HÍREK, ESEMÉNYEK

Újabb fejlemények a rádió- és televíziós szervezetek
nemzetközi szomszédos jogi védelmében

Napjainkban a szerzői joggal szomszédos jogok, vagyis az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televíziós szervezeteket és a filmek előállítóit megillető jogok továbbfejlesztése érdekében nemzetközi szinten megtett jelentős lépéseket az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle (ISZJSZ) hasábjain az érdeklődő hazai olvasók is naprakészen követhetik nyomon. Az elmúlt évben az ISZJSZ "Hírek, események" rovata rövid összefoglalót tartalmazott az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelme tárgyában a Szellemi Tulajdon Világszervezetében 2000 decemberében összehívott diplomáciai értekezletről (ISZJSZ, 2001. április, 60. oldal), a WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága ötödik ülésén végbement fejleményekről a rádió- és televíziós szervezetek nemzetközi szomszédos jogi védelme érdekében (ISZJSZ, 2001. június, 24. oldal). A szomszédos jogok képezték a tárgyát két hosszabb terjedelmű tanulmánynak is (Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés, ISZJSZ, 2001. augusztus, 9. oldal; Dr. Békés Gergely: Előadóművészi jogok internetes környezetben, ISZJSZ, 2001. október, 8. oldal).
2001. november utolsó hetében 72 ország, valamint 31 államközi és nem kormányzati nemzetközi szervezet képviselőinek, szerzői jogászainak figyelme ismét a rádió- és televíziós szervezetek nemzetközi szomszédos jogi védelmét érintő javaslataira irányult a WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága hatodik ülése keretében. Az előző ülés óta két új javaslat érkezett az Európai Közösségektől, illetve Ukrajnától. Miután több küldöttség és nem kormányzati szervezet üdvözölte az európai javaslatot, kiemelve annak vitára és további pontosításra való alkalmasságát, az ülés elnöke a meghatározások kérdésével nyitotta meg a vitát.
A "műsorsugárzás" (broadcasting) fogalmához kapcsolódóan az eltérő álláspontok a védelem terjedelmének meghatározásánál húzódtak meg. Egyes küldöttségek a Római Egyezményen, illetőleg a WPPT-n alapuló hagyományos fogalmi elemből indultak ki, míg az Európai Küldöttség szélesebb meghatározást adott azzal, hogy műsorsugárzás alatt a vezeték útján megvalósuló átvitel is értendő. A japán küldöttség álláspontja szerint a jövőbeli nemzetközi egyezmény védelmi köre ne terjedjen ki erre az esetre. Felvetődött a "műsorsugárzó" (broadcast), vagy a "műsorsugárzó szervezet" (broadcasting organisation) fogalmi meghatározása is, azonban az Európai Közösség ezt hangsúlyozottan nem támogatta.
A "webcasting" kérdése nem csak az egyes tagállamok küldöttségeit, de számos nem kormányzati szervezetet is állásfoglalásra késztetett. Számos nem kormányzati nemzetközi szervezet, mint az ALAI, CISAC, a műsorsugárzó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (AIR), vagy az IFPI kihangsúlyozták a programhordozó jelek védelmének fontosságát, továbbá azt, hogy az internet alapú szolgáltatók eltérő jelleget mutatnak a hagyományos műsorsugárzó szervezetektől, ezért nem lenne célszerű egybemosni a hagyományos műsorsugárzást és az eredeti, interneten történő műsorszolgáltatást.
A vélemények elsősorban a hagyományos műsorsugárzás tekintetében mutatnak konvergenciát. Felmerült, hogy a kábeles vezeték útján közvetítést végzők (cablecasters) sugárzási cselekményei, amelyek a műsorsugárzókkal hasonlóságot mutatnak, védelemben részesülhetnek. Ugyancsak védelem illetné meg az interneten történő olyan átvitelt is, amely egyidejű a műsorsugárzással, tartalma vele megegyező, és ugyanazon műsorsugárzó készítette azt. Ellenvéleményt, további hozzászólásokat eredményezett az a megállapítás, amely szerint bármilyen hozzáférhetővé tétel vagy on-demand tevékenység, továbbá kábeles vezeték útján történő továbbközvetítés a védelem tárgyán kívül esne. Többen megfogalmazták azon nézetüket, hogy az eredetihez képest más műsorsugárzó által végzett műsorsugárzás továbbközvetítése, ideértve a webalapú továbbközvetítést is, nem részesülne védelemben. Az ülés elnöke felvetette, hogy a Titkárság készítsen el a következő ülésszakig egy átfogó elemző anyagot a különböző sugárzási cselekményekről. Többek között az anyag érintené a hagyományos műsorsugárzást, a digitális televíziózást, a földi és műholdas sugárzást, a streaming-et, a hozzáférhetővé tételt, a vételi feltételeket és a fogyasztók hozzájutását.
A "továbbközvetítés", eltérő idejű műsorsugárzás (deferred broadcasting) fogalmaihoz kapcsolódó hozzászólások során a japán küldöttség jelezte, hogy a "továbbközvetítés" definíciója érintené a nyilvánossághoz való közvetítés jogát is. Az EBU, az IFPI valamint a svájci küldöttség tág tartalmú nyilvánossághoz közvetítési jog mellett foglalt állást, különösen a belépti díj vonatkozásában.
A leendő nemzetközi dokumentumnak a műsorsugárzó szervezeteket érintő egyéb anyagi jogi rendelkezései már kevésbé részletekbe menően kerültek megtárgyalásra. Az ülés elnöke ismét javasolta, hogy a felvetett témák megvitatását az egyes kormánydelegációk az érdekelt szakmai szervezetek bevonásával nemzeti szinten folytassák. A műsorsugárzó szervezetek jogainak kérdése lesz a következő ülés (2002. május 13. és 17.) legfontosabb témája. Mivel a Titkárság 2002. március közepéig szívesen fogad a szerződés nyelvén további egyezményszöveg-javaslatokat, indítványokat a tagállamoktól, illetve az Európai Közösségektől, így valamennyi hazai érdekelt szervezet előtt újra nyitva áll e lehetőség oly módon, hogy írásos anyagát eljuttatja a Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi és Jogharmonizációs Osztályára (1370 Budapest 5. Pf. 552) 2002. február 15-ig. Az ülésről készült részletes jelentés letölthető a WIPO honlapjáról SCCR/6/4 dokumentumszám alatt.

Munkácsi Péter