ÉVFORDULÓNAPTÁR

 

220 éves a Budapesti Műszaki Egyetem
A magyarországi mérnökképzésben mérföldkő volt 1782. augusztus 30-a, amikor II. József megalapította a budai/pesti egyetem keretében működő Mérnöki Intézetet (Institum Geometricim), az első mérnökképző intézményt Európában. Az iskola 1782. november 1-jén nyílt meg, majd 1856-ban egyesült a József Ipartanodával és önálló intézményként működött tovább. Akkor rendelet írta elő, hogy nyilvános mérnöki állásban csak olyan személyt lehet alkalmazni, aki elméleti és gyakorlati matematikából az egyetemen vizsgát tett, és erről bizonyítványt szerzett. Az intézet - amely a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődje volt - 1850-ig működött. (Az egyetem 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik.)

185 éve született Irinyi János (Nagyléta, 1817. 05. 17. - Vértes, 1895. 12. 17.) vegyész
Sokat buzgólkodott a tudományok népszerűsítése érdekében, a kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt. A szabadságharc idején a nagyváradi lőporgyárat vezette, ezért később néhány hónapig börtönben ült. A közhiedelemmel ellentétben nem ő a gyufa feltalálója, csak a "zajongás nélküli" gyufa, a kisebb-nagyobb robbanás nélkül, veszélytelenül használható biztonsági gyújtó kidolgozása fűződött a nevéhez. 1839-ben Pestre költözve maga is gyufagyárat alapított, de - anyagi okok miatt - három év múlva be kellett zárnia.

130 éve született Richter Gedeon (Ecséd, 1872. 09. 23. - Budapest, 1944. 12.) gyógyszergyáros, vegyész
Külföldi tanulmányútjáról hazatérve,1901-ben Budapesten megvásárolta a Sas Gyógyszergyárat, ahol a gyógyszerek magyarországi iparszerű előállítására laboratóriumot rendezett be, s Magyarországon elsőként kezdte meg - főként állati szervekből készült - organoterápiás készítmények előállítását. Ebből fejlesztette ki, s 1907-ben Kőbányán megalapította a róla elnevezett gyógyszergyárat. Kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. A fasizmus áldozata lett, halálának pontos időpontja bizonytalan.

80 éve halt meg Bánki Donát (Bakonybánk, 1859. 06. 06. - Budapest, 1922. 08. 01.) gépészmérnök, akadémikus, feltaláló
1882-99 között a Ganz Vasöntő és Gépgyár konstruktőre, majd főmérnöke. Ő tervezte a pesti Duna-parti gabonaelevátort, a Mechwart-féle forgóekét, vasúti váltókat, fordítókorongokat, tetőszerkezeteket, turbinákat. Csonka Jánossal együtt készítette el a magyar motoripar első versenyképes termékét, a Bánki-Csonka-motort, amelynek legjelentősebb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó (karburátor). 1894-ben Dieselt megelőzve megszerkesztette az első nagy kompressziójú, kis fogyasztású motort. Nagy hatásfokú, olcsó vízturbináját 1917-ben alkotta, új utakat nyitva a törpe vízművek fejlesztésében. Életpályáját többször feldolgozták, iskolákat, utcát, kitüntetéseket neveztek el róla. Szobra a Műegyetem aulájában áll. 1984-ben szülőfalujában Bánki-emlékparkot avattak fel.

75 éve született Oláh György (George Olah) (Budapest, 1927. 05. 22.) magyar származású Nobel-díjas amerikai kémikus, a Corvin-lánc kitüntetettje
1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán szerzett diplomát. Kutatóként már az ötvenes évek elején eredményesen kísérletezett szerves fluorvegyületekkel. 1954-től 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének igazgató-helyettese volt. 1957-ben elhagyta Magyarországot. Előbb Kanadába ment, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Amerikai állampolgárságot szerzett és kutatóként kezdett dolgozni a Dow Chemical Company-nál. 1965-ben az Ohio állambeli Cleveland egyetemének tanára lett, majd a dél-kaliforniai egyetemre került, ahol 1977 óta végez kutatómunkát. 1991-től a Loker Szénhidrogén Kutató Intézet igazgatója. Tudományos munkásságával újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, többek között szénhidrogén-alapú új anyagok, vagy komponensek előállításában. Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Az 1994. évi kémiai Nobel-díjat egyedül kapta, a hivatalos indoklás szerint "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeinek elismeréseként". 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 2001-ben megkapta a Corvin-lánc kitüntetést.

70 éves a Kandó-féle mozdony
1932. szeptember 12-én indult meg a menetrendszerű, villamosvasúttal történő vontatás - Kandó Kálmán gépészmérnök fázisváltó rendszerű mozdonyaival - Budapest és Komárom között

30 éve halt meg Békésy György (Budapest, 1899. 06. 03. - Honolulu, 1972. 06. 13.) Nobel-díjas akusztikus, biofizikus, akadémikus
Kémiai tanulmányait a berni egyetemen kezdte, és 1923-ban Budapesten fejezte be, fizikusi doktorátussal. A posta távbeszélő üzemének laboratóriumában kezdett dolgozni, ott működött 1946-ig. Közben 1926-27-ben a berlini Siemens és Halske cég laboratóriumában alkalmazták. Aktívan részt vett a magyar rádióadások megindításában. 1939-46 között a budapesti egyetemen a kísérleti fizika professzora volt, majd Stockholmban a Karolinska Intézet kutatója lett. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, s a Harvard egyetem munkatársa, 1966-tól a hawaii egyetem professzora volt, de magyar állampolgárságáról sohasem mondott le. Munkásságát csaknem kizárólag az akusztika terén fejtette ki. Kutatásaiért, a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért 1961-ben kapott orvostudományi Nobel-díjat. Stockholmban szerkesztette meg önműködő hallásvizsgáló berendezését, amelyet Békésy-féle audiométer néven ismer a szakirodalom. A fizika mellett a közép-amerikai indián kultúráknak is nemzetközileg elismert szakértője volt. Értékes gyűjteményét a Nobel-alapítványra hagyta.

25 éve halt meg Gillemot László (Budapest, 1912. 10. 07. - Budapest, 1977. 08. 20.) Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus
Pályájának kezdetén mérnökként dolgozott, majd a Budapesti Műegyetem rektora, később tudományos rektorhelyettese volt. Igazgatóként évekig irányította a Vasipari Kutató Intézet, majd a Fémipari Kutató Intézet munkáját. Tudományos tevékenysége során úttörő jelentőségű anyagszerkezettani kutatásokat végzett. Nevéhez fűződött a modern fémipari és kohászati kutatások alapjainak megteremtése hazánkban. Legjelentősebb eredményeit az anyagszerkezettan, az anyagvizsgálat és a hegesztések röntgenvizsgálata terén érte el. Kiemelkedő munkásságát több állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el.

Forrás: Évfordulónaptár 2002. (MTI sajtóadatbank)