ÉVFORDULÓNAPTÁR

 

225 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az 1635 májusában Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemet - a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjét - Kempelen Farkas javaslatára 1777 elején áthelyezték Budára, ahol 1777. november 3-án kezdődött meg az oktatás. Az iskola ünnepélyes megnyitása 1780. július 25-én volt. Az intézmény 1784-ben költözött Pestre. 1844-től a tanítás magyar nyelven folyik. Az egyetem 1921-ben Pázmány Péter, majd 1950-ben Eötvös Loránd nevét vette fel. 1949-ben a bölcsészkar kettévált, s új karként létrejött a Természettudományi Kar (TTK). 1950-ben az egyetemről levált a hittudományi kar, és önálló egyházi főiskolaként folytatta működését. 1951-től az orvos- és gyógyszerészképzés is különvált.

140 éves a pasztőrözési eljárás
1862. október 16-án a Hegyaljai Bormívelők Egyesületében Preysz Mór kémikus bemutatta az utóerjedés megakadályozására tett kísérleteinek eredményét. A borok megromlásának kiküszöbölésére javasolt eljárással a magyar kémikus három évvel előzte meg Louis Pasteurt, aki csak 1865. május 1-jén jelentett be hasonló eredményt. Mivel azonban Preysz Mór nem publikálta külföldi lapokban felfedezését, így a világ Pasteur révén ismerte meg (és róla nevezte el) az új eljárást.

140 éve született Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere, (Besançon, 1862. 10. 19. - Lyon, 1954. 04. 10.) francia kémikus, fivérével Louis-val a filmművészet és a filmgyártás úttörője
A Lumiere-testvérek 1895. február 13-án Lyonban szabadalmaztatták találmányukat, amellyel a mozgóképet rögzíteni és vetíteni is lehetett. Első alkotásukat - A munkaidő vége című filmet - 1895. március 22-én mutatták be szűk körben, majd az év december 28-án a párizsi Grand Café-ban a nagyközönség is láthatta a "csodát". A két testvér 1895-ben még több rövidfilmet forgatott. Foglalkoztak filmforgalmazással is. Ők vezették be a vágást és a fahrtot (kocsizás, azaz a filmfelvevőgép mozgatása), s Auguste készítette a világ első filmburleszkjét, A megöntözött öntöző című alkotást. A továbbiakban a makrobiológiai problémák iránt érdeklődött, s orvosi kérdéseket (az anafilaxia, valamint a reuma patológiája; kezelések magnéziumsók alkalmazásával) tanulmányozott.

135 éve született Marie Curie-Sklodowska (Varsó, 1867. 11. 07. - Sancellemoz, 1934. 07. 04.) lengyel születésű francia Nobel-díjas vegyész és fizikus
1898-ban férjével, Pierre Curie-vel együtt mágnesességgel és radioaktivitással kapcsolatos kutatásokat végzett, felfedezték a poloniumot, majd a rádiumot. 1903-ban Henri Antione Becquerel francia fizikussal közösen fizikai Nobel-díjat kaptak a radioaktivitás felfedezéséért. Férje halála után a Sorbonne professzora lett, és folytatva a kísérleteket 1910-ben tisztán állította elő a rádiumot 10 tonna uránércből. Ezért 1911-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat is. A radioaktivitás gyógyászati alkalmazásainak kidolgozására Párizsban megalapította a Rádium Intézetet, amely a magfizika és a magkémia elismert nemzetközi központja lett. 1995. április 20-án hamvait a Panteonban helyezték el.

130 éves a villanylámpa
Alekszandr Lodigin orosz feltaláló 1872. október 14-én tett szabadalmi bejelentést a villanylámpára. Az 1870-es években több tudós foglalkozott az elektromos világítás problémájával. Az ívfénylámpa megjelenése után Lodigin 1872-ben rájött arra, hogy az a lámpa miért adott gyenge fényt. Ezt naplójában így írta le: "A két szénrúd végén lévő kúpot egyetlen hengerrel helyettesítve, melynek felülete azonos méretű, illetve csökkentve a henger átmérőjét, növelve hosszát, ugyanazzal a hengertérfogattal és következésképpen ugyanazzal az árammal nagyobb világítófelületet kapok..." Tehát Lodigin újfajta lámpájából eltűnt az ív, de ott maradt a fény, mert az új villanylámpában egyetlen izzó szénpálca világított.

65 éve kapta meg Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjat
A svéd Carolina Intézet 1937. október 28-án Szent-Györgyi Albert biokémikusnak ítélte oda az 1937. évi élettani és orvosi Nobel-díjat "a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". A díjat 1937. december 10-én Stockholmban vette át a magyar tudós, a legelső és máig egyetlen olyan magyar kutató, aki Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért kapta a megtisztelő elismerést.

55 éves a szuperszonikus repülőgép
Kaliforniában 1947. október 14-én szállt fel a világon először szuperszonikus repülőgép Charles Yeager amerikai pilótával a fedélzetén. A gép áttörte a hanghatárt, és először repült a hang terjedésénél gyorsabban: óránként 967 mérföld/óra sebességgel.

20 éve halt meg Selye János (Bécs, 1907. 01. 26. - Montreal, 1982. 10. 16.) orvos, orvosbiológus, kémikus, egyetemi tanár, a stresszelmélet kidolgozója
1929-től Prágában volt tanársegéd, majd 1932-től az amerikai McGill Egyetemen kutatott, ahol tanársegédi, docensi és rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1945-1976 között a montreali orvosi egyetem professzora és ezzel egyidőben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadója, 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnöke volt. Munkássága kiterjedt a fiziológia számos területére. Foglalkozott endokrinológiával, a szívvel kapcsolatos szövetelhalás kérdéseivel, a szteroid-érzéstelenítés problémáival és a hormonszabályozással. Neve elsősorban az általa kidolgozott stresszelméletről ismert. 18 egyetem díszdoktora, a kanadai tudományos akadémia, 43 tudományos társaság tagja, számos város és állam díszpolgára, több rangos kitüntetés tulajdonosa volt. Számos könyvet írt, amelyek közül magyarul is megjelent az Életünk és a stressz, Álomtól a felfedezésig, In vivo, Stressz distressz nélkül.

10 éve halt meg Bay Zoltán (Gyulavári, 1900, 07. 24. - Washington, 1992. 10. 04.) az Egyesült Államokban élt fizikus
30 éves korában professzornak nevezték ki a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékére, ahol munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf készüléket, sőt közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban az Egyesült Izzó meghívta budapesti kutatólaboratóriumának élére. Ezzel egyidőben a budapesti Műegyetem professzoraként is tevékenykedett, ahol - az országban elsőként - ő hozta létre az atomfizikai tanszéket. A II. világháború alatt őt bízták meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával, s vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 kilométer távolságból észlelte a tárgyakat. A komoly hadászati jelentőségű berendezést 1944-ben már sorozatban gyártották. A háború után a radar tudományos célú felhasználásának lehetőségeit kutatta, s 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért el a Holdról visszavert radarjelek észlelésével. 1948-ban professzornak hívta a washingtoni George Washington Egyetem, ahol főként a fény sebességének vizsgálatával foglalkozott, s nagy része volt a radarcsillagászat tudományának kifejlesztésében is. 1955-72 között az amerikai Országos Szabványhivatal fizikusa, 1972-től a washingtoni Amerikai Egyetem kutató professzora volt. Aki letapogatta a Holdat címmel portréfilm is készült munkásságáról. 1993. április 10-én szülőföldjén, a gyulavári temetőben helyezték végső nyugalomra.

5 éve ünnepeljük a magyar tudomány napját. (november 3.)
A kormány 1997-ben hozott rendelete november 3-át a magyar tudomány napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon a pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására. Az indoklás szerint a kormány ezzel elő kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudásközpontú értékrend kialakítását és elismerésre méltónak tartja a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet.

Forrás: Évfordulónaptár 2002 (MTI Sajtóadatbank)