5. (115.) évfolyam 3. szám

2010. június

Kivonatok

Kacsuk Zsófia:
Az igénypontok szerepe a szabadalmi jogban III. rész. A magyar, az európai, a nemzetközi és a párizsi uniós elsőbbségi rendszer összevetése

A tanulmány célja az Európai Szabadalmi Egyezményben (ESZE) lefektetett európai és a magyar szabadalmi jogrendszer által elismert belső elsőbbség és uniós elsőbbség feltárása és összevetése. Ennek kapcsán a szerző először megvizsgálja a magyar elsőbbségi rendszer által elismert elsőbbségfajtákat, különös tekintettel a magyar belső elsőbbség szabályozására. Utána közelebbről megvizsgálja az európai elsőbbségi rendszer összhangját a Párizsi Uniós Egyezményben lefektetett elsőbbségi rendszerrel, amely a Szabadalmi Együttműködési Szerződésen keresztül nyer alkalmazást az európai szabadalmi rendszerben.

Lovas Lilla Júlia:
A szoftver jogi oltalma: a számítógépi programalkotások szabadalmaztathatósága összehasonlító jogi megközelítésben – II. rész

A tanulmány második részében a szerző az Európai Szabadalmi Hivatal, valamint az amerikai és a japán szabadalmi hivatal joggyakorlatát vizsgálja, és részletesen elemzi az Európai Bizottság 2002-ben előterjesztett irányelvtervezetét, valamint az Európai Parlament által történt elutasítás lehetséges okait. Végül arra a következtetésre jut, hogy a szoftverek szabadalmi jogi védelme már jelenleg is gyakorlat, annak jogszabályi megteremtése már csak politikai és lobbiérdekek jövőbeni egyensúlyozásától függ.

Dr. Jókúti András:
Greased Lightnin'. Áttételes kapcsolatok a formatervezési minták oltalma és a minta szerinti termék megnevezése között

Dr. Vida Sándor:
Az Európai Bíróság gyakorlatának hatása a magyar védjegyjogra

A szerző esettanulmánya 2007-ben megjelent írásának folytatása, amelyben szintén az Európai Bíróság precedensjogának a magyar védjegyjogra gyakorolt hatását vizsgálta. A most publikált cikk a megkülönböztetőképesség, az összetéveszthetőség, a jó hírnév, a védjegycsalád, a védjegy használatának igazolása, a védjegyoltalom kimerülése és a jogsértés bizonyítása parallelimportnál témakörében mutat be, elemez és kommentál egy-egy jogesetet. A szerző megállapítja, hogy mind a Magyar Szabadalmi Hivatal, mind pedig a bíróságok követik az Európai Bíróság jogértelmező döntéseit, az eseti döntésekben kifejeződő elvi szempontokat.

Dr. Palágyi Tivadar:
Az aligénypontok értéke gyógyszer tárgyú szabadalmak esetében

Az Ausztrál Szövetségi Bíróság háromtagú Teljes Tanácsa nemrég járt el a H. Lundbeck A/S v. Alphapharm Pty Ltd-ügyben, amely fontos tanulságokat tartalmaz a gyógyszer tárgyú szabadalmak számára. Az elsőfokú és a Teljes Tanács döntésének ismertetésén túl a szerző elemzi az igénypontok megfogalmazása során esetlegesen felmerülő problémákat.