7. (117.) évfolyam 2. szám

2012. április

Kivonatok

 

Ficsor Mihály: Nemzeti jelképeink a védjegyjogban - I. rész

 

Mezei Péter: A fájlcsere retorikája - gondolatok egy álvita margójára

A fájlcserélés jelensége 1999 óta közvetlen nyomást gyakorol a szerzői jog fejlődésére. Az elmúlt évtized tapasztalatai igazolják, hogy a fájlcseredilemma feloldására nehezen lehet megoldást kínálni. E dilemma felszínen tartása többek között annak is köszönhető, hogy a szerzői jogosultak és a fogyasztók egyaránt sok esetben olyan retorikával élnek, amely lehetetlenné teszi a problémák kompromisszumos feloldását. A szerzői jogosultak által - különösen az Egyesült Államokban, de az európai kontinensen is - parttalanul használt kalóz és kalózkodás kifejezés arra alkalmas, hogy a fogyasztókat megbélyegezze, ugyanakkor nem segíti elő azt, hogy ezek az emberek megértsék és elfogadják a szerzői jog célját. A fogyasztói oldal is előszeretettel használja magára e kifejezéseket (lásd különösen a kalózpártok mozgalmát), jelezve ezzel a fennálló rendszer elleni lázadását. Ehhez hasonlóan a lopás és a tulajdon szavakat is alaptalanul használják fájlcserekontextusban a jogosultak. E kifejezések alkalmazását egyik oldalról sem a naivitás szülte. A jogosulti és a fogyasztói retorikába való tudatos beépítésük azonban megnehezíti, sőt talán lehetetlenné is teszi a fájlcserélés által generált jogi bizonytalanság felszámolását.

 

Keserű Barna Arnold: A védjegyek összetéveszthetőségének joggyakorlata az USA, az Európai Unió és Magyarország védjegyjogában

A tanulmány célja, hogy feltárja azokat a szempontokat, amelyek megalapozhatják a különböző megjelölések összetéveszthetőségének megállapítását. Ennek során az Amerikai Egyesült Államok szövetségi bíróságai által kimunkált joggyakorlat, az Európai Unió Bíróságának és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak a döntései, valamint Magyarország vonatkozásában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a hazai bíróságok gyakorlata a kritikai vizsgálat tárgya.

 

Dr. Vida Sándor: Pszeudovédjegy és doménnév rosszhiszemű regisztráltatása - az EU Bíróságának ítélete

Mind a közösségi védjegyjog, mind a doménnevekre vonatkozó közösségi rendelet tartalmazza a rosszhiszeműség tilalmát, amelynek azonban a bizonyítása nem egyszerű, ezért az ilyen tárgyú jogesetek száma csekély. Az írás tárgya egy olyan per vizsgálata, amelynek egyik résztvevője korábbi védjegy tulajdonosaként generikus doménnevet igényelt védjegye alapján, amely ugyanazt a szót tartalmazta különleges karakterekkel kiegészítve. A döntést követő fellebbezés után az illetékes bíróság az EU Bíróságához fordult a doménrendelet 21. cikkének értelmezése kapcsán.

 

Dr. Tószegi Zsuzsanna: Az elektronikus kormányzati fejlesztések tapasztalatai a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A cikk bemutatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának 2011-től hozzáférhető új, illetve megújult elektronikus kormányzati szolgáltatásaival kapcsolatos tudnivalókat, tapasztalatokat.