KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE

Weltgeschichte des Erfindungsschutzes. Erfinder und Patente im Spiegel der Zeiten. /Peter Kurz. – Köln, 2000. – Carl Heymanns Verlag. - 641 p. - ill. - ISBN 3 452 24331 1

A német szabadalmi ügyvivői törvény 100. évfordulójának alkalmából a német Szabadalmi Ügyvivői Kamara kiadásában látott napvilágot a találmányok védelmének világtörténete.

Az előszóban Dr. Prof. Uwe Dreiss, a német Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke méltatja az 1900-ban megszületett ügyvivői törvény jelentőségét és a szabadalmi ügyvivői hivatás fejlődéstörténetét.

A kötet újdonságot jelent a technika- és jogtörténeti munkák sorában, mivel nem technikatörténész, hanem szabadalmi ügyvivő gyűjtötte össze az anyagot és alapvetően az iparjogvédelem szemszögéből kutatja választott tárgyát.

A szerző bevezetőjében felhívja a figyelmet munkája újszerűségére és a téma tárgyalásának lehetséges veszélyeire. A szubjektív tárgyalásmód figyelmen kívül hagyhatja egyes különleges területek történeti fejlődésének összefüggéseit. Erre jó néhány példát lehet találni a legutóbbi időszakban megjelent technikatörténeti munkákból: nem veszik figyelembe a társadalmi és gazdasági fejlődés történetének lényeges mozzanatait. Nem teszik fel a kérdést, hogy a tárgyalt időszakban volt-e a társadalomnak igénye egy bizonyos találmányra, amely valamely eszközben, műszaki megoldásban testesült meg, vagy éppenséggel az újítással szembeni ellenállás jellemezte az egyes társadalmi csoportokat. A téma tárgyalásakor általában nem kap kellő figyelmet a pénzügyi források vizsgálata.

Dr. Kurz, e kötet szerzője előszavában jelzi ezeket a veszélyeket, melyeket mindenképpen el kíván kerülni munkája során. A szerző, bár nem technikatörténész, hanem szabadalmi ügyvivő, a szakterületéhez tartozó tudományos alapok és adatok olyan mértékű birtokában van, amellyel e hatalmas téma anyagát kiválóan rendszerezi és értékeli.

A szabadalmi jog története olyan speciális szakterület, amelyre a kutatások eddig nem nagy figyelmet szenteltek, és többnyire a technika- és jogtörténet valamely alfejezeteként húzódott meg a szakkönyvekben. A tankönyvek igen rövid történeti részt tartalmaznak, ezek is többnyire a jogfejlődésre vonatkozó tények, pl. egyes jogszabályok létrejötte, hatálybalépése vagy módosítása.

A társadalmi háttér ritkán jelenik meg olyan részletességgel, amelyből a törvényalkotást elindító testület tevékenysége megismerhető. Teljesen hiányzik az olyan vizsgálódás, amely a szellemi tulajdon védelmének társadalmi igényére irányul a technikai, gazdasági és társadalmi következményekkel egybevetve.

A korábbi technika- és jogtörténeti művek más szemszögből vizsgálták a témát. A technikatörténész számára a fő probléma a találmányok megrostálása oly módon, hogy az azonos kivitelű és sikeres találmányok elválaszthatók legyenek a csak gondolati szinten megjelenő, technikai vagy gazdasági okokból soha meg nem valósuló ötletektől. A szabadalmak valódi értékét, gazdasági hasznát eleinte nehezen lehet megállapítani.

A szerző szándéka szerint mindazokra a kérdésekre választ kíván adni művében, amelyekre eddig a legkülönbözőbb technika- és jogtörténeti művekben hiába kerestük a választ.

A kötetben megtalálható mindazoknak a jelentős feltalálóknak vagy személyiségeknek az életrajza, akik az iparjogvédelemben fontos szerepet játszottak, de nemcsak személyiségek, hanem egyes nagy iparvállalatok története is megismerhető.

Az anyag bősége miatt a szerző bizonyos korlátozásokkal dolgozhatta csak fel témáját. Két szempont közül kellett választania az anyag elrendezésekor: a tematikus vagy földrajzi-gazdasági rendezőelv legyen-e az elsődleges. Ugyanis az elsőhöz tartozik mindaz, ami közvetlen kapcsolatban áll a jogvédelemmel, pl. a találmányok oltalmi formái, szabadalmak és használati minták, de a szomszédos jogok területének tárgyalása már meghaladja a lehetséges terjedelmet. A másik szempont a földrajzi elrendezés, főleg azokra az országokra vonatkozólag, melyeknek ipari fejlődése révén kiemelt szerepe volt a szabadalmi jog fejlődésében, pl. a reneszánsz kori itáliai városállamok, Anglia, Franciaország, Németalföld, Németország, az Egyesült Államok és Japán. Bár ezekben az országokban zajlottak le a szabadalmi jog fejlődésének legfontosabb tényezői, a szerző reménye szerint a mű megfelel a címben foglaltaknak és valóban a szabadalmi jog világtörténetét mutatja be az olvasónak.

A kötet tíz fejezetben tárgyalja témáját a késő középkortól a korai újkoron át a forradalmak koráig. Ezekben a fejezetekben megismerkedhet az olvasó a világ első szabadalmi törvényével, a Velencei Köztársaság szabadalmi gyakorlatával, majd a találmányok védelmének korai időszakával a Német Birodalom, Németalföld, Anglia, Franciaország gyakorlatában. Egy érdekes alcím a sok közül: „Az első francia szabadalom mint a forradalom gyermeke”. Megismerkedhetünk az amerikai Thomas Jefferson külügyminiszterként végzett szabadalomjogi tevékenységével, valamint számos más, híres történelmi személyiséggel a szabadalmak és a szellemi alkotások védelmének világában. E korszakok után tér ki az ipari forradalom mozgalmaira, az első szabadalmi törvények megjelenésére, majd az ipari fejlődés felgyorsulásának időszakában a legérdekesebb szabadalmi ügyeket ismerteti.

A 19-20. század fordulóján az iparjogvédelem nemzetközivé válásának lehetünk tanúi, mind erőteljesebb a törekvés a találmányok védelmének több országra való kiterjesztésére. E törekvést ugyan a világháborúk jelentősen akadályozzák, de több kontinensen is törekednek a nemzetközi oltalmi rendszer megteremtésére. A nemzetközi egyezmények nyomán megszületik a WIPO, a Szellemi Tulajdon Világszervezete és az Európai Szabadalmi Hivatal.

A kötet kiváló válogatást nyújt az érdekesebbnél érdekesebb szabadalomjogi dokumentumok szövegéből, listát ad az egyes korszakok leghíresebb szabadalmairól, olvasmányosságával felkelti az érdeklődést és növeli a szabadalomtudatosságot az olvasóban.

Korábban számos kiváló összefoglaló munka jelent meg e területen, de bibliográfiájuk csak a tudományos szakirodalom feldolgozásában nyújtott segítséget. E kötet bibliográfiája az egyes fejezetekhez kapcsolódóan szélesebb körből merít irodalmat olvasói tájékoztatására.

Sokak érdeklődésére tarthat számot a szerző vallomása arról, hogy mi indította könyve megírására. Dr. Kurz-ot a napi aktuális problémák irányították a történeti kutatások felé, mivel választ keresett arra a kérdésre, hogyan lehet a szabadalmi oltalom gazdasági hasznát kimutatni, összevetve a felmerülő szabadalmaztatási költségekkel, valamint azokkal a közvetett költségekkel, melyek a gazdasági versenyből származnak.

Ez a kérdéssorozat képezi alapját a kötet zárófejezetének: A szabadalmi jog mint gazdasági tényező.

Az olvasmányosság érdekében a szerző nem terhelte meg definíciókkal a szöveget, ugyanakkor nagyon jól használható fejezetenkénti bibliográfia, név- és tárgymutató egészíti ki a számos ábrával illusztrált, összefoglaló kötetet.

Bakos Éva