TANULMÁNYOK

DR. MILLISITS ENDRE

A Nizzai Osztályozás aktuális kérdései

A Nizzai Osztályozás 8. kiadása
A 7. kiadás szerinti 42. osztályból törlésre kerülő tételek
A 8. kiadásban új osztályba helyezett tételek
A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz - nemzetközi áttekintésben
A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz a Magyar Szabadalmi Hivatal gyakorlatában
A Nizzai Osztályozás alkalmazása a védjegykutatás során
A Nizzai Megállapodás jövője

Legutóbb az Iparjogvédelmi Szemlében 1999-ben megjelent írás¹ tekintette át a Nizzai Osztályozás rövid történetét, felülvizsgálatának kérdéseit, jogi hatályát és értelmezését, a vonatkozó árujegyzék-értelmezési kérdéseket és végül a Nizzai Megállapodás jövőjét vázolta fel. Az alábbi tanulmány célja az elmúlt öt év fejlődésének áttekintése.

Magyarországon 1970-ben hirdették ki a Nizzai Megállapodást, amelynek hazánk a genfi szöveg alapján részese. Az Országos Találmányi Hivatal 1991-ben adta ki a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás betűrendes jegyzékének magyar nyelvű fordítását. A Magyar Szabadalmi Hivatal az 1997. január 1-jétől hatályos, 42 osztályt tartalmazó 7. kiadás alapján két kötetben jelentette meg 1998-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezetének hozzájárulásával a magyar fordítást is tartalmazó háromnyelvű kiadványt.

A Nizzai Osztályozás immár 45 osztályt tartalmazó 8. kiadása 2002. január 1-jétől hatályos. A Magyar Szabadalmi Hivatal a megfelelő háromnyelvű kiadványt 2002-ben jelentette meg, és hozzáférhetővé tette - az előző kiadással párhuzamosan - saját internetes honlapjáról is. A kiadvány első része az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzéke, míg a második rész az áruk és szolgáltatások osztályok szerinti jegyzéke, egyaránt magyar-angol-francia nyelven.

A Nizzai Megállapodás tagországainak védjegylajstromain kívül a Nizzai Osztályozást kötelezően alkalmazzák a WIPO Nemzetközi Irodájában, a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv alapján, továbbá a Szellemi Tulajdon Oltalmának Afrikai Szervezete (OAPI) és a Benelux Védjegyhivatal, végül az OHIM által végzett lajstromozásnál.

A tagországok száma az elmúlt öt évben az 1998. évi 52-ről 72-re növekedett (2003. október 15-i adat).

A Nizzai Osztályozás 8. kiadása

A Nizzai Megállapodás eredetileg 34 áruosztályt tartalmazott, és 1961. április 8-án lépett hatályba. A szolgáltatási védjegyek osztályázására szolgáló további 8 osztályt 1962- ben fogadták el, gyakorlatilag az Amerikai Egyesült Államok nemzeti osztályázásának alapulvételével.

Az eredeti, USA-beli 100. osztály a „Vegyes [szolgáltatások]” címet viselte, az ennek megfelelő nizzai 42. osztály fejezetcíme még a 7. kiadásban is tartalmazta az „egyéb, más osztályba nem sorolható szolgáltatások” megfogalmazást.

A Nizzai Osztályozás felülvizsgálatára nemzetközi szakértői bizottság hivatott, amelyben a megállapodás valamennyi országa képviselteti magát, Magyarországot a Magyar Szabadalmi Hivatal képviseli.

A szakértői bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza („a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többsége szükséges”). Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz négyötödös többség kell. Módosításon a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból a másik osztályba való áthelyezését vagy új osztály létesítését kell érteni.

Az üléseket a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szervezi. Ezek során a tagállamok minden egyes javaslatát megvitatják. Az osztályozás módosításának szerkesztési munkálatait is a WIPO végzi. A bizottság üléseit nemzetközi munkacsoport ülésein készítik elő. A munkacsoport 1996-ban elhatározta az osztálystruktúra reformját.

A szakértői bizottság 1999. januári ülésén hozott döntése szerint az osztályok számát 42-ről 45-re növelik a következő, 8. kiadástól.

A döntés oka kettős:

- egyrészt meg akarták szüntetni a túl tág és logikailag nyitott megfogalmazást a 42. osztály fejezetcímének végén,

- másrészt a túlzsúfolt, esetenként hasonlónak nem tekinthető szolgáltatásokat tartalmazó 42. osztályt négy osztályra bontották szét.

A 7. kiadásban a szolgáltatásokra vonatkozó általános megjegyzések c) pontja szerint mindazon szolgáltatások, amelyek nem osztályozhatók az a) pont szerint, a 42. osztályba sorolandók. A szakértői bizottság ezt a megjegyzést 1999. januári ülésén törölte a 8. kiadásra nézve, mivel 45 osztály alkalmazásánál megszűnik a 42. szolgáltatási osztályban az „egyéb” szolgáltatások besorolásának lehetősége, az osztályozás „zárttá” válik.

Az említett ülésen az USA javaslatára a szakértői bizottság új c) pontot fogadott el a 8. kiadásra nézve, amely szerint: a tanácsadásból, információadásból vagy konzultációból álló szolgáltatásokat általában ugyanazon szolgáltatási osztályba kell sorolni, mint amire a tanácsadás, információ vagy konzultáció stb. tárgya vonatkozik. Pl. szállítási konzultáció (39. osztály), üzletviteli konzultáció (35. osztály), pénzügyi konzultáció (36. osztály), szépségápolási konzultáció (44. osztály). Annak, hogy a tanácsadás, információadás, konzultáció elektronikus eszköz útján (pl. telefon, számítógép) történik, az osztályozásra nincs hatása.

A Nizzai Osztályozás 8. kiadásával kapcsolatos legfontosabb változások az alábbiak.

A Nizzai Osztályozás osztályainak száma 42-ről 45-re növekszik olyan módon, hogy a korábbi 42. osztály fejezetcímei alá tartozó egyes szolgáltatások más osztályokba kerülnek át.

Ennek megfelelően a 7. kiadás szerinti 42. osztály fejezetcíme:

Vendéglátás (élelmezés); időleges szállásadás; orvosi, higiéniai és szépségápolási ellátás; állatgyógyászati és mezőgazdasági szolgáltatások; jogi szolgáltatások; tudományos és ipari kutatás; számítógépek programozása; egyéb szolgáltatások, amelyek nem sorolhatók más osztályokba.

Ezzel szemben az új fejezetcímek a következők:

42. osztály

Tudományos és műszaki szolgáltatások, valamint az idetartozó tervezői és kutatói tevékenység; ipari elemző és kutató szolgáltatások; számítástechnikai hardver- és szoftvertervezés és -fejlesztés; jogi szolgáltatások.

43. osztály

Vendéglátási (élelmezési) szolgáltatások; ideiglenes szállásadás.

44. osztály

Orvosi szolgáltatások; állatgyógyászati szolgáltatások; higiéniai és szépségápolási szolgáltatások emberek és állatok részére; mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti szolgáltatások.

45. osztály

Személyes és társadalmi jellegű szolgáltatások nyújtása megrendelésre, egyedi igényeknek megfelelően; biztonsági szolgáltatások személyek és vagyontárgyak védelmére.

A 7. kiadás szerinti 42. osztályból törlésre kerülő tételek

Magyar alapszám	Megnevezések
420014	Törvényes képviselet (gyámság)
420016	Bakteriológia
420022	Szabadalmak hasznosítása
420023	Szerkesztőségek
420035	Padlástakarítás
420044	Levelezési szolgáltatások
420065	Kiállítóhelyek szervezése
420068	Genealógiai (leszármazás-) kutatás
420069	Műszaki rajz (mérnöki munkák)
420085	Egyenruha-kölcsönzés
420088	Divatinformációk
420137	Bölcsődék
420149	Hozzáférési idő bérlése számítógépes adatbázishoz
420181	Hozzáférési idő bérlése számítógéphez adatok manipulációjára
420135	Tálalási szolgáltatások

A 8. kiadásban új osztályba helyezett tételek

Megnevezés	osztály
	régi	új
Érmebedobásos játékautomaták	9	28
Öntözőgépek mezőgazdasági használatra	7	11
Füldugók	10	9
Kaleidoszkópok	9	28
Színpadvilágítás-szabályozók	11	9
Játékkártyák	6	28
Konfetti	16	28
Homokórák	21	9
Húslé	29	30
Elosztó-, adagolóautomaták kölcsönzése	42	35
Személyzet kiválasztása pszichológiai eljárásokkal	42	35
Litografálás, kőnyomás	42	40
Nyomdai szolgáltatások	42	40
Kötőgépek kölcsönzése	42	40
Ofszetnyomás	42	40
Fényszedési szolgáltatások	42	40
Selyemszitanyomás	42	40
Hulladékok és újrahasznosítható anyagok osztályozása	42	40
Fotóriportok készítése	42	41
Fényképészet	42	41
Pályaválasztási tanácsadás	42	41
Riporteri szolgáltatások	42	41
Fordítás	42	41
Jelbeszéd értelmezése	42	41
Video(szalagra) filmezés	42	41
Mikrofilmezés	42	41

A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz - nemzetközi áttekintésben

Bár az egyszerű és világos szabály szerint a Nizzai Osztályozás 8. kiadása 2002. január 1-jével lépett hatályba, kérdésként merült fel, vajon a korábbi osztályozások alapján lajstromozott védjegyek árujegyzékei változatlanul maradnak-e vagy átosztályozásra kerülnek a 8. kiadás szerint. Különös jelentőséget adott ennek a kérdésnek az osztálystruktúrában bekövetkezett lényeges változás, hiszen a korábbi kiadások között ilyen mértékű módosítás nem volt tapasztalható.

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) 2001 novemberében kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt egynapos konferenciát (liaison meeting) szervezett Alicantéban a tagországok és a csatlakozó országok képviselőin túl a Szellemi Tulajdon Világszervezetének részvételével.

Az átosztályozás kérdésében egységes azon álláspont, amely szerint hivatalból az átosztályozást nem kezdeményezik, illetve nem teszik kötelezővé. Ebből következően a Nizzai Osztályozás 8. kiadását a korábbi osztályozásokkal párhuzamosan kell alkalmazni.

Egyes államok - így Csehország, Németország² és bizonyos körben az Amerikai Egyesült Államok,³ illetve az Egyesült Királyság⁴ is - lehetővé teszik a 2002. január 1. előtt benyújtott bejelentés esetében a bejelentő kérelmére az átosztályozást. Néhány állam - így Csehország - lehetővé teszik korábban lajstromozott védjegyek átosztályozását a védjegyjogosult kérelmére, különösen megújítási kérelem esetén.

A WIPO nem teszi lehetővé a 8. kiadás alkalmazását a madridi rendszerben, sem a 2002. január 1. előtti bejelentések, sem a megújítások esetében.

A Nizzai Osztályozás 8. kiadásának viszonya a 7. kiadáshoz a Magyar Szabadalmi Hivatal gyakorlatában

A Magyar Szabadalmi Hivatal közleményt tett közzé a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő 2001. decemberi számában, amelynek értelmében:

- A 8. kiadás rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi védjegybejelentésre, amelyet 2002. január 1. napját követően a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtanak.

- Folyamatban levő védjegybejelentési ügyekben, illetve a 2002. január 1. napját megelőzően lajstromozott védjegyek tekintetében a védjegybejelentő/védjegyjogosult kérelmére a védjegybejelentés/lajstromozás árujegyzékét összhangba lehet hozni a Nizzai Osztályozás 8. kiadásával (úgynevezett átosztályozás).

- Amennyiben csak az áruosztály(ok) sorszáma változik, ez díjfizetési kötelezettséggel nem jár.

- Amennyiben az átosztályozás következtében egy vagy több olyan osztály keletkezik, amelybe a védjegybejelentés/védjegy korábban nem volt besorolva, a többletosztály(ok)ért a hivatal díjat nem számít fel. (Ez a rendelkezés visszavonásig érvényes).

Az említett osztályokba tartozó, illetve a kifejezetten oda nem tartozó tételek, valamint a további tételes változások tárgyában a Nizzai Osztályozás 8. kiadásából tájékozódhatunk.

A Nizzai Osztályozás alkalmazása a védjegykutatás során

További kérdésként merült fel az új és a régi osztályozások alkalmazhatósága a hivatali védjegykutatások során.

A védjegykutatás tekintetében lényeges különbségek vannak a különböző országok között. Ugyancsak eltér egyes országokétól a WIPO és BPHH gyakorlata.

A védjegykutatás végezhető

- hivatalból végzett, törvényben szabályozott feladatként és

- ügyfelek számára végzett tájékoztatási szolgáltatásként.

Egyes országok (pl. Németország) hivatala, illetve a WIPO védjegykutatási feladatokat egyáltalán nem végez. Más országok - mint az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Magyarország is 2004. május 1. előtt - hivatalból végeznek kutatást a korábbi jogokra, és ennek alapján felhívásokat bocsátanak ki, adott esetben hivatalból megtagadják a bejelentés oltalmát.

A BPHH hivatalból végez kutatást a közösségi védjegyek/bejelentések között, amelyet a nemzeti védjegylajstromok adatai vonatkozásában az erre vállalkozó országok hivatalai közölnek a BPHH-vel, amely végül egyetlen tájékoztató jellegű jelentést küld a bejelentőnek.

(A közelmúltban létrejött megállapodás szerint ez a rendszer még 4 évig lesz életben.)

A BPHH részéről keresztreferencia szerinti gyakorlatot követnek a régi 42. osztály, illetve az új 42-45. osztályok szolgáltatásai között, míg az új osztályok között ezt nem tartják indokoltnak.⁵

Egyes országok - mint pl. a Benelux Védjegyhivatal és 2004. május 1. után a Magyar Szabadalmi Hivatal is - a korábbi jogokról hivatalból végzett kutatás eredményét a bejelentővel tájékoztató jelleggel közlik.

A kutatást hivatalból végző számos védjegyhivatalban úgynevezett keresztreferencia-jegyzéket alkalmaznak. Ennek célja a Nizzai Osztályozás különböző osztályaiba sorolt áruk, illetve szolgáltatások közötti azon összefüggések feltárása, amelyek alapján a védjegykutatás során megtalálható a más osztályokba sorolt, de esetleg lajstromozást gátló korábbi jogként figyelembe vehető valamennyi védjegy.

A Magyar Szabadalmi Hivatalnál nincs elfogadott keresztreferencia-jegyzék. A hivatali és a bírósági gyakorlatból leszűrhető néhány tipikus összefüggés:

- 2002-től az új 42., 43., 44. és 45. osztályok bármelyikére vonatkozó valamennyi bejelentést a régi 42. osztályra vonatkozó bejelentések/lajstromozások között is kutatni kell.

- A 32. áruosztályba tartozó bejelentéseket a 33. osztályban is kutatni kell és viszont.

- Egyes árukat és szolgáltatásokat is együtt kell kutatni, pl. a szoftver (9. osztály) és a számítástechnikai szoftvertervezés és -fejlesztés (42. osztály).

- Azonos funkciójú, de anyaguk miatt különböző osztályba sorolt áruk együtt kutatandók [pl. ablakkeretek fémből (6. osztály) és ablakkeretek nem fémből (19. osztály)]. Ilyen árukat a Nizzai Osztályozás I. részében találunk, ahol az áruk, illetve szolgáltatások megnevezései betűrendben vannak feltüntetve.

A Nizzai Megállapodás jövője

A Nizzai Osztályozás jól bevált a gyakorlatban, és rugalmassága következtében képes lépést tartani mind a társadalmi változásokkal, mind a műszaki-gazdasági fejlődéssel. Ehhez szükséges az a folyamatos tevékenység, amelyet a Nemzetközi Iroda koordinál, szervez. Szükséges egyben a tagállamok aktivitása is a javaslattételben, az osztályozás során szerzett tapasztalatok megosztásában, valamint az új javaslatok elfogadásában és alkalmazásában.

A 9. kiadás hatálybalépését eredetileg 2005. január 1-jére tervezte a szakértői bizottság, azonban a hároméves felülvizsgálati periódust a korábbi gyakorlatnak megfelelő ötéves periódussal váltotta fel 2003-ban.

A 8. kiadás óta elfogadott és elfogadásra kerülő módosításokat, illetve új tételeket a Nizzai Osztályozás készülő 9. kiadása vezeti majd be, amelynek tervezett hatálybalépési időpontja 2007. január 1.

A Nizzai Osztályozás ma már egyetemes jellegű osztályozás, mivel a védjegyek árujegyzékeinek osztályozására vonatkozó osztályozást a Nizzai Megállapodásban részes államokon túl számos ország és fontos nemzetközi szervezet kizárólagos jelleggel, ténylegesen alkalmazza.

---

1 - Dr. Millisits Endre: A Nizzai Osztályozás elve és gyakorlata. Iparjogvédelmi Szemle, 104. évf., 1999. április, interneten: http://www.hpo.hu/kiadv/ipsz/199904/milli.htm

2 - Lásd: Mitteilung Nr. 9/2001 des Präsidenten des Deutschen Patent- und Markenamtes über eine Änderung der Internationalen Klassifikation von Nizza (NCL)

3 - Lásd az USPTO internetes honlapján: Effect of changes in the 8th Edition of the Nice Agreement www.uspto.gov/web/offices/tac/notices/classchngs.html

4 - Lásd No. 3832 The Trade Marks (Amendment) Rules 2001

5 - Communication No 9/02 of the President of the Office of 16 July 2002 concerning the 8th edition of the Nice Classification