Published on Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (https://www.sztnh.gov.hu)

Címlap > Szemle - 1999. 04.

Szemle - 1999. 04.

104. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
1999. ÁPRILIS

TAKÁCS ZSUZSANNA

Szabadalomkutatási lehetőségek a Magyar Szabadalmi Hivatatalban


    1. Hagyományos keresések, papírhordozón
    2. Számítógépes keresés CD-s adatbázisokban
    3. Számítógépes keresések online adatbázisokban
    4. Számítógépes kutatás az interneten


A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerint csak az a találmány kaphat oltalmat, amely új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Az oltalom megszerzésének tehát lényeges feltétele egyrészt, hogy a megoldás új legyen, másrészt pedig, hogy – szakember számára – nem magától értetődő következménye legyen a korábban nyilvánosságra hozott kutatási eredményeknek.

A szabadalmi oltalom megszerzésének esélyét növeli, ha a feltaláló a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt felméri a technika állását, azaz ellenőrzi, hogy a találmány kidolgozásával nem előzték-e meg. A szabadalmi újdonságkutatás megmutathatja azt is, hogy a versenytársak milyen irányban fejlesztenek, illetve, hogy melyik ötlet eredeti, és melyik fejlesztést lehet kiaknázni a piacon.

Az újdonságkutatás természeténél fogva paradox irodalomkutatási feladat. Azt keressük, ami várakozásunk szerint nem létezik.

Ha az újdonságkutatás során olyan adatra derül fény, amely lehetetlenné teszi a szóban forgó találmány szabadalmaztatását az újdonság hiánya miatt, a keresés ezzel véget ér. Ha nem, akkor felmerül a kérdés, mikor mondhatjuk, hogy befejeztük a keresést. Gyakran a pénz vagy az idő hiánya tesz pontot az újdonságkutatás végére. Az újdonságkutatás akkor teljes, ha megfelelően kialakított, széles stratégiát alkalmazva, minden hozzáférhető információt átvizsgáltunk már.

Az újdonságkutatáshoz felhasználható információforrások általában a szabadalmi gyűjtemények és az adott szakterülethez kapcsolódó szakirodalmi adatbázisok.

A szabadalmi gyűjtemények különböző hordozón kereshetők, a hagyományos papírhordozótól kezdve a CD-ROM adatbázisokon keresztül a távoli adatbázisok online kereséséig, illetve az internetes keresésig.

1. Hagyományos keresések, papírhordozón

A szaknyelv változásai és az, hogy a gépi adatbázisok – egynéhány kivételtől eltekintve – nem nyúlnak vissza az 1960-as éveknél korábbi időkre az oka annak, hogy az újdonságkutató csak papírhordozón találja meg a több évtizedes előzményeket, ezért egy ma végrehajtott alapos újdonságvizsgálat magában foglalja a manuális információkeresést is.

2. Számítógépes keresés CD-s adatbázisokban

A nyomtatott dokumentumok szabványosítása, a bibliográfiai adatok, a jogi státus adatainak számítógépes adatbázisban való feltárása, a kutatási rendszerek fejlődése, a gyorsabb és célratörőbb, precízebb kutatást teszi lehetővé.

A CD-n megjelenő bibliográfiai, illetve képmás adatbázisok száma rohamosan növekedett, valamint állandó fejlesztés alatt állnak a szoftverek és a hordozók is. A CD-s adatbázisokat publikáló hivatalok száma is egyre több, valamint a meglévő adatbázisok egyre nagyobb időintervallumot ölelnek át.

Számos projekt van az Európai Szabadalmi Hivatalban a publikációs rendszer fejlesztésére annak érdekében, hogy új információs médiákat készítsenek. Ezek a projektek az adathalmazok felépítésére és ezek feldolgozására egyaránt vonatkoznak. Ennek során előtérbe helyezik a papírhordozókkal szemben az elektronikus formákat: ez egyaránt lehet online adatbázis vagy CD-ROM. E két média összehasonlításakor ma még nem lehet eldönteni, hogy melyik lesz preferáltabb, jelenleg a két keresőeszköz kombinációja az optimális kereséskor.

A CD fejlesztése során a keresőszoftver a CD-lemezre került, egységesítésük folyik, a napjainkban kiadott CD-k keresőszoftvere egységesen a MIMOSA.

A CD-s szolgáltatás független az adatbázis-szolgáltatóktól és a kommunkációs vonalaktól, ezért elmondhatjuk, hogy a tömeges tárolás egyik kiváló eszköze a CD-ROM.

A Magyar Szabadalmi Hivatal által kiadott HUNPATÉKA adatbázis 1896-tól napjainkig dolgozza fel a magyar szabadalmak adatait. 1990-től a szabadalmi bejelentések adatközlési, illetve közzétételi adatait is, a bibliográfiai adatokat 1971-től kivonatok és jellemző ábrák, 1992-től pedig szabadalmi igénypontok egészítik ki.

Kutatási szempontból sorrendben a következő adatbázis az EPO és a PCT szabadalmi közzétételeinek adatbázisa (1978-tól napjainkig) és az EPO közlöny adatbázisa, a Bulletin, mely jogállásadatokat is tartalmaz.

Az Amerikai Szabadalmi Hivatal CD-s bibliográfiai adatbázisa 1975-től kutatható. A teljes leírásokat 1990-től küldik CD-s adathordozón és 2000-től már csak CD-n, illetve az új hordozón, DVD-n küldik csak a leírásokat, megszüntetik a szabadalmi dokumentumok kinyomtatását. A DVD-lemezeken négy CD adatai férnek el.

Ezenfelül még számos nemzet bibliográfiai és képmás adatbázisában is lehet kutatni, valamint a teljes leírásokat megtekinteni.

A CD-s adatbázisok skáláját a Szabadalmi Tárban szélesítette az 1998-ban megjelent GLOBALPAT adatbázis, mely az első CD, ami az Inpadoc szabadalomcsalád adatait publikálja, de jogállásadatok nélkül, valamint több nemzet szabadalmi közzétételeit tartalmazza előlapi információ formában.

A szabadalmi és piaci, valamint gazdasági információk új típusú felhasználói, a kis- és középvállalkozók inkább a gyárthatóságát, piacképességét vizsgálják az egyes műszaki megoldásoknak, nem az újdonságát. A fejlett és új megoldások helyett többen keresnek megvalósítható olcsó megoldásokat.

A védjegykutatásra való egyre nagyobb igény, kiszolgálása napjainkban CD-s adatbázisokban is lehetséges a Szabadalmi Tárban.

A CD-s bibliográfiai adatbázisokat havonta frissítik, a képmás adatbázisok egy heti lemaradással érkeznek a Tárba. Így kijelenthetjük, hogy napra kész kutatás végezhető, a rendelekzésünkre álló adatbázisokban.

3. Számítógépes keresések online adatbázisokban

Magyarországon az 1980-as években kezdett elterjedni a gépi kutatás. Először még csak terminálokon, később a PC-k megjelenésével már korszerűbb számítógépeken lehetett dolgozni, és sokkal korszerűbb keresési lehetőségek tették lehetővé az online kutatásokat. A nagy adatbázis szolgáltatók állandóan fejlesztették a szoftvereiket, adatbázisaik száma egyre nőtt, ezért joggal számíthattak az igények rohamos növekedésére.

A Szabadalmi Tárban 1990 óta folyik online kutatás. A kezdeti időkben ingyenes szolgáltatásként bevezető jelleggel a Chemical Abstract adatbázisban, valamint a microfisht kiváltandó Inpadoc adatbázisban. A felhasználók körének (elsősorban a gyógyszeriparban, vegyiparban, illetve az egyetemi könyvtárakban) bővülése együtt járt azzal, hogy a kutatásokat a nagyobb cégek, kutató intézetek maguk végezték. A szabadalmi kutatásokban a Magyar Szabadalmi Hivatalban is egyre jobban elterjedt (főleg a belső felhsználók körében) a kutatásnak ez a formája.

4. Számítógépes kutatás az interneten

Az igazi "ellenfél" a nagy online szolgáltatók számára is az internet.

Úgy tűnik, hogy napjainkra ezek a régi szolgáltatók nagy dinoszauruszokká váltak. Ezért megjelennek az interneten az adatbázisaikkal, igyekeznek a felhasználók számára minél egyszerűbb keresőfelületeket kialakítani. Az általunk online módon leginkább használt STN International is adatbázisainak egy részét web-helyen is hozzáférhetővé tette. Az STNEasy nevű tartalomszolgáltató 60 adatbázisát kínálja.

Folyamatosan bővül a teljes szövegű, illetve képmás formában letölthető dokumentumok száma.

Példaként érdemes megemlíteni, hogy a Szabadalmi Tárban eddig nem voltak hozzáférhetők a kanadai dokumentumok, míg az interneten ingyenesen kereshető több mint 1 300 000 kanadai szabadalmi dokumentum, valamint a védjegyek.

A Magyar Szabadalmi Hivatal web címe: www.hpo.hu.

A Hivatal 1996 közepén tette fel a hálózatra honlapját. 1997 óta ingyenesen is hozzáférhetők az adatbázisai. A HUNPATÉKA online az érvényben lévő magyar szabadalmak és használati minták bibliográfiai adatbázisa, igényponttal és ábrával ellátva. Az Indigó adatbázis az érvényes ipari mintaoltalmak és a folyamatban lévő bejelentések bibliográfiai adatbázisa.

A védjegy-adatbázis az 1996 óta lajstromozott, megújított vagy jogosultságváltozáson átment magyar védjegyeket, valamint az 1997 augusztusától adatközlésre került védjegybejelentések bibliográfiai adatait és ábráit tartalmazza.

A honlapunk tartalomjegyzékében megtalálhatók az iparjogvédelmi szempontból fontos www címek. Mint pl. az IBM Patent Server címe, mely 1997 óta érhető el. Több mint 2 millió szabadalmi dokumentum bibliográfiai adatait, kivonatait és igénypontjait tartalmazza kereshetően és 1974-től minden szabadalmi leírás képmása is megjeleníthető, letölthető. Az amerikai szabadalmak mellett PCT-bejelentések 1997-től és az EP A és EP B dokumentumok keresésére is van lehetőség 1978-tól.

Jelentős fejlesztés indult ezen a téren is (nemcsak a CD hordozók tekintetében) az EPO égisze alatt, a DIPS (Distributed Internet Patent Service) projekt. A program keretében a tagországoknak egy közös rendszeren belül kell hozzáférhetővé tenniük szabadalmi információs adataikat. A szolgátatás neve: esp@cenet, elérése az Európai Szabadalmi Hivatal honlapjáról, illetve a nemzeti hivatalok honlapjáról lehetséges.

Ezen lehetőségek széles skáláján végigtekintve nem meglepő, hogy a Szabadalmi Tárban az online kutatások megrendelése csökken.

Szolgáltatásunk színvonalának megőrzése igen fontos ezért feltétlenül fenn kell tartani az online kutatás lehetőségét, de mindenképpen érdemes elgondolkozni az internetes információszolgáltatás terjesztésén is.