Szemle - 2000. 02.
TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS 1999 Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest, 2000. február |
 |
T A R T A L O M
I.
IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG
1.
Szabadalmi hatósági tevékenység
2.
Használati mintaoltalmi hatósági tevékenység
3.
Ipari mintaoltalmi hatósági tevékenység
4.
Védjegyhatósági tevékenység, földrajzi árujelzők
5.
Hatósági nyilvántartások és ügyvitel
II.
JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
1.
A Magyar Szabadalmi Hivatal jogállása
2.
Hazai jogalkotási tevékenység
3.
Jogalkalmazás és szakmai testületek működtetése
4.
Nemzetközi iparjogvédelmi tevékenység
5.
Az európai szabadalmi egyezményhez és szervezethez való csatlakozás előkészítése
III.
HATÓSÁGI PUBLIKÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG - INFORMATIKAI TÁMOGATÁS
1.
Hagyományos és elektronikus kiadói tevékenység
2.
A Szabadalmi Tár és Iparjogvédelmi Szakkönyvtár szolgáltatásai
3.
Információtechnológiai támogatás és fejlesztések
IV.
A HAZAI IPARJOGVÉDELMI KULTÚRA FEJLESZTÉSE
1.
Ügyfélszolgálati tevékenység
2.
Iparjogvédelmi képzés
3.
Promóció és sajtótevékenység
V.
A HIVATAL 1999. ÉVI GAZDÁLKODÁSA
1.
A költségvetési teljesítés főbb mutatói
2.
Humánerőforrás-gazdálkodási eredmények
BEVEZETŐ
A Magyar Szabadalmi Hivatal második évszázadának alapvető kihívása: a hazai tudásipar és szellemi közbiztonság iparjogvédelmi és szerzői jogi megalapozása. A klasszikus iparjogvédelmi hatósági tevékenységet ötvözni kell a nemzeti innovációs képességek hatékony ösztönzésével, a hazai szellemi alkotások nemzetközi oltalmával.
A kutatási-fejlesztési erőforrások eredményeinek objektív, nemzetközi bázisú vizsgálata és értékelése, ésszerű korlátokkal érvényesíthető iparjogvédelmi monopoljogokkal való elismerése technológiai igényességet szül, tudástranszfert támogat, kormányzati auditok és előretekintő programok alapjául szolgál.
A szellemi alkotóerő rejtett tartalékainak és új erőforrásainak mozgósítása a találmányi gondolatokat gazdaságilag hasznosulni segítő formatervezés és védjegypolitika révén, valamint a művészeti alkotások oltalmazott művelődési javakká váltása útján kereskedelmi tekintélyt és kulturális értéket teremt.
A megérdemelt kutatási-fejlesztési, kereskedelmi-szolgáltatási előnyök jogosulatlankisajátítását és a művészeti alkotások önkényes felhasználását akadályozó jogi eszközegyüttes erősítése és európai harmonizációja a befektetői bizalom fő oszlopa.
Az 1999. évi hivatali tevékenység összefoglalója arról ad számot, hogy szakmai-közszolgálati erőfeszítéseink milyen eszközökkel és eredményességgel erősítették az itt felsorolt pilléreket, az értéktudatos nemzeti iparjogvédelmi kultúra pilléreit.
1. Az évtized közepén megújult szabadalmi szabályozás egységes hivatali joggyakorlata kikristályosodott és publikált módszertan, kiforrott ügyviteli és informatikai támogatás birtokában immár több, mint 43 ezer nemzetközi PCT-bejelentést, s 4500 nemzeti szakaszba lépett bejelentést fogadott; a tavaly megadott szabadalmak száma pedig ismét elérte a kétezres szintet. A hazai intézményi kutatóhelyi találmányok sűrűsége még mindig jelentősen elmarad a birtokolt szellemi potenciál lehetőségeitől. Növekvő aktivitás jellemzi a következő területeket: környezetbarát anyagok, orvosi műszerek, biztonságtechnika, biotechnológia (genetikailag módosított növények, génterápia, DNS-csipek, autoimmun jelenségek), fényforrásipar, optika, távközlés, közúti- és vasúti járművek, kozmetikai és tisztítószer-termékek és eljárások, egyes gyógyszeripari irányzatok (kombinatorikus kémia, indikációs területek). Az iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjak felülvizsgált rendszere a független feltalálók jogszerzését és az oltalomfenntartást kimagasló (75, majd 50 százalékos) kedvezménnyel segíti.
Az európai szabadalmi joggyakorlat további alkotó adaptálása, az integrált újdonságvizsgálati és elbírálói tevékenység kizárólagos érvényesítése, a hazai bejelentések gyorsított vizsgálata és a régi ügyek 2000 végéig való tömeges rendezése alkotják idei prioritásainkat.
2. A hazai védjegy-lajstromozási kedv lankadatlan növekszik: a több mint 6000 nemzeti bejelentés kétharmada hazai, s ehhez közel 8000 nemzetközi védjegyigény társult 1999-ben. Mintegy 35 ezer nemzeti, s 140 ezer nemzetközi védjegy áll oltalom alatt hazánkban. A jogérvényesítés hatékonyságát egyre számottevőbb vámigazgatási és bírósági intézkedési aktivitás erősíti; a földrajzi árujelzők friss szabályozása tovább javítja az agrárium eredetvédelemmel is támogatott versenypozícióit.
Az Internet domain-névhasználat jelenségei, a közismert védjegyek világszerte erősödő védelme, a tavaly kihirdetett nemzetközi védjegyszerződések megpezsdítette verseny és a közösségi védjegyállomány gyarapodása számottevő belföldi kihívásokat is hordoznak.
3. A használati minták és ipari minták oltalmi rendszerének hazai vállalkozói kiaknázása még mindig erőtlen. A kínált előnyök és a komplex oltalmi stratégiák sikeressége azonban egyre jobban tudatosul - ezt a kiszámítható és ütemes engedélyezési tevékenység éppúgy segítheti, mint a Hágai Megállapodás új genfi szövegének és az európai uniós ipari mintaoltalmi szabályozás elveinek alapulvételével idén előkészítendő jogszabályalkotó munka sikere.
4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról folyó tárgyalásokon meghatározó súllyal működtünk közre az iparjogvédelmi kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében. A szellemi tulajdon valamennyi tárgyalási kérdését felölelő elemző és előkészítő részvétel folyamatos helytállást követel a jövőben is.
Magyarország a múlt évben 2002. július 1-jei hatállyal meghívást kapott az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásra. Az EPO Igazgató Tanácsában 1997 óta élvezett megfigyelői tagság révén gyűjtött tapasztalat, az európai szabadalmi rendszer reformjáról összehívott diplomáciai értekezleten való részvételünk, a csatlakozó országok regionális publikációs központjának elnyert státusza és a visegrádi országok képviseletében kezdeményezett és méltánylásra talált EPC felülvizsgálati részvételünk kivételes súlyú 2000. évi nemzetközi szakdiplomáciai programot jelentenek a Hivatalnak.
5. Az egységes hazai szellemi tulajdonvédelmi rendszer fejlesztése érdekében szoros együttműködésben az illetékes minisztériumokkal gondozzuk a jogharmonizációs program vonatkozó fejezeteit, részt vettünk
- a Büntető Törvénykönyv módosítása kapcsán a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggő bűncselekmények újraszabályozásában,
- védelmi célokat szolgáló találmányok és műszaki információk NATO-szabályozásának adaptálásában,
- a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítések szabályozásában, és
- a szellemi tulajdont sértő termékek közcélra történő felhasználásának szabályozásában.
6. Az iparjogvédelmi tájékoztatás körültekintő fejlesztése a nemzeti lajstromok avatott gondozásától és az évi tízezer fős ügyfélszolgálati forgalomtól a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő papír, teljes évfolyamot felölelő CD-ROM, illetve a világhálón "lapozható" elektronikus változatú megjelentetésén keresztül a sikeres PRECES és TRACES (szabadalmi leírás és védjegy) regionális optikai lemezek megjelentetéséig, a Hivatal honlapjának a havonként 180 ezer "látogatót" meghaladó forgalmáig ível.
A Szabadalmi Tár védjegykutatási bővítése, új ügyfélszolgálat kialakítása és gyökeresen új tájékozódási stratégiákat támogató "publikus iparjogvédelmi adatbázis" bevezetése szerepel idei terveink között.
7. Az iparjogvédelmi képzés hatókörében, műfajában és a célcsoportok terén differenciált tavalyi fejlesztése középtávon meghatározó eredményeket alapozott meg: az Iparjogvédelmi Kézikönyv újraalkotása, távoktatási csomag bevezetése, a műszaki felsőfokú oktatás kiszélesítése kis- és középvállalkozói és kutatási programokkal párosítva 2000-ben áttörést hozhat a szellemi közbiztonság erősítése terén. A középiskolásoktól a tudós akadémikusokig versenyek, pályázatok és szakmai díjak bővülő köre hivatott a Magyar Millennium évében az innovációs teljesítmények és alkotó munkásságban gyökerező feltalálói, formatervezői eredmények születését ösztönözni; hazai és nemzetközi fórumok, kiállítások és rendezvények sora szolgálja a tudományos kutatói és művészeti teremtő sikerek mozgósító felmutatását.
Mindezeket a törekvéseket értő és elkötelezett szakmai társadalom, elhivatott egyesületi és szakszövetségi programok támogatják. A Magyar Szabadalmi Hivatal korszerű infrastruktúrája, úttörő kezdeményezései, biztonságos és felelősségteljes gazdálkodása azonban csak a saját szakember-közössége, nemzetközileg elismert, a Szellemi Tulajdon Világszervezetében és szomszédaink szemében egyaránt sokra becsült képviselői és állandóan gazdagított tudásvagyona révén lehetnek hatékonyak. Ennek a megbízható, az ország közvéleménye előtt hiteles szakhatósági erőfeszítésnek és nyitottságnak köszönhető, hogy az Országgyűlés a Magyar Szabadalmi Hivatalt a szellemi tulajdon védelmének országos hatáskörű szerveként határozta meg az 1999. évi CXIX. törvényben.
Januári európai szabadalmi meghívás - decemberi parlamenti mandátumbővítés: a Magyar Szabadalmi Hivatal sikeres 1999. évének jelképes foglalata.
Idén, ebben a századzáró és ezrednyitó esztendőben szakmai díjunk névadója, a bencés fizikus-feltaláló, Jedlik Ányos és klasszikus költőnk, Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója, a Nobel-díjas mérnök-feltaláló Gábor Dénes és a szülőföldjét anyanyelvében őrző Márai Sándor születésének centenáriuma is példát mutathat nekünk.
Tavalyi mérlegünk és friss célkitűzéseink között pedig a Szózat fohászának felidézett zálogai teremthetnek erős kapcsolatot: "Ész, erő, és oly szent akarat ".
Budapest, 2000. február
Dr. Bendzsel Miklós
elnök
I. IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG
Az iparjogvédelmi hatósági feladatok ellátását meghatározó engedélyezési tevékenység, valamint a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, az ipari mintaoltalmi és a védjegy-bejelentési aktivitás az adott időszakban teljesített hatósági munka számadataival jellemezhető.
Az egyes oltalmi formákhoz külön-külön és együttesen is kötődő, szerteágazó érdemi kutatási-vizsgálati tevékenységhez szorosan kapcsolódnak az elbírálói munkát segítő, a modern számítástechnikai eszköztárat alkalmazó hatósági nyilvántartás és ügyvitel, valamint a bejelentési aktivitást elősegítő és a szükséges információkat rendelkezésre bocsátó ügyfélszolgálati tevékenység.
A hatósági tevékenységet oltalmi formánként elsősorban a bejelentési és elbírálási statisztikai adatok jellemzik.
1. Szabadalmi hatósági tevékenység
a) A bejelentési aktivitás mennyiségi mutatói
Az elmúlt öt év bejelentési statisztikai adatai alapján megállapítható, hogy a szabadalmi bejelentési aktivitás monoton növekvő tendenciát mutat. 1999-ben összesen 44 913 oltalmi igény érkezett - ami az előző évhez viszonyítva 16,3 %-os növekedést jelent -, s ezekből a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében benyújtott bejelentések 43 407 esetben (közel 60%-ban) jelölték meg Magyarországot. A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma 1506, amelyből 727 hazai bejelentőtől, 779 külföldi bejelentőtől érkezett.
A hazai bejelentésekből 176 vállalati szabadalmi bejelentés és 551 a független feltalálói szabadalmi bejelentés. Az előző évhez viszonyítva örvendetes az a tény, hogy az összes hazai bejelentés számának csökkenése megállni látszik, ugyanakkor folytatódik az a kedvezőtlen tendencia, hogy a vállalati szabadalmi bejelentések a hazai bejelentéseken belül állandó monoton csökkenést mutatnak: az előző évhez viszonyítva ez a további visszaesés mintegy 15%-os, jól példázva a fejlesztési forráshiány leküzdésének és az innovációorientált piaci szemlélet térhódításának jelentős időszükségletét.
A nemzeti úton érkező külföldi bejelentések száma mintegy 13%-kal csökkent az 1998. évhez képest, összhangban a nemzetközi tendenciákkal. A külföldi bejelentők elsősorban a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretében nyújtják be az egyes nemzeti hatóságokhoz bejelentéseiket. Ugyanakkor egy adott tárgyévben a PCT-megjelölések száma csak a külföldi piacszerzési hajlandóságot mutatja, az eljárás rendjéből adódóan a 21, illetve 31 hónapos nemzetközi elővizsgálati szakasz végére a megjelölések szerény hányadát, hazánkban mintegy 15%-át tartják fenn, azaz kérik a nemzeti eljárás megindítását.
A fentiek alapján a külföldi bejelentők 3001 PCT-megjelölésből származó nemzeti eljárási kérelmet nyújtottak be 1999-ben, amely 17%-kal haladja meg az előző évben benyújtott ilyen nemzeti kérelmek számát.
Ennek megfelelően a tényleges munkaterhet jelentő új bejelentések száma 1999-ben összesen 4507, ebből 1506 a nemzeti úton tett hazai és külföldi bejelentés és 3001 a PCT- megjelölésből eredő nemzeti kérelem.
Az elmúlt öt évben az érdemi hatósági munkateherként jelentkező szabadalmi bejelentések száma monoton növekszik, ez elsősorban a PCT-megjelölésekből eredő nemzeti kérelmek számának emelkedéséből adódik.
A szabadalmi bejelentések megoszlása eredet és jelleg szerint
1995-1999 között
| 1995 |
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
|
| Belföldről származó bejelentések |
1059
|
796
|
737
|
694
|
727
|
| Hazai intézményi bejelentések |
312
|
204
|
237
|
208
|
176
|
| Hazai feltalálói bejelentések |
747
|
592
|
500
|
486
|
551
|
| Külföldről származó bejelentések |
17718
|
24142
|
29332
|
37934
|
44186
|
| PCT-megjelölések |
16579
|
23297
|
28443
|
37035
|
43407
|
| Nemzeti úton tett külföldi bejelentések |
1139
|
845
|
889
|
899
|
779
|
| A korábbi PCT-megjelölésekből eredő nemzeti eljárási kérelmek |
1731
|
1939
|
2564
|
2565
|
3001
|
| Összes szabadalmi bejelentés |
18777
|
24938
|
30069
|
38628
|
44913
|
 |
 |
A magyar
találmányok külföldi oltalmaztatása terén a Szabadalmi Együttműködési
Szerződés keretében - átvevő hivatali minőségben - 103 hazai PCT-bejelentést
fogadtunk, amelyből 66 egyéni feltalálótól, 1 vállalattól és 36 egyéni
és vállalati együttes bejelentőtől származott. A benyújtott 103 bejelentés
mindegyike hazai bejelentésen alapult, ezen belül 6 db-ot használati mintaoltalmi
bejelentés alapján tettek.
b)
A bejelentésekben foglalt találmányok szakterületi trendjei
A villamosság és a fizika területén 1999-ben mintegy 25%-kal több új bejelentés érkezett, mint 1998-ban, a növekedés csaknem kizárólag a nemzeti szakaszba jutott PCT- bejelentésekből adódott.
Észrevehetően több a bejelentés a szórakoztató elektronika területén (készülékek, adathordozók, akusztika), ahol a növekedés majdnem 100%-os. A bejelentők nagyobb része külföldi cég, sok bejelentés érkezett a Sony és a Philips cégektől. A közlekedéssel és a járművek irányításával kapcsolatos elektronikai témákban (forgalomirányítás, navigáció) a növekedés közel 80%-os, de ezen a területen alig volt hazai bejelentő.
Az optikai tárgyú találmányokkal kapcsolatban ugyancsak közel 80%-kal növekedett a bejelentések száma, zömében külföldi bejelentőktől.
Az orvosi elektronikai témákban (EKG, EEG, vérnyomásmérés stb.) közel 50%-kal több bejelentés érkezett, ezen a területen a bejelentési aktivitás enyhe hazai növekedése volt megfigyelhető.
A fényforrások területén jelentős hazai bejelentőként jelentkezett a kompakt fénycsövek témájában a TUNGSRAM GE; örvendetes, de még nem általános a külföldi tulajdonú hazai K+F-kutatások eredményeinek közvetlen és belföldi oltalmaztatási politikája.
A távközlési témákban jelentős arányeltolódás következett be a vezeték nélkülitávközlés javára. A bejelentők többségükben külföldiek voltak, nagy bejelentő ezen a területen az Ericsson, a Motorola és a Nokia.
A villamos energetika területén (villamos gépek, erősáramú szerelvények, kábelek, szigetelők) a hazai bejelentők aránya viszonylag magas volt.
A biztonságtechnika területére eső találmányok esetében átlag feletti volt a hazai bejelentők aránya, a banktechnika vonatkozásában viszont szinte csak külföldi bejelentések érkeztek.
A számítógép vonatkozású találmányok számának és részarányának növekedése tovább folytatódott, különösen a távközlési-adatátviteli rendszerek, valamint az elektronikus pénz- és bankrendszerek területén.
A gépipar területén 1999-ben közel 50%-kal több bejelentés érkezett, mint 1998-ban, a növekedést a nemzetközi bejelentési tevékenység erősödése eredményezte.
Az előző évhez képest nagyobb számban érkeztek közúti és vasúti járművek részleteivel kapcsolatos bejelentések, de belföldről nagyon kevés bejelentés származott, hasonlóan az általános gépelemek és az anyagmozgató gépek témaköréhez. Sok bejelentés érkezett a munkagépek és az erőgépek témaköréből, ezek zöme belső égésű motorokra vonatkozott.
A vegyipari gépek területére az ún. elválasztási technológiák gyakorisága volt a jellemző.
Jelentős volt az épületgépészeti és az energiaátalakítással kapcsolatos bejelentések száma is; a bányászat területén kizárólag külföldről érkeztek bejelentések.
A legszembetűnőbb (tartós) csökkenés az új bejelentések számában a kohászat és a mezőgazdasági gépészet területén következett be (a vető- és betakarítógépek kivételével), de ugyancsak elmaradt az előző évitől a fémek megmunkálásával kapcsolatos bejelentések száma is.
Az építőipar, a környezetvédelem, a könnyűipar és a közszükségleti cikkek szerteágazó témakörében mintegy 20%-kal több új bejelentést nyújtottak be, mint egy évvel korábban.
Az építőipari tárgyú szabadalmi bejelentések elmúlt évi mennyisége még mindig alacsonynak mondható, bár a tendencia némileg növekvő. A bejelentések 70%-a ezen a területen külföldi, zömében PCT-eredetű.
A magasépítési témák közül a korábbinál 10%-kal nagyobb számban szerepeltek az előre gyártott, gyorsan és egyszerűen szerelhető szerkezetek - főleg komplett épületek - találmányi bejelentései. Továbbra is jellemző az energiatakarékos megoldásokra való törekvés: hőszigetelő anyagú és szerkezetű építőelemek, burkolatok és nyílászárók, napelemes tetőszerkezetek tették ki a magasépítési bejelentések nagyobb részét.
A mélyépítés és a közlekedésépítés klasszikus területei, az út-, vasút- és hídépítés csupán kis számú szabadalmi bejelentéssel képviseltették magukat. A vízellátás, csatornázási témakörben viszont jelentős, mintegy 50%-os bővülés következett be, főleg a csővezeték-építési találmányoknál; különösen a már meglévő csővezetékek szigetelése, javítása állt a szakmai érdeklődés előterében.
Jellemzően "újra felfedezett" terület az árvízvédelem, sajnos azonban csak néhány kevéssé színvonalas hazai bejelentés erejéig.
A korábbi évek szintjét őrzik - de csökkenő hazai részarány mellett - a környezetvédelmi tárgyú bejelentések. A hulladékkezelési témák aránya még tovább nőtt a szennyvíztisztítás és iszapkezelés hagyományos területeihez képest. Ezen belül a háztartási hulladékok hasznosítása, a veszélyes hulladékok megsemmisítése, illetve ártalmatlanítása, hulladéklerakók kialakítása egyaránt jelentős számban szerepelt a bejelentésekben. Nagyobb számú bejelentés foglalkozott a hulladékégetési eljárások tökéletesítésével, főleg külföldi bejelentőktől. Új témakör volt a hulladék étolajok újrafeldolgozása, és megjelentek a szabadalmi bejelentésekben az "alternatív", újratermelődő energiaforrásokkal kapcsolatos megoldások (a biodízel, a bioetanol és a biogáz). A környezetvédelem területén tavaly három külföldi cég jelentkezett nagyobb számú bejelentéssel: a Von Roll Umwelttechnik és a Traun 2000 Németországból, illetve az International Safe Service az Egyesült Királyságból.
A közszükségleti cikkeket előállító iparág területéről az elmúlt évben is jelentős számban érkeztek higiéniai cikkekre vonatkozó bejelentések, döntően néhány ismert multinacionális vállalattól (Procter & Gamble, Kimberly Clark, Unilever, Johnson & Johnson, Gillette). Ezen belül továbbra is túlsúlyban voltak az eldobható abszorbens termékekre vonatkozó találmányok, de némileg növekedett az eszközök (fogkefék, borotvák stb.) aránya is.
Az orvosi eszközök területén - főleg sebészeti, fogászati eszközök, injekciós fecskendők esetében - a korábbi évek gyakoriságával jelentkeztek bejelentések, az inhalátorok és a különböző gyógyászati segédeszközök száma viszont jelentősen nőtt.
A sporteszköz és játékipar területén a korábbi szinten maradt a sportszer tárgyú szabadalmi bejelentések száma. A játék tárgyú találmányokon belül a szabadtéri játékokhoz (és a sporteszközökhöz) képest újra megnőtt a szellemi és szórakoztató játékok - sakk, logikai és táblás játékok - aránya. Ezen bejelentések döntő többsége hazai magánbejelentőktől érkezett.
A ruha- és cipőipar vonatkozásában - mint már évek óta - kifejezetten a sport- és szabadidő-rendeltetésű termékek domináltak. Feltűnő a nagy sportszergyártó és divatcégek tartózkodása a szabadalmaztatástól, bejelentések kisebb vállalatoktól és magánszemélyektől érkeztek ezen a területen.
A textilipar a korábbi évek igen alacsony számarányához képest élénkülést mutatott, ami még mindig csak néhány új textilipari eljárást és berendezést jelentett, csaknem kizárólag külföldi bejelentőktől.
A csomagolóipari tárgyú bejelentések száma dinamikusan növekedett. Ezen belül nőtt a környezetbarát - újrafelhasználható és/vagy könnyen ártalmatlanítható - anyagok felhasználása.
A papíripari bejelentések jelentős hányada a csomagolóiparban felhasználható különleges papírokra vonatkozott, emellett növekvő arányt képviseltek a biztonsági, például bankjegypapírokra vonatkozó találmányok.
A gyógyszeripar területén megjelentek a több hatástani területen, új módon ható termékekre vonatkozó szabadalmi bejelentések (reuma - ciklooxigenáz enzim inhibitorok, magas vérnyomás - metalloproteáz és endopeptidáz inhibitorok, cukorbaj szövődményei - foszfokináz inhibitorok). Új területként jelentkezett a kombinatorikus kémia és a nagyteljesítményű szkrínelés. Jelentősen nőtt a bejelentői aktivitás az indikációs találmányok vonatkozásában.
Hasonló fejlődés volt megfigyelhető a gyógyszer-technológiai tárgyú (pl. különlegesen kiszerelt, nyújtott hatású spray, tapasz, nanorészecskés gyógyszerkészítmények) és az originális termékek újabb kristálymódosulataira vonatkozó találmányok esetében is. Megállt a hazai gyógyszeripari bejelentések számbeli - immár minimális szintre való - csökkenése, sőt enyhén emelkedő tendencia volt megfigyelhető.
A biotechnológia területén lényeges szerepet töltött be a szabadalmi bejelentésekben és a különféle jogvitás eljárásokban egyaránt a vesében képződő hormonális hatású eritropoietin, amely az inzulin után talán a második legsikeresebb és legfontosabb rekombináns technológiával előállított termék.
Az érdeklődés középpontjában álló másik nagy téma a genetikailag módosított növények területe volt 1999-ben. Szaporodott a rövid, véletlenszerű génfragmentumokra (EST) vonatkozó bejelentések száma. Az új bejelentések népszerű témái a génterápia, a DNS-csipek, az idegsejtek regenerálódását segítő növekedési faktorok, valamint az autoimmun jelenségek.
A vegyipari találmányokra vonatkozó bejelentések területén jelentős mértékben megnőtt a növényvédőszer tárgyú bejelentések száma, ezeknek azonban csak igen kis része érkezett magyar bejelentőktől. A növényvédőszer tárgyú bejelentések között továbbra is nagy számú az olyan bejelentés, amely új hatóanyagokra és ismert hatóanyagok szinergetikus hatású új kombinációira vonatkozott. Kis mértékű pozitív irányú változás volt tapasztalható az új formálásokra vonatkozó bejelentések területén, míg a legnagyobb növekedés az ismert hatóanyagok új eljárással történő előállítása terén jelentkezett.
Igen jelentős volt a műanyagipari bejelentések száma, amelyek témája magába foglalta a műanyagipari polimerek előállításához használt katalizátorok előállítását is. A bejelentések több, mint fele polimerek előállítására szolgáló eljárásra és az eljárás kivitelezésére alkalmas berendezésre vonatkozott, jelentős részük foglalkozott műanyagipari kompozíciókkal, illetve azok alkalmazásával, felhasználási területével, valamint a kompozíciókban alkalmazható adalékokkal és azok javító hatásaival.
Megnőtt az energiahordozókkal kapcsolatos bejelentések száma, amelyek között megtalálhatóak voltak az olajra, benzinre, pakurára, egyéb fűtőanyagokra és más szerves szintetikus készítményekre vonatkozó találmányok is.
A gumiipari bejelentések között jellemzőek voltak a kaucsukkal, az abroncskészítéssel, valamint a korommal mint az egyik legfontosabb gumiipari töltőanyaggal, illetve ezek előállításával kapcsolatos bejelentések.
A szervetlen kémia területéhez tartozó bejelentések legfőbb témái a füstgázok tisztítása, kéntelenítése, portalanítása, szén- és nitrogén-monoxidtól való mentesítése, a folyadékból történő kéntartalommérés, valamint a kéntelenítésre szolgáló katalizátorok voltak. Viszonylag sok bejelentő foglalkozott fémeknek folyadékokból, hulladékokból való visszanyerésével, rétegelt üvegek gyártásával, korróziógátlással és jégmentesítő kompozíciók előállításával.
Az élelmiszer-ipari találmányokra jellemző volt, hogy a húsipari készítmények állati fehérje és zsír alapanyagának növényi fehérjével (gabonamagvakkal, gombákkal) és zsírral (margarinokkal) való kiváltására vonatkozó bejelentések száma emelkedett.
A dohányipari termékeknél a bejelentők a szervezetbe jutó nikotin és kátrány csökkentésére törekedtek a füstszűrő hatékonyságának a javításával vagy a dohány töltőanyagának kezelésével, illetve más anyagra történő cserélésével.
Az élelmiszer-ipari csomagolástechnika területén fóliatasakok, fóliás csomagolások, valamint palackokat lezáró kupakok kialakításai jelentek meg a bejelentésekben. Nőtt a környezetbarát csomagolástechnikára és a környezetvédelmet szolgáló eszközökre vonatkozó bejelentések száma.
Kiemelkedő mértékű volt a növekedés a kozmetikai és tisztítóipari termékekre és eljárásokra vonatkozó találmányok esetében, amelyek közt a természetes hatóanyag-tartalmú hajfestékek domináltak.
A növényfajtákra vonatkozó bejelentések esetében a külföldi bejelentések száma lényegesen meghaladta a hazai bejelentésekét. Túlsúlyban voltak a gabonára, kukoricára, napraforgóra vonatkozó bejelentések, de megnőtt a gyümölcsökre (alma, földieper) vonatkozó bejelentések aránya is. A gyümölcsfajta-bejelentések terén 1999-ben a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatási és Fejlesztési Intézet Rt. volt a legjelentősebb hazai bejelentő. A dísznövények terén ebben az évben csak külföldi bejelentők tettek fajtabejelentést.
c) A szabadalomengedélyezési tevékenység eredményei
1999-ben a szabadalmi hatósági tevékenység meghatározó eleme volt - az fő hivatali célkitűzések, feladatok figyelembevétele mellett - az 1995. évi XXXIII. törvény hatálybalépése előtt benyújtott, még folyamatban lévő ügyekben az érdemi döntések meghozatala.
Ennek érdekében:
- a szabadalmi elbírálók illetményébe meghatározott számú döntés-többlet meghozatala esetén teljesítményarányos, "vállalkozási alapú" 10%-os illetménynövelés épült be;
- valamint a szabadalmi elbírálókkal szemben támasztott éves követelményeket tartalmazó ún. követelményrendszer céljutalommal ösztönzött egyéni többletvállalást is lehetővé tett.
Az összes befejezett szabadalmi ügy 51%-át tette ki a megadott szabadalmak száma, ami az elmúlt évhez képest 44%-os növekedést jelent ez utóbbiak számában.
Visszatekintve az elmúlt öt év statisztikai adataira, látható, hogy általában a megadott szabadalmak száma folyamatosan növekszik, míg az elutasított szabadalmi bejelentések száma folyamatosan csökken, ugyanakkor a megszűnt bejelentések száma az elmúlt három évben az összes befejezett bejelentésen belül 40%-os részarányról egyharmadra mérséklődött.
Az év végén
a folyamatban lévő szabadalmi ügyek száma 13 304, míg a szabadalmi
lajstromban érvényben lévő szabadalmak száma 11 418.
Szabadalomengedélyezési adatok
1995-1999 között
| 1995 |
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
|
| Megadott szabadalmak |
933
|
1074
|
1417
|
1371
|
1995
|
| Elutasított bejelentések |
959
|
708
|
753
|
713
|
526
|
| Megszűnt bejelentések |
936
|
1818
|
1310
|
1360
|
1398
|
| Befejezett bejelentések |
2828
|
3600
|
3480
|
3444
|
3919
|
| Folyamatban lévő bejelentések |
13704
|
13981
|
13105
|
12754
|
13304
|
| Érvényben lévő szabadalmak |
14903
|
11148
|
10996
|
11013
|
11418
|
d) Egyéb szabadalmi hatósági tevékenység
Az elmúlt évek határozott célkitűzése a megbízásos szerződési jogviszonyban végzett külső újdonságkutatás csökkentése volt. Ennek érdekében a szabadalmi elbírálói tevékenység szerves részévé vált az újdonságkutatási munka elvégzése, az elbírálás és újdonságkutatás összetett rendszerének bevezetése. Ezt az tette lehetővé, hogy a szabadalmi elbírálók számítógéppel való ellátottsága teljessé vált, és az elbírálók az új eszközök használatát készség szinten elsajátították. Az 1999-ben elvégzett újdonságkutatások száma 3404, ebből 3011 a szabadalmi elbírálók, míg 393 a külső munkatársak által elvégzett kutatás. Az elvégzett újdonságkutatások száma az előző évhez viszonyítva 17%-kal nőtt, azzal egyidőben, hogy a külső újdonságkutatások száma mintegy a felére csökkent.
A szabadalmi elbírálói tevékenység fontos eljárási lépése a szabadalmi bejelentések közzététele. 1999-ben 4017 szabadalmi bejelentés közzétételére került sor, ez 45%-os növekedést jelent az előző évi közzétett 2743 szabadalmi bejelentéshez képest.
A tanácsi ügyekben (megsemmisítési eljárás, nemleges megállapítási eljárás, szabadalmi leírás értelmezése) 1999-ben 17 kérelmet nyújtottak be, 17 ügyben született döntés, jelenleg 21 ügy van folyamatban. A szabadalmi elbírálói munka megalapozottságát mutatja, hogy növekvő bejelentési aktivitás és szabadalomengedélyezési tevékenység mellett a tanácsi ügyek száma évek óta 20-30 között mozog, amelyből a megsemmisítési kérelmek száma 10-15.
Az 1998-ban megkezdett, az egységes hivatali joggyakorlat kialakítását célzó "Szabadalmi ügyintézés módszertani útmutató"-jának kidolgozása befejeződött, elkészült az Útmutató II. része, amely
- a Szabadalmi Együttműködési Szerződés alapján benyújtott szabadalmi bejelentések vizsgálatára,
- a növény- és állatfajták vizsgálatára és
- az egyéb szabadalmi eljárásokra
vonatkozó fejezeteket tartalmazza.
2. Használati mintaoltalmi hatósági tevékenység
1999-ben 334 használati mintaoltalmi bejelentést tettek, ami az előző évi 318 bejelentéshez képest 5%-os növekedést jelent, és ezzel úgy tűnik, hogy megfordult az évek óta csökkenő bejelentési tendencia. Összesen 299 használati mintaoltalmi bejelentés befejezésére került sor, amelyből 213 a megadás, 19 az elutasítás és 67 a megszűnés.
A folyamatban lévő ügyek száma 280, az érvényben lévő használati mintaoltalmak száma 982 volt az év végén.
Elsődleges feladat
volt továbbra is a használati mintaoltalmi ügyekben a gyors érdemi döntés
meghozatala, az ügyintézés átlagos teljes átfutási ideje 10,5 hónap.
Használati mintaoltalmi bejelentési és engedélyezési adatok
1995-1999 között
| 1995 |
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
|
| Használati mintaoltalmi bejelentések |
378
|
364
|
324
|
318
|
334
|
| Hazai bejelentések |
348
|
330
|
299
|
291
|
301
|
| Külföldi bejelentések |
30
|
34
|
25
|
27
|
33
|
| Megadott használati mintaoltalmak |
283
|
271
|
267
|
197
|
213
|
| Elutasított bejelentések |
97
|
68
|
61
|
39
|
19
|
| Megszűnt bejelentések |
11
|
16
|
70
|
65
|
67
|
| Befejezett bejelentések |
391
|
355
|
398
|
301
|
299
|
| Folyamatban lévő bejelentések |
253
|
308
|
255
|
245
|
280
|
| Érvényben lévő mintaoltalmak |
626
|
734
|
801
|
843
|
982
|
Használati mintaoltalmi bejelentések száma
Az 1999.
december 31-én érvényben lévő használati
mintaoltalmak
megoszlása a jelentősebb
származási
országok szerint
Folyamatban lévő bejelentések és érvényben lévő használati mintaoltalmak
3. Ipari mintaoltalmi hatósági tevékenység
A nemzeti ipari mintaoltalmi bejelentések száma 55%-kal nőtt, az előző évi 544 bejelentéshez képest, 844 új bejelentés érkezett. 1999-ben 707 nemzeti ipari mintaoltalmi bejelentés fejeződött be, amelyből 504 a lajstromozás, 86 az elutasítás és 117 ügy megszűnéssel (visszavontnak tekintéssel) zárult.
Az érvényben lévő nemzeti ipari minták száma az év végén 2662.
A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések száma 6,5%-kal nőtt és vizsgálatuk az előírt 6 hónapon belül minden esetben befejeződött.
Ipari mintaoltalmi bejelentések és engedélyezési adatok
1995-1999 között
| 1995 |
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
|
| Nemzeti ipari mintaoltalmi bejelentések |
599
|
471
|
676
|
544
|
844
|
| Hazai bejelentések |
535
|
332
|
500
|
357
|
699
|
| Külföldi bejelentések |
64
|
139
|
176
|
187
|
145
|
| Nemzeti ipari mintaoltalmi lajstromozások |
232
|
659
|
662
|
608
|
504
|
| Elutasított bejelentések |
31
|
99
|
180
|
95
|
86
|
| Megszűnt bejelentések |
2
|
2
|
33
|
139
|
117
|
| Befejezett bejelentések |
265
|
760
|
875
|
842
|
707
|
| Folyamatban lévő bejelentések |
1137
|
920
|
721
|
408
|
519
|
| Érvényben lévő ipari mintaoltalmak |
1965
|
2134
|
2538
|
2356
|
2662
|
| 1995 |
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
|
| Nemzetközi bejelentések |
685
|
663
|
1028
|
1010
|
1080
|
| Nemzetközi ipari mintaoltalmi lajstromozások |
0
|
1348
|
1028
|
1009
|
1079
|
4. Védjegyhatósági tevékenység, földrajzi árujelzők
a) Bejelentési aktivitás és lajstromozás
1999-ben 6082 nemzeti védjegybejelentés érkezett, ami mintegy 12%-os növekedést jelent az előző évi 5437 nemzeti bejelentéshez képest. A védjegy-bejelentési aktivitás növekedése elsősorban a hazai bejelentőknek köszönhető, ők 22,3%-kal több bejelentést tettek, mint 1998-ban. A külföldi bejelentők nemzeti úton tett bejelentése kismértékben (4,4%) csökkent az előző évhez viszonyítva. Jól érzékelhető tehát egyrészt az 1997. évi új védjegytörvény alapján kibővült védjegyjogosulti kör pezsdítő, másrészt a tágabb nemzetközi védjegylajstromozási utak terelő hatása.
Összesen 5661 védjegyügy fejeződött be, ebből 3819 lajstromozás történt, 353 elutasításra került sor és 1489 ügyben szűnt meg az eljárás visszavonás vagy visszavontnak tekintés következtében. A lajstromozott védjegyügyekkel összefüggő eljárások (átvezetések, megújítások) száma összesen 4403 volt, az előző évhez viszonyítva különösen a megújítások száma növekedett, mintegy 20%-kal.
Befejeződött a nemzeti védjegylajstrom teljes felülvizsgálata, az érvényben lévő lajstromozott nemzeti védjegyek száma 1999. év végén 34 562.
Tavaly előtt a Madridi Megállapodás alapján 7995 Magyarországot megjelölő nemzetközi védjegybejelentés érkezett, míg 1999-ben ez ideig 8197 új bejelentés regisztrálására került sor.
A nemzetközi eljárásban előírt egy éven belül minden Magyarországot érintő védjegybejelentés érdemi vizsgálata megtörtént, az év során 1100 ügyben adott ki a Hivatal kifogásoló határozatot (ideiglenes elutasítás). A kifogásolt ügyekben, 1610 ügyben végleges döntés született, vagy ún. feloldó határozat kiadásával a lajstromozásról, vagy végleges elutasítással.
A magyar
védjegyek Madridi Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéseinek
száma az 1998. évhez képest növekedett; 1998-ban 132, 1999-ben 154
új bejelentés érkezett. A Nemzetközi Irodához összesen 218 ügy továbbítására
került sor a tavalyi esztendőben. A nemzetközi bejelentések számának növekedésében
szerepet játszott a Madridi Megállapodáshoz fűzött Jegyzőkönyv hatálybalépése
is. A Madridi Megállapodás szerint Magyarországon érvényes nemzetközi
védjegyek száma 139 488.
Védjegy-bejelentési és -lajstromozási adatok
1995-1999 között
| 1995 |
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
|
| Nemzeti védjegybejelentések |
3884
|
4270
|
4904
|
5437
|
6082
|
| Hazai eredetű bejelentések |
2002
|
2194
|
2711
|
3303
|
4040
|
| Külföldi eredetű bejelentések |
1882
|
2076
|
2193
|
2134
|
2042
|
| Nemzeti védjegylajstromozások |
997
|
2771
|
6386
|
6851
|
3819
|
| Nemzetközi védjegybejelentések |
5526
|
6857
|
7600
|
7995
|
8197
|
| Nemzetközi védjegylajstromozások |
5914
|
6539
|
5481
|
7172
|
7910
|
| Érvényben lévő nemzetközi védjegyek |
119949
|
123454
|
129219
|
133802
|
139488
|
Az 1997. évi XI. törvény hatálybalépése óta 16 földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés érkezett, ezek közül 1999-ben 6 bejelentést tettek, amelyek mindegyike mezőgazdasági termékre vagy élelmiszerre vonatkozik. 10 ügyben a Hivatal a vizsgálandó termékleírást megküldte a Magyar Eredetvédelmi Tanácsnak. A Tanács munkáját megkezdte és már döntéseket is hozott a termékleírás követelményeivel kapcsolatban. A döntésekkel összhangban elkészített, ellenőrzött termékleírást még nem küldtek meg a Hivatalhoz.
b) Egyéb védjegyhatósági tevékenység
Az év során 110 új nemzeti védjegy tanácsi ügy érkezett, 113 ügy fejeződött be és jelenleg 89 tanácsi ügy van folyamatban. Összetételükre jellemző, hogy elsősorban törlési eljárásokra vonatkoznak, a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló eljárások sokkal kisebb hányadot tesznek ki.
A Madridi Megállapodás szerint lajstromozott nemzetközi védjegyek ügyében indult tanácsi ügyek közül 73 fejeződött be, 60 új kérelem érkezett és 69 tanácsi ügy van folyamatban. A tanácsi ügyek jelentős hányada a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására vonatkozik, a törlési kérelmek száma alacsony.
A védjegy-osztályozási feladatok jobb ellátása és ezzel összefüggésben a védjegyek kutathatóságának javítása érdekében bevezetésre került mind a lajstromok tartalmára, mind pedig a folyamatban levő bejelentésekre kiterjedően a Bécsi Osztályozás alkalmazása.
A szellemi tulajdonjogok oltalmával összefüggő vámintézkedések területén 50 esetben keresték meg a Hivatalt, a rendőrségi és bírósági megkeresések száma 39 volt az elmúlt évben.
5. Hatósági nyilvántartások és ügyvitel
A Hivatal elektronikus hatósági nyilvántartási és ügyviteli rendszerének állandó fejlesztése folytán többek között a szabadalmi, a nemzeti védjegy, a használati minta és az ipari minta ügyviteli és nyilvántartási feladatokat teljeskörűen lefedi az egységes nyilvántartási rendszer (ENYV). A földrajzi árujelzők ügyvitelének és nyilvántartásának hasonló "lefedettsége" 1999 második felében valósult meg.
Az igényeknek megfelelően rugalmasan fejlesztett ENYV-modulok biztosítják a rendszeres időközönként igényelt statisztikai adatszolgáltatást, továbbá a hatósági és iparjogvédelmi tájékoztatáshoz szükséges adatcsoportokat a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, az Internet és a Hunpatéka felé.
Az ENYV alapján történik az iparjogvédelmi szolgáltatási díjak címén kapott bevételek minden oltalmi formára vonatkozó kezelése, könyvelése, díjfajtákként és egyéb kategóriák szerinti statisztikák készítése, valamint az ügyintézői levelek generálása.
A 32/1999. (VI. 16.) GM rendelet módosította a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 77/1995. (XII. 29.) IKM rendeletet, amely VI. 24-én lépett hatályba.
A Hivatal szakértői csoportjának legfontosabb feladata a különböző oltalmi formák hatósági díjrendszerének mennyiségi, strukturális, megoszlási, illetve belső arányossági analízise volt.
A mindenkori reformnak a hazai és nemzetközi igénybevétel trendjeinek bázisán egyensúlyt kell teremtenie az innovációs iparjogvédelmi piac várakozásai, teherbíró képessége és a hivatali teljes feladatkör önköltségi követelményei között.
Az új díjrendelet jól tükrözi a Hivatal átfogó díjpolitikáját, amely szerint a szabadalmi bejelentési és kutatási díjak nagysága változatlan (1997 óta 20 ezer Ft, független feltalálónak 5 ezer Ft), az eljárási díjak általában sem emelkedtek, az egyéni feltalálók és szerzők jelentős kedvezményekben részesülnek az eljárási díjak megfizetése tekintetében, valamint, ha a szabadalmi, illetve a használati mintaoltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, a fenntartási díjaknak az első tíz évben a negyedét, szabadalmi fenntartási díj esetében a rákövetkező tíz évben csupán a felét köteles megfizetni.
Az ENYV új funkciójaként jelentkezett az újdonságkutatás adatbevitele és a kutatási jelentés kinyomtatására szolgáló modul működtetése. A védjegyek Bécsi Osztályozásának a védjegykutatási modulba való illesztése lezárulófélben van.
A védjegylajstrom érdemi és elektronikus felülvizsgálata befejeződött, ami lehetővé teszi e fontos közhitelű adatbázis nyilvános, ingyenes szolgáltatását akár a Hivatal honlapján, ezzel fontos szakmapolitikai célkitűzéseket szolgálva (védjegybitorlások megelőzése, Internet domainnév-regisztráció támogatása stb.).
Az ügyviteli feladatok zökkenőmentes ellátása valamennyi oltalmi forma esetén érvényesült az év folyamán. A naprakész feldolgozás jelentősen elősegíti a kutatások eredményességét. Elkészült az ügyviteli munkát figyelő ellenőrző program, amellyel az adatbeviteli és intézkedést eredményező munkateljesítmény köztisztviselőnként tetszőleges időszakra összegezve megállapítható.