NEMZETKÖZI KITEKINTŐ

DR. PALAGYI TIVADAR

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

---

1. Amerikai Egyesült Államok	13. Kanada
2. Bangui Egyezmény	14. Kazahsztán
3. Belgium	15. Kína
4. Dél-Korea	16. Litvánia
5. Európai Szabadalmi Egyezmény	17. Németország
6. Európai Szabadalmi Hivatal	18. Olaszország
7. Európai Unió	19. Oroszország
8. Észak-Korea	20. Pakisztán
9. India	21. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
10. Irán	22. Szingapúr
11. Izrael	23. Tajvan
12. Japán

---

1. Amerikai Egyesült Államok

A) Az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal 2002. január 4-én nyilvánosságra hozta azt a törvénymódosítást, amely a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) közgyűlésének 2001. szeptemberi ülésén elfogadott változásnak megfelelően a nemzeti szakasz megindításához szükséges határidőt 20 hónapról 30 hónapra változtatta meg.
B) Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróság (CAFC) úgy ítélkezett, hogy a növényszabadalmi törvény és a fajtaoltalmi törvény révén elérhető oltalmi formák ellenére az amerikai szabadalmi törvény 101. szakasza szerint növényekre is lehet rendes szabadalmi oltalmat engedélyezni. Ezt a közlést most azzal egészítjük ki, hogy a 101. szakasz alapján ivarosan szaporított növényekre is kapható rendes szabadalmi oltalom. A növényfajtákra vonatkozó törvény (Plant Variety Act) ugyanis csak ivartalanul szaporítható növények oltalmát teszi lehetővé. A CAFC a Chakrabarty ügyre hivatkozva, amelyben a bíróság kimondta, hogy szabadalmazható "minden a nap alatt, amit ember készített" (anything under the sun made by men), most az ivarosan szaporított növényeket is szabadalmazhatónak minősítette a szabadalmi törvény 101. szakasza alapján.
C) A CAFC az Exxon Research & Engineering Co. v. United States ügyben 2001. szeptember 19-én megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, amely érvénytelennek nyilvánított egy Fischer-Tropsch-eljárás tökéletesítésére vonatkozó szabadalmat. Az ítélet megállapítja, hogy (1) a szabadalom igénypontjában a "lényegileg a kezdeti katalizátor-aktivitás megnöveléséhez elegendő ideig" kifejezés a szabadalmi leírás szövege alapján "kellően világos" a növekedés mérésével kapcsolatban; (2) nem volt szükséges az időtartam felső határát megadni, bár nagyon hosszú kezelési időtartamok kedvezőtlen eredményhez vezethettek; (3) az alsó határ meghatározható, mert "az igénypontban foglalt korlátozás a tárgy ismeretében kellően pontos kifejezésekkel volt meghatározva"; és (4) nem okoz gondot az eljárás leállítása (és így a termék elbontása) az "elegendő időtartam" meghatározása céljából, mert az ilyen elbontással járó vizsgálatot el lehet elvégezni kis mennyiségű próbákon is.
A bíróság ítélete azt is megállapítja, hogy a szabadalom érvényességének törvényes feltételezéséből indulnak ki, és védik a feltalálók hozzájárulását a technika fejlődéséhez akkor is, ha a szabadalmi leírás szövegezése nem ideális.
D) A Rheox, Inc. v. Entact, Inc. ügyben a CAFC helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, amely szerint nem bitoroltak egy olyan szabadalmat, amely ólommal szennyezett talaj minőségének helyreállítására vonatkozott kalcium-ortofoszfát alkalmazásával. A "kalcium-ortofoszfát" nem volt meghatározva a leírásban. A bíróság ezt a kifejezést úgy értelmezte, hogy egy vegyületcsaládra vonatkozik, kivéve a vegyületcsalád két tagját, nevezetesen a monokalcium-ortofoszfátot és a TSP néven ismert vegyületet, mert azokat a bejelentő egy végzésre adott válaszában törölte az igénypont szövegéből. A bíróság szerint az elővizsgálati eljárás történetéből egyértelműen megállapítható, hogy a "kalcium-ortofoszfát" kifejezés nem vonatkozik monokalcium-ortofoszfátra, és így nem forog fenn bitorlás.

2. Bangui Egyezmény

2002. február 28-án hatályba lépett az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezetét (OAPI) megalapozó Bangui Egyezmény 1999. február 24-én felülvizsgált új szövege, amelynek főbb változásait az alábbiakban foglaljuk össze.
A szabadalmak oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 20 év, és az oltalom fenntartásához nincs szükség gyakorlatba vételre, csupán évi illetékek fizetésére.
A használati minták oltalmi ideje a bejelentés napjától számított 10 év, és az oltalom fenntartásához nincs szükség gyakorlatba vételre, hanem csupán évi illetékeket kell fizetni.
A védjegyoltalom megújításához nincs szükség a védjegy használatának bizonyítására, hanem csupán a megújítási illeték befizetésére.
Az új egyezmény oltalmat biztosít integrált áramkörökre és új növényfajtákra is.

3. Belgium

A Glaxo Welcome cégnek van egy európai szabadalma gyógyászati célra használható antitestekre. A Roche-csoport a brüsszeli elsőfokú bíróság előtt nemleges megállapítási kérelmet nyújtott be saját készítményével kapcsolatban, mert attól tartott, hogy a Glaxo bitorlási pert indít ellene. Az ilyen ügyek olyan bíróság előtti megindítása, amelytől azt remélik, hogy meglehetősen lassan dolgozik, a Brüsszeli Egyezmény 22. szakasza alapján azt az előnyt nyújthatja, hogy egy később igénybe vett bíróság felfüggeszti az eljárását mindaddig, amíg a korábban megkeresett bíróság ítéletet nem hoz.
Tizenkét Roche cég a brüsszeli elsőfokú bíróság előtt beperelte a szabadalmas angliai Glaxo céget, továbbá a belga és a holland Glaxo céget
a) az európai szabadalomnak megfelelő belga szabadalom megsemmisítése céljából,
b) nemleges megállapítást kérve Belgiumban saját MABTHERA és HERCEPTIN készítményeikre, és
c) nemleges megállapítást kérve, amennyiben egyéb európai országokban a Glaxo-szabadalom érintheti saját jogaikat.
Az elsőfokú bíróság elfogadta az a) és a b) alatti kereseteket, de elutasította a c) alatti keresetet. Az utóbbi elutasítás ellen Roche fellebbezést nyújtott be.
A fellebbezési bíróság elutasította a Brüsszeli Egyezmény 2. és 6.1 szakaszaira alapozott érvelést. A Roche szerint a belga bíróságok illetékesek, mert a második alperesnek Belgiumban van a bejegyzett székhelye (2. szakasz), és a többi alperes ilyenkor a 6.1 szakasz alapján ugyanazon bíróság előtt perelhető. A Roche továbbá azzal érvelt, hogy egy joggal való lehetséges visszaélés ilyen összefüggésben nem vizsgálható.
A fellebbezési bíróság az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) 1998. szeptember 27-i, Kalfelis v. Schröder döntésére hivatkozott, amely a 6.1 szakasz alapján olyan kapcsolatot ír elő az alperesek elleni igények között, hogy tartani kelljen a különálló ítéletek összeegyeztethetetlenségétől. A fellebbezési bíróság szerint kettős próbát kell alkalmazni. Az első kérdés: "A belga alperest csak azért perelték-e be, hogy a többi alperest is a belga bíróság előtt perelhessék?" Ha erre a válasz nemleges, a második kérdés: "A megkívánt kapcsolat fennáll-e a belga alperes elleni igény és a többi alperessel szembeni igény között?" Ebben az esetben a belga Glaxo cég nem szabadalmas, és nincs a szabadalommal kapcsolatos joga. Az a puszta lehetőség, hogy valaha szerezhet ilyen jogot, nem elegendő, és a Glaxo-csoporton belüli helyzet sem alapoz meg ilyen kapcsolatot. Így a fellebbezési bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a belga Glaxo céget csupán abból a célból perelték be, hogy a belga bíróság illetékességét elismertessék a többi alperessel kapcsolatban is.
A bíróság azt is megállapította, hogy a nemleges megállapítási kérelmeknek nincs kellő kapcsolatuk az európai szabadalom alapján engedélyezett belga szabadalom megsemmisítésével és bitorlásával. Az országokat különállóan kell vizsgálni: az európai szabadalom alapján engedélyezett nemzeti szabadalmak függetlenek egymástól, és az egyes államokban a szabadalmak érvényességével vagy bitorlásával kapcsolatban hozott ítéletek nem összeegyeztethetetlenek.
A fellebbezési bíróság elutasította a csoporttagságra és a "pók a hálóban" elméletre alapozott érvelést is, amely szerint egy bitorlási ügyben külföldi alperesek a csoport vezető cégével együtt perelhetők.
Így a fellebbezési bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletet, ami arra utal, hogy a jövőben már nem kell félni a "belga torpedó"-tól.

4. Dél-Korea

A) A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) főigazgatója, dr. Kamil Idris dél-koreai látogatása során 2001. szeptember 19-én megállapodást kötött a Koreai Szellemi Tulajdon Hivatal (KIPO) elnökével, Nae-Kyu Im úrral, hogy meg fognak felelni a WIPO jogi előírásainak. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a KIPO részt vegyen a WIPO által a fejlődő országok számára indított komputerizációs eljárásban. Így a szellemi tulajdonjogok érvényesítése Dél-Koreában összhangban lesz a WIPO előírásaival és a nemzetközi előírásokkal.
B) Az amerikai Pfizer cég bírósági keresetet indított egy magánszemély ellen, aki lajstromoztatta a "viagra.co.kr" doménnevet. A bíróság helyt adott a keresetnek, és elrendelte a jelzett doménnév törlését.
C) Dél-Korea 2001. december 7-én letétbe helyezte a növényfajták oltalmára létrehozott unióhoz (UPOV-hoz) való csatlakozás okmányát. Így ez az egyezmény Dél-Koreára nézve 2002. január 7-én lépett hatályba.
Dél-Korea csatlakozásával az UPOV Egyezmény tagjainak száma 50-re emelkedett.
D) Évről évre növekszik a Dél-Koreából benyújtott nemzetközi bejelentések száma, amely 1984-ben 84, 1997-ben 288, 1998-ban 495, 1999-ben 855 és 2001-ben 2318 volt. Ezzel Dél-Korea a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által készített kimutatás szerint nemzetközi viszonylatban a 8. helyre lépett.

5. Európai Szabadalmi Egyezmény

2002. január 2-i hatállyal módosították az Európai Szabadalmi Egyezmény 25. szabályának (1) bekezdését. Ennek megfelelően megosztott bejelentést az európai szabadalom engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése időpontjáig lehet benyújtani.

6. Európai Szabadalmi Hivatal

Előző tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) ez év elején megváltoztatta a nemzetközi elővizsgálatok lefolytatását. A továbbiakban előnyben részesíti azt az eljárást, amikor az első lépésben számítógép által készített jelentést ad ki. Ez pozitív abban az esetben, ha a kutatási jelentés nem tartalmaz X vagy Y jelű hivatkozást; ellenkező esetben a jelentés negatív. Ha a bejelentő elfogadja ezt a jelentést, visszakapja a vizsgálati illeték kétharmadát, de később a teljes vizsgálati illetéket kell befizetnie, amikor az ESZH-nál megindítja a nemzeti szakaszt.
Ha a bejelentő "megfelelő" vizsgálatot akar, ezt kérelmeznie kell. Ilyen esetben a vizsgálati illetéket nem fizetik vissza, de a nemzeti szakasznak az Európai Szabadalmi Hivatalnál való megindításakor igényelni lehet a vizsgálati illeték 50%-ának a visszafizetését.
Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az ESZH új gyakorlatát, amelynek alapja, hogy az ESZH igyekszik csökkenteni a PCT-bejelentések kutatása és elővizsgálata révén egyre súlyosbodó terhet, és emiatt - miként erről már előző tájékoztatónkban is hírt adtunk - 2002. január 3-tól kezdve ésszerűsítette eljárását. Az ésszerűsítés legfontosabb eleme, hogy a nemzetközi kutatás (international search) eredményét a nemzetközi előzetes elővizsgálat (international preliminary examination) alapjaként használják fel anélkül, hogy az elővizsgálót ismét terhelnék. Újra bevonják azonban az elővizsgálót azokban az esetekben, amikor a bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig kimondottan "részletes" (vagyis nem ésszerűsített) előzetes elővizsgálatot kér.
Az ESZH-nak ez a gyakorlata, amely lényegileg egyesíti a kutatást és a vizsgálatot, és amelyet BEST (Bringing Examination and Search Together) névvel illetnek, azt jelenti, hogy mind a kutatást, mind az érdemi elővizsgálatot ugyanaz az elővizsgáló végzi, aki egyébként már a nemzetközi kutatási szakaszban figyelembe veszi a nemzetközi előzetes elővizsgálat fő követelményeit, vagyis az újdonságot, a feltalálói tevékenységet és az ipari alkalmazhatóságot, és erre vonatkozó véleményét az első írott véleményben (first written opinion) és a nemzetközi előzetes elővizsgálati jelentésben (International Preliminary Examination Report; IPER) rögzíti. Az ESZH által kiadott írott vélemények és IPER-ek e három követelmény vizsgálatára fektetik a hangsúlyt.
Ha egy bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig kimondottan "részletes" előzetes vizsgálatot kér a vizsgálati kérelem benyújtásakor vagy később, a nemzetközi bejelentéssel mindig ugyanaz az elővizsgáló foglalkozik. Így a bejelentő határozza meg, hogy a nemzetközi kutatás az ésszerűsített nemzetközi elővizsgálat alapját képezi-e, vagy pedig részletesebb elővizsgálatot kell végezni.
Ha az ESZH ésszerűsített IPER-t ad ki a PCT II. fejezetének megfelelően, az ESZE 2002. január 3-án módosított illetékszabályzata szerint a bejelentő számára az IPER továbbításával egyidejűleg visszautalják a nemzetközi elővizsgálat illetékének kétharmadát. Ez érvényes mindazokra a nemzetközi bejelentésekre, amelyek kapcsán az ESZH 2002. január 3-ától kezdve ad ki ésszerűsített IPER-t. Ha azonban a nemzetközi szakaszban ilyen visszafizetés történt, a nemzeti szakaszban az ESZH-nál, mint kiválasztott hivatalnál, a teljes vizsgálati illetéket kell befizetni.
Az ESZH a PCT 66.2(d) szabálya alapján a lehető legrövidebb határidőket fogja adni az első írott vélemény megválaszolására, és a PCT 66.6 szakasza által lehetővé tett szóbeli tárgyalásra csak az első írott vélemény megválaszolása után ad lehetőséget, azt is kizárólag távbeszélőn keresztül. Az ESZH gyakorlatilag csak egyetlen írott véleményt fog kiadni.
Az ESZH által végzett "részletes" nemzetközi elővizsgálat a találmányt meghatározó igénypontokra, valamint a PCT 33(1) szakaszában előírt célokra fog összpontosítani. Egyéb követelményekre, így a bejelentés alakiságaira, tartalmára és világos szövegezésére csak abban az esetben térnek ki, ha ez lényeges az elővizsgálat szempontjából.
Az ESZH teljes mértékben élni fog a PCT 34(4) szakaszában adott lehetőségekkel, vagyis nem fog nemzetközi elővizsgálatot végezni azokban az esetekben, amikor a nemzetközi bejelentés tárgya vagy a bejelentés rossz minősége miatt erre fel van jogosítva. Az ESZH nem folytatja a nemzetközi elővizsgálatot akkor sem, ha az eredeti bejelentés és a kért módosítások közötti különbségek nem elég világosak.

7. Európai Unió

A) Az Európai Unió kormányfőinek 2001. december 14- től 15-ig tartott csúcsértekezletét követően a belső piaci miniszterek 2001. december 20-án tartott összejövetelén továbbra sem sikerült elfogadtatni egy Európai Unión belüli egységes szabadalmi rendszert. A rotációs alapon 2001 végéig Belgium által elnökölt ülésen előterjesztett kompromisszumos belga javaslatot Franciaország, Németország és Portugália elutasította. A korábbi másfél év során a tagállamok az Európai Bizottság azon javaslata fölött vitáztak, hogy az Európai Unióban érvényes szabadalom nyelvét angolra, franciára és németre korlátozzák-e. A kompromisszumos belga javaslat szerint a szabadalmat az említett három nyelven, míg az igénypontok összefoglalását az Európai Unió összes nyelvén is közzétennék.
Németország ellenezte azt a javaslatot is, hogy a jogi vitákat a tagállamok nemzeti bíróságai helyett az Európai Bíróság (European Court of Justice) döntse el.
A belga előterjesztés szerint az Európai Unióban egy szabadalom költsége jelenleg 50 000 dollár, míg ugyanez az Amerikai Egyesült Államokban 10 300 dollárba és Japánban 16 000 dollárba kerül. Az Európai Bizottság nézete szerint a belga javaslat nem csökkentené lényegesen az Európai Unióban érvényes szabadalom költségeit.
Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a 2001. decemberi kudarc ellenére továbbra is erőfeszítéseket tesznek a megegyezés érdekében egy 2002 márciusában tartandó barcelonai csúcstalálkozón, amelyet az 1999-ben Lisszabonban megindított gazdasági reformfolyamatnak fognak szentelni.
B) Az új európai minta-irányelv, melynek célja, hogy összhangba hozza a lajstromozással szerzett mintaoltalomra vonatkozó nemzeti törvényeket, 2001. december 9-én lépett hatályba.
Az új irányelv a korábbinál tágabb oltalmat biztosít, és a mintát is tágabban határozza meg. Az oltalom kiterjed minden olyan termékre, amely a mintát magában foglalja. A termék meghatározása is tágabb lett, mert kiterjed csomagolásokra, grafikus szimbólumokra és betűtípusokra is.
A lajstromozható mintának újnak kell lennie, és egyéni jelleggel kell bírnia. Egy minta nem új, ha azonos egy a köz számára már hozzáférhető mintával, vagy attól csak lényegtelen részletekben tér el. Nem újdonságrontó a minta létrehozója általi publikáció a bejelentés napját megelőző 12 hónapon belül. Ez a türelmi idő lehetőséget nyújt a minta létrehozójának arra, hogy megfontolja, érdemes-e áldoznia az oltalom megszerzésére.
Új követelmény, hogy a mintának egyéni jelleggel kell rendelkeznie. Ezt egy minta akkor elégíti ki, ha a tájékozott használóra eltérő általános benyomást kelt, mint a korábbi minták. A "tájékozott használó"-ra nem adnak meghatározást, de valószínű, hogy egy bizonyos tudásszinttel kell rendelkeznie, és ez a minta bonyolultságának mértéke szerint változik.
A minta alkotórészeire akkor kapható oltalom, ha ezek a részek egy bonyolultabb termék rendes használata során láthatóak maradnak. Rendes használat alatt a végső felhasználó általi használat értendő.
A csupán a műszaki funkciónak megfelelően kialakított minták továbbra sem lajstromozhatók.
A lajstromozott minta tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik a minta, valamint olyan minták használatára, amelyek a tájékozott használóra nem gyakorolnak eltérő általános benyomást.

8. Észak-Korea

Észak-Korea 2001. november 24-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmazási eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez a szerződés Észak-Korea vonatkozásában 2002. február 21-én lépett hatályba.

9. India

A) Indiában a Mitaso Appliances cég a saját MITASO védjegye alapján védjegybitorlási pert indított egy cég ellen, amely META-SHOW védjegyet lajstromoztatott. A bíróság a MITASO védjegy közismertségére hivatkozva megtiltotta az alperesnek a META-SHOW védjegy használatát.
B) A japán Sanyo Electronics cég kérelmezte a SANYO védjegy lajstromozását, ami ellen felszólalt egy indiai cég, amely SANYO védjeggyel forgalmazott árukat.
Az Indiai Védjegyhivatal a felszólalást a japán cég védjegyének közismertségére hivatkozva elutasította, és lajstromozta a védjegyet.

10. Irán

Irán minisztertanácsa 2001. szeptember 26-án ratifikálta a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO-hoz) való csatlakozásra vonatkozó törvényt, ami szakértők szerint Iránban új korszakot nyit a szellemitulajdon-jogok oltalmának előmozdítása terén.

11. Izrael

A) Izraelben 2000-ben 6802 szabadalmi bejelentést nyújtottak be; ebből 1599 származott izraeli bejelentőtől és 2982 az Amerikai Egyesült Államokból.
A szabadalmi bejelentések számának állandó növekedését mutatják az alábbi adatok: 1997-ben a szabadalmi bejelentések száma 2886, 1998-ban 5056 és 1999-ben 5957 volt.
B) A Legfelsőbb Bíróság egy nemrég hozott döntésében az izraeli szabadalmi jogba bevezette a közvetett bitorlás fogalmát.
A fellebbező Rav-Barriach szabadalma gépkocsilopás meggátlására szolgáló berendezésre vonatkozott, amely három részből állt: (i) egy a kocsitesthez a sebességváltóval párhuzamosan és annak szomszédságában rögzített merev rúdból; (ii) egy ehhez a rúdhoz rögzített lakattestből; és (iii) egy lakatjáromból, amely lehetővé teszi a lakattesthez való rögzítést és ezáltal a sebességváltó záródását.
Az alperes importálta és Izraelben forgalmazta a lakattestet és a lakatjármot, de nem importálta és forgalmazta a merev rudat; a lakat azonban úgy volt kialakítva, hogy fel lehetett szerelni erre a rúdra.
A kerületi bíróság az alperes (az állítólagos bitorló) javára döntött, mert az 1967. évi szabadalmi törvény nem tartalmaz rendelkezést a közvetett bitorlásról. A Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta ezt a döntést, megállapítva, hogy az alperes közvetetett bitorlást követett el.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében utal arra, hogy nincs ilyen vonatkozású törvényes rendelkezés, de az amerikai, az angol, a kanadai és a német törvények áttekintése után úgy határozott, hogy bírói jogalkotás útján célszerű lenne bevezetni az izraeli szabadalmi törvénybe a közvetett bitorlás fogalmát.
A bíróság szerint a közvetett bitorlás elkövetéséhez az alábbi három feltételt kell kielégíteni:
a) az árusított alkatrészek a találmány lényeges részét képezzék;
b) az eladónak tudnia kell (vagy az eset körülményeire tekintettel tudnia kellett volna), hogy az általa eladott termék különösen alkalmas a bitorlásra és valójában arra van szánva;
c) az eladott tárgy ne legyen egy olyan fontos termék, amely alkalmas nem bitorló használatra.
A bíróság megjegyezte, hogy az Amerikai Egyesült Államokban van egy negyedik követelmény is: bizonyítani kell a bitorlás megtörténtét. A bíróság szerint az adott esetben ezt a követelményt kielégítették, de nem jelentette ki, hogy ez további követelmény lenne a közvetett bitorlás megállapításához.

12. Japán

A Japán Szabadalmi Hivatal által kibocsátott vizsgálati irányelvek szerint az üzleti módszerek, mint olyanok nem szabadalmazhatók, mert nem természeti, hanem gazdasági törvényen alapulnak. Ha azonban egy bejelentés számítógépszoftverre vonatkozik, szabadalmazható lehet akkor is, ha üzleti módszerrel kapcsolatos. A szoftver-találmányokra vonatkozó vizsgálati irányelvek szerint, ha a szoftverrel végzett információfeldolgozást hardverforrások használatával (például aritmetikai egységgel) konkrétan valósítják meg úgy, hogy a szoftver és a hardver együttműködik, az igényelt találmány természeti törvényeket hasznosító műszaki ötletnek minősül, és ilyen esetben az üzleti módszerre vonatkozó találmány szabadalmazható.
A gyakorlat megkönnyítése érdekében a Japán Szabadalmi Hivatal 2001 áprilisában példákat publikált a nem szabadalmazható üzleti módszerekre vonatkozó találmányokról.

13. Kanada

A) 2001. december 15-én a Canada Gazette-ben közzétették a szabadalmi törvény végrehajtási utasításának tervezett módosítását, amelynek célja, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) közgyűlésének 2001. szeptemberi ülésén elfogadott változásnak megfelelően a nemzeti szakasz megindításához szükséges határidőt 20 hónapról 30 hónapra változtassák meg.
A közzétett módosítással kapcsolatban 30 napon belül lehetett megjegyzéseket tenni a Kanadai Szabadalmi Hivatalnál. Ezt követően a végrehajtási utasítás módosított szövegét ismét meghirdették a Canada Gazette-ben, és így 2002. április 1-jétől kezdve Kanadában a nemzetközi bejelentések nemzeti szakaszát a bejelentés napjától számított 30 hónapon belül lehet megindítani.
B) A Kanadai Szövetségi Bíróság a Dutch Industries cég egy szabadalmát érvénytelenítette, mert a szabadalom engedélyezése után kiderült, hogy a szabadalmas - megalapozatlanul - csak kisvállalati illetéket fizetett. Erre, valamint arra tekintettel, hogy a kanadai törvény szerint nem egyértelmű és meglehetősen bonyolult a "kisvállalat" meghatározása, az egyik legnagyobb kanadai szabadalmi ügyvivői iroda 2002. január 1-jétől kezdve minden illetéket a nagyvállalatokra érvényes tarifa szerint fizet be, nehogy a kisvállalati státusz időközben való megszűnése vagy helytelen vélelmezése folytán a szabadalom érvényét veszítse.

14. Kazahsztán

Kazahsztán 2002. január 24-én letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmazási eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Így ez a szerződés Kazahsztán vonatkozásában 2002. április 24-én lép hatályba.

15. Kína

A) A kínai szabadalmi bejelentést rendszerint már az első hivatali végzéssel elutasítják ha az nem egységes, vagyis a bejelentés nem elégíti ki a szabadalmi törvény 31. szakaszában foglalt előírást, amely kimondja, hogy két vagy több találmány akkor oltalmazható egy bejelentésben, ha egyetlen általános találmányi gondolaton alapulnak. Ez annyit jelent, hogy az egységes találmányoknak műszakilag kapcsolatban kell lenniük egymással, és egy vagy több azonos műszaki jellemzővel kell rendelkezniük.
A kínai szabadalmi joggyakorlat szerint egy több találmányra vonatkozó bejelentés igénypontjai az alábbi esetekben egységesek:
a) termékigénypont és eljárási igénypont, ahol az utóbbi a termék előállítására szolgál;
b) termékigénypont és a termék alkalmazására vonatkozó igénypont;
c) termékigénypont, a termék alkalmazására vonatkozó igénypont és a termék előállítására vonatkozó igénypont;
d) termékigénypont, a termék előállítására vonatkozó igénypont és az eljárás foganatosítására alkalmas berendezésre vonatkozó igénypont;
e) eljárási igénypont és az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésre vonatkozó igénypont.
Ha az elővizsgáló egységesség hiánya miatt a bejelentőt korlátozásra szólítja fel, és a bejelentő eleget tesz ennek a felhívásnak, a törölt igénypontokra az eredeti elsőbbség megtartásával megosztott bejelentés nyújtható be.
A végrehajtási utasítás módosított 42. szabálya szerint a megosztott bejelentést a szabadalom engedélyezésére vonatkozó értesítés kézhezvétele előtt vagy az azt követő két hónapon belül lehet benyújtani.
B) Kínában a Pekingi Legfelsőbb Bíróság megerősítette egy pekingi közbülső bíróság ítéletét, amely a világháló-kalózként közismert Kínai Nemzetközi Hálózati Tájékoztató Társaságot (China International Network Information Co.), közismertebb nevén Guowang-ot arra kötelezte, hogy mondjon le 2000-nél több .com.cn végződésű doménnevei közül azokról, amelyekre számos felperes, többek között az IKEA, a Procter & Gamble, a DuPont és az American Express tartott igényt.
Jogászok szerint ez az ítélet precedensként nagy jelentőséggel bír annak ellenére, hogy Kínában a jogrendszer nem tekinti a korábbi ítéleteket kötelezőnek.
A Kínai Internet Hálózati Tájékoztató Központ (CINIC; China Internet Network Information Centre) elnevezésű kormányszerv felügyeli a .cn végződésű hálóneveket. Egy 2001. februárjában kiadott "Doménnév-lajstromozási rendelkezések" című szabályozás szerint a CINIC kiterjesztette felügyeleti tevékenységét olyan társaságok doménneveinek az elismertetésére, amelyek a társaság lajstromozott védjegyeit is magukban foglalják, és hozzákezdett azoknak a doménneveknek a lefoglalásához, amelyek közismert társaságok neveit és védjegyeit tartalmazzák; ezeknek a neveknek a listája jelenleg közel van a tízezerhez. A listában nem szereplő neveket bárki lajstromoztathatja, de ha egy cég bizonyítja, hogy Kínában lajstromoztatott egy adott nevet, és a doménnév-tulajdonos ilyen bizonylatot nem tud felmutatni, a CINIC 30 napon belül átruházza a doménnév jogát a lajstromozott névvel bíró cégre.
C) A Kínai Szellemi Tulajdon Hivatal igazgatóhelyettese, Ma Lianyuan bejelentette, hogy Kínában 2001-ben mintegy 270 000 védjegybejelentést nyújtottak be, ami szerinte világrekordnak számít.
A Kínában lajstromozott védjegyek száma jelenleg összesen 1,45 millió.
Az igazgatóhelyettes azt is közölte, hogy 2001-ben Kínában 38 000-nél több bitorlási ügyet kezeltek eredményesen.
D) A Fenghua Másodfokú Népbíróság 10 év börtönre ítélt egy bitorlót, aki 600 000 db-nál több hamis Viagra tablettát gyártott és hozott forgalomba.

16. Litvánia

Litvánia az 1768/92 EK és az 1610/96 EK sz. európai közösségi rendeleteknek megfelelően 2002. január 1-jei hatállyal módosította szabadalmi törvényét. Ennek megfelelően a gyógyászati és a növényvédelmi termékekre vonatkozó szabadalmakra kiegészítő oltalmi tanúsítványt lehet kapni, aminek révén a szabadalom oltalmi ideje legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
Kiegészítő oltalmi tanúsítvány akkor engedélyezhető, ha a szabadalmi bejelentés benyújtásának napja és a forgalomba hozatali engedély megadásának időpontja közötti időtartam hosszabb 5 évnél. A vonatkozó kérelmet a forgalomba hozatali engedély megadásának vagy (ha ez később történt) a szabadalom engedélyezésének napjától számított 6 hónapon belül kell benyújtani a Szabadalmi Hivatalnál.
A kiegészítő oltalmi tanúsítvány oltalmi ideje alatt évi illetékeket kell fizetni.

17. Németország

A szabadalmi törvény 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint a bejelentési illetéket a bejelentés napjától számított 3 hónapon belül kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén a bejelentés visszavontnak minősül.
A módosított törvény értelmében az évdíjak fizetésének türelmi ideje önműködően az esedékességtől számított 6 hónapon belül jár le, szemben a korábbi szabályozással, amely szerint a türelmi idő a díjfizetésre vonatkozó hivatali értesítéstől számított 6 hónapon belül járt le.
2002. január 1-jétől nem kell engedélyezési illetéket fizetni.

18. Olaszország

Az OIasz Szabadalmi és Védjegy Hivatal az európai szabadalom engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése előtt is elfogad olasz fordítást az európai szabadalomról. Ilyen módon Olaszországban már az európai szabadalom engedélyezésének meghirdetése előtt is lehet oltalmat szerezni.

19. Oroszország

2001. november 20-án az orosz büntetőtörvénykönyv 186. szakaszát kiegészítették egy új (3) bekezdéssel, amely az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott cselekmények, így a védjegyek, szolgálati védjegyek, eredetmegjelölések vagy hasonló jelek jogtalan használata esetén szigorított büntetési tételeket, emelt pénzbüntetést, valamint 4-6 hónap elzárást vagy 5 évig terjedő börtönbüntetést állapít meg.

20. Pakisztán

Most kaptunk hírt arról, hogy Pakisztánban 2000 szeptemberében hatályba lépett az új mintaoltalmi törvény (Registered Design Ordinance, 2000), amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
Mintaként lajstromozható a tárgyak ipari eljárással kialakított alakja, konfigurációja vagy díszítése, amely a végterméken csak szemmel ítélhető meg.
Nem lajstromozhatók a kizárólag műszaki és funkcionális megfontolások által diktált kialakítások.
Az 1911. évi régi törvény csupán helyi újdonságot kívánt meg. Az új törvény abszolút újdonságot ír elő, vagyis a lajstromozható mintának világviszonylatban újnak kell lennie.
Nem lajstromozhatók az újdonságot vagy eredetiséget nélkülöző kialakítások.
A Kereskedelmi Világszervezet bármely tagországában benyújtott első bejelentés elsőbbsége 6 hónapon belül igényelhető.
A lajstromozás időtartama a régi törvény szerint háromszor 5, vagyis összesen 15 év volt. Az új törvény szerint a mintaoltalmat 10 évre engedélyezik, és ez további kétszer 10 évre meghosszabbítható, vagyis a teljes oltalmi idő a lajstromozás napjától számított 30 év.
Érdekelt személyek kérhetik a lajstromozott minta törlését, ha az nem elégítette ki a törvényes követelményeket, vagy ha a minta közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik.

21. Szabadalmi Együttműködési Szerződés

A) 2001. decemberi tájékoztatónkban már hírt adtunk a PCT 2001. szeptember 24-től október 3-ig tartott üléséről, ahol határozatot hoztak arról, hogy a nemzeti szakasz megindításának 20 hónapos határidejét 2002. április 1-jétől kezdve 30 hónapra módosítják.
A következő országokban a nemzeti törvény módosítására van szükség a változás bevezetéséhez, és ezért ezekben az országokban továbbra is 19 hónapon belül kell kérni a nemzeti szakasz megindítását:
Ausztrália, Bulgária, Brazília, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, Észtország, Finnország, Horvátország, Izrael, Japán, Kína, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Norvégia, Szingapúr, Svájc, Szlovákia, Svédország, Tanzánia, Uganda, Zambia.
B) 2001-ben a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához az átvevő hivataloktól 103 947 nemzetközi bejelentés érkezett, ami az előző évhez képest 14,3%-os növekedést jelent, és 6 432 093 nemzeti bejelentésnek, valamint 326 757 regionális bejelentésnek felel meg; az utóbbi szám 4 639 800 bejelentést jelent a regionális szabadalmi rendszerek tagállamaiban. Így ezek a bejelentések 2001-ben összesen 11 071 893 nemzeti bejelentéssel egyenértékűek.

22. Szingapúr

2001. december 9-én hatályba lépett a 2000. évi mintatörvényre vonatkozó végrehajtási utasítás, amely szerint az 1989. augusztus 1. előtt benyújtott minták oltalmi ideje 15 évről 25 évre hosszabbodik meg. Emellett a megújítás időpontja az eredetileg Nagy-Britanniában elsőbbséggel benyújtott minták esetén nem az elsőbbségi nap, hanem a bejelentési nap évfordulója lesz, ami a gyakorlatban 6 hónappal hosszabb oltalmi időt eredményez.

23. Tajvan

A) 2001. október 4-én a parlament harmadik olvasatban elfogadta a szabadalmi törvény módosítását, amely találmányi szabadalmak bitorlása esetén eltörli a bűntettre vonatkozó szankciókat. Így a jövőben a bitorlókat nem vonják bűnvádi eljárás alá, és a jelenleg függő eljárásokban is enyhíteni fogják a kiszabott büntetéseket. Ennek ellentételeként viszont a pénzbírságok felső határát az okozott tényleges kár 2-3-szorosára emelik.
Ez a törvénymódosítás egyike volt annak a számos lépésnek, amely lehetővé tette Tajvan csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez 2002. január 1-jével.
B) Tajvan 2002. január 1-jén a Kereskedelmi Világszervezet tagja lett.