Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményéből

 

Az MTV archívumának felhasználása és annak jogdíjvonzata a Filmmúzeum TV-ben
Szerzői engedély kérése drámafordítói ösztöndíj kapcsán
Tudományos művekre vonatkozó felhasználási jog gyakorlata

---

Az MTV archívumának felhasználása
és annak jogdíjvonzata a Filmmúzeum TV-ben

A FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete megkeresése

SZJSZT 36/01

A FILMJUS által feltett kérdések

1. Állapítsa meg a testület, hogy a tényállásban foglalt ügyre az 1969. évi III. törvény és végrehajtási rendeletei vagy az 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései az irányadók? Utóbbit a felhasználás időpontjára tekintettel vetjük fel.
2. Állapítsa meg a testület azt, hogy az MTV Rt. archívumába tartozó audiovizuális művek alperes által történő felhasználása díjfizetés hiányában jogosulatlan felhasználás-e?
3. Amennyiben igen, kinek a kötelessége elsősorban a szerzői jogdíj megfizetése?

Az eljáró tanács válasza

Ad 1.: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 107. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni."
A megkeresésből kitűnő tényállás alapján feltételezhető, hogy az érintett filmek szerzőinek a filmek gyártóival kötött szerződései az új Szjt. hatálybalépése előtt jöttek létre.
A korábban hatályos, a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése szerint "A filmre vonatkozó szerzői vagyoni jogokat a szerzőkkel kötött szerződések alapján jogutódként a filmgyár szerzi meg, és harmadik személyekkel szemben kizárólag a filmgyár gyakorolja".
A filmekre vonatkozó felhasználási szerződések megkötésére tehát a filmszerzők jogutódaként a film előállítója, illetőleg az általa a film forgalmazására jogosított személy jogosult. A film bárminő felhasználására az 1999. szeptember 1. után kötött szerződésekre nézve a Szjt. előírásai az irányadóak.
Ad 2.: A Szjt. 26. § (1) bekezdése szerint "A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon". Filmek esetében az engedélyt a szerzők jogutódjaként a film előállítója, illetőleg az általa jogosított filmforgalmazó adhatja meg. Amennyiben a szerző a film előállítójával kötött szerződésben nem mondott le kifejezetten a felhasználásokért járó jogdíjról, a felhasználási szerződésben kikötött díj megfizetése kötelmi jogi igény tárgya, szemben az olyan esetekkel, amikor a törvény kifejezetten a jogdíj megfizetéséhez köti az engedély megszerzését [így a 28. § (2) bekezdése értelmében a nyilvánossághoz közvetített művek más szervezet közbeiktatásával történő továbbközvetítéséhez a hozzájárulást csak a megállapított díj megfizetésével kell megadottnak tekinteni].
Ad 3.: A Szjt. 66. § (3) bekezdése értelmében a szerzőt a jogosított felhasználások tekintetében mindenfajta felhasználási módra nézve külön díjazás illeti meg. A díj megfizetésére a film előállítója köteles.
Az Szjt. 16. §-a (4) bekezdése szerint - eltérő megállapodás hiányában - a díjazásnak a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. Erről nyilvánvalóan csak a rendelkezés hatálybalépését követően kötött felhasználási szerződésekben lehet a szerzőkkel megállapodni.
A fentiekből következően a szerzők, illetőleg a szerzői jogosultak elhatározása alapján eljáró FILMJUS a Filmmúzeum Rt. által a MOKÉP Rt., illetőleg a MTV Rt. vállalatokkal kötött szerződésekben adott sugárzási engedély fejében járó jogdíjat a jogosítóknak járó díj megfelelő arányában, elsősorban a filmelőállítótól, illetőleg a jogosított forgalmazótól követelheti.

A FILMJUS által feltett pótkérdés

Az ad 1. utolsó bekezdésében foglalt mondat: "a film bárminő felhasználására az 1999. IX. 1. után kötött szerződésekre nézve az Szjt. előírásai a irányadóak" úgy értelmezendő esetünkben, hogy az új Szjt. 107. § (1) bekezdése szempontjából meghatározó felhasználási szerződés keltének időpontja a filmek Filmmúzeum TV által történő sugárzását engedélyező MTV Rt. és Filmmúzeum Rt. közötti felhasználási szerződés aláírásának időpontjára értendő. Ezzel az értelmezéssel jutunk el ugyanis az ad 3. alatti konklúzióhoz, vagyis a szerzőknek járó bevétellel arányos díjazás szabályának alkalmazásához. Kérem, hogy a fenti okfejtésre tekintettel egészítse ki az ad 1. alatt írottakat.

Az eljáró tanács válasza

A FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének folyó évi március 1-jén kelt és a Testület 36/01 számú szakvéleményével kapcsolatos kiegészítő kérdésére az eljáró tanács álláspontját az alábbiakban rögzíti.
Az eljáró tanács elé terjesztett tényállásból következően a Filmmúzeum TV által sugárzott filmek felhasználását engedélyező szerződésekre az új Szjt. akkor irányadó, ha a MOKÉP által jogszerűen forgalmazott filmek vonatkozásában az ővele, a Magyar Televízió Rt. által gyártott filmek vonatkozásában az utóbbival kötött felhasználási szerződések kelte az Szjt. hatálybalépését követő időpontra esik.

---

Szerzői engedély kérése
drámafordítói ösztöndíj kapcsán

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
megkeresése

SZJSZT 10/02

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által
feltett kérdések

Megfelelő megoldás-e az ifjú pályázóktól ún. elvi engedély bekérése a szerzőktől vagy azok jogutódjától a mű fordításához olyan tartalommal, hogy az a mű vagyoni előnnyel nem járó átdolgozásához (fordításához) - és csakis ahhoz - hozzájárul?

Az eljáró tanács válasza

Az NKÖM által bevezetésre tervezett drámafordítói ösztöndíj alapját származékos mű - drámai mű műfordítása - alkotná. Szerzői jogi szempontból három jogi tényezőt kell figyelembe venni:
- a fordítás tárgyát képező eredeti mű szerzőjének,
- a műfordítás szerzőjének és
- a pályadíjkiíró fél által megszerezhető szerzői jogok egymáshoz kapcsolódó jogviszonyát.

a) A pályázat kiindulópontja meglévő drámai mű műfordítása. Tekintettel arra, hogy a pályázat célja műfordítás elkészítése, első lépésként azt kell megvizsgálni, hogy a fordítandó mű szerzői jogi védelem alatt áll-e. A szerző halálát követő év január 1-jétől számított 70 év elteltével a szerzői jogi védelem megszűnik. Néhány országban ettől eltérő, rövidebb idő van hatályban. A védelem fennállása esetén a szerző - adott esetben a jogtulajdonos, például kiadó - engedélye szükséges a fordításhoz. A fordítás engedélyezését a szerző feltételekhez kötheti, e feltételek hatással lehetnek a fordító és a műfordítás jogi helyzetére is. A szerző kikötheti, hogy a műfordítás milyen körben, milyen módon kerülhet felhasználásra, meghatározhatja a díjazást stb. A műfordító csak akkor jár el jogszerűen, ha ezekben a kérdésekben az eredeti mű szerzőjével megállapodik. Természetesen nincs jogi akadálya annak sem, hogy az eredeti mű szerzője a fordítási engedélyben minden korlátozás nélkül járuljon hozzá a felhasználáshoz.
A műfordítás további lépéseit a fentiek korlátozhatják. Amennyiben az eredeti mű szerzője csak a fordításra ad engedélyt, minden egyéb további felhasználáshoz az ő engedélye szükséges. Indokolt az is, hogy a fordításra adott engedély egyben rögzítse azt, hogy az engedély a nyilvánosságra hozatalra is kiterjed-e. Az eredeti szerző által adott engedély nem elvi engedély, és az előzőek szerint az eredeti mű szerzője határozza meg, hogy milyen feltételek mellett ad fordítási engedélyt.
Az eljáró tanács rámutat arra is, hogy a felhasználási engedély - így a fordítási engedély - megadása nem a felhasználáshoz, hanem a felhasználási jog engedélyezéséhez kapcsolódik.

b) A származékos mű, a műfordítás szerzője tehát csak az a) pontban említett engedély birtokában készítheti el a pályaművet, a pályázati kiírásban, a pályázati feltételekben foglaltak figyelembevételével.
Elkerülhetetlen, hogy a pályázó és a pályázat kiírója között olyan szerzői jogilag értékelhető írásbeli megállapodás jöjjön létre, mely a felek jogait és kötelességeit egyértelműen szabályozza, tehát többek között azt, hogy a pályázatot kiíró szerez-e és milyen szerzői jogokat a pályázatra benyújtott művekkel kapcsolatban.

c) A pályázati feltételek kitérhetnek arra, hogy a pályázatot kiíró fél jogot szerez - pl. többszörözésre, terjesztésre, nyilvános előadásra vagy nyilvánossághoz közvetítésre stb. - a pályázatra benyújtott művel kapcsolatban. De addig, amíg ez csak egyoldalú akaratnyilvánítás a kiíró részéről, szerzői jogilag a pályázót nem kötelezi. Amennyiben a pályázatot kiíró ilyen felhasználási jogok megszerzését óhajtja, a pályázóval olyan kétoldalú megállapodást kell kötnie, amely szerzői jogi értelmében felhasználási szerződésnek tekinthető [lásd Szjt. 16. § (1) bekezdés]. A pályázó a szerződés, illetőleg az azt helyettesítő kötelezettség aláírásakor természetesen az eredeti mű szerzőjével létrejött megállapodás kereteit köteles figyelembe venni.
Jogilag nincs akadálya annak, hogy a pályázó az eredeti mű szerzőjétől olyan engedélyt kérjen, mely hozzájárul a mű vagyoni előnnyel nem járó átdolgozásához, a szerzők többsége esetében ez azonban nem valószínű.
Mint fent rámutattunk, a szerzőt a felhasználásra adott engedély fejében illeti meg a díjazás [Szjt. 16. § (4) bekezdés]. Ugyanezen rendelkezés alapján a díjazásnak a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia, de a díj nagyságában és a fizetés módozataiban a felek szabadon állapodnak meg. Felhasználás hiányában azonban bevétel nem jelentkezik. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy az Szjt. említett 16. § (4) bekezdése értelmében a szerző a díjazásról csak kifejezett nyilatkozat alapján mondhat le.

Összegzés

- Nincs akadálya annak, hogy a pályázó az eredeti mű szerzőjétől kizárólag csak fordításra vonatkozó engedélyt kapjon;
- a fordítás minden más irányú felhasználása az eredeti mű szerzője által adott kereteken belül történhet;
- a pályázó írásban nyilatkozzék, hogy a fordításhoz és esetleg más felhasználáshoz az eredeti mű szerzőjének írásbeli engedélyével rendelkezik;
- a pályázat kiírója a pályázatban meghatározott és a fordító által aláírt pályázat szövegében megadott keretek között jogosult a mű felhasználására.

---

Tudományos művekre vonatkozó
felhasználási jog gyakorlata

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja megkeresése

SZJSZT 06/02

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja által feltett kérdések

1. A csatolt "technológiaszolgáltatási szerződés"-nek nevezett kutatási-fejlesztési szerződés tekinthető-e olyan szerződésnek, amelynek eleme az is, hogy a Biológiai Kutató Központ (a szerződésben BRC-nek nevezett fél), azaz a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja jövőben megalkotandó szerzői művek (és/vagy más szellemi, különösen iparjogvédelmi alkotások) elkészítésére is kötelezettséget vállalt?
2. Ha az 1. kérdésre igenlő a válasz, a jövőben megalkotandó szerzői művek és/vagy más szellemi, különösen iparjogvédelmi alkotások elkészítésére és az elkészített alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok átengedésére vállalt kötelezettség tekinthető-e a Biológiai Kutató Központ csatolt szerződés szerinti (egyik) fő kötelezettségének?
3. Ha a 2. kérdésre igenlő a válasz, állítható-e, hogy a jövőbeli művek elkészítésére és a keletkező iparjogvédelmi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződési kikötések nélkül a vizsgált szerződés célját (értelmét) veszti?
4. A szerződés 6.3. pontja szerinti értesítéshez csatolandó "az értesítés idején kifejlesztett folyamatok, technológiák, eljárások és újítások speciális leírása" az Szjt. szerint szakirodalmi vagy tudományos műnek minősülhet-e?
5. A szerződés szerinti jelentések, így különösen a szerződés 8.1. pontja szerinti tudományos írásos jelentés az Szjt. szerint szakirodalmi vagy tudományos műnek minősülnek-e?
6. Helyes-e a szerződés 9.2. és 11. pontjainak azon értelmezése, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység során keletkezett bármely szerzői vagy iparjogvédelmi szellemi alkotásra vonatkozó kizárólagos vagyoni jogok, valamint az alkotásokat megtestesítő példányok tulajdonjoga a megrendelőt illetik?
7. Helyes-e a szerződés 9.5. pontjának azon értelmezése, miszerint még abban az esetben is, ha a megrendelő hozzájárul ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységben részt vevő (azt vezető) kutató saját neve alatt tudományos publikációt tegyen (késleltetetten) közzé, az úgy történhet, hogy a publikációra vonatkozó szerzői vagyoni jogok a megrendelőt illetik?
8. Tekinthető-e a szerződés 5.1-5.4. pontjai szerint fizetendő ellenérték olyan ellenszolgáltatásnak, amely magában foglalja a szerződés teljesítése során keletkező szerzői művek és egyéb, különösen iparjogvédelmi szellemi alkotásokra vonatkozó kizárólagos vagyoni jog megszerzéséért fizetendő díjat is?

Az eljáró tanács válasza

I. Az eljáró tanács megállapításainak összefoglalása

Általános megállapítások

A feleknek a kutatási szerződés alapján rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások jogi sorsára vonatkozó megállapodása a kutatási szerződés lényeges tartalmi elemének tekinthető.
Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a kutatási szerződésben kikötött ellenszolgáltatás a szerződés alapján létrehozott szellemi alkotások létrehozására és felhasználására, vagyis a szellemi alkotások feletti rendelkezési jogra vonatkozó ellenszolgáltatást is értelemszerűen magában foglalja.
A kutatás eredményei lehetnek egyrészt a szerzői jog által védett szerzői művek és a szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények közül adatbázisok, illetve iparjogvédelmi alkotások (szabadalmazható találmány, használati minta, esetleg formatervezési minta), valamint közkinccsé még nem vált, egyéb szellemi alkotások, illetve know-how.
Ad 1, 4, 5.: A vizsgált szerződés olyan szerződés, amelynek tartalmi eleme az is, hogy a vállalkozó (az MTA Szegedi Biológiai Központ, a továbbiakban: SZBK) jövőben létrehozandó, mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem (ezen belül műszaki alkotások jogvédelme) területére eső szellemi alkotások, e körben különösen mikrobiológiai találmányok megalkotására is kötelezettséget vállalt. A szerződés 6.3. pontja szerinti részletes leírás, és a 8.1. pontja szerinti jelentés érdemi, szakmai része az Szjt. értelmében legalább összetett szakirodalmi, de - abban a részben, amelyben az elért kutatási eredményeket és az azokhoz vezető tevékenységet (kísérleteket) írja le - tudományos mű.
Ad 2, 3, 6, 7, 8.: A kérdésekre adott alábbi válaszok egymással összefüggenek.
Ad 2.: A vizsgált szerződés szerint elkészítendő szerzői művek (6.3. és 8. pont) és a megalkotandó egyéb szellemi, a szerződés 1.1. pontja hatálya ("technológia") alá tartozó alkotások elkészítésére, és a keletkező szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségek az SZBK-szerződés szerinti fő kötelezettségei közé tartoznak.
Ad 3.: A kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségeket előíró rendelkezések a szerződés lényeges, nélkülözhetetlen tartalmi elemeit jelentik, amelyek nélkül a szerződést a felek meg sem kötötték volna.
Ad 6.: A szerződés 9.1-9.4.; különösen 9.2. és 11. pontjainak értelmezése alapján megállapítható, hogy a szerződés alapján végzett kutatási-fejlesztési tevékenység során keletkezett bármely szerzői vagy iparjogvédelmi szellemi alkotásra vonatkozó kizárólagos vagyoni jogok a megrendelőt illetik.
Ad 7.: A szerződés 9.5. pontjának értelmezése alapján megállapítható, hogy a kutatási tevékenységgel összefüggő bármely szakirodalmi közlemény, tehát szerzői mű nyilvánosságra hozatalával összefüggő jogok tekintetében a megrendelő megtilthatja, vagy késleltetheti a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra hozatalát. E rendelkezés tulajdonképpen a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok megrendelő javára történő fenntartását foglalja magában, másképpen fogalmazva, e jogokkal az alkotók csak akkor rendelkezhetnek, ha a megrendelő ehhez hozzájárul.
Ad 8.: A szerződés szerint fizetendő díj (5.1-5.4. pont) magában foglalja részben az elvégzendő kutatási tevékenység, részben a kutatás alapján keletkező szellemi alkotások, jelesül szerzői művek, adatbázisok, valamint iparjogvédelmi alkotások (minden eredmény, amely a "technológia" fogalmába tartozik) kizárólagos vagyoni jogai megszerzését, azaz a szerződés szerinti jogátszállás fejében fizetendő ellenértéket. A tevékenységi és jogátruházási ellenértékrész tehát a szerződés alapján nem válik el.
Az előző bekezdés szerinti ellenértéktől elkülönül a royalty (12. pont), amelyet csak feltételesen, jogi oltalomszerzés, létező (megkötött) hasznosítási/jogátruházási szerződés, és abból a megrendelőhöz befolyt ellenérték megléte esetén köteles fizetni a megrendelő.

II. Részletes megállapítások

1. Az SZJSZT eljárásának jogi alapja

Az SZJSZT a jelen ügyben szakvéleményt adhat az Szjt. 101. § (3) bekezdése,¹ valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése,² továbbá (3) bekezdése³ alapján, mert a megbízó által feltett kérdések tudományos/szakmai művekre vonatkozó vagyonijog-átruházás, illetve felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdéseknek minősülnek annak ellenére, hogy az eljárás alapján folytatott vizsgálatban kutatási szerződések tartalmát kell feltárni.⁴

2. Az eljáró tanács által vizsgált iratok

- (1) Technology Services Agreement, 1999. május 25.; a továbbiakban: TSA, 25 oldal,
- (2) Technológia Szolgáltatási Szerződés, 1999. május 25., amely 14 számozatlan oldalból, 11-es számozástól kezdve a 12. oldal kihagyásával a 26. oldalig terjedő számozott oldalból, ezt követő két számozatlan oldalból, valamint a szerződéshez nem tartozó két független oldalból áll, valamennyi oldal össze van fűzve;
- (3) "Arabidopsis Genome Project Progress Report 5." című 23 oldalas kutatási jelentés, és egy 36 oldalból álló függelék (megjelölt/azonosított gének listája).

3. Az iratok formai vizsgálata alapján tett megállapítások

A (2)-es irat a TSA magyar fordítása, amelyet az irat címének, a szerződési pontok sorrendjének, terjedelmének összevetése és szúrópróbaszerű tartalmi szöveg-összehasonlítás alapján lehet megállapítani. A fordításból hiányzik a TSA 6.4., 6.5. és 7. pontja, valamint a 8. pont bevezető szövegrésze, kivéve az utolsó mondatot. E mondattal kezdődik a (2)-es irat 13. oldala. A magyar fordításról, hitelesnek írt jellege ellenére - a szúrópróbaszerű szöveg-összehasonlítás alapján - azt kell megállapítani, hogy megfelelő jogi szakértelem nélkül készült. Így például "representation" a fordításban "képviselet", helyesen jognyilatkozat vagy nyilatkozat [lásd TSA 2. és 3. pont, a (2)-es iratban 2. és - számozási tévedés miatt - a 2. pontot követő 1. pont a számozatlan 5. oldalon], továbbá mindvégig az "agreement" szó a fordításban "egyezmény", helyesen szerződés vagy megállapodás, "invention" a fordításban "feltalálás", helyesen találmány stb.
A (3)-as irat a TSA alapján készített egyik kutatási jelentés. E megállapítás alapja a TSA 1.1. pontja, amely szerint a technológia fogalmába tartozik minden olyan "...ismeret, és erre alapítható jog, amely (...) Arabidopsis vonalakból származó növényi gének azonosításával (...) kapcsolatos." A (3)-as irat címe, a címlapon található, a TSA-t azonosító szerződés-, kutatási időszak, és kutatási vezető megjelölés, valamint az irat kelte támasztja alá a jelen megállapítást.
Az eljáró tanács az iratok formai vizsgálata alapján úgy döntött, hogy a megkeresésben feltett kérdésekre a TSA (1) angol, eredeti szövege, és nem annak fordítása alapján ad választ, a fordítást csak összevetés/ellenőrzés céljából veszi igénybe. Az eljáró tanács a (3)-as irat szakmai-tudományos elemzésére természettudományos (sem mikrobiológiai, sem biokémiai) szakértelemmel nem rendelkezik, ezért e ponton a vizsgálatát arra a szerzői jogi szempontra korlátozza, hogy a (3)-as irat minősülhet-e szerzői műnek.

4. Általános tartalmi megállapítások

A TSA típusát tekintve izraeli honosságú megrendelő és magyar vállalkozó között létrejött kutatási szerződés. Noha a TSA 16. pontja szerint a felek jogválasztásuk alapján a szerződésre az Egyesült Királyság jogát rendelik alkalmazni, a szerződés tárgya és lényeges tartalma meghatározható a magyar joggal összhangban. Ennek indoka, hogy a szerződés alább (5. pont) elemzendő, önszabályozó módon, a felek által részletesen meghatározott tartalma visszatükrözi a magyar szabályozás szerint irányadó szerződési típusalkotó ismérveket.
A magyar jogban a kutatási szerződés a Ptk.-ban szabályozott vállalkozási szerződés egyik altípusa,⁵ azonban diszpozitív szabály alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a kutató-vállalkozónak díj akkor is jár, ha a munka (kutatás) nem jár a szerződésben megcélzott eredménnyel.⁶
A szerződés létrejöttének feltétele a Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján: "A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez."
A Ptk. 412. § (3) bekezdése diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz a szerződés alapján (értelemszerűen a kutató-vállalkozó által) rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezési jogról, más szóval arról, hogy melyik felet milyen terjedelmű vagyoni jogok illethetnek meg a szerződés alapján keletkező szellemi alkotásokon.⁷ A jogszabályi rendelkezésből következik, és ezt szögezi le kétséget kizáróan a Ptk. magyarázata, hogy a feleknek a kutatási szerződés alapján rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások jogi sorsára vonatkozó "megállapodása a kutatási szerződés lényeges tartalmi elemének tekinthető".⁸ A kutatási szerződésben tehát a bírói gyakorlat szerint meg kell jelölni: "... a szerződéssel kapcsolatos, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások létrehozására és felhasználására vonatkozó feltételeket."⁹
A kutatási szerződés fogalmából (a vállalkozó oldalán kutatómunka végzése, illetve a megrendelő oldalán díj fizetése) következik, hogy "a kutatás tárgyának és az ellenszolgáltatásnak a meghatározása nélkül a szerződés létrejötte nem képzelhető el."¹⁰
Az előző két megállapításból adódik, hogy - hacsak a felek eltérően nem rendelkeznek - a kutatási szerződésben kikötött ellenszolgáltatás a szerződés alapján létrehozott szellemi alkotások létrehozására és felhasználására, vagyis a szellemi alkotások feletti rendelkezési jogra vonatkozó ellenszolgáltatást is értelemszerűen magában foglalja.
A kutatási szerződés alapján létrehozható szellemi alkotások körét - utaló szabályaival - szintén a Ptk. határozza meg.¹¹ A Ptk. hivatkozott, ma már korszerűsítésre szoruló rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy a kutatás eredményei lehetnek egyrészt a szerzői jog által védett szerzői művek és a szerzői joghoz kapcsolódó jogi teljesítmények közül adatbázisok, illetve iparjogvédelmi alkotások (szabadalmazható találmány, használati minta, esetleg formatervezési minta), valamint közkinccsé még nem vált, egyéb szellemi alkotások, illetve know-how.¹²

III. A megbízásban feltett kérdésekre adott válaszok

Ad 1, 4, 5.: A TSA szerződés olyan szerződés, amelynek tartalmi eleme az is, hogy a vállalkozó (az MTA Szegedi Biológiai Központ, a továbbiakban: SZBK) jövőben létrehozandó, mind a szerzői jog, mind az iparjogvédelem (ezen belül műszaki alkotások jogvédelme) területére eső szellemi alkotások, e körben különösen mikrobiológiai találmányok megalkotására is kötelezettséget vállalt.

A megállapítás szerződési indokai

- A TSA 1.1. pontja, amely szerint technológia minden olyan (összefoglaló, rövidített felsorolást ad az eljáró tanács) mű, megoldás, akár termék, akár eljárás, ismeret, adat, titok, megjelenési formájára tekintet nélkül, a fennálló jogi védelemtől függetlenül, amely a TSA tartama alatt és/vagy megszűnésétől számított két éven belül a kutatás adott szerződési pontban körülírt tárgyában a kutatási fejlesztési tevékenységből keletkezik.
- A TSA 1.3. pontja, amely a lehető legszélesebb körben meghatározza, hogy mi minősül a TSA alapján végzett kutatási-fejlesztési tevékenység szempontjából szabadalomnak.
- Az SZBK szakmai/tudományos írásművek készítését vállalta a TSA 6.3. és 8. pontjaiban. A 6.3. pont szerint a kutatási ütemterv időszakos teljesítéséről az SZBK nyilatkozatot köteles tenni, amelyhez tartozik a nyilatkozat megtételéig eltelt időtartamban kifejlesztett technológia, eljárások és új megoldások részletes leírása is. A 8. pont kutatási jegyzőkönyvek vezetéséről és heti, negyedéves, továbbá ad hoc kutatási jelentések készítéséről, és a megrendelőnek történő eljuttatásáról rendelkezik. A jegyzőkönyveknek és a jelentéseknek le kell írniuk a kutatási-fejlesztési tevékenység előrehaladását, és ki kell térniük a kifejlesztett alkotásokra (a szerződés szerinti technológia szélesen vett értelmében).
- Az SZBK és a kutatásban résztvevők a TSA 11.1. és 11.2. alapján kötelezik magukat arra, hogy minden, a kutatás alapján keletkezett műszaki eredményt, annak keletkezésekor haladéktalanul feltárnak a megrendelő előtt (más szóval azokat leírják), és a kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokról (ismét csak a TSA szerződés szerinti "technológia" szélesen vett értelmében), elsősorban új Arabidopsis vonalakról hetente telefax és elektronikus levél útján értesítik a megrendelőt.

A megállapítás jogi indoka

A kutatás alapján keletkező, iparjogvédelmi oltalomban részesíthető műszaki megoldások kidolgozására az SZBK feltételes kötelezettséget vállalt. Vagyis, ha ilyen létrejön a kutatási tevékenység alapján, azt leírja és átadja a megrendelőnek. Ha azonban fel is tesszük, hogy a kutatás alapján nem keletkezik valamely nevesített jogi oltalomban részesülő iparjogvédelmi (műszaki) alkotás - ezt ugyanis a kutatási-fejlesztési szerződés megkötésekor soha nem lehet pontosan előre látni - a TSA 6.3., 8. és 11.1. pontja szerinti írásművek elkészítésére vállalt kötelezettség szerzői jogi védelemre alkalmas művek megalkotására vállalt kötelezettséget jelent.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény¹³ (Szjt.) 1. § (1) bekezdése ugyanis kimondja: "Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos (...) alkotásokat."
A (2) bekezdésnek az esetre vonatkozó szövegrésze szerint: "Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány (...) minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. ... szakirodalmi, tudományos, ...) mű."
A szerzői jogi védelem feltételéről a törvény kimondja: "A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől."
Az idézett rendelkezésekből következik, hogy a TSA alapján készítendő leírások (TSA 6.3. pont), jelentések, jegyzőkönyvek (TSA 8. pont) legalábbis részben szakirodalmi, de valószínűen - ha kutatási-fejlesztési eredményt írnak le - tudományos műveknek minősülnek. "A szerzői jogi védelem fennállásának másik pozitív feltétele, hogy az alkotás, mint a szellemi tevékenység eredménye, egyéni-eredeti jelleggel bírjon. (...) Összességében azt lehet mondani, hogy az egyéni eredeti jelleg megállapíthatóságának minimálisan az a feltétele, hogy a mű ne legyen más mű szolgai másolása."¹⁴ A szolgai másolás a TSA körülményeire, a kutatási feladat szerződésben körülírt egyediségére, az írásműveknek az elvégzett kutatási tevékenységhez kapcsolódására tekintettel kizárt.

Válasz a 2, 3, 6, 7. és a 8. kérdésre (a válaszok
egymással összefüggenek)

Ad 2, 3, 6, 7, 8.: A TSA szerint elkészítendő szerzői művek (6.3. és 8. pont) és a megalkotandó egyéb szellemi, a szerződés 1.1. pontja hatálya ("technológia") alá tartozó alkotások elkészítésére és a keletkező szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségek az SZBK szerződés szerinti fő kötelezettségei közé tartoznak.
Ad 3.: A kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségeket előíró rendelkezések a szerződés lényeges, nélkülözhetetlen tartalmi elemeit jelentik, amelyek nélkül a szerződést a felek meg sem kötötték volna.
Ad 6.: A szerződés 9.1-9.4., különösen 9.2. és 11. pontja értelmezése alapján megállapítható, a TSA alapján végzett kutatási-fejlesztési tevékenység során keletkezett bármely szerzői vagy iparjogvédelmi szellemi alkotásra vonatkozó kizárólagos vagyoni jogok a megrendelőt illetik.
Ad 7.: A szerződés 9.5. pontja értelmezése alapján megállapítható, hogy a kutatási tevékenységgel összefüggő bármely szakirodalmi közlemény, tehát szerzői mű nyilvánosságra hozatalával összefüggő jogok tekintetében a megrendelő megtilthatja, vagy késleltetheti a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra hozatalát. E rendelkezés tulajdonképpen a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok megrendelő javára történő fenntartását foglalja magában, másképpen fogalmazva, e jogokkal az alkotók csak akkor rendelkeznek, ha a megrendelő ehhez hozzájárul.
Ad 8.: A szerződés szerint fizetendő díj (5.1-5.4. pont) magában foglalja részben az elvégzendő kutatási tevékenység, részben a kutatás alapján keletkező szellemi alkotások, jelesül: szerzői művek, adatbázisok, valamint iparjogvédelmi alkotások (minden eredmény, amely a "technológia" fogalmába tartozik) kizárólagos vagyoni jogai megszerzése, azaz a szerződés szerinti jogátszállás fejében fizetendő ellenértéket. A tevékenységi és jogátruházási ellenértékrész tehát a szerződés alapján nem válik el.
Az előző bekezdés szerinti ellenértéktől elkülönül a royalty (12. pont), amelyet csak feltételesen, jogi oltalomszerzés, létező (megkötött) hasznosítási/jogátruházási szerződés, és abból a megrendelőhöz befolyt ellenérték megléte esetén köteles fizetni a megrendelő.

A megállapítás indokai (összefüggések a TSA tevékenységi és jogátszállási rendelkezései között)

- A szerződés előzményei közül az első három kijelenti, hogy a megrendelő társaság kizárólagos tulajdonosa (Vitality Biotechnologies Inc., a TSA-ban Inc.) a szerződés értelmében vett, a szerződés megkötéséig kifejlesztett "technológia" kizárólagos jogtulajdonosa, és a megrendelő társaság, az Inc. számára végez személyesen vagy közreműködő útján K+F tevékenységet. A megrendelői oldal tulajdonosi szerkezetéből, és az Inc. jogtulajdonosi minőségére való utalásból nyilvánvaló, hogy a TSA szerinti kutatás célja, hogy az Inc. a szerződés szerint fejlesztendő technológiára nézve is jogtulajdonos legyen.
- Az SZBK 4. pont szerinti, kutatási tevékenység végzésére, valamint e tevékenység személyi és dologi feltételeinek biztosítására, továbbá a megrendelő ellenőrzési joga, továbbá a kutatáshoz szükséges speciális berendezésekre vonatkozó tulajdonjoga gyakorlásának biztosítására vonatkozó kötelezettségei szerves összefüggésben állnak a következő, a jogátszállásra vonatkozó rendelkezésekkel:
- A kutatási ütemterv teljesítése, ideértve az egyes ütemek teljesítéséről készítendő jelentést, amely össze van kapcsolva a megrendelő által az 5. pont szerint fizetendő ellenérték esedékes részének folyósításával, illetve felmondási jogot is biztosít a megrendelő részére (lásd 6.2. pont és 6.3. pont utolsó mondat).
- A kutatási jelentések tartalma (8. pont) összetett, pénzügyi jelentést, tevékenységi beszámolót (leírást) és kutatási eredményre vonatkozó kötelező leírást is magukban foglalnak (lásd különösen 8.1. pont). A (3) jelű irat különösen jól példázza ezt az elválaszthatatlanságot. Az 1. pont (összefoglaló) címei és a jelentés első négy pontja, de különösen az 5. és 6. pontok (részletes kísérleti adatok és táblázat 9-22. o.), majd ezt követően a hónapra lebontott pénzügyi jelentés (23. o.) mutatják a tevékenységi, eredmény- és pénzügyi beszámoló integráns egybetartozását. A jelentés függelékei (a CD-ROM nincs csatolva az irathoz) önmagukban is jogi oltalomképes adatbázist alkotnak.
- Az SZBK által a TSA alapján végzendő kutatási tevékenységtől és a jelentési formában történő "fizikai" eredményátadástól nem választható el, hogy az SZBK-t
- a technológia tekintetében üzleti titoktartási kötelezettség terheli, amely a kizárólagos vagyoni jogok megrendelő javára történő fenntartásának egyik eszköze (9.1-9.4. pontok),
- a 9.5. pont alapján a megrendelőt illetik a kutatási tevékenységgel összefüggő bármely információ (valójában: szakirodalmi közlemény, tehát szerzői mű) nyilvánosságra hozatalával összefüggő jogok, azaz a megrendelő megtilthatja vagy késleltetheti a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra hozatalát. E rendelkezés jogi értékelése körében meg kell állapítani, hogy az érintett kutatók-alkotók szerzői vagyoni jogainak megrendelő javára történő fenntartását jelentik. A rendelkezés alátámasztja, hogy a kutatási tevékenységre, és a tevékenység eredményére vonatkozó jogátszállásra vonatkozó kikötések egymástól elválaszthatatlanok.
- a TSA 10. pontja szerinti versenykizáró klauzula egyértelműen a megrendelő kizárólagos jogszerzését támogató jogi technika;
- a TSA 11. pontja kétséget kizáróan kiköti, hogy
- függetlenül attól, hogy a kutatási eredmények szabadalmaztatható találmányt képeznek-e, az SZBK köteles ezeket az eredményeket leírni, és fizikailag átadni a megrendelőnek,
- a kutatási eredményekre vonatkozó bármely iparjogvédelmi oltalom a megrendelőt illeti,
- az SZBK köteles együttműködni a megrendelővel a jogi oltalom megszerzésében, és
- mind az SZBK, mind a kutatásban résztvevők lemondanak a kutatási eredmények iparjogvédelmi oltalmára vonatkozó minden jogukról, ideértve a külön díjazási igényt is (kivéve az alább tárgyalandó royalty-igényt).
- A TSA szerződés szerint külön haszonrészesedési díjigény (royalty) csak akkor illeti meg az SZBK-t, ha a kutatási eredmények iparjogvédelmi oltalomban részesítése megtörtént, és ennek alapján a megrendelő hasznosítási (licencia-) vagy jogátruházási szerződéseket köt. A royalty-igény ekkor is korlátozva van időben (12.2. és 12.5. pont), a szerződés tárgya és a royalty mértéke tekintetében ( 12.1., 12.3. és 12.4. pont).

Lábjegyzetek:

1 "A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben."
2 "A Szerzői Jogi Szakértő Testület az Szjt. 101. § ... (3) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad ...megbízás alapján."
3 "E rendelet alkalmazásában a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés."
4 A kutatási szerződések jellegzetes vonásairól a 4. pont tartalmaz megállapításokat.
5 Ptk XXXV. Fejezet 5. pont: A kutatási szerződés
6 Ptk. 412. § (1) Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.
7 Ptk 412.§ (3) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik.
8 A Polgári Törvénykönyv magyarázata, KJK-Kerszöv, 2002. 1479.o.
9 ld. az előző lábjegyzetben megjelölt forrás, 1478.o.
10 ld. az előző lábjegyzetben megjelölt forrás, 1479.o.
11 Ptk. 86. § (1) "A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira (...)a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, (...)és mintaoltalom), továbbá az újítói jog (...) határozza meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. (...)." A (2) bekezdés szerinti felsorolásban értelemszerűen, a Ptk 1977-es szövegéhez képest korszerűsítve, az azóta eltelt időben folyt szerzői jogi és iparjogvédelmi jogalkotás eredményeire figyelemmel soroltuk fel a kutatási szerződés alapján létrehozható alkotásokat. Ebből - magától értetődően - kihagytuk az iparjogvédelem területén a vállalat- és árujelzőket (védjegy, földrajzi árujelzők), a szerzői jog területén pedig szomszédos jogi teljesítményeket.
12 Vö. Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem, szerk. F.Tóth Tibor, MTA-OTH, 1987. Bp., VI..2. pont (szerzője:Lontai Endre)
13 A magyar szerzői jogi törvényre hivatkozás nem téves. A megbízás szerint az a kérdés, hogy a kutatás végzésének helyén minősülnek-e szellemi alkotásoknak a TSA alapján keletkező kutatási-tevékenységi eredmények. Ezt - a szerződésre kikötött Egyesült Királyság jogával szemben - csak a védelem helyének joga (ez esetben a Magyar Köztársaság joga) alapján lehet eldönteni az alkalamzandó nemzetközi magánjogi és egyezményes rendelkezések alapján; Nmjtvr. 2.§, 1975. évi 4. tvr. 5. Cikk 1. és 2. bekezdés
14 A szerzői jogi törvény magyarázata, KJK-Kerszöv, 2000, Bp., szerk. Gyertyánfy Péter, 25,26.o.