Szemle - 1999. 06.
IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI SZEMLE
A SZABADALMI KÖZLÖNY ÉS VÉDJEGYÉRTESÍTŐ
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL HIVATALOS LAPJÁNAK MELLÉKLETE
103. ÉVFOLYAM 6. SZÁM
1998. DECEMBER
KRAINIK RENÁTA
A Szabadalmi Tár jelene és jövője
A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam befejeztével 1998-ban készült szakdolgozat alapján.
1. A szabadalmi információ
2. A Szabadalmi Tár dokumentációgyűjteményei
2.1. Belső információforrások
2.2. Külső információforrások
3. A Szabadalmi Tár szolgáltatásai
3.1. Emberi tényező
3.2. Kutatás
4. Hordozóváltás
5. Kitekintő
5.1. Elektronikus korszak
5.2. Vigyük közel az információt a felhasználóhoz!
6. A Szabadalmi Tár jövője
Hivatkozott irodalom
"Napjainkban a tudás nemcsak mint emberi érték, hanem mint anyagi értéket teremtő, versenyképességet javító tényező is felértékelődött."(1)
A nemzetközi kereskedelemben az utóbbi évtizedekben egyre nőtt és folyamatosan nő a kutatás, és a fejlesztés legfrissebb eredményeire támaszkodó termékek aránya és fontossága. A csúcstechnológia területén a termék árában kifejeződő értéknek a legfontosabb összetevői már nem a termelési költségek. Lényegesebbek az innovációs, azaz a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek. A nyereségességnek, a növekedésnek, adott esetben a továbbélésnek feltétele az új termékek, a gyártási eljárások folyamatos tökéletesítése, az innováció.
Másik, jelenünket meghatározó változás, az információ robbanásszerűen megnövekedett termelése és felhasználása. Napjainkban egy emberöltőnyi idő alatt lezajló információhordozó-váltást élünk meg, amely a papírtól az optikai lemezeken át, a világot átszövő információs hálózatokig tart. Nem kis feladat elé állítja ez a ma emberét, aki követni próbálja, lépést szeretne tartani ezzel a szédületes fejlődéssel.
Milyen módon kapcsolódik az említett átalakulásokhoz az iparjogvédelmi információ? Ezúttal a Szabadalmi Tárban elérhető, műszaki megoldások körére összpontosítok, habár egyre erőteljesebb igény mutatkozik arra, hogy az iparjogvédelmi tájékoztatás egy helyre koncentrált legyen, ugyanott lehessen a különböző iparjogvédelmi jogintézményekbe - szabadalom, használati mintaoltalom, ipari mintaoltalom, védjegy - betekintést nyerni.
Mit nyújthat tehát a Szabadalmi Tár, hogyan tud szolgáltatásaival megfelelni napjaink társadalmi igényeinek? Miképpen tudja áthidalni, illetve kiaknázni az információhordozó-váltásból adódó változásokat? Milyen feladatokat ró mindez a szaktájékoztatókra?
A műszaki fejlesztés egyre tőkeigényesebb, egyre nagyobb kockázatú befektetés. Az innovációs folyamat során elengedhetetlen a folyamatos informálódás az adott szakterületen.
Vámos Tibor gondolataihoz kapcsolódva: "nem adhatjuk fel azt, hogy minden, a magyar jövő szempontjából lényeges területen legyenek csereképes, fundamentális munkáink, hogy a hosszú távra való kitekintés nemzetközi piacán is csereképesen otthon legyünk. Ennek egyik jellemzője az lenne, hogy kis ország lévén (...) azokba a résekbe kell állandóan betörnünk, amelyeket a nemzetközi együttműködés óriásai maguk között szabadon hagynak, mozgékonyan alkalmazkodva ezek változásaihoz, a fogyasztás különböző speciális igényeihez. A kis tőkeerejű vállalkozások számára ez volt és marad mindig is a lehetséges mozgástér."(2)
"Ma már egyre nyilvánvalóbb: országok, gazdaságok jövője függ attól, hogy termékeikbe milyen tudás és újdonságtartalmat tudnak beépíteni."(3)
Az idézetek is jól mutatják: ahhoz, hogy a lehetséges "áttörési" pontok megfelelően és időben feltérképezhetőek, hogy a kutatási irányok átláthatóak legyenek, és világossá váljon, merre érdemes továbbfejleszteni és befektetni, létfontosságú a tájékozódás.
A műszaki világ, a gazdaság, és a jog metszéspontján elhelyezkedő szabadalmi információ - bár speciális jogi nyelvezete, és létezésének még mindig nem kellő tudatossága némi hátrányt jelenthet - sarkalatos pont az információszerzésben, a tájékozódásban.
Jellegzetességei - röviden összefoglalva - a következők:
- a szabadalom jellegéből adódik, hogy az új megoldások, leghamarabb és ilyen részletességgel ebben a formában jelennek meg, sőt az itt megjelenő tudás mintegy 80%-a csak ily módon érhető el;
- az ismeretanyag egységes szerkezetben és rendezettségben - nemzetközi, globális norma (INID, NSZO) szerint - hozzáférhető, illetve visszakereshető, amely nagymértékben egyszerűsíti a kutatást;
- a nyilvánosságra hozott találmányoknak ösztönző szerepük van a továbbfejlesztésre, a helyettesítő megoldások alkotására;
- kiküszöbölhetővé teszik az "újrafeltalálással" együtt járó erőforráspazarlásokat, illetve a szabadalombitorlásból eredő károkat;
- elősegítik a licenciavásárlást és más technológiatranszfert, közös vállalkozási lehetőségeket tárnak fel a keresett kedvezőbb műszaki megoldások és az azokat birtokló cégek azonosításában;(4)
- a technika állásának megismerésével felmérhető a versenytársak technológiai aktivitása, valamint azonosíthatóak a "jövő ígéretének" számító újonnan fejlődő vagy éppen a kihagyott "résterületek", amelyeken érdemes a kutatást, fejlesztést folytatni.
- megtudható, hogy ki és milyen területeken érdeklődik a nemzeti piac iránt.
2. A Szabadalmi Tár dokumentációgyűjteményei
Hazánkban, a szabadalmi leírásokban megtestesült szellemi vagyon gondozója a Szabadalmi Tár, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központján belül működő szervezeti egység. Ez az ország egyik legnagyobb, a maga nemében egyedülálló közgyűjteménye, a szabadalmi tájékoztatás "információs bázisa és színtere".(5) Állománya alapját képezi az iparjogvédelmi tájékoztatásnak és hátteret biztosít a hatósági munkának: a szabadalmi bejelentések újdonságkutatásának, elbírálásának.
A hagyományos hordozón (papír, mikrohordozó) fellelhető mintegy 20 millió szabadalmi dokumentum, a 4 ezer CD lemez, a különböző országok közlönyei (Magyarországé az 1896 óta megszakítás nélkül kiadott Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő), kiegészítve az általános útmutatókkal, egyéb tájékozódást segítő kiadványokkal, szótárakkal és az egyes tudományágak alapvető kézikönyveivel, képezik a tár "törzsállományát".
Ugyanakkor elmondható, hogy az információszerzés lehetőségeinek szempontjából "rugalmassá váltak a Szabadalmi Tár falai". Ebben a vonatkozásban a Szabadalmi Tárban megtalálható állományra és az elektronikus hálózatokon keresztül elérhető adatbázisokra: "belső" és "külső" információforrásokra épül a tári szaktájékoztatás.
A belső források alapját maguk a szabadalmi leírások alkotják. Jelenleg 31 ország és 3 nemzetközi szervezet anyaga képezi a gyűjteményt.
A dokumentumok az 1890-es évektől kezdődően gyarapodnak folyamatosan, különböző hordozókon, különböző gyűjteményezési rend szerint (numerikus, tematikus).
Erről a dokumentumgyűjteményről pontos és folyamatosan frissített állománytáblázat áll minden érdeklődő rendelkezésére, amely elérhető az MSZH valameny-nyi szolgáltató egységében, valamint az Interneten az MSZH honlapján.
A szabadalmi leírások kezdetben csak papíron, illetve mikrohordozón álltak rendelkezésre. Az 1990-es években azonban megindult a szabadalmi dokumentumok CD-ROM lemezeken való publikálása is, amely korszakváltást jelentett a tárolásban és a keresésben egyaránt.
Az optikai lemezek adattartalmuk szerint két típusba sorolhatók: bibliográfiai és képmás adatbázisok. A bibliográfiai adatbázisok a szabadalmi dokumentumok alapadatait tartalmazzák, míg a képmás adatbázisok a szabadalmi dokumentumokat teljességükben tárolják.
A gyűjtemény nagyságára, sokszínűségére, folyamatos változására való tekintettel csupán néhány jellemzőre szeretnék kitérni, ismételten hangsúlyozva, hogy átfogó képet maga az állománytáblázat nyújthat.
- Az állomány téma szerinti és numerikus feldolgozottságú kollekciókból áll, adott esetben egy-egy ország gyűjteménye lehet részben numerikus (lajstromszám szerinti sorrend), részben pedig tematikus elrendezésű. A tematikus tárolási rend néhány kivételtől eltekintve NSZO szerinti rendszerezést jelent, öt évente felülvizsgált generációk szerint.
Bár a különböző típusú kereséseket optimálisan támogatnák a párhuzamos gyűjtemények, rendelkezésre állásának határt szab a tárolókapacitás. Párhuzamosan, téma szerinti és numerikus rendben is, csupán a magyar szabadalmi leírások - mint kitüntetett fontosságú nemzeti gyűjtemény - érhetők el.
A kutatási lehetőségeket gazdagítja és egyben egyszerűsíti a HUNPATÉKA, negyedévente frissített optikai lemezes kiadvány, mely 1896-tól tartalmazza a megadott magyar szabadalmak bibliográfiai adatait, valamint 1971-től azok kivonatait és jellemző ábráit, 1990-től a szabadalmi bejelentések adatközlési és közzétételi adatait, 1992-től az igénypontokat is. Ezek mellett tartalmazza a magyar használati mintaoltalmi dokumentumok bibliográfiai adatait 1992-től: az oltalmi forma hazai bevezetésének időpontjától.
- A legkeresettebb (EP, PCT, amerikai, német, francia) CD-ROM hordozón található külföldi szabadalmi leírások visszakeresését, megjelenítését és kinyomtatását bibliográfiai adatbázisok támogatják (ESPACE-ACCESS, USPS, PATOS, BREF, GLOBALPAT).
- A nemzetközi szabadalmi osztályozási rendszerben való tájékozódást az NSZO-kötetek mellett, azok elektronikus változata az IPC-CLASS optikai lemez is támogatja.
- Szabadalmi dokumentációs segédeszköz a mikrofiche hordozón elérhető INPADOC EPIDOS/PCS-gyűjtemény, amely 1968-tól 1995-ig NSZO-jelzetek szerinti párhuzamos keresést tesz lehetővé több mint 50 ország szabadalmi bibliográfiai adataiban.
- A szabadalmi leírások mellett magyar, német, osztrák és japán használati minta leírások megtekintésére is lehetőség van.
A kereséseket 1995 novembere óta segíti a Szabadalmi Tár munkatársai által összeállított médiafigyelő adatbázis, amely a sajtóban megjelent, illetve rádióban vagy tv-ben elhangzott találmányokhoz, innovációhoz, új gondolatokhoz kapcsolódó híranyagot dolgozza fel. Ennek célja egyrészt folyamatosan követni, hogy az olvasók a tömegkommunikációs csatornákon keresztül milyen új műszaki megoldásokra vonatkozó információkhoz juthatnak, másrészt pedig az érdeklődő töredékinformációja alapján e gyűjtemény segítségével konkrét kiindulási ponthoz lehet jutni.
A Szabadalmi Tár nézőpontjából ezek a források két nagy területre oszthatók: az online szolgáltatásra és a még - életkorát tekintve - viszonylag újnak számító, de robbanásszerű dinamizmussal fejlődő Internetre.
Online szolgáltatás Az online keresés lényegében távoli adatbázisokban való kutatást jelent személyi számítógép és telefonhálózat segítségével.
A leggyakrabban "látogatott" felület az INPADOC adatbázis, amely támogatja a szabadalomcsalád-kutatást, valamint a legfrissebb jogállásra is felvilágosítást ad.
Az STN International és a QUESTEL-ORBIT kereskedelmi adatbázis-szolgáltatók által elérhető adatbázisok az ipar úgyszólván valamennyi - nemcsak szabadalmi vonatkozású - területét felölelik.
Az STN International (Science and Technical Information Network) német, amerikai, japán székhelyű, decentralizált szolgáltató, amely elérhetővé teszi a világ több mint 200 (STNews 1998 február) vezető tudományos szervezetének adatbázisát.
A QUESTEL francia adatbázis-szolgáltatón keresztül több mint 50 különféle, köztük szabadalmi és védjegyadatbázis érhető el.
Egy kis mutató az elérhető adatbázisokból:
- DERWENT World Patents Index: műszaki területen a szabadalmi dokumentumok csaknem teljességét nyújtja;
- Chemical Abstracts: a kémia és a vegyipar területén a legteljesebb gyűjtőkörrel rendelkező adatbázis;
- INSPEC: az elektronika, fizika és az informatika területeit fedi le;
- Biotechnological Abstracts: biotechnológia tárgyú;
- COMPENDEX: elsősorban a mechanika, a gépészet területét fedi le;
- CABI: a mezőgazdasági terület legfontosabb keresőeszköze;
- FSTA : élelmiszeripar.
- Internet
Ez az egész világra kiterjedő egyre bővülő számítógép-hálózat mind több és több szolgáltatással, dinamikusan fejlődő lehetőségekkel a felhasználók milliói számára teszi lehetővé az adatok elérését.
Az Interneten sok-sok embernek adhatjuk át "névjegyünket", elmondva azt, hogy kik vagyunk, mihez értünk és hol vagyunk elérhetőek, ha valakinek olyan szolgáltatásra van szüksége, amivel mi foglalkozunk.(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal felismerve ezt a lehetőséget, 1996 szeptemberében megjelentette honlapját, amely a http://www.hpo.hu. címen érhető el. Ezen többek között megtalálhatók:
- az iparjogvédelmi jogszabályok;
- iparjogvédelmi adatbázisok, mint például a HUNPATÉKA Internetes változata;
- az oltalmi formákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, a hazai és a külföldi oltalom megszerzésének menete;
- a Szabadalmi Tár dokumentumgyűjteményét és szolgáltatásait ismertető tájékoztatás (állománytáblázat);
- néhány iparjogvédelmi szempontból fontos WWW cím.
A szabadalmi adatbázisokra is jellemző a gyors és folyamatos bővülés, csupán jelzésként egy-két ingyenesen elérhető, külföldi példa:
- Esp@cenet adatbázis az Európai Szabadalmi Hivatal - http://ep.disp.org címen elérhető - új internetes szabadalmi információszolgáltatási eszköze. Tartalmazza többek között a "Worldwide" adatbázist, amely a nemzeti szabadalmi dokumentumok alapadataiból áll össze az Európai Szabadalmi Hivatal gyűjteménye alapján. Elérhetőek ezen a japán szabadalmi leírások első oldalai is 1976-tól.
- IBM Patent Server - a http://patent.womplex.ibm.com Internet címen - ahol 1971-től érhetők el a teljes amerikai, 1978-tól pedig az európai szabadalmi leírások, valamint a közétett PCT szabadalmi bejelentések.
Számos online elérhető adatbázis, illetve kereskedelmi adatbázis-szolgáltató is megtalálható az Interneten. Például létezik az STN International internetes változata: az STNEasy, amely rendkívül felhasználóbarát keresőfelülettel kínál kutatási lehetőséget néhány, az STN által szolgáltatott adatbázisból.
3. A Szabadalmi Tár szolgáltatásai
Bár nem szerencsés személyeket "kategorizálni", a tári látogatók alapvetően két csoportra oszthatók: az iparjogvédelemben jártas és nem jártas felhasználókra.
Az iparjogvédelemben jártas felhasználók közé tartoznak a szabadalmi bejelentések újdonságkutatását és elbírálását végző hivatali munkatársak, a szabadalmi ügyvivők, a vállalatok iparjogvédelmi ügyintézői, az iparjogvédelmi szakemberek.
A második csoportba sorolható tulajdonképpen mindenki más, aki a Szabadalmi Tárban kutatást végez: feltalálók, vállalkozók, diákok, kutatók, érdeklődők.
A Szabadalmi Tárban a tájékoztatás - ami magába foglalja az általános tájékoztatást, a referensz szolgálatot és a szabadalomkutatásban való érdemi segítségnyújtást - igénybevétele, valamint a kutatás maga térítésmentes.
A másolatszolgáltatás díjköteles. Értéke függ a dokumentum hordozójától, amelyről a másolat készül (papír, mikrohordozó, CD-ROM). Az online kutatás a közszolgálatiság követelményének megfelelően, önköltségi áron, előzetes egyeztetés után történik a megrendelő képviselőjének jelenlétében. Az állományban nem fellelhető szabadalmi leírások megrendelhetőek külföldről.
Az információhordozó-váltás nagyban befolyásolja a Szabadalmi Tár életét, dolgozóinak munkáját.
A szolgáltató szakembereknek a szakszerű munka mellett tudniuk kell kezelni a hordozóváltásból adódó nehézségeket és az azokhoz kapcsolódó emberi "hozzáállásokat". Hiszen más-más módon viszonyulnak e változásokhoz a különböző korosztályok, a különböző szakterületek képviselői.
A gyakorlott kutatók általában kialakult keresési szokásaik szerint, a szabadalmi leírások szerkezetét, felépítését jól ismerve, egyéni módszereikkel, inkább "mélységükben" kutatják a szabadalmi dokumentumokat. A kezdő felhasználók többnyire nyitottabbak, rugalmasabbak az új technika kínálta lehetőségekkel szemben, bátrabban keresnek többféle adatbázisban, de szívesebben csak a bibliográfia és a kivonatok szintjéig, ők a lehetőségeket inkább "szélességükben" tárják fel. A szaktájékoztató feladata, hogy mindkét esetben a nehézkesebbnek tűnő oldalt segítve egyensúlyba hozza a "kutatás mérlegét".
A szabadalmi tári munka egyik sajátossága, hasonlóan más könyvtárak referenszes munkájához, hogy ahány olvasó, sőt ahány kérdés: annyiféle feladat. Az egyénre szabott kérdéseken túlmenően, a tárba látogatók két alaptípusát tekintve, a szaktájékoztatónak más-más a feladata.
Az iparjogvédelemben jártas felhasználói kör legtöbbször rutinfeladatok elé állítja a szaktájékoztatót, amely elsősorban mennyiségi munkát jelent. Esetükben alkalmanként fellép az igény a nyomatékosabb számítógépes támogatásra, de sokszor elegendő segítség a figyelemfelhívás az újabban elérhető adatbázisokra. Néha megtörténik, hogy az "információáramlás" megfordul: hasznos szakmai felvilágosítással szolgálnak a szabadalmi tári szaktájékoztatást végzőnek.
Sokkal változatosabb munkát jelent az iparjogvédelmi ismeretekben járatlan felhasználók általános tájékoztatása. A felmerülő kérdések elsősorban az oltalmi formákra, a díjakra, az ügyvitelre vonatkoznak. Ilyenkor szükséges a referensz-szolgálat is, amely eligazít a tár használatában, segíti a keresett téma osztályjelzeteinek meghatározását, valamint a témának megfelelő legjobb keresőeszköz kiválasztását.
A feltaláló az esetek többségében az átlagnál jóval érzékenyebb, jobbára bizalmatlan személyiség. Műszaki szemmel, általában a konkrét kiviteli példára összpontosítva gondolkodik. Idegen és körmönfont számára a jogbiztonságot szolgáló, iparjogvédelmi nyelvezetbe "csomagolt" szabadalmi leírás. Különös empátiára, tapintatra és türelemre van szüksége a szaktájékoztatónak ahhoz, hogy valamilyen konkrét kiindulási adatot "kipuhatoljon" a szellemi kincsét őrző feltaláló szavaiból, aminek alapján azután a kutatás megfelelő eredményességgel elvégezhető.
Legtöbbször a vállalkozóktól hangzanak el olyan típusú mondatok, mint: "Nem gondoltam volna, hogy ilyen bonyolult lesz a kutatás." vagy "Sajnos nem elég az időm, úgy látom, vissza kell még jönnöm." Rájuk jellemző, hogy a (számukra) rendkívül egyszerűnek tetsző kérdéseket bizony nem mindig lehet egy-két percen belül megválaszolni.
A diákokra (ők leginkább oktatás, bemutatók alkalmával jönnek a tárba) két fő típus jellemző: vagy érdektelennek tartják a keresést - belőlük nemigen lesz visszatérő kutató -, vagy épp ellenkezőleg, lenyűgözi őket az elérhető információk halmaza és az azokat elérő keresési lehetőségek, ők a lehetséges későbbi felhasználók.
Maga a szabadalomkutatás a keresett tárgykörbe tartozó dokumentumok szakmai, területi és időbeli behatárolásával kezdődik. A legáltalánosabb kutatási lehetőségek: a téma szerinti, a név szerinti, valamint az analóg szabadalmak kutatása.
- A téma szerinti kutatás:
- hagyományosan: az osztályjelzet, az ország, valamint az időszak meghatározását követően a (dobozokban tárolt) papírhordozójú, illetve - egyes országok és időszakok vonatkozásában - a mikrohordozón lévő szabadalmi dokumentumok tanulmányozásával történik;
- számítógépes kutatás a bibliográfiai adatokat tartalmazó optikai lemezről: az osztályjelzet mellett komoly segítségül szolgál a kulcsszavas kereső mód, mely jóval öszetettebb kutatást tesz lehetővé. Itt a bibliográfiai adatok alapján lehet kiválasztani a "gyanús" (relevánsnak látszó) találatokat, amelyek teljes leírása a lajstromszámok ismeretében megtekinthető a képmás adatbázisokban vagy a hagyományos állományrészben.
- A név szerinti kutatás történhet:
- hagyományosan: a közlönyök és azok mutatóinak használatával. Napjainkban már csak abban az esetben használatos ez a mód, ha a keresett információ nem érhető el a rendelkezésre álló egyik bibliográfiát tartalmazó optikai lemezről sem;
- számítógépes kutatással optikai lemezről: név szerinti keresésre általában több lehetőség kínálkozik: feltaláló neve, bejelentő neve, illetve bejelentő cég neve, sőt egyes esetekben képviselő szerinti keresés.
Mindkét esetben, amennyiben a tári állományban végzett alapos kutatás nem volt elegendő, illetve olyan információra van szükség, amely frissebb, mint a Szabadalmi Tárban meglévő dokumentumok, lehetőség van a távoli adatbázisok lekérdezésére az online, illetve az Internet kínálta módokon.
- Analóg szabadalmak kutatása
Analóg szabadalmak egy szabadalomcsalád tagjai, amelyeket ugyanarra a találmányra más-más országban engedélyeztek. Felderítésüknek elsősorban a szabadalomtisztaság vizsgálatánál van jelentősége, de komoly segítséget jelenthet egy, a kutató számára egzotikus (pl. japán) nyelven tett bejelentésnek közismertebb nyelven (pl. angol, német) való eléréséhez is.
Az INPADOC adatbázisból online lekérdezéssel lehet az ilyen kérdéseket leggyorsabban megválaszolni.
A könyvtárak és szabadalmi tárak állandó tárolási problémáját részben megoldani látszik az információhordozó-váltás, amely az új hordozók nagyobb tárolási kapacitásában nyilvánul meg, nem beszélve az elektronikus utak nyújtotta beláthatatlan lehetőségekről.
Helykihasználás szempontjából már a mikrofilmtekercsen és mikrofiche-n való dokumentumtárolás is optimálisabb megoldást jelent a papírhordozóhoz képest, habár a visszakeresés, a másolatszolgáltatás nehezebb, mint a papírhordozók esetében. Egyetlen CD-ROM-on mintegy 10 ezer oldalnyi dokumentum fér el, ez körülbelül 1 méternyi tárolópolc terület felszabadítását teszi lehetővé. A legújabb irányzatot a CD-ROM utódjaként a DVD képviseli, amely az előbbi mintegy négyszeres tárolókapacitásával rendelkezik.
A távoli adatbázisok elérésének lehetősége pedig - akár online, akár Internet típusú - lényegében a tárolási mód végtelenítését jelenti.
A papírhordozón megjelenő szabadalmi dokumentumok feldolgozása türelmes, pontos munkát igényel, amíg a beérkezéstől szolgáltatható, leginkább téma szerinti rendbe kerülnek. Ez a feldolgozási mód napjainkra jelentősen lecsökkent, lényegében - a nyilvános Szabadalmi Tár vonatkozásában - ma már csak a magyar leírások gyarapítása történik papíron (is). Az elektronikus hordozók esetében ez a munka tulajdonképpen más formában és máshol, a "CD-ROM előállítók műhelyeiben" történik.
Az online keresés néhány jellegzetessége. Egyetlen belépési pontról nagyszámú adatbázis érhető el. Az adatbázisokból a legkülönbözőbb szempontok szerint csoportosított információk választhatók ki, vagy ugyanazokhoz az információkhoz sokféle, különböző úton is hozzá lehet férni. Nagy előnye a publikált dokumentumokhoz képest, hogy naprakész adatokhoz juthatunk és a keresőkérdés elküldése után szinte azonnal rendelkezésünkre áll a válasz.
Fontos az információkeresést végző személy jártassága, ügyessége és a keresett téma szakemberével közösen a kérdések precíz, célratörő megfogalmazása, ugyanis a kérdezés gyorsaságának és pontoságának meghatározó szerepe van az online-keresés árára, ami igen magas lehet.
Aki valamennyire is kapcsolatba kerül ezzel a területtel a "saját bőrén tapasztalhatja", hogy itt egy dolog állandó: a változás. Gyors és sokrétű ez az átalakulás a hordozóváltás területén, amint azt egy külföldi felmérés tapasztalatai is mutatják.
A szabadalmi információ jelentősége világszerte növekszik. A Derwent Information Ltd. és a londoni City University, Department of Information Science közös felmérést(7) végzett arra vonatkozóan, hogy megvizsgálják a szabadalmi információ terjesztésének változásait, annak hatásait a felhasználókra és a szolgáltatókra.
Néhány gondolat a felmérésből.
A szabadalmi hivatalok és a British Library előnyben részesítik a szabadalmi dokumentumok CD-ROM-on és papíron való terjesztését, szemben az online forrásokról való szolgáltatásnál. Ezek a "szolgáltatók" főleg primér (pl. szabadalmi leírás) szabadalmi dokumentumokat tesznek elérhetővé, amelyeket előnyösebb CD-ROM-on, illetve hagyományos hordozón tárolni.
Továbbra is életképesnek jósolják az online módon való szabadalmi információterjesztést, de az út amelyen az online szolgáltatók elérhetőek lesznek alaposan megváltozhat (és már változott is - például a már említett STNEasy).
Az egyre nagyobb mennyiségben, elektronikus hordozón elérhető szabadalmi dokumentumok hatására megváltoztak (nálunk megváltozóban vannak) a felhasználók keresési szokásai. A régebben csupán hagyományos tárolóeszközökön végzett kutatást napjainkban elsősorban a CD-ROM-on folytatott kutatás váltja ki. (Esetleg mint előkészítő keresés egy online kutatáshoz).
A felmérés szerint a felhasználók körében messze legnépszerűbb a nyomtatott formában kézhez kapható dokumentumforma, alternatívaként esetleg az elektronikusan megszerezhető és később kinyomtatható forma, amely kényelmes tanulmányozást tesz lehetővé. Emellett a rugalmasság és a könnyű használat voltak a legáltalánosabban felhozott érvek. Továbbá az, hogy szemben a CD-ROM-os vagy online végzett kutatással, sokkal nagyobb az esély papírhordozón lévő dokumentumok között keresgélve olyan helyen hasznos adatra bukkanni, ahol egyébként kevéssé lenne valószínű.
A legtöbb válaszadó hasznosnak tartotta, hogy internetes hozzáférése is lehessen a távoli szabadalmi adatbázisokhoz, hogy az online-kereséssel szemben költséget takaríthasson meg, bár sokak tapasztalata az is, hogy az Interneten való elérés jóval lassúbb, mint a telefonhálózatos.
A felmérés általános konzekvenciája, hogy továbbra is igény mutatkozik a szabadalmi információ hagyományos hordozón való terjesztésére, de a technológia fejlődése meg fogja változtatni a felhasználói módszereket.
Az információszolgáltatók továbbra is vizsgálni fogják a terjesztési lehetőségeket, így a szabadalmi információ már nemcsak a szaktájékoztatók kizárólagos területe lesz, hanem bárki számára elérhetővé válik, aki azt hatékonyan és gazdaságosan szeretné felhasználni.
A Japán és az Amerikai Szabadalmi Hivatalok igen gyors ütemben haladnak az elektronikus, papír nélküli hivatal létrehozása felé. Jelenleg a japán bejelentések 96%-t elektronikusan nyújtják be, 2005-ig pedig teljes mértékű elektronizálást szándékoznak megvalósítani.
Az Amerikai Egyesült Államok jelentős nyomást gyakorol az új technológia maximális használatára, ők már ma is nagyrészt az Internetet használják. Európa lassabban válik meg a papírhordozóktól, az elektronikus bejelentés nem annyira népszerű és bevezetéséhez a törvények jelentős változtatása is szükségesnek mutatkozik.
Az amerikai hivatal javasolta egy háromoldalú Extranet létrehozását, amely összekapcsolná a három nagy hivatalt (amerikai-európai-japán). Így kiküszöbölhetővé válnának a ma még létező kettőződések, és csökkenteni lehetne az árakat. Később a többi nemzeti szabadalmi hivatal ehhez az Extranethez kapcsolódhatna majd, ami feleslegessé tenné a szabadalmi dokumentumok fizikai hordozókon (akár papír akár CD-ROM) való publikálását, hiszen minden nemzeti kollekció elérhetővé válna ezen a "belső" hálózaton. (Az EPIDOS News tavalyi 3. számában közöltek szerint, az 1998 októberétől működő - korábban említett - esp@cenet jelentheti az első lépéseket ebben az irányban.) Ebből a perspektívából a szabadalmi tárakat érintő problémák, amelyek jelenleg a meglévő állományok tárolásából, kezeléséből adódnak talán átmenetiek lesznek, a kiadott CD-ROM-ok száma is csökken, illetve megszűnik majd. Hosszabb távon a szabadalmi tárak feladata teljesen más képet fog mutatni, éspedig, hogy tudnak-e megfelelő elérhetőséget nyújtani a nemzeti anyagukhoz és hogyan tudják a globális "Virtuális Könyvtár"- ból a külföldi szabadalmakat felhasználóik számára elérhető áron rendelkezésre bocsátani(8).
5.2. Vigyük közel az információt a felhasználóhoz!
Az információforrást minél közelebb kell vinni a felhasználókhoz. Erre Nyugat-Európában már évek óta igen nagy hangsúlyt fektetnek, amint az 1997-es PATLIB konferencián is elhangzott. Kezdve a regionális és a tájékoztatási központok létrehozásával, a road show projekteken keresztül egészen a kapcsolattartásig az iparjogvédelmi információt szolgáltatók és a gazdaság egyéb szereplői között.
Speciális módon oldották meg Svédországban a felhasználóhoz való közelítést. Szabadalmi hivataluk hagyományos információs központján túlmenően három szinten valósítanak meg az Interneten keresztül szabadalmi információszolgáltatást:
- általános szolgáltatás,
- korlátozott számítógépes keresési lehetőség "csináld magad alapon" a bibliográfiai, regisztrálási és friss jogállási adatokban, és
- 35 virtuális szabadalmi információs központ Svédország különböző pontjain, amelyeket a legfrissebb telecom fejlesztéssel a "Video and Search System"-el kombináltak. Így a "helyszínen" végezhetők a teljes keresések a Szabadalmi Hivatal személyzete segítségével. Szabadalmi tanácsadás igénybevételére, videokonferenciák rendezésére, és a dokumentumok közvetlen továbbításra is lehetőséget ad ez az új szolgáltatás.(9)
A következő összehasonlító táblázat az említett jellemzőkre alapozva és néhány egyéb sajátosággal kiegészítve ad áttekintést a Szabadalmi Tárból elérhető kutatási lehetőségek néhány tulajdonságáról.
SZEMPONTOK BELSŐ ÁLLOMÁNY KÜLSŐ, ELEKTRONIKUSAN ELÉRHETŐ ADATBÁZISOK PAPÍR MIKROHORDOZÓ CD-ROM ONLINE INTERNET OLVASHATÓSÁG kötetlen olvasógéphez kötött számítógépes munkaállomáshoz kötött SZAKTUDÁS IGÉNY osztályozási ismeret szoftver-, adatbázis-ismeret magas szintű kérdés-előkészítés lépéstartás az állandó változással A KERESÉS JELLEMZŐI könnyű, rugalmas, alapos nehézkes, alapos többszempontú, széles körű, felszíni kifinomult, sokoldalú, széles körű, felszíni barátságos keresőfelület A KERESÉS SEBESSÉGE lassú lassú gyors gyors változó A TÁROLT ADATOK IDŐSZERŰSÉGE berérkezés, feldolgozás ütemétő függ beérkezéstől függ naprakész naprakész KARBANTARTÁSI IGÉNY nagy csekély nincs nincs nincs TÁROLÓKAPACITÁS csekély nagy hatalmas szinte végtelen szinte végtelen ÉLETTARTAM MINŐSÉG az idő múlásával fokozatosan (a tárolás színvonalától függően) csökken legalább 10év függ a forrás adatbázistól viszonylagos hosszabb tapasztalat nem áll még rendelkezésre KUTATÁSI ÁR nincs nincs nincs magas magas HITELESSÉG az esetleges módosítás azonnal észrevehető nem írható felül keresés csak kulcsszóval egyelőre nincs megoldva Hogy a Szabadalmi Tár megfelel-e napjaink társadalmi igényeinek az szolgáltatásainak színvonalán keresztül, a felhasználók elégedettségén át ítélhető meg. A megfelelő szolgáltatás feltétele: azt kell nyújtani a felhasználónak, amire szüksége van, akkor, amikor szüksége van rá és mindezt elérhető áron. Alapvető cél tehát a felhasználó szükségleteire összpontosítani, azokat kielégíteni.
Az információs technika folyamatos tökéletesedése magával hozza az otthon elvégezhető munka növekvő lehetőségeit. A nagy adatbázis- és kereskedelmi szolgáltatók a végső felhasználót célozzák meg szolgáltatásaikkal és felhasználóbarát (point and click mutass rá és kattints) keresőfelületeikkel. Ez előidézheti a Szabadalmi Tár (és világszerte a tárak), a könyvtárak látogatottságának csökkenését. Ugyanakkor, ezzel párhuzamosan valószínűleg megnövekszik majd a távolsági kérdések/kérések száma, amelyek megválaszolása továbbra is - egyfajta minőségi változásként - a szaktájékoztatók feladata marad.
Az internetes hálón a böngésző programokon, keresőgépeken túlmenően is sokoldalú támogatás segíti a kereséseket: a hirdetések, a súgók (helpek), mellett léteznek a "termékek", szolgáltatások használatával kapcsolatos leggyakrabban ismétlődő kérdések (GYIK / FAQ frequent asked questions) is, amelyek segítségével a felhasználó választ kap azokra a problémáira amelyeket mások már korábban föltettek helyette. Az elektronikus posta pedig, a hagyományos telefonköltségnél jóval alacsonyabb áron teszi lehetővé a további kérdések tisztázását.
A fokozódó elektronizálás csökkenti a dokumentumokhoz való hozzáférés idejét, ezáltal a szolgáltatás lényegesen felgyorsul. A kérdések és szükségletek sokoldalúbb kielégítésére nyílik ily módon lehetőség. További előny, hogy olyan helyekre is eljuthat az információ, ahol az eddig nem volt elérhető.
Másfelől azonban lényeges hátrányt jelent - és nagy valószínűséggel jelenteni is fog még hosszú ideig - a technikai eszközök közbeiktatásának az a jellegzetessége, hogy az információk hitelessége, pontossága bizonytalan. Olyan tényező ez, amely egy hivatali vagy könyvtári személyes kutatás során nem merülhet föl.
Az újdonság, a lehetőségek kitágulásának első eufóriájából eszmélve a különböző szakterületek képviselői minden bizonnyal ráébrednek majd, hogy időpazarlást jelent számukra az információszórás változásait folyamatosan követni, azt állandóan újratanulni. Természetesen azt hasznos tudniuk, hogy bizonyos(fajta) adatok hol érhetők el, de a hogyant célszerű legtöbbször az információs szakemberre bízni, adott esetben a szabadalmi szaktájékoztatóra. Végül is nem helyettesíthető a Szabadalmi Tárban történő "csapatmunka", amely a szakember és a szakreferenszes közös munkájával hoz megfelelő eredményt.
Akár a hordozó, akár a kutatási módszer felől közelítünk, megállapítható, hogy új probléma kezd körvonalazódni. Egyre inkább fennáll az óriási adathalmazban való "útvesztés" veszélye. Ma már nem az a gondunk, hogy nem jutunk elegendő híranyaghoz, hanem épp ellenkezőleg, időnként túl sok zúdul ránk.
Igaz ugyan, hogy egyre több tájékoztató, bibliográfiai és egyéb, a keresés módszerét támogató szolgáltató jött és jön létre folyamatosan, mégis félő, hogy az egyszerű felhasználó lassan már ezek között is eltéved(het).
A gombamód szaporodó adatbázisokról való folyamatos informálódás, azok tartalmának, illetve előnyeinek, hátrányainak ismerete, a különféle keresési módozatok biztos használata, lassan olyan iparággá növi ki magát, amely elengedhetetlen támaszt jelent az egyéb szakterületek munkájához.
- (1)Most van ok a cselekvésre... : beszélgetés Závodszky Péterrel, in: Magyar Nemzet. 61. évf. 66. sz. (1998. márc. 19.), p. 6.
- (2)Hazánk és a műszaki haladás / Vámos Tibor, in: Ezredforduló, 1. évf. 1. sz. (1998), p. 29-33.
- (3) K+F és innováció / Tánczos Zoltánné, in : Marketing & Menedzsment, 30. évf. 6. sz. (1996), p. 8.
- (4)Iparjogvédelem és csúcstechnika / Bobrovszky Jenő, Budapest, Országos Találmányi Hivatal, 1995, p. 83-86.
- (5)A Magyar Szabadalmi Hivatal információs szolgálata / Pfeifer Ferencné, in: Iparjogvédelmi Szemle, 102. évf. 6. sz. (1997), p. 27-31.
- (6)Marketing az Interneten - Internet-marketing / Szirtes László, in: Marketing & Menedzsment, 31. évf. 5. sz. (1997), p. 19-26.
- (7)Advances in the Delivery of Patent Information / Grayce Shomade, Tamara S. Eisenschitz, in: WPI, vol.18, No.2. (1996), pp. 87-95.
- (8)Editorial / J. F. Sibley, in: WPI, Vol. 119, No.3. (1997), pp. 151-152.
- (9)Regionalizálódás - a Svéd modell / Jan Averda, in: PATLIB97 - 8th European Patent Information Conference, Monaco, 21-21 May 1997.