ÉVFORDULÓNAPTÁR

 

225 éve született Carl Friedric Gauss (Braunschweig, 1777. 04. 30. - Göttingen, 1855. 02. 23.), német matematikus, csillagász, fizikus
Kiugró tehetsége miatt a braunschweigi herceg támogatásával végezte el a Göttingeni Egyetemet. 1799-ben kapta meg a doktori fokozatot az algebra alaptételének bizonyításáért: minden algebrai egyenletnek van komplex gyöke. 1801-ben írta meg Disquisitiones Arithmeticae című művét, ettől számítják a számelmélet kezdetét. 1807-ben a Göttingeni Egyetem csillagászat professzora és a csillagvizsgáló igazgatója lett. Bevezette a róla elnevezett hibagörbét, amelyet a sok természeti jelenséget leíró normális eloszlás jellemzésére dolgozott ki. Kételkedett abban, hogy csak az euklideszi geometria az egyedül elképzelhető. Az elsők között ismerte fel, hogy a párhuzamosok tétele nélkülözhető. Felépített egy ellentmondásmentes geometriát, amelyben a tétel nem érvényes. Csak 30 év múlva közölte eredményeit, miután a magyar Bolyai János és az orosz Lobacsevszkij már publikálták a maguk nem euklideszi geometriáját. Kidolgozta az elliptikus függvények elméletét, és a lineáris egyenletrendszerek megoldási módszerét is. Hidrodinamikai kutatásai jelentősen hozzájárultak az energiamegmaradás elvének kidolgozásához. Ő alapozta meg a potenciálelméletet, azon erők elméletét, amelyek fordítottan arányosak a távolság négyzetével, s kidolgozta az abszolút fizikai mértékrendszert, a CGS-t (cm, g, sec). Kutatta az elektromágnességet, ezzel előkészítette az elektromos távíró feltalálását. Sok akadémia és tudományos társaság választotta tagjává.

145 éves a budapesti alagút
A budai Várhegy alatti alagút tervét 1837-ben Széchenyi István vetette fel, hiszen a Lánchíd csak az alagúttal együtt teremtett teljes értékű kapcsolatot Pest és Buda között. Később a Lánchíd építésével egy időben társaság alakult megépítésére. Végül csak 1853. február 10-én kezdődött meg a munka a Lánchíd építőjének, a skóciai születésű angol mérnöknek, Adam Clarknak a tervei szerint és kivitelezésével. A 350 méter hosszú közúti alagútban 1857 márciusában megindult a gyalogos közlekedés, majd 1857. április 30-án minden jármű számára is megnyitották. Az áthaladásért 1918-ig a hídvámhoz hasonló díjat kellett fizetni. Az alagút a második világháborúban erősen megrongálódott; 1949-ben helyreállították, 1973-ban teljesen újjáépítették.

130 éve halt meg Samuel Finley Breese Morse (Charlestown, 1791. 04. 27. - New York, 1872. 04. 02.), amerikai festő és feltaláló
Neves festőként Párizsban volt tanulmányúton, s ott barátai révén bepillantást nyert a pezsgő tudományos életbe. Laikusként eközben gondolt először az információk rögzítésére és továbbítására, majd 1832-ben felvázolta egy kezdetleges távíró tervét, ahol a jelek rögzítéséhez papírra és ceruzára gondolt, nem pedig mágnestűre, mint a fizikusok, akiknek azonban nem sikerült a problémát megoldani. Hamarosan pontok és vonalak kombinációjából összeállította a később róla elnevezett ábécét is. Később megalkotta az elektromos távírókészüléket, majd 1843-ban kiépült az első távíróvonal Washington és Baltimore között, amelyen 1844-ben futott végig az első mondat. New York városa még életében két szobrot emelt a tiszteletére.

125 éve halt meg Preysz Mór (Sopron, 1829. 07. 23. - Budapest, 1877. 03. 24.), kémikus, akadémikus, az ún. pasztörizálási eljárás magyar úttörője
1861-ben kimutatta, hogy a bor utóerjedése meggátolható, ha zárt edényben 70-80 C fokra melegítik, majd légmentesen elzárják. Ezzel a felfedezésével megelőzte Pasteurt. Tevékenyen részt vett a gázvilágítás elterjesztésében, a gázminőség javításában. Munkásságának eredményeként épült meg 1868-ban a pesti vízvezeték-hálózat.

120 éves a sebtapasz
1882. mácius 28-án kapta meg Paul Beierdorf német gyógyszerész-feltaláló egy korszerű sebtapasz szabadalmi okiratát. Ezt megelőzően a vérző sebet primitív módszerekkel: trágyával, ecettel, penésszel, pókhálóval vagy gyantával "gyógyították". A német feltaláló "guttapercha alapra felkent tapasza" vízhatlan, gumihoz hasonló anyaggal átitatott alapszövet volt, s erre kenték rá azután a lényegében kaucsukból és gyantából álló masszát. Beiersdorf 1901-ben mutatta be találmányának továbbfejlesztett változatát - fehér tapaszát - az ún. "leikoplast"-ot. Ez hideg állapotban is szilárdan és tartósan megtapadt, de nem sértette a bőrt.

120 éves a trolibusz
Miután 1881-ben Werner Siemens német mérnök tervei alapján elindult az első villamos, cége a sikeren felbuzdulva tovább kísérletezett az elektromos energiával, mint hajtóerővel. Így 1882. április 27-én már a világ első trolibusza is elindult két felsővezeték mentén a Berlin közelében fekvő Halenseeben. Ez a Siemens-féle "elektromde" azt bizonyította, hogy a villamos járművek már el tudnak szakadni a hajdani lóvasúti sínektől.

85 éves az izzólámpa
Pácz Aladár (1870-1938) Amerikában élő vegyészmérnök 1917. 03. 22-én szabadalmaztatta találmányát, az izzó állapotban is teljesen alaktartó wolfram izzószálat, s ezzel lehetővé tette a wolframszálas izzólámpa nagyipari gyártását.

85 éve halt meg Ferdinand Zeppelin (Konstanz, 1838. 07. 08. - Berlin, 1917. 03. 08.), német katonatiszt, feltaláló
Katona volt, több háborúban vett részt, altábornagyi rangig vitte. Rendelkezési állományba helyezése után, 1891-ben kezdett a repülés problémájával foglalkozni. Óriási erőfeszítések árán, számtalan kudarc után végül is siker koronázta próbálkozásait: a magyar Schwarz Dávid terveinek megvásárlásával és továbbfejlesztésével sikerült merev testű, kormányozható léghajót építenie. Első eredményesen repülő léghajója 128 m hosszú volt, és 16 elválasztott gázzsákot tartalmazott. Két 16 lóerős motor szolgáltatta a légcsavarokon keletkező húzóerőt, oldal- és magassági kormányaival már teljesen kormányozhatónak bizonyult. 1900-ban a Bodeni-tó feletti próbautakon 31 km/óra sebességet ért el. Még megérhette léghajóinak az első világháborúban aratott harctéri sikereit is.

75 éve halt meg Edvi Illés Aladár (Kapuvár, 1858. 01. 06. - Budapest, 1927. 04. 24.), gépészmérnök, technikatörténeti író
A Ganz budapesti gyárában mérnökként dolgozott. 1882-től a nevéhez fűződött a felső ipariskola - amelynek igazgatója volt - korszerűsítése, magas színvonalú intézménnyé fejlesztése. Később a Kereskedelemügyi Minisztériumban dolgozott, s a Műegyetemen oktatott. Hosszú évekig szerkesztette a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyét. Szakirodalmi munkássága közgazdasági, ipari technológiai és technikatörténeti kérdésekre terjedt ki.

Forrás: Évfordulónaptár 2002. (MTI Sajtóadatbank)