VINCENT O'BRIEN(Buchman and O' Brien Iroda, USA)

A földrajzi jelzések védelme az Egyesült Államokban.

---

1. A borokon kívüli egyéb termékek
a) A TRIPS előtt
b) A TRIPS után
2. Borok
a) A TRIPS előtt
b) A TRIPS után

---

Mivel az előadó elsősorban az alkoholtartalmú italok specialistája, ezért a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések védelméről szóló előadása elsősorban borokhoz kapcsolódik. Az Amerikai Egyesült Államokban a földrajzi jelzések védelméről elsősorban a Lanham Act tartalmaz rendelkezéseket - ez a törvény szabályozza a védjegyek lajstromozását.
Először a borokon kívüli egyéb termékek védelméről lesz szó a Lanham Act alapján, majd összehasonlításra kerül ezen termékek védelme a TRIPS nyomán végrehajtott amerikai törvénymódosítás előtt és után.

1. A borokon kívüli egyéb termékek

a) A TRIPS előtt

A TRIPS előtt a Lanham Act nem tett különbséget a borokat és egyéb termékeket jelölő védjegyek között, hasonlóan kezelték őket.
A lajstromozási kérelem elbírálásakor ahhoz, hogy eldöntsék, a földrajzi jelzés hamis-e, az Amerikai Védjegyhivatalnak előzetesen el kell döntenie, hogy a megnevezés önkényes-e vagy félrevezető-e.
Ehhez az áru és a hely összefüggésének elemzése szükséges: a vizsgálónak azt kell eldöntenie, hogy vajon a vásárló valóban azt hiheti-e, hogy a termék ténylegesen a javasolt jelzés által megjelölt helyről származik. Például a banánokon szereplő Antarctica jelzés önkényes - a védjegy önkényesnek tekintendő, ha a megnevezés egészében helytelen (nondescriptive) - az áru természetét vagy eredetét illetően. A földrajzi megnevezés önkényes - a vásárlók nem valószínű, hogy az áruk földrajzi származását értik a megnevezés alatt - ezért nem félrevezető, ugyanis a vásárlók nem várják el azt, hogy a banán a gleccserek és jéghegyek világából érkezzen. Az önkényes jelzések lajstromozhatóak.
Azonban ha a vizsgáló úgy találja, hogy az áru és a hely kapcsolata nem áll fenn, akkor a hamis földrajzi jelzés földrajzilag ,,helytelenül leíró" jellege miatt megtévesztő. A továbbiakban a vizsgálódás céljait tartva szem előtt erre csak mint ,,helytelenül leíró" megjelölésre (misdescriptive) utal az előadó megkülönböztetendő a ,,helyesen leíró" (descriptive) földrajzi jelzéstől, mely különbséget a Lanham Act vezette be.
A TRIPS előtt a Lanham Act különbséget tett az önmagukban megtévesztő földrajzi jelzések és azok között, melyek csupán elsősorban földrajzilag ,,helytelenül leíró" jellegük miatt megtévesztőek (,,elsődlegesen helytelenül leíró megjelölés" - primarily misdescriptive).
A hamis földrajzi jelzések lajstromozását, melyek önmagukban megtévesztőek a Lanham Act 2. § a) pontja alapján megtagadták.
Az ,,elsődlegesen helytelenül leíró" jellegű jelzés is alapesetben elutasítandó a Lanham Act 2. § e) pontjának (2) bekezdése alapján, ez azonban kiküszöbölhető a 2. § f) pontja alapján, ha kimutatják, hogy a jelzésnek van egy másodlagos jelentése, amely nem szükségszerűen kötődik a megjelölés földrajzi részéhez (pl: a vásárlók arra a követekeztetésre jutnak, hogy a jelzés nem általános földrajzi eredetet jelöl, hanem egy meghatározott termelőt).
A Napa autóalkatrész jó példa arra az amerikai lajstromozott védjegyre, amely egyértelműen hamis megjelölést tartalmaz, azonban van egy másodlagos jelentése, ami nem kapcsolódik földrajzi megjelöléshez. Bár a Napa-völgy az Egyesült Államokban a legszélesebb körben ismert borokhoz kapcsolódó eredetmegjelölés és a Napa autóalkatrész-gyártó társaság valószínűleg a legismertebb amerikai szállító, mégis alig néhány amerikai gondolja, hogy a Napa autóalkatrészek a Napa-völgyből, Kaliforniából származnak. Egy másik példa a Cadillac kutyaeledel, aminek ugyanaz a neve mint a Cadillac személygépkocsinak, amelyet régtől fogva Cadillacban, Michigan államban gyártanak.
Tulajdonképpen az áru és a hely kapcsolatának megléte vagy hiánya volt az, ami eldöntötte, hogy a földrajzi jelzés önkényes, ezért lajstromozható, vagy tartalmazott egy megtévesztő elemet, ami miatt a Lanham Act 2. §-ának a) vagy e) pontja alapján el kellett utasítani. Ha az áru és a hely kapcsolata fennáll, akkor a vizsgálódás középpontjába a ,,fontosság" kerül, vagyis hogy a jelzésben található hamis földrajzi utalás befolyásolja-e a vásárló döntését a termék megvásárlását illetően. Annak megállapítására, hogy a hamis jelzés fontos-e a vásárló vásárlási döntésének kialakításakor az amerikai bíróságok a következőket vizsgálták:
1) hasonló áru a nevezett földrajzi terület egyik fő terméke;
2) a vásárlók tudatában vannak a termék és a hely kapcsolatának;
3) a vásárlók a megtévesztés következtében azt gondolják, hogy az áru az adott földrajzi területről származik és
4) e meggyőződés a vásárlót az áru megvásárlására készteti.
Ha ezen kívánalmak mindegyike teljesül, akkor a hamis jelzés önmagában félrevezetőnek minősül és így a 2. § a) pontja alapján nem lajstromozható. Például a PARIS jelzés egy Amerikai Egyesült Államokban gyártott parfümön megtévesztő, mert Párizs jól ismert központja a parfümgyártásnak, és a vásárlók különös értéket tulajdonítanak a Párizsból származó parfümnek. Ha azonban a PARIS jelzést egy amerikai szobafestéken használják a hamis megjelölés nem lényeges összetevő. Párizs nem híres a szobefestékeiről, még ha a vásárlók megtévesztve azt is hiszik, hogy a festék Párizsból való, ez a meggyőződésük nem gerjeszt vásárlási szándékot. Ekkor a jelzés ,,elsődlegesen helytelenül leíró" a 2. § e) pontja alapján.

b) A TRIPS után

Bár a TRIPS eredményeképpen a jövőben nem lehet ,,megmenteni" a hamis földrajzi jelzéseket - amelyek ,,elsődlegesen helytelenül leíró" jellegűek - annak kimutatásával, hogy másodlagos jelentéssel bírnak, hacsak, és csak ez az egyetlen kivétel van, nem bizonyítható az új Lanham Act 2. § f) pontja, az úgynevezett ,,nagypapa klauzula" alapján, hogy a másodlagos jelentést már 1993. december 8-a előtt megszerezte. Ez azt jelenti, hogy azok a hamis földrajzi jelzést hordozó új termékek, amelyek ,,elsődlegesen helytelenül leíró" jellegűek és 1993. december 8-a után kerültek először kereskedelmi forgalomba, a jövőben az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalánál nem lajstromozhatóak (függetlenül attól, hogy hordoznak-e másodlagos jelentést vagy sem). Így, ha ma egy új társaság kívánná olajbogyóra vonatkozóan lajstromoztatni a Napa nevet, akkor azt biztosan elutasítják.
Összegezve a TRIPS nyomán végrehajtott módosítások lényegét: a jövőben nem lesz különbség azon hamis földrajzi jelzések között, amelyek megtévesztőek a 2. § a) pontja alapján és azok között, amelyek pusztán ,,elsődlegesen helytelenül leírók" a 2. § e) pont (3) bekezdés alapján. A lényeges kérdés most az, hogy a jelzés önkényesnek minősül-e az áru és a hely kapcsolata alapján végzett elemzés szerint. Ha a vásárlókban nem tudatosul az áru és a hely kapcsolata, akkor a jelzés pusztán önkényes, és így lajstromozható (például: Antarctica Bananas). Ha azonban az áru és a hely képzettársítása fennáll, akkor a jelzés földrajzilag félrevezető és a jelzés önmagában megtévesztő, így nem lajtromozható a módosított Lanham Act 2. § e) pontjának (3) bekezdése alapján (mint például a Napa olajbogyó).

2. Borok

a) A TRIPS előtt

Ahogy az már említésre került a TRIPS-hez kapcsolódó módosítások előtt a Lanham Act nem tett különbséget a borokra vonatkozó hamis földrajzi jelzéseket illetően. Ami a Lanham Act-et illeti a ,,másodlagos jelentés kivétele" a borokra ugyanúgy vonatkozott mint az autóalkatrészekre vagy egyéb más termékekre.

b) A TRIPS után

A TRIPS-et követő módosítások - most először - a borokat és az égetett szeszeket a többi terméktől eltérően kezelik az új Lanham Act 2. § a) pontjában.
A többi terméktől eltérően az áru és a hely elemzése többé nem alkalmazható a borokra és az égetett szeszekre vonatkozó hamis földrajzi jelzések tekintetében. Ma bármilyen, a borokra vonatkozó hamis földrajzi jelzés önmagában megtévesztőnek minősül és a lajstromozására irányuló kérelem elutasításra kerül akkor is, ha a megjelölés önkényes.
Például az ANTARCTICA név nem lajstromozható borra vonatkozóan, bár az átlagos vásárló nem várja el, hogy ott bort termeljenek. (Csak az összehasonlítás kedvéért, ahogy már említésre került, az Antarctica banánra vonatkozóan továbbra is lajstromozható, mert önkényes).
Mindazonáltal a TRIPS utáni Lanham Act módosítások szerint a liberálisabb ,,nagypapa klauzula" kivétele a többi termékhez hasonlóan a borokat és az égetett szeszes italokat is megilleti [Lanham Act 2. § a) pontja]. Egy borokra és égetett szeszekre vonatkozó hamis földrajzi jelzés még mindig lajstromozható, ha kereskedelmi használata 1996. január 1. előtti. Érzékeltetve a különbséget: a 2. § f) pontja a lajstromozhatósághoz nem azt kívánja meg, hogy a nem önkényes hamis földrajzi jelzések kereskedelmi forgalomban voltak, hanem azt, hogy 1993. december 8-a előtt volt járulékos másodlagos jelentésük.

Dr. Rábai Zsolt