Dr. Palágyi Tivadar:

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

---

1. Amerikai Egyesült Államok 2. Ausztria 3. Brunei 4. Cseh Köztársaság 5. Dél-Korea 6. Egyesült Arab Emirátusok 7. Európai Szabadalmi Egyezmény 8. Európai Szabadalmi Hivatal 9. Fülöp-szigetek 10. Hollandia 11. Hongkong 12. Írország 13. Japán 14. Kanada 15. Kína

16. Közösségi szabadalom 17. Nagy-Britannia 18. Németország 19. Omán 20. Oroszország 21. Öbölparti országok 22. Pakisztán 23. Peru 24. Spanyolország 25. Szabadalmi Együttműködési Szerződés 26. Szingapúr 27. Tajvan 28. Törökország 29. Ukrajna

---

1. Amerikai Egyesült Államok

A Fehér Ház f. év május 31-én bejelentette, hogy az Egyesült Államoknak sikerült megszüntetnie az Európai Unióval fennálló nézetkülönbségét a védjegyeknek a Madridi Jegyzőkönyv alapján történő nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos eljárás terén.

A Madridi Jegyzőkönyv 1996-ban lépett hatályba, és jelenleg egy tucatnál több ország ratifikálta. A Clinton-adminisztráció hosszú ideig azért nem terjesztette az egyezményt a Szenátus elé ratifikálás céljából, mert az Egyesült Államok tiltakozott az ellen, hogy az Európai Uniónak a tagállamok mellett külön szavazati joga legyen.

Ebben az évben az Európai Unió miniszterei az amerikai kívánságnak megfelelően rendezték a szavazati jogokat, ezzel lehetővé téve, hogy a Szenátus Igazságügyi Bizottsága ez év februárjában elfogadja a vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet még az elnöknek kell a Szenátus elé terjesztenie.

2. Ausztria

Az osztrák kormány 2000. május 5-én a hivatalos közlönyben bejelentette, hogy Tajvannal olyan egyezményt kötött, amelynek alapján a két ország kölcsönösen elismeri a szabadalmi és védjegybejelentések igényelt elsőbbségét.

3. Brunei

Bruneiben 2000. május 1-jén két új törvény lépett hatályba: az egyik az ipari mintákra, a másik a félvezető áramkörök elrendezésére vonatkozik. Ennek megfelelően a fenti időponttól kezdve ipari mintákra és félvezető áramkörök elrendezésére vonatkozó bejelentéseket lehet benyújtani a szultanátus Iparjogvédelmi Hivatalánál.

4. Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban 2000. május 10-én új iparjogvédelmi törvény lépett hatályba, amely módosítja a találmányokra, ipari mintákra, használati mintákra és védjegyekre vonatkozó törvényeket, és előkészíti a Cseh Köztársaságnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozását, egyúttal pedig bevezeti a gyógyászati és növényvédelmi készítmények kiegészítő oltalmát.

A Cseh Köztársaságnak az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozása feltehetően 2002. július 1-jén fog hatályba lépni. Ettől az időponttól kezdve a közrebocsátott európai szabadalmi bejelentések igénypontjait cseh fordításban fogja a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozni. Az európai szabadalom engedélyezésétől számított 3 hónapon belül a szabadalmasnak a Cseh Iparjogvédelmi Hivatalnál be kell nyújtania a szabadalmi leírás cseh nyelvű fordítását, amelyet a Hivatal publikál.

A gyógyászati és növényvédelmi készítményekre vonatkozó kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó rendelkezések 2000. május 10-én léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve lehet kérni a Hivataltól ilyen bizonylat kiadását.

Kiegészítő oltalmi bizonylatot olyan készítmények hatóanyagaira engedélyeznek, amelyeket forgalombahozatal előtt a gyógyszertörvény és a növényvédő szerekre vonatkozó törvény rendelkezéseinek megfelelően lajstromoztatni kell. Hatóanyagon olyan vegyi úton előállított anyagot vagy kompozíciót, mikroorganizmust vagy mikroorganizmus-kompozíciót kell érteni, amely emberek vagy állatok betegségei vonatkozásában általános vagy különleges gyógyító vagy megelőző hatást mutat, vagy amely az egészségi állapot javítására, módosítására vagy diagnosztizálására alkalmazható, vagy amelyet növények vagy növényi termékek védelmére használnak.

A kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó kérelmet a szabadalmas vagy annak jogutóda nyújthatja be a lajstromozás időpontjától vagy a szabadalom engedélyezésének napjától számított 6 hónapon belül. A kérelmet bevezetik a szabadalmi lajstromba és a hivatalos közlönyben publikálják.

A kiegészítő oltalmi bizonylat megadása az alábbi feltételekhez van kötve:

• az alapszabadalom érvényes a Cseh Köztársaság területén;
• a készítmény az alapszabadalom által védett hatóanyagot tartalmaz;
• az anyagra nem adtak korábban kiegészítő oltalmi bizonylatot;
• a készítmény lajstromozása első ízben engedélyezi egy generikus gyógyászati vagy növényvédelmi készítmény forgalomba hozatalát a Cseh Köztársaságban.

A kiegészítő oltalmi bizonylat oltalmi ideje megfelel annak az időtartamnak, amelyet úgy kapunk, hogy az alapszabadalom bejelentési napja és a készítménynek a Cseh Köztársaságban való forgalomba hozatalát engedélyező első lajstromozás időpontja közötti időtartamból levonunk öt évet, de ez az idő nem lehet hosszabb a hatálybalépés napjától számított öt évnél.

A kiegészítő oltalmi bizonylat az alapszabadalom oltalmi idejének megszűnésekor lép hatályba, és fenntartásához évi illetékeket kell fizetni.

A kiegészítő oltalmi bizonylat ugyanolyan jogokat biztosít tulajdonosának, mint az alapszabadalom, de az oltalom a lajstromozott készítményben levő vegyi anyagra vagy anyagkompozícióra, mikroorganizmusra vagy mikroorganizmus-kompozícióra korlátozódik.

A kiegészítő oltalmi bizonylat megszűnik

• oltalmi idejének lejártakor;
• a tulajdonos lemondásakor;
• az évdíjfizetés elmulasztásakor;
• a lajstromozás törlése miatt;
• ha az Iparjogvédelmi Hivatal törli.

A kiegészítő oltalmi bizonylatot törölni kell, ha

• nem elégíti ki az engedélyezéséhez szükséges feltételeket;
• az alapszabadalmat törölték vagy úgy korlátozták, hogy a bizonylattal védett anyagot ezáltal kizárták a szabadalmi oltalomból.

5. Dél-Korea

Egy magánszemély szolgáltatási védjegyként lajstromoztatta a WALL-MART nevet. A Wal-Mart Stores Inc. amerikai cég kérte a lajstromozás érvénytelenítését. A Koreai Iparjogvédelmi Hivatal Felülvizsgálati Tanácsa helyt adott a kérelemnek, és a lajstromozást érvénytelenítette.

A védjegytulajdonos pert indított a Szabadalmi Bíróságnál, és a Tanács döntésének megváltoztatását kérte.

A Szabadalmi Bíróság ítéletében a szabadalmi törvény 7. szakaszának (1)4 pontjából indult ki, amely kimondja, hogy közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző védjegy vagy szolgáltatási védjegy nem lajstromozható. Ez a törvényi rendelkezés azt jelenti, hogy egy védjegy nem oltalmazható, ha utánozza más közismert védjegyét, és a lajstromozás a közismert védjegy hírnevének jogtalan kihasználását jelentené.

Az adott esetben a „Wal-Mart” név a cég alapítójának, Sam Waltonnak a nevéből vett „Wal” szóból és az üzletre utaló „Mart” szóból van összetéve, és rendkívül hasonlít a védjegyzett WALL-MART szóhoz mind megjelenésben, mind hangzásban és jelentésben. A két kifejezés esetében a megjelölt szolgáltatások is hasonlóak, így fennáll az összetéveszthetőség veszélye a szolgáltatások eredetét illetően. Ezért a bíróság fenntartotta a Felülvizsgálati Tanács döntését.

6. Egyesült Arab Emirátusok

Egy francia cég egy gyógyászati terméket LANZOR védjeggyel hozott forgalomba, míg egy helyi cég ugyanezt a terméket LANSO védjeggyel forgalmazta az Egyesült Arab Emirátusokban.

A francia cég 1995. szeptember 11-én nyújtott be lajstromozási kérelmet a LANZOR védjegyre, míg a helyi cég november 8-án nyújtott be hasonló kérelmet saját LANSO védjegyére.

A LANSO védjegyet 1996. októberében lajstromozták. A LANZOR védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmet lassabban bírálták el, és amikor 1997-ben lajstromozták, a LANSO védjegy tulajdonosa a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumnál fellebbezést nyújtott be azon az alapon, hogy a két név hasonló, és emellett a LANSO védjegyet korábban lajstromozták.

A Minisztérium a LANSO védjegy tulajdonosának adott igazat, ami miatt a LANZOR védjegy tulajdonosa bírósághoz fordult. Keresetében a védjegytörvény 3. és 4. szakaszára hivatkozott. A 3. szakasz kimondja, hogy nem lehet olyan védjegyet lajstromoztatni, amely megtéveszti a közönséget, vagy utánzó vagy hamis kereskedelmi nevet tartalmaz. A 4. szakasz szerint a nemzetközi hírnévnek örvendő külföldi védjegyek csak az eredeti tulajdonos kérelmére lajstromozhatók. A LANZOR védjegy tulajdonosa mint felperes kérte a LANSO védjegynek a lajstromból való törlését arra hivatkozva, hogy a LANZOR védjegy nemzetközi hírnévnek örvend, és a LANSO védjegy utánzáson alapszik. A felperes bizonyította, hogy védjegyét 1989-ben Franciaországban, majd számos egyéb országban is lajstromoztatta és használta.

Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperes kérelmének, és elrendelte a LANSO védjegy törlését a lajstromból. Az alperes fellebbezett a Szövetségi Fellebbezési Bírósághoz, amely azonban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

7. Európai Szabadalmi Egyezmény

Minthogy 2000. november 1-jétől kezdve Törökország (lásd ott) megjelölhető európai szabadalmi bejelentésekben, ettől az időponttól kezdve az Európai Szabadalmi Szervezetnek az alábbi 20 tagországa lesz: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és Törökország.

8. Európai Szabadalmi Hivatal

Az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsának egy régebbi, G/88 számú döntése olyan esetre vonatkozott, amelyben egy ismert kenőanyag új felhasználásaként rozsdagátlást igényeltek. Ebben az ügyben a Tanács azon a véleményen volt, hogy a súrlódás csökkentésére történő ismert felhasználás után a rozsdagátlás új alkalmazásnak minősül. Ennek a döntésnek az alapján az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) gyakorlata szerint egy ismert tárgy vagy anyag nem gyógyászati célra való új felhasználása kielégíti az újdonság követelményét.

T 892/94 számú új döntésében a Tanács abban a kérdésben foglalt állást, hogy egy ismert termék új alkalmazására vonatkozó igénypont újnak tekinthető-e, ha az új alkalmazás egy újonnan felismert műszaki hatáson alapszik.

Az igényelt alkalmazás egy izzadsággátló készítmény gátló mechanizmusán alapult. A műszaki magyarázat az volt, hogy az észterázt termelő mikroorganizmusok növekedését gátolni lehet egy ismert anyaggal, és ez a műszaki magyarázat nem volt ismert.

A Tanács úgy döntött, hogy az igénypont tárgya nem új, mert csupán a műszaki hatás magyarázata volt újnak tekinthető, de maga az alkalmazás nem.

9. Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigeteki Szellemi Tulajdon Hivatal körlevelet adott ki, amely szerint a védjegyek használatát igazoló eskü alatti nyilatkozatot (Affidavit of Use) vagy tényleges használati nyilatkozatot (Declaration of Actual Use) aláírás után nem kell sem hitelesíttetni, sem Fülöp-szigeteki konzul által felülhitelesíttetni.

10. Hollandia

Az utrechti kerületi bíróság 1999. december 28-án ítéletet hozott a Pfizer Inc. által az Enra cég ellen benyújtott ideiglenes intézkedési kérelem ügyében.

Pfizer kérelmének az képezte az alapját, hogy a férfiak számára VIGRO és a nők számára VIGORA néven kék színnel vagyis a VIAGRA színével forgalmazott termékek eladása az ő VIAGRA védjegyének bitorlását jelenti. Emellett Enra saját VIGRO/VIGORA termékét úgy hirdeti, hogy az a VIAGRÁNÁL kedvezőbb megoldást jelent, amivel árt a VIAGRA jó hírnevének. Enra cáfolta ezeket az állításokat.

A bíróság részben piackutatás alapján feltételezte, hogy a VIAGRA védjegy elég általánosan ismert, és még ha a Párizsi Uniós Egyezmény 6bis szakasza alapján nem minősíthető is közismertnek, mindenképpen erős védjegynek tekinthető. Enra azzal érvelt, hogy a VIAGRA védjegy az impotencia kezelésére szolgáló gyógyszerek általános nevévé vált, de a bíróság szerint Enra ezt az állítását nem támasztotta kellő mértékben alá.

A védjegybitorlást illetően a bíróság megállapította, hogy bizonyos hasonlóság fennáll a VIAGRA és a VIGRO/VIGORA védjegyek között. Figyelembe véve a VIAGRA védjegy által nyújtott oltalom széles körét és a védjegy egésze által nyújtott benyomást, lehet hasonlóságról beszélni. A bíróság szerint Pfizer kellő mértékben hihetővé tette, hogy e hasonlóság alapján a nagyközönség Enro védjegyét Pfizer termékével társíthatja, és így a VIGRO/VIGORA védjegyű termék gyártóját összetévesztheti a VIAGRA gyártójával. Az összetévesztés valószínűségét tovább növeli az a tény, hogy a felek termékei hasonló célra szolgálnak és a közönség által azonosnak tekinthetők részben annak a módnak a következményeként, ahogyan Enra a termékeit hirdeti.

A bíróság megállapította továbbá, hogy a gyógyszereket gyártó Pfizer cégnek jogos érdeke, hogy meggátolja a VIAGRA és a VIGRO/VIGORA összetévesztését. Ezért Pfizer jogosan kívánja annak biztosítását, hogy a közönség ne tekintse a VIAGRÁT nemi izgatószernek; Enra ugyanis elsősorban ilyennek tünteti fel termékeit. Így hátrányosnak kell tekinteni azt, hogy Enra hirdetései miatt a vásárlóközönség összetévesztheti a két terméket.

A Pfizer által birtokolt védjegyoltalom azonban nem terjed ki arra is, hogy meggátolhassa Enrát abban, hogy termékét kék kapszulák alakjában hozza forgalomba, és az sem állítható, hogy e szín használata által Enra bitorolta Pfizer védjegyjogait vagy bármilyen szempontból kárt okozva járt volna el Pfizerrel szemben.

Pfizernek azzal az állításával kapcsolatban, hogy Enra kárt okozóan viselkedett, a bíróság úgy döntött, hogy Enra viselkedését az összehasonlító hirdetés keretei között kell vizsgálni. Kiindulási pontnak azt lehet tekinteni, hogy Pfizer az impotencia kezelésére szolgáló gyógyszer egyetlen gyártója, és így amikor Enra a hirdetési anyagaiban és használati utasításaiban egyéb termékekre vonatkozó megjegyzést tesz, az a szándék vezeti, hogy kedvező színben tüntesse fel termékét Pfizer VIAGRA termékéhez viszonyítva, vagy legalábbis azonos értékűként tüntesse fel a saját termékét. Pfizer kielégítő mértékben valószínűsítette, hogy a vásárlóközönség ezeket az állításokat ilyen módon fogja értelmezni.

Fontos tényező, hogy Enra hirdetési anyagaiban és használati utasításaiban az összehasonlító hirdetés tárgyaként a VIAGRÁT felismerhető formában írta le. Enrának kellett volna bizonyítania, hogy a saját terméke impotencia kezelésére ugyanolyan hatásos, mint a VIAGRA, de Enra ezt elmulasztotta.

A bíróság szerint Enra egyéb állításai „Végre igazság a férfiaknak és nőknek” és „Végre igazság” is károsak voltak Pfizerre nézve, mert azt a benyomást keltették, hogy a VIGRO és a VIGORA használata által a VIAGRA egy sajátos hiányossága megszüntethető. A bíróság szerint ezt félrevezetőnek és Pfizerrel szemben károsnak kell tekinteni, mert a VIAGRA csak az impotencia kezelésére van szánva és azzal szemben hatásos.

A bíróság megállapította, hogy Enra állításai károsak Pfizer termékére nézve.

11. Hongkong

2000. június 16-án a hivatalos lapban kihirdették az új védjegyrendeletet, amely előreláthatólag 2001. második negyedében fog hatályba lépni. Az új rendelet nagyrészt az 1999. évi angol védjegytörvényen alapszik.

A jelenlegi hongkongi védjegytörvény alapvetően az 1938. évi angol védjegytörvényt követi, bár 1996-ban a TRIPS Egyezmény alapján bizonyos módosításokat bevezettek. Az új védjegyrendelet célja, hogy egyszerűbbé tegye a védjegyek lajstromozási és fenntartási eljárását és hogy megerősítse a lajstromozott védjegyek oltalmát. Főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

A védjegy meghatározását kiterjesztik minden olyan megjelölésre, amely alkalmas egy vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak más vállalatok termékeitől vagy szolgátatásaitól való megkülönböztetésére, valamint grafikus megjelenítésre.

Az oltalmi idő a bejelentés benyújtásától számított 10 év, amely illeték ellenében további 10-10 évre megújítható.

Bevezetik a kollektív védjegyek oltalmát.

Eltörlik a védjegylajstrom A és B részét, és így minden védjegynek egyetlen megkülönböztetési próbát kell kielégítenie.

A Párizsi Uniós Egyezmény vagy a Kereskedelmi Világszervezet tagállamaiban benyújtott bejelentések alapján 6 hónapon belül elsőbbséget lehet igényelni.

A közismert védjegyek fokozott oltalomban részesülnek, mert bitorlásukra különleges rendelkezéseket léptetnek hatályba.

A lajstromozott védjegyek felhasználhatók összehasonlító hirdetés céljára.

Bevezetik a jogok nemzetközi kimerülését.

A védjegyeket a védjegytulajdonos cég nélkül is át lehet ruházni, és a részleges átruházás is lehetővé válik.

A védjegyekre vonatkozó használati engedélyek általánosak vagy bizonyos árukra vagy szolgáltatásokra korlátozottak lehetnek.

A lajstromozott védjegy megvonását lehet kérni, ha a védjegy általánossá vagy félrevezetővé vált, vagy ha egymást követő 3 éven át nem használták.

12. Írország

Írországban nyilvánosságra hozták az ipari minta törvény tervezetét, amely elfogadása után az 1927-ből származó mintatörvény helyére fog lépni. A tervezet figyelembe veszi az Európai Parlament ipari mintákra vonatkozó irányelveit is.

A törvénytervezet által bevezetni kívánt főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A lajstromozhatóság feltételei megegyeznek az irányelvek 3-7. szakaszában foglaltakkal. Egy mintának újnak kell lennie, és egyedi jelleggel kell rendelkeznie.

A minta akkor tekinthető újnak, ha a lajstromozás vagy elsőbbség napja előtt a köz számára nem vált hozzáférhetővé azonos minta. Az újdonságot nem befolyásolja a tulajdonos hozzájárulása nélküli publikáció az elsőbbség napját megelőző 12 hónapon belül. Nem újdonságrontó a hivatalosan bejegyzett belföldi vagy külföldi kiállításon való bemutatás sem.

Egy minta akkor rendelkezik egyedi jelleggel, ha a tájékozott használóban az ismert mintától eltérő összbenyomást kelt, figyelembe véve a tervezői szabadságot.

Egy összetett termék alkotórésze is oltalmazható, ha a rendes használat alatt látható marad, és kielégíti az újdonság és az egyéni jelleg követelményét.

Nem oltalmazhatók egy terméknek azok a vonásai, amelyeket kizárólag a műszaki funkció diktál.

A mintát a lajstromozáskor publikálni fogják, de a bejelentő kérheti a publikálásnak a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számítva legfeljebb 30 hónappal való elhalasztását.

A minta oltalmi ideje legfeljebb 25 év. Az 5., majd a további 5-5 év lejártakor fenntartási illetéket kell fizetni.

A lajstromozott mintát érvényteleníteni lehet, ha az a lajstromozáskor nem elégítette ki a lajstromozhatóság feltételeit, vagyis közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik, vagy korábbi mintával, védjeggyel vagy nemzeti jelképpel ütközik.

Ha a minta tulajdonosa nem gyártja a mintát magában foglaló termékeket a kereskedelmi szükségletet kielégítő mennyiségben, bárki kérhet a Szabadalmi Hivataltól kényszerengedélyt.

A mintaoltalomra vonatkozó jogok kimerülnek olyan termékek vonatkozásában, amelyeket a lajstromozott tulajdonos beleegyezésével tettek a köz számára hozzáférhetővé az Európai Unió országaiban.

13. Japán

A Japán Szabadalmi Hivatal ez év végéig módosítani fogja a szoftver tárgyú szabadalmak vizsgálati irányelveit.

A jelenlegi joggyakorlat szerint azok a szoftverre vonatkozó bejelentések szabadalmazhatók, amelyek eljárásra, termékre vagy olyan, számítógéppel olvasható tároló-közegre vonatkoznak, amelyen program van rögzítve.

Az irányelvek tervezett módosítása szerint a „számítógépprogram” önmagában mint termék értelmezhető, vagyis a módosítás hatályba lépése után szabadalmazható lesz.

14. Kanada

A) A Kanadai Szövetségi Fellebbezési Bíróság olyan döntést hozott, hogy a Harward Egyetem számára engedélyezhető az onkoegérre vonatkozó szabadalom. Ez alapvetően megváltoztatta az eddigi joggyakorlatot, amely Kanadában nem tette lehetővé magasabb életformákra szabadalom engedélyezését.

A Bíróság döntése általánosabb érvényű, mert arra is utal, hogy a szabadalmi törvény célja a technológia fejlődésével párhuzamosan felmerülő új megoldásokra oltalom adása.

A Szabadalmi Hivatal elnöke a f. év augusztus 3-án hozott bírósági döntés napjától számított 60 napon belül fellebbezhet a Legfelsőbb Bírósághoz.

B) A Kanadai Szövetségi Bíróság 2000. március 29-én ítéletet hozott egy olyan fellebbezés ügyében, amelyben azt kellett eldönteni, hogy a PAXIL és az IXEL védjegyek összetéveszthetők-e.

A Pierre Fabre Médicament (PFM) cég depresszióellenes tablettákra kérte az IXEL védjegy lajstromozását. A Smithkline Beecham Corporation (SBC) cég felszólalt a saját, szintén antidepresszáns gyógyszerekkel kapcsolatban lajstromozott PAXIL védjegyével fennálló hasonlóságra hivatkozva. A Szabadalmi Hivatal úgy találta, hogy valóban fennáll az összetéveszthetőség veszélye a két védjegy között, és ezért az IXEL védjegy lajstromozási kérelmét elutasította.

PFM fellebbezést nyújtott be a Szövetségi Bíróságnál. Utóbbinak az ítélete szerint a felperes által benyújtott bizonyítékok azt támasztották alá, hogy a két védjegy között nem áll fenn az összetéveszthetőség veszélye. Ilyen szempontból ugyanis fonetikai és vizuális tényezőket kell meghatározónak tekinteni. A Bíróság azt is figyelembe vette, hogy a kérdést egy átlagos kétnyelvű (frankofon vagy anglofon) fogyasztó szemszögéből kell vizsgálni, tekintettel Kanada hivatalos kétnyelvűségére. A szakvélemény hangsúlyozta, hogy az összetéveszthetőség szempontjából a védjegy első szótagja bír döntő fontossággal, és a bíróság elismerte, hogy a joggyakorlatban is alapelv, hogy a védjegy első szótagja kelt döntő benyomást a vásárlóközönségben.

A szakvélemény alapján a bíróság megállapította, hogy a PAXIL szó első része alapvetően különbözik az IXEL szó első szótagjától. Emellett a „P” betű egyike az abc legerősebb és legdisztinktívebb mássalhangzóinak. Ezért a PAXIL első szótagja nem okozhat összetéveszthetőséget az IXEL szóval sem fonetikusan, sem vizuálisan, és ez a megállapítás mind az angol, mind a francia nyelvű fogyasztókra érvényes.

A fenti indokok alapján a bíróság a felszólalást elutasította, és utasította a Hivatalt az IXEL védjegy lajstromozására.

15. Kína

A) Kína 2000. április 23-án vált az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Unió (UPOV) tagjává. Az új növényfajták oltalmára vonatkozó rendelet egy évvel korábban lépett hatályba, és ettől az időponttól kezdve be lehetett nyújtani új növényfajtákra vonatkozó bejelentéseket, de az ilyen bejelentésekkel kapcsolatos felelősséget megosztották a Mezőgazdasági Minisztérium és az Erdőügyi Minisztérium között úgy, hogy az új fafajtákra, bambuszra, fás dísznövényekre és gyümölcsfákra vonatkozó bejelentéseket az utóbbi minisztériumnál kell benyújtani.

1999. december 31-ig a Földművelődésügyi Minisztériumnál 115 bejelentést nyújtottak be, amelyek közül 15 vonatkozott rizsre, 95 kukoricára, 4 kínai káposztára és egy burgonyára. 67 vizsgált bejelentés közül 66 elégítette ki a törvényes oltalmi feltételeket.

1999. december 31-ig az Erdőügyi Minisztériumnál 109 bejelentést nyújtottak be, amelyek közül 6 új fafajtára és 103 fás dísznövényre vonatkozott.

B) Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt Kínában a védjegybitorlások száma, ami hátrányosan befolyásolja a külföldiek beruházási kedvét. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium f. év augusztusi jelentése szerint az év első felében a helyi hivatalok 665 védjegybitorlási ügyet kezeltek, ami éves szinten 16,3%-os növekedésnek melel meg.

A Minisztérium szóvivője kijelentette, hogy Kína további erőfeszítéseket fog tenni a védjegybitorlások elleni küzdelemben.

16. Közösségi szabadalom

Mint ismeretes, az Európai Közösség 1975-ben létrehozta a Közösségi Szabadalmi Egyezményt (Community Patent Convention, CPC), más néven Luxemburgi Egyezményt és ennek révén a közösségi szabadalmat, de az soha nem lépett hatályba. A ratifikálás elmaradásának egyik fő oka az volt, hogy nem biztosított megfelelő fórumrendszert. A közösségi szabadalomról 1985-ben újrakezdték a tárgyalásokat, és 1989-ben létrehozták a Közösségi Szabadalmi Megállapodást (Agreement on the Community Patent, ACP), amely a CPC felülvizsgált változata volt, és egy jegyzőkönyvet tartalmazott a fórumrendszerről (Protocol on Litigation). Az utóbbi a közösségi szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek intézésére meglehetősen bonyolult rendszert állapított meg. Az ACP-t sem ratifikálta annyi állam, amennyi elegendő lett volna a megállapodás hatálybalépéséhez.

Ilyen okok miatt az Európa Bizottság a tagállamoknak azt javasolja, hogy ejtsék el a Közösségi Szabadalmi Megállapodást, és egy európatanácsi rendelettel (EC Counsel Regulation) vezessék be a közösségi szabadalmat, hasonlóan a közösségi védjegyhez. Ez a rendelet a bitorlási és a megsemmisítési ügyeket is szabályozná.

A rendelet tervezete szerint a közösségi szabadalmi rendszer egyidejűleg létezne a nemzeti és az európai szabadalmi rendszerrel, és így a feltalálók szabadon választhatnák meg a szükségleteiknek legjobban megfelelő szabadalmi oltalmi típust. A tervezet szerint az Európai Közösség csatlakozna a Müncheni Egyezményhez, ami lehetővé tenné az Európai Közösségnek olyan területként való megjelölését, amelyre a közösségi szabadalmat meg lehet adni, vagyis ezáltal az Európai Szabadalmi Egyezmény előírásai alkalmazhatók lennének a közösségi szabadalmi bejelentések esetén is. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal megadta a szabadalmat, az a rendelet értelmében közösségi szabadalommá válna.

A Müncheni Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal elvégezze ezeket a feladatokat; ehhez módosítani kell. Ez valószínűleg rövidesen meg fog történni, mert a Müncheni Egyezmény éppen felülvizsgálat előtt áll. Az Egyezmény tagállamai 1999 júniusában Párizsban kormányközi konferenciát tartottak. Ezen két munkabizottságot állítottak fel, amelyeknek az a feladata, hogy javaslatot dolgozzanak ki egyrészt a költségcsökkentésre és a szabadalmazási idő csökkentésére, másrészt a közösségi szabadalommal kapcsolatos peres ügyek harmonizálására. A Müncheni Egyezmény tervezett felülvizsgálata során a szerződő államoknak hozzá kellene járulniuk az egyezmény olyan módosításához, hogy az lehetővé tegye az Európai Szabadalmi Hivatal számára ezeknek az új feladatoknak a teljesítését, valamint az Európai Közösség csatlakozását.

A javasolt rendelet nem kívánja módosítani az európai szabadalmi rendszer jelenlegi szerkezetét, ezért nem irányozza elő az Európai Szabadalmi Hivatalon belül új részlegek felállítását. Ehelyett a Hivatal meg lesz bízva a közösségi szabadalomra vonatkozó különleges feladatokkal, de mint az Európai Közösségtől független nemzetközi szerv tovább fogja folytatni az európai szabadalmakkal kapcsolatos tevékenységet.

A közösségi szabadalomnak rendelettel való létrehozása alapvetően azt a célt szolgálja, hogy csökkenteni lehessen a szabadalmazási költségeket, mert a rendelet tervezete szerint a megadott európai szabadalom leírását csak az egyik hivatalos munkanyelvre kellene lefordítani, és csak az igénypontokat fordítanák le a két másik hivatalos nyelvre.

A fordítási költségek csökkentésével megbízott munkabizottság egy külön megállapodástervezetet dolgozott ki az Európai Szabadalmi Egyezmény 65. szakaszának a módosítására. E tervezet szerint a csatlakozó országok lemondanának a 65. szakasz első bekezdésében előírt követelményről, amely szerint a megadott európai szabadalom érvényesítéséhez a megjelölt országokban be kell nyújtani a szabadalmi leírás fordítását az illető ország hivatalos nyelvén.

Ez év október 16-án és 17-én Londonban az Európai Szabadalmi Hivatal kormányközi konferenciát fog tartani, amelyen az európai szabadalmi rendszer használatával kapcsolatos költségek csökkentéséről fognak tárgyalni, és meg fogják bízni a peres ügyek munkabizottságát, hogy legkésőbb 2001 végéig dolgozzon ki tervezetet az európai szabadalmakkal kapcsolatos fórumrendszerre. Egyúttal a közösségi szabadalomra vonatkozó rendelettervezetet is meg fogják tárgyalni.

17. Nagy-Britannia

Minthogy az Amerikai Egyesült Államokban egyre több üzleti módszerre engedélyeznek szabadalmat, Nagy-Britanniában is növekszik az érdeklődés az üzleti módszerek szabadalmazásának lehetőségei iránt, különös tekintettel arra, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal is engedélyez oltalmat a számítógéprendszer segítségével megvalósított üzleti módszerekre, bár a tiszta üzleti módszerekre, amelyek nem számítógép segítségével valósíthatók meg, egyelőre nem ad szabadalmat. Lehetséges azonban, hogy ez az álláspont a közeljövőben meg fog változni, mert az Európai Szabadalmi Egyezmény küszöbönálló felülvizsgálata során ez a kérdés is napirenden lesz.

Az üzleti módszerek szabadalmazhatóságának lehetővé tétele érdekében az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. szakaszának (1) bekezdését a TRIPS egyezménnyel összhangban az alábbi módon tervezik megváltoztatni: „Európai szabadalmat minden technológiai területen (in all fields of technology) engedélyeznek az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányokra.”

A Collins-féle angol szótár a „technológia” szóra az alábbi meghatározást adja: „a gyakorlati tudományok alkalmazása az iparban vagy a kereskedelemben”. Így Nagy-Britanniában nem tartják kizártnak, hogy az üzleti módszerekre vonatkozó találmányok ennek a meghatározásnak a körébe esnek, különös tekintettel arra, hogy Európa lépést kíván tartani amerikai és japán versenytársaival.

18. Németország

A) A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2000. február 15-én ítéletet hozott egy kiegészítő oltalmi bizonylat (SPC) ügyében. Az ítélet szerint egy szabad bázis alakjában levő hatóanyagra engedélyezett SPC oltalmi köre kiterjed a szabad bázisnak az alapszabadalom oltalmi köre által felölelt származékaira is.

SPC-t engedélyezni lehet egy gyógyszer szabad bázis alakjában használt hatóanyagára akkor is, ha a gyógyszerengedélyező hatóság csupán e bázis sójának forgalmazására adott engedélyt, feltéve, hogy az alapszabadalom oltalmi köre kiterjed mind a szabad bázisra, mind annak sójára.

B) A Német Alkotmánybíróság 2000. május 5-én hozott ítéletében megerősítette a Legfelsőbb Bíróság egy 1995. július 11-én hozott ítéletét, amely szerint egy szabadalommal védett hatóanyaggal végzett klinikai kísérletek nem minősülnek bitorlásnak.

19. Omán

Ománban ebben az évben az alábbi új törvényeket hirdették ki szultáni rendelettel:

• védjegytörvény, amely az 1987. évi védjegytörvényt váltja fel, és akkor lép hatályba, amikor az Ipari és Kereskedelmi Miniszter kiadja a végrehajtási utasításokat;
• mintaoltalmi törvény, amely szintén a végrehajtási utasítás kiadásával egy időben fog hatályba lépni;
• földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó törvény;
• integrált áramkörök topográfiájának oltalmára vonatkozó törvény.

20. Oroszország

2000. május 15-én Oroszországban a közismert védjegyekre vonatkozó rendelet lépett hatályba, amely meghatározza, hogy milyen ismérvek alapján lehet egy védjegy közismertségét meghatározni.

Mostanáig csupán két ízben ismerték el egy védjegy közismertségét. Az egyik ilyen védjegy ciril betűkkel az IZ-VES-TIA védjegy volt, amelyet ez a legrégebbi napilap 1930 óta használ; a másik ilyen védjegy cirill betűkkel az URAL-MASH szó, egy híres orosz fémkohászati gyár neve volt.

Várható, hogy az új rendelet hatálybalépése után számos ilyen tárgyú lajstromozási kérelmet fognak benyújtani, mert a vállalatok erősebb oltalmat kívánnak szerezni legértékesebb végjegyeikre, annál is inkább, mert Orosz-országban számos külföldi védjegyet eltulajdonítottak, és azok visszaszerzése komoly nehézségekbe ütközik.

A rendelet egy gyakorlati szempontból fontos vonása, hogy lehetővé teszi a közismertség visszamenőleges hatályú igénylését. Így például az IZVESTIA védjegy közismertségét 1992 óta ismerték el.

21. Öbölparti országok

A hat öbölparti ország: Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok Szabadalmi Hivatala bejelentette, hogy a szabadalmi bejelentések mellékleteként benyújtandó iratokat konzuli felülhitelesítéssel kell ellátni. A konzuli felülhitelesítést célszerű az irat utolsó oldalára rávezetni, és ahol ez nem lehetséges, az iratlapokat össze kell fűzni és a fűzőzsinór leragasztott végét hitelesítő bélyegzővel kell ellátni.

22. Pakisztán

Pakisztánban 2000. szeptember 10-én lépett hatályba az új mintaoltalmi törvény, amelynek főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

Mintaként lajstromozható a bármilyen ipari eljárással vagy eszközzel egy tárgyon alkalmazott alak, minta, konfiguráció vagy díszítés, amely a kész terméken látás útján felismerhető. Nem oltalmazható a kizárólag a műszaki funkció által diktált alak vagy konfiguráció.

A lajstromozható mintának újnak és eredetinek kell lennie. Az újdonságot világviszonylatban kell érteni. A minta nem minősül újnak vagy eredetinek, ha nem különbözik lényegesen ismert mintáktól vagy mintakombinációktól.

Nem újdonságrontó a bejelentés vagy az elsőbbség napja előtti 12 hónapon belüli nyilvánosságra hozatal a bejelentő vagy jogutóda által, vagy a harmadik személyek általi jogtalan nyilvánosságra hozatal.

A lajstromozott minta törlését kérheti bármely érdekelt fél a minta lajstromozása után bármikor a Legfelsőbb Bíróságnál vagy 2 éven belül a Hivatal elnökétől, ha a mintát nem lett volna szabad lajstromozni, mert nem elégítette ki a törvényes lajstromozási követelményeket.

23. Peru

A perui szabadalmi törvény 38. szakasza szerint egy szabadalom gyakorlatbavételének az minősül, ha a szabadalmazott terméket gyártják vagy a szabadalmazott eljárást teljes egészében megvalósítják. A szabadalmazott termék importja, elosztása és forgalmazása szintén gyakorlatbavételnek minősül.

Az Andok Közösség Titkársága azzal vádolta Perut, hogy a szabadalmi törvény említett szakasza sérti a Kartagénai Egyezmény ilyen vonatkozású előírását. Az ügyet az Andok Bíróság elé vitték, amely elrendelte, hogy Peru kormánya módosítsa a szabadalmak gyakorlatbavételére vonatkozó rendelkezést. Ennek alapján a perui kormány úgy módosította a fenti törvényszakaszt, hogy az import további elosztás és forgalmazás nélkül nem tekinthető egy szabadalom gyakorlatbavételének.

24. Spanyolország

A spanyol kormány a 2000. június 8-i hivatalos közlönyben közzétette a 812/2000 sz. királyi határozatot az élelmiszer-ipari bejelen-tésekre vonatkozó szabadalmak előzetes elővizsgálat utáni engedélyezéséről.

Ennek az új azonban nem kötelező eljárásnak a keretében a Spanyol Szabadalmi Hivatal vizsgálni fogja, hogy a bejelentés kielégíti-e az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményét. Az új eljárást azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban kell alkalmazni, amelyek kutatási jelentését 2000. június 8. után publikálják.

A kutatási jelentés publikálását követő 6 hónapon belül a bejelentő kérheti bejelentésének érdemi vizsgálatát. A vizsgálati kérelem publikálásától számított 2 hónapon belül bármely érdekelt fél felszólalhat a szabadalom engedélyezése ellen.

A vizsgálati kérelemnek az iparjogvédelmi közlönyben való publikálását követően a Szabadalmi Hivatal lefolytatja a bejelentés vizsgálatát, és a felszólalás esetét kivéve engedélyezi a szabadalmat, ha a bejelentés kielégíti a törvényes követelményeket.

25. Szabadalmi Együttműködési Szerződés

A f. év első felében a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához 45 448 nemzetközi bejelentés érkezett, amelyeket világszerte az átvevő hivataloknál nyújtottak be; ez az előző év hasonló időszakához képest 25,8%-os növekedésnek felel meg.

Ugyanebben az időszakban a nemzetközi előzetes elővizsgálati kérelmek száma 31 693 volt, ami az előző év hasonló időszakához képest 17,2%-os növekedést jelent.

26. Szingapúr

A) Az amerikai Merck & Co. Inc. (Merck) a koleszterin-szintézis egy inhibitorára vonatkozó szabadalmának bitorlása miatt pert indított a szingapúri Pharmaforte cég ellen. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hozott végleges döntést.

A Merck szabadalma egy hipokoleszterémiás fermentációs anyag, a mevinsav laktonizálására és az így kapott termékre vonatkozott. Az eljárással 0,2 tömeg%-nál kevesebb dimerszennyezést tartalmazó laktont lehet előállítani, amelyet a Merck „Lovastatin” néven forgalmazott.

A Pharmaforte cég gyógyászati termékeket importál és forgalmaz Szingapúrban, így többek között importált a kanadai Apotex cégtől Apo-Lovastatint, amely szintén 0,2 tömeg%-nál kevesebb dimerszennyezést tartalmaz.

Merck bitorlási pert indított a Pharmaforte ellen, mert szerinte az Apo-Lovastatin importálása és eladása Szingapúrban szabadalmának bitorlását jelenti. Pharmaforte kétségbe vonta Merck szabadalmának érvényességét újdonsághiány és feltalálói tevékenység hiánya miatt, és azzal is érvelt, hogy Apotex eljárása az Apo-Lovastatin előállítására eltér Merck szabadalmazott eljárásától.

Az elsőfokú bíróság döntése szerint ismert termékek tisztább formái nem szabadalmazhatók, ha a tisztább formának nincsenek jobb gyógyászati tulajdonságai. A felek meghallgatása után a Bíróság azt állapította meg, hogy a felperes nem bizonyított kedvezőbb gyógyászati tulajdonságokat, és az ismert átkristályosítási és csontszenes derítési eljárások szakember számára lehetővé tették hasonlóan tiszta Lovastatin előállítását.

A bíróság szerint Merck termékigénypontjai gátolják a jövőbeni gyártókat tisztább Lovastatin eladásában akkor is, ha a terméket eltérő eljárással gyártják. Ennek megfelelően a termékigénypontokat érvénytelennek mondta ki újdonság, feltalálói tevékenység és hasznosság hiánya miatt, az eljárási igénypontokkal kapcsolatban azonban azt állapította meg, hogy Apotex eljárása eltér a Merck-féle eljárástól, és ezért Pharmaforte nem bitorolt.

Merck fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ügyben ez év májusában tartottak meghallgatást, és ezt követően a Bíróság elutasította a fellebbezést arra hivatkozva, hogy a találmány nélkülözi a feltalálói tevékenységet.

B) 2000. június 30-án első olvasásban hallgatták meg a képviselők a mintatörvény tervezetét.

Jelenleg Szingapúrban a Nagy-Britanniában lajstromozott minták alapján lehet mintaoltalmat szerezni. A törvénytervezet önálló mintaoltalmi rendszert kíván bevezetni. Főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük.

A „minta” meghatározása azért különbözik az angol mintatörvény meghatározásától, mert nem kívánja meg, hogy a minta jellemzői a szem által láthatók és megítélhetők legyenek.

A lajstromozhatóság alapvető követelménye, hogy a minta egy gyártmányon legyen alkalmazva valamilyen ipari eljárással, de a minta nem vonatkozhat szerkesztési módszerre vagy elvre, sem pedig olyan kialakításra, amely a gyártmány funkciójából következik. Emellett a mintának újnak kell lennie, és nem ütközhet közrendbe vagy közerkölcsbe.

Egy uniós tagországban vagy a Világkereskedelmi Szervezet tagországában benyújtott minta elsőbbsége 6 hónapon belül igényelhető.

A mintabejelentéseket csak alakiságokra vizsgálják. A bejelentés elutasítható, ha a minta nem elégíti ki a formai követelményeket vagy nem új.

A első lajstromozás oltalmi ideje a lajstromozás időpontjától számítva öt év, és ez további kétszer öt évre meghosszabbítható.

A lajstromozott tulajdonos vagy a kizárólagos használati engedély birtokosa indíthat bitorlási pert, és kérhet eltiltást, kártérítést vagy a haszonból való részesedést, vagy kérheti az áru lefoglalását. Az alperes azonban nem minősül bitorlónak, ha bizonyítani tudja, hogy nem tudott a kérdéses minta lajstromozásáról. A „registered” vagy bármilyen hasonló szó vagy rövidítés használata csak akkor jogosít kártérítésre, ha a lajstromszám is fel van tüntetve.

Azokat a mintákat, amelyeket az új törvény hatálybalépése előtt lajstromoztak az angol törvény alapján, továbbra is lajstromozottnak fogják tekinteni mindaddig, amíg a nagy-britanniai lajstromozás érvényben van.

27. Tajvan

A) A Tajvani Szellemi Tulajdon Hivatal 2000. június 3-án bejelentette, hogy 2000. június 15-től kezdve az Osztrák Szabadalmi Hivatallal együtt kölcsönösen elismeri a szabadalmi, használati minta és védjegybejelentések elsőbbségét. Ez a megállapodás a Tajvanon, illetve Ausztriában 2000. június 15-én vagy azt követően benyújtott bejelentésekre érvényes.

Tajvan hasonló egyezményeket kötött az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, Franciaországgal, Japánnal, Liechtensteinnel, Nagy-Britanniával, Németországgal és Svájccal. Szabadalmi és használati minta bejelentések esetén az elsőbbséget 12 hónapon belül, védjegybejelentések esetén 6 hónapon belül lehet igényelni.

B) A tajvani védjegytörvény 2. szakaszának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy védjegytulajdonos védjegyét defenzív védjegyként is lajstromoztathassa alapvédjegyé-nek áruosztályaitól eltérő, de rokon áruosztályokban. Közismert védjegyek esetében a defenzív védjegy áruosztályai nem korlátozódnak rokon áruosztályokra.

A defenzív védjegyet nem kell használni ahhoz, hogy az érvényben maradjon. Így a defenzív védjegyek hatásos eszközt szolgáltatnak a védjegy jogtalan használata ellen.

A védjegyek és a szolgáltatási védjegyek közötti kapcsolat erősödése figyelhető meg például az élelmiszerek és az ellátó szolgáltatások vagy a számítógépek és a számítógépszoftvert készítő szolgáltatások között, aminek következtében fennáll a szükséglet a védjegyek és a szolgáltatási védjegyek kölcsönös védelme területén. Erre tekintettel a Szellemi Tulajdon Hivatala egy ebben az évben tartott összejövetelen bejelentette, hogy engedélyezi védjegyek defenzív lajstromozását megjelölt termékekre és szolgáltatási védjegyek lajstromozását megjelölt szolgáltatásokra. Ennek következtében a védjegytulajdonosok kérhetik védjegyeik defenzív lajstromozását a termékeikkel kapcsolatos szolgáltatások vonatkozásában is.

28. Törökország

Törökország Kormánya 2000. augusztus 28-án letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez (EPC) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Törökországra nézve 2000. november 1-jén lép hatályba, és így Törökországot ettől az időponttól kezdve lehet megjelölni európai szabadalmi bejelentésekben.

29. Ukrajna

Az Ukrán Szabadalmi Hivatalt a Közoktatási Minisztérium Szellemi Tulajdon Főosztályává szervezték át. Ez a főosztály önálló jogi személyiség, és végrehajtó hatalommal rendelkező független testület. Igazgatójaként Mikola Paladyit nevezték ki.

A szabadalmak újdonságvizsgálatát végző Tudományos Kutató Központot is állami ügynökséggé szervezték át, amelynek a tevékenységét a Szellemi Tulajdon Főosztálynak rendelték alá.