátruházás jogi megítéléséhez - II. rész

A tanulmány e részében három jelentős védjegyjogi rendszer kerül bemutatásra: a nemzetközi védjegyekre épülő madridi rendszer, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Kína védjegyjoga. Hatalmas védjegyállományuk és gazdasági jelentőségük miatt mindenképpen indokolt a védjegyátruházás jogi lehetőségeinek vizsgálata ezekben a védjegyjogi rezsimekben. Végezetül a védjegy-átruházási szerződések megszövegezésének és kritikus pontjainak részletes ismertetése következik.

 

Grad-Gyenge Anikó: Magyar árvák valahol Európában

 

Gyertyánfy Péter: A szerzői jog bírói gyakorlata 2006-tól: a szerzői jogi törvény hatálya

A cikk a szerzői jog bírói gyakorlatát feldolgozó sorozat második darabja. Bemutatja az Szjt. 2,. 3. és 107-111/C paragrafusa tárgyában hozott jogerős ítéleteket. Ezek alapján javasolja, hogy készüljön szerzői jogi jogszabály a jogszavatosságról, és hogy a bírói gyakorlat a felhasználási és a vállalkozási szerződés elhatárolásában legyen következetesebb, egységesebb.

 

Dr. Vida Sándor: Indoklási kötelezettség a korábbi gyakorlattól való eltérésnél? Az Európai Bizottság határozata

Az egyenlő elbánás elvének alkalmazására a védjegyjogban többször történt már hivatkozás. Így például a SAT.2-ítéletben, amelyben az EU Bírósága elkerülte a kérdésben történő állásfoglalást. Ám a Német Szabadalmi Bíróság előzetes döntést kért az EU Bíróságától két ügy kapcsán (C-39/08 és C-43/08 egyesített ügyek). Válaszában az EU Bírósága kimondta: a védjegyhatóságot nem kötik korábbi, hasonló ügyekben hozott döntései, de az addigi gyakorlat megváltoztatása esetén javasolt a döntés alapos indoklása. Az ügyben a Német Legfelsőbb Bíróság 2010 augusztusában hozott iránymutató végzést. A szerző neves szakértők kommentárjait idézi. Véleménye szerint mind az EU Bírósága, mind a Német Legfelsőbb Bíróság végzése koncepcionálisan megfelel a francia és a német felfogásnak, eltérve a precedensjogot elismerő angol-amerikai joggyakorlattól.