Tájékoztató a Magyar Versenyjogi Egyesületről

A Magyar Versenyjogi Egyesület mint a Nemzetközi Versenyjogi Egyesület magyar tagozata működik, ezért indokolt a nemzetközi "anyaegyesületről" röviden megemlékezni.

A Nemzetközi Versenyjogi Egyesület (LIDC, korábbi nevén Ligue Internationale Contre la Concurrence Déloyale) 1930-ban alakult, német kezdeményezésre, döntően német, osztrák, olasz, francia és belga szakemberek részvételével. Az alapítók négy elvet rögzítettek:

1. A verseny szabadságának nemzetközi vonatkozásban is érvényesülnie kell.

2. A versenynek a gazdaság egészét át kell fognia.

3. A verseny legyen fair, mintakép a tisztes kereskedő, továbbá tiszteletben kell tartania a vámelőírásokat, valamint a jóhiszeműség elvét.

4. A versenyben a valódiság elvének kell érvényesülnie és kerülni kell a kétértelműségeket.

Említésre méltó, hogy a Nemzetközi Versenyjogi Egyesület 1936-ban Budapesten is rendezett Kongresszust, s az Egyesület történetét ismertető füzetben (Párizs, 1994) erről közölt fényképen látható dr. Lázár Andor, akkori igazságügyi miniszter, Haller István volt vallás és közoktatásügyi miniszter és dr. Bányász István ügyvéd is.

A második világháborút követően az LIDC élete 1950-ben indult meg, a salzburgi előkészítő ülést ugyanabban az évben a Párizsi Kongresszus követte. Nem szorul magyarázatra, hogy a szocialista időszakban Magyarországon a Nemzetközi Versenyjogi Egyesület munkája iránt nem volt különösebb érdeklődés, bár e jogág külkereskedelmi vonatkozásaira tekintettel az 1968. évi, Prágában rendezett LIDC Tanulmányi Napokon több magyar szakember is részt vett.

A magyar versenyjog vonatkozásában a rendszerváltás, s az annak elején kihirdetett 1990. évi versenytörvény jelentette a fordulatot. Erre a külföld is felfigyelt, és a Nemzetközi Versenyjogi Egyesület rövidesen kezdeményezte, hogy Budapesten újból legyen rendezvénye. Így került sor 1993-ban Budapesten LIDC Tanulmányi Napokra, mintegy 150 külföldi résztvevővel. Ezzel egyidejűleg ugyancsak az LIDC kezdeményezésére megalakult a Magyar Versenyjogi Egyesület mint az LIDC Magyar Csoportja.

A Magyar Versenyjogi Egyesület alapszabálya szerint az Egyesület célja:

a) a gazdasági, kereskedelmi, ipari tevékenység gyakorlásával kapcsolatosan a hazai, valamint a nemzetközi verseny figyelemmel kísérése, a tapasztalatok feldolgozása;

b) a hatályos törvények keretei között a verseny, a tisztességes piaci magatartás védelme, erre vonatkozó javaslatok előterjesztése;

c) a nemzetközi tapasztalatok feldolgozása, adaptálása a hazai viszonyokra és ennek alapján a hazai verseny feltételeinek javítása érdekében hathatós fellépés a tisztességtelen, piacellenes magatartások ellen;

d) a piac tisztasága érdekében minden alkalmas és megengedett eszközzel harcolni a tisztességtelen verseny, valamint a piac korlátozása ellen;

e) a tisztességes piaci magatartás népszerűsítése.

Az Egyesület feladatai:

a) külföldi szakirodalom, illetőleg e tárgyban megjelent sajtó figyelése, esetlegesen a nemzetközi bírói gyakorlat összegyűjtése;

b) a külföldi tapasztalatok feldolgozása és az eredmények publikálása;

c) a hazai piac figyelése és ennek eredményéhez képest a megfelelő fórumon észrevételek megtétele;

d) a hazai gazdasági, kereskedelmi és ipari tevékenység fogyasztóvédelmi szempontból történő figyelése, szükség esetén javaslatok előterjesztése;

e) az Egyesület tevékenységének és állásfoglalásainak megfelelő nyilvánosság biztosítása.

A Magyar Versenyjogi Egyesület az elmúlt ötévi munkájáról szóló ismertető helyett csupán az 1997 évi tevékenységről - a Közgyűlés által jóváhagyott - főtitkári beszámoló néhány megállapítása álljon e helyütt.

1. Nemzetközi vonatkozású tanulmányok

Az Egyesület alapvető szakmai tevékenysége az 1997 első felében az LIDC Cambridge-i Kongresszusa által megállapított négy tárgykörben a magyar tanulmányok elkészítése volt. A feldolgozott négy témakör:

1. A volt munkavállaló mint versenytárs (a Munkabizottság vezetője: dr. Bacher Vilmos).

2. A TRIPS rendelkezései az eredetmegjelölésekről és származásjelzőkről (a Munkabizottság vezetője: dr. Vida Sándor).

3. A kartelljog, illetve a tisztességtelen verseny joga által biztosított lehetőség mások infrastruktúrájának, szolgáltatásainak, illetve információjának igénybevételére (a Munkabizottság vezetője: dr. Bihary Tibor).

4. A közületek mint a versenyjog alanyai (a Munkabizottság vezetője: dr. Boytha Györgyné).

Valamennyi témakörben készült magyar tanulmány, amelyeket a Nemzetközi Munkabizottságok vezetői a (szintetizált) nemzetközi tanulmányokba bedolgoztak. Az LIDC folyóiratában, a RIC 1997. évi 2. és 3. számában közzétett nemzetközi tanulmányok mindegyike megemlékezik a magyar tanulmányokról.

2. Szakmai programok, előadások

Az 1997. évi LIDC Tanulmányi Napokra Koppenhágában került sor, ahol ezúttal is több tagtársunk képviselte az Egyesületet.

Itthon az Egyesület három szakmai előadást szervezett, nevezetesen

- februárban az LIDC volt elnökének, az osztrák dr. Peter Pöch ügyvédnek előadását "Tisztességtelen verseny Ausztriában: Újdonságok a bírói gyakorlatból" címmel, májusban dr. Boytha Györgyné, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese előadását "Az 1996 évi versenytörvény" címmel, illetve decemberben dr. Martin Hitz svájci ügyvéd előadását: "Tisztességtelen verseny - bírói gyakorlat Svájcban" címmel.

Az Egyesület 1996 évi tevékenységéről - hasonlóan néhány más országban működő testvéregyesülethez - dr. Vida Sándor tett közzé rövid francia nyelvű beszámolót az LIDC folyóiratában a RIC 1997. évi 2. számában.

3. Egyesületi élet, gazdálkodás

Az Egyesület vezetősége megtárgyalta a Magyar Szabadalmi Hivatal kérésére készült "Versenyjog és iparjogvédelem" című tanulmányt (szerzők: dr. Boytha Györgyné - dr. Rácz László - dr. Szamosi Katalin - dr. Vida Sándor), amely ezt követően az Iparjogvédelmi Szemle 1997. évi V. számában jelent meg, továbbá kidolgozta az 1998. évi Közgyűlés elé terjesztett egyesületi Alapszabály-módosítás elveit.

Az Egyesület vezetősége az Igazságügyi Minisztérium esetenkénti meghívására részt vett a csoportmentesítési rendeletek, valamint a szerzői jogi törvény előkészítésében.

A gazdálkodást alapvetően befolyásolta, hogy a befolyt tagdíjakon felül a Magyar Szabadalmi Hivatal pénzügyi támogatást adott, a Gazdasági Versenyhivatal pedig értékes természetbeni támogatással segítette elő az Egyesület tevékenységét. Ehhez persze szükséges a pontos tagdíjfizetés is: az LIDC tagdíj évi 45 svájci frank, aminek ellentételeként az egyéni tagok tagdíja évi 5000 Ft. Ennek fejében kapják a tagok az LIDC évente négy alkalommal megjelenő angol-francia-német nyelvű folyóiratát, a RIC-et, kedvezményesen részt vehetnek a Nemzetközi Versenyjogi Egyesület (LIDC), valamint a társegyesületek rendezvényein (1998-ban: London, Brüsszel és Lisszabon), valamint természetesen költségmentesen a Magyar Versenyjogi Egyesület rendezvényein.

A magyar és külföldi versenyjog iránt érdeklődő, illetve azt művelő szakemberek számára az Egyesület kapui nyitva állnak. Kérésre belépési nyilatkozatot az Egyesület titkársága küld.

Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 6-8.
Tel.: 153 1661 vagy 153 1780.

Dr. Vida Sándor
elnök