Szemle - 2000. 04.
KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE
World patent information
World patent information. The international journal for industrial property documentation, information, classification
Az iparjogvédelmi információ világszerte jól ismert, huszonegyedik évfolyamában járó folyóirata legutóbbi két számában közérdeklődésre számot tartó témában közöl cikkeket: a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás problémáival és jövőjével foglalkozó WIPO Advanced Seminar on the International Patent Classification (IPC) rendezvényre beküldött előadások alapján. Bár a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás legújabb, hetedik verziója megjelent és ez évtől érvénybe lépett, az osztályozási rendszer felülvizsgálata és a technika fejlődéséhez való igazítása nem zárul le egy-egy kiadás megjelenésével. Az eredményes fejlesztéshez a legkülönbözőbb vélemények ütköztetése révén kialakítható koncepciózus revíziós politika szükséges.
A szeminárium 1998. december 7-11. között zajlott le az angliai Newportban. A résztvevők között megtalálhatók voltak a Strasbourgi Egyezmény tagállamainak iparjogvédelmi hivatalai, más e témában érdekelt hivatalok, kormányközi iparjogvédelmi hivatalok és néhány, az iparjogvédelmi információ területén aktív tevékenységet folytató szervezet képviselői.
A szeminárium a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás fontosságának, szerkezetének, eddigi revíziós politikájának felülvizsgálata érdekében jött létre, amelynek jelentőségét új megvilágításba helyezi az új számítógépes keresőeszközök megjelenése és rohamos fejlődése. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás az egyetlen - világszerte a legszélesebb körben (kb. száz országban) - használt szabadalmi osztályozási rendszer, mely megőrizte nemzetközi jelentőségét immár több mint húsz éven keresztül. Az elektronikus információ-visszakeresés térnyerésével az NSZO-nak is lépést kell tartania, felül kell vizsgálni mindazokat a műszaki területeket, amelyek elektronikus környezethez kapcsolódhatnak.
Számos ajánlás született az NSZO-val kapcsolatban annak érdekében, hogy az osztályozási rendszer meg tudjon felelni az elektronikus korszak követelményeinek. Rövid, közép és hosszú távon megvalósítható javaslatok születtek, valamint létrejött egy munkacsoport a Szakértői Bizottság mellett a részletes ajánlások és az akcióterv kidolgozására.
Mint azt a szerkesztő jelzi: a szemináriumra érkezett vélemények közül csak a legsarkosabbakat lehetett megjelentetni a folyóiratban a terjedelmi korlátok miatt. Néhány cím a szeminárium anyagából, melyek utalnak az osztályozási rendszer fejlesztésével kapcsolatos problémák széles körére:
1. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás revíziója és a jövő. Jim Calvert, a szeminárium elnökének vitaindítója.
2. Az NSZO nyelvi problémái és a természetes nyelvet használó keresőrendszerek. Michčlle Lyon, INPI Párizs.
3. Az NSZO keresőeszközként való fejlesztése. Anders Bruun, PRV, Stockholm.
4. Az NSZO az új évezredben - kihívás és lehetőségek. Akcióterv-javaslat. Stephen Kunin, USPTO, Washington.
5. Osztályozás és az NSZO jövője - az EPO véleménye. Jürgen Rampelmann.
6. Az NSZO fejlesztése az elektronikus korszakban. A WIPO Nemzetközi Irodájának véleménye.
7. A szeminárium jelentése.
Jim Calvert, a szeminárium elnöke bevezetőjében összefoglalta az osztályozási rendszerrel kapcsolatos összes problémát és a megoldásukra egy több lépésben végrehajtható elképzelést terjesztett elő.
Bár az NSZO világszerte alkalmazott szabadalmi osztályozási rendszer, az alkalmazásbeli eltérések ugyancsak számos problémát vetnek fel. Amíg nem a legfrissebb verziót használják a szabadalmi dokumentumok osztályozására a szerződő országok, addig az NSZO valóságos értéke nehezen állapítható meg. Az azonban világos, hogy ma már egyetlen ország sem hagyatkozhat kizárólag a saját nemzeti szabadalmi osztályozási rendszerére, különösen, ha tekintetbe vesszük az Internet hatását az információ-visszakereső rendszerek nemzeti kereteket szétfeszítő erejére.
Hangsúlyozandó az egységes osztályozási rendszer használata. A ma használatos sokféleség eredményeképpen a keresés a világ szabadalmi gyűjteményeiben nehézkes, nem hatékony, nem megbízható. Az NSZO-nak mind a szakemberek, mind a közönség számára könnyen használhatónak kell lennie. Az IPC CD-ROM adatbázisnak a felhasználó számára több segítséget kell nyújtania. E problémák megoldására a következő ajánlások fogalmazódtak meg.
1. Csökkentsük a revíziós időszakokat 3 évre. Ezáltal rugalmasabban követhetők lesznek a technológiai változások.
2. Az elektronikus levelezéssel kiküszöbölhetők a hagyományos konzultációs módok hátrányai. Az információtechnológia eszközeinek kiterjesztésével a revíziós periódus közbenső időszakában már megjelenhetnek a műszaki fejlődést figyelembe vevő változtatások az elektronikus hordozón megjelenő IPC CD-ROM-on.
3. A fordítás elvégzése akkor célszerű, ha már az egész projekt befejeződött. 4. A modern információ-visszakeresési technikák megjelenésével elvesztette jelentőségét a dokumentumok egyetlen helyre való besorolásának módszere. Hatékony visszakeresés a többszörös osztályozás, a hibrid osztályozás és indexelés eszközével lehetséges.
Michčlle Lyon Anders Bruun Stephen Kunin Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) képviselői ugyancsak összefoglalták véleményüket az NSZO revíziójával kapcsolatban.
A WIPO véleményét a Nemzetközi Iroda nevével jelzett cikk közvetíti. Szándéka szerint össze kívánja foglalni mindazokat a véleményeket, javaslatokat, melyek a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási Rendszer kérdéseivel kapcsolatban felmerültek.
1. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szerkezetének és elveinek felülvizsgálata.
A Szeminárium döntött egy munkabizottság létrehozásáról, melynek feladata az ajánlások részletes kidolgozása és az akcióterv megalkotása lesz. Az együttműködéssel kapcsolatos kommunikáció e-mailen keresztül bonyolítandó.
Bakos Éva A Locarnói Osztályozás Az osztályozás történetének rövid áttekintése Bár az ipari formák oltalmára létesített jogintézmény nemzetközi viszonylatban meglehetősen régi, így hazánkban is közel 150 éves múltra tekint vissza, a formákat megtestesítő termékek osztályozása nemzetközi szinten csak 32 évvel ezelőtt, 1968 október 6-án a Locarnóban aláírt, az ipari minták osztályozásáról szóló Locarnói Megállapodással valósult meg. Hazánk 1973-ban csatlakozott a megállapodáshoz. A folyamatos bővülésnek köszönhetően a megállapodásnak jelenleg már 35 tagállama van azonban ennél lényegesen tágabb azon államok köre, melyek a Locarnói Osztályozás szerinti jelzetet kizárólagosan, vagy saját osztálymutatójuk mellett feltüntetik. Ez utóbbi csoportba tartoznak olyan iparilag fontos nagyhatalmak, mint Japán, az Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok, ahol 1996-óta önkéntes vállalás alapján alkalmazzák a Locarnói Osztályozást.
Az osztályozás alapelvei A megállapodás számos, később említésre kerülő, elsősorban adminisztrációs kérdés mellett két alapvető, az osztálymutató használata során mindig szem előtt tartandó alapelvet fogalmaz meg. Elsőként említendő, hogy az osztályozás nem a termékek formájára, hanem minden esetben a formát megtestesítő termékre vonatkozik oly módon, hogy a termékek csoportosítása, azaz osztályba sorolása nem azok formai jegyeinek figyelembevételével, hanem kizárólag azok rendeltetése alapján történik. Ennek oka az, hogy a formai jegyek alapján történő rendszerezési kísérletek - a lehetséges alakvariációk mérhetetlenül nagy száma, folyton bővülő formavilágunk változékonysága miatt - sorra kudarcot vallottak.
Az osztálymutató szerkezete Az osztályozási rendszer a termékek skáláját osztályokra, az osztályokat alosztályokra bontja. Minden egyes osztály és alosztály jelzésére egy-egy szám szolgál, melyeket a teljes jelzet kiírásakor kötőjel választ el egymástól. Az alosztályok tartalmazzák azoknak a termékeknek a felsorolását, melyek az adott alosztályba tartoznak. Az egyes termékek és azok jelzete között egyértelmű megfeleltetés van, azaz egy termék csak egy alosztályban szerepelhet.
Szempontok az osztályozáshoz A fentebb részletezett alapelvek szem előtt tartása mellett az osztályjelzet megállapításakor az alábbi szempontokra kell tekintettel lenni:
Az osztálymutató felülvizsgálata A Locarnói Megállapodás az osztálymutató felülvizsgálatára a részes tagállamok által delegált tagokból álló szakértői bizottságot hozott létre.
Szöllősi Gusztáv
A francia hivatal a természetes nyelvi keresés támogatására kifejlesztett egy lingvisztikai eszközt annak érdekében, hogy bármely használó megtalálhassa az általa keresett területhez kapcsolódó NSZO-jelzetet. Az eszköz a CIB-LN nevet kapta, az INPI honlapján található a Francia Iparjogvédelmi Digitális Könyvtár részeként, használata ingyenes. A rendszer jelenleg csak francia nyelven működik, szerkezete azonban lehetővé teszi más nyelvű változat kifejlesztését anélkül, hogy elölről kellene kezdeni a rendszer építését.
Az elektronikusan tárolt dokumentumok alternatív keresőeszközök kifejlesztését igénylik. Egységes terminológia nélkül a szöveges keresés nem hozhat eredményt. Mire az NSZO 8. kiadása 2005-ben megjelenik, a keresés arányaiban még inkább el fog tolódni a papírdokumentumoktól az elektronikus formában tárolt dokumentumok felé.
Az NSZO-nak meg kell őriznie egyetemes osztályozási rendszer szerepét és alkalmasnak kell lennie arra, hogy alapja legyen a további keresőeszközök kifejlesztésének.
Napjainkig a rendszert lépésenként fejlesztették, az információtechnológia robbanásszerű térnyerésével azonban újra kell alkotni az egészet ahhoz, hogy megfeleljen az egyetemesség és az elektronikus dokumentumok sokoldalú visszakereshetősége kritériumainak. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás sorsa valószínűleg a következő revíziós időszakban fog eldőlni. Ha nem újul meg, marginalizálódik szerepe.
A leglényegesebb problémák: A szabadalmi dokumentumok következetlen besorolása, a szabadalmak kapcsolódó területeinek megtalálása nehézkes, a szabadalomcsaládra vonatkozó információ nem jelenik meg a besorolásban, a korábbi dokumentumok újraosztályozása nem történik meg verzióváltáskor, a revíziós folyamat nagyon nagy mennyiségű szabadalmi dokumentumot érint, az indexelő folyamat rendkívül drága és végül: nincs kapcsolat a WIPO Standing Committee on Information Technology (SCIT: Információtechnológiai Állandó Bizottság) és a jelenlegi NSZO között.
E problémák megoldására akcióterv készült, melyet előadásának kiegészítéseképpen terjesztett elő és javasolt elfogadásra az USPTO képviselője. A javaslat lényege:
Bár az EPO aktívan részt vesz az NSZO revíziós munkálataiban, az előadó felteszi a kérdést: szüksége van-e az EPO-nak a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra, miután kifejlesztette saját ECLA rendszerét. Az ECLA ugyan az NSZO alapján készült, de sok területen mélyebb besorolást tesz lehetővé, mint az NSZO. Az NSZO-t az EPO nem használja keresésre a japán és a szovjet/orosz kivonatok kivételével, mert korlátozott eredményt nyújt a jelzetek inhomogén alkalmazása és az értelmezésbeli különbségek miatt. Az EPO tovább folytatja az ECLA és indexelő rendszere az ICO fejlesztését a különböző technológiai változásokhoz igazodva. Ezeket a rendszereket a nemzeti hivatalok is alkalmazhatják. Az EPO komoly nehézségeket lát az NSZO további alkalmazásában, ha nem újul meg gyökeresen a rendszer. Javaslata szerint az NSZO egy részét be kellene fagyasztani, és a revíziót korlátozni kellene a teljesen új technológiák bevezetésének területére. A rendszert felhasználóbarátabbá és elektronikus keresésre alkalmasabbá kellene tenni.
A jelenlegi rendszer lassúsága és rugalmatlansága, melyet az ötévenkénti új kiadás tart működésben, valamint az ennek megfelelően osztódó szabadalmi gyűjtemények problémája jól ismert.
Az elektronikus kommunikáció lehetőségeinek kihasználásával a szerzők a következőket javasolják.
2. A revíziós időszak és a revízió eredményeinek implementálása.
3. A revíziós eljárást érintő ajánlások.
4. Az NSZO használatának oktatását érintő ajánlások.
A munkacsoport első ülésén elfogadott stratégiai tervet Paul Claus közölte a World Patent Information vol. 21. (2) 1999 számában.
A másik szem előtt tartandó alapelv, hogy a Locarnói Osztályozás kizárólag ügyviteli jellegű" és nem kötelezi a szerződő államokat abban a tekintetben, hogy milyen legyen az országban a minta oltalmának jellege és terjedelme" [Locarnói Megállapodás 2 Cikk (1) bekezdés]. Ez különösen a védjegyek osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodással összevetve érdemel külön figyelmet, ahol az áruosztályoknak az oltalom terjedelme szempontjából kitüntetett jelentősége van.
A 7. kiadás 32 osztályt és 223 alosztályt, ezeken belül 6600 szócikket tartalmaz kétféle rendszerezésben.
Az első rész az árucikkek betűrendes felsorolását tartalmazza, feltüntetve az adott árucikk megnevezése mellett annak osztályát és alosztályát. A második rész az árucikkeket osztályjelzetük szerinti csoportosításban jeleníti meg. Mindkét részben a magyar szócikkhez rendelt sorozatszám mellett fel vannak tüntetve az eredeti angol és francia sorozatszámok is a három nyelv megnevezéseinek egyértelmű megfeleltethetőségét szolgálva.
A betűrendes jegyzékben az egyes szócikkek nem csak a kezdőbetűjük alapján, hanem a szócikkben szereplő további jellemző szó kezdőbetűje alapján is rendezve vanak.
A magyar nyelvű kiadás mind papíralapú, mind elektronikus adathordozón hozzáférhető. Ez utóbbinál célirányos keresőszoftver is segíti az eligazodást.
A Locarnói Osztályozás szerinti jelzetet a tagállamok publikált ipari minta dokumentumaikon kötelesek feltüntetni. A szakértői bizottság az osztályozás alkamazásával kapcsolatosan 1971 szeptemberében, majd 1993 márciusában tartott ülésén a Locarnói Unió tagállamainak a lajsromozással és megújítással kapcsolatos hivatalos dokumentumokon és a közzététel során, a Nemzetközi Osztályozás feltüntetésére a LOC (7) Cl. 15-03" szerkezetű jelölésrendszert javasolta alkalmazni.
- Az osztályok és alosztályok egymáshoz viszonyítva hierarchikus rendszert alkotnak, azaz az egyes alosztályok megnevezése az alosztályt magában foglaló osztály címével együtt értendő. Ugyanez igaz a termékfelsorolás és az alosztály címére is. Amennyiben a termékfelsorolásban a keresett termék megnevezése nem található, a hozzá legközelebb eső termékből kell kiindulni, azonban minden esetben ellenőrizni kell, hogy a vonatkozó osztály és alosztály címe magában foglalja-e az osztályozandó terméket.
- Törekedni kell arra, hogy a megállapított jelzet a termék egészét reprezentálja. Azok a termékek, amelyek több célú, összetett tárgyak, a több célú bútor alkotóelemek kivételével, minden egyes olyan osztályba és alosztályba besorolandók, amelybe rendeltetésük szerint beletartozhatnak.
- Ha egy olyan termék, amely egy másik termék részét képezi, nem tartozik önállóan egyik jelzetbe sem, akkor azt - amennyiben rendeltetésszerűen más célra nem használható - abba az osztályba és alosztályba kell sorolni, amelybe az a termék tartozik, amelynek a részét képezi.
- Az osztályok és alosztályok címei csak a hozzájuk fűzött magyarázó megjegyzésekkel együtt alkotnak teljes értékű meghatározást az oda tartozó termékek körére vonatkozóan. A magyarázó megjegyzések mindamellett, hogy tartalmilag megvilágítják, pontosítják az osztályok és alosztályok címét, a több osztályba sorolható termékeket illetően is eligazítást adnak. Tipikusan ilyen jellegűek a "Kivéve ...", illetve a "Beleértve..." kezdetű magyarázatok.
- Az osztályokra vonatkozó magyarázó megjegyzések nincsenek megismételve az érintett alosztályokban. Ezért ajánlott az alosztályokhoz tartozó megjegyzések tanulmányozásakor azokat is áttekinteni.
A rendszeres felülvizsgálat alapját többnyire a tagországok írásban beterjesztett javaslatai képezik. Ezek általában a terméklista új szócikkekkel való bővítésére vonatkoznak, de lehetőség van általános, egész áruosztályokat érintő módosításokra is, ha a szakértői bizottságban a módosítást illetően konszenzus jön létre. Ilyen irányú magyar tanulmány készült a legutóbbi, 1998 februárban tartott szakértői ülés felkérése alapján, a 06-01 alosztály illetve a 19-01 alosztály megosztása tárgyában, mely jelenleg az írásbeli előkészítés szakaszában tart és várhatóan a következő szakértői ülésen kerül megtárgyalásra.
A szakértői bizottság ülésein megfigyelőként olyan államok képviselői is részt vesznek, melyek bár alkalmazzák az osztályozást, nem tagjai a megállapodásnak. Tapasztalataikkal, javaslataikkal segítik a bizottság munkáját.
A szakértői bizottság döntései nyomán beállt változásokat a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) gondozásában, angol és francia nyelven megjelenő, egymást követő kiadások tartalmazzák. A napokban elkészült magyar nyelvű változat alapjául a legutóbbi, 7. kiadás szolgált.
A Locarnói Osztályozás most elkészült, hiánypótló" kiadásának külön emeli a jelentőségét, hogy ez az első hivatalos, magyar nyelven megjelenő változat. A magyar nyelvű kiadvány elkészültével kiegészült a szabadalmak és használati minták osztályozására vonatkozó Nemzetközi Szabalmi Osztályozásból, a védjegyek osztályozására létrehozott Nizzai, illetve Bécsi Osztályozásból álló rendszer. Ezzel az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotások, valamint az árujelzők nemzetközileg elfogadott, naprakész rendszerezésének teljes palettája a hazai alkotók rendelkezésére áll.