Iparjogvédelmi felsőoktatási ankét

1998. január 30-án a felsőoktatási intézmények vezetőinek és az iparjogvédelmi szakmai szervezetek meghívottainak részvételével az iparjogvédelem oktatásának, az ismeretek átadásának kérdéseivel foglalkozó ankét megrendezésére került sor a Magyar Szabadalmi Hivatalban (MSZH). A tiszteletreméltóan nagyszámú részvevőt dr. Bendzsel Miklós, a hivatal elnöke köszöntötte Inzelt Annamária, az Innovációs Kutató Intézet igazgatója, és a meghívott előadók, Ruth Soetendorp a Bournemouth-i Egyetem jogi karának vezetője, dr. Paál Jenő, a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Mezőgazdasági karának dékánja nevében is. Az ankét célja az együttgondolkozás, a nemzetközi tapasztalatok megismerése, illetve hároméves horizontot szem előtt tartó cselekvési program iniciálása volt. Dr. Bendzsel Miklós bevezető előadásában kifejtette, hogy az iparjogvédelem, mint állandóan változó, megújuló, a műszaki, gazdasági és jogi ismeretek metszéspontjában álló tudásanyag a társadalompolitika és a gazdaság fejlődése szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemel. Magyarországnak 1998-ban ezen a téren is számottevő teendői vannak és sokat tanulhatunk mind a fejlett, újkori európai történelemből, mind a több száz éves tapasztalatokkal rendelkező angol nemzeti hagyományokból. Az iparjogvédelem jelentőségével kapcsolatban Francis Bacon szavait idézte az 1620-as évekből: "Azt hisszük, hasznos találmányok létrehozása első helyen áll az emberi tevékenységek sorában. Így ítéltek már a rég letűnt korok is, akkor ugyanis istennek kijáró tisztelettel övezték a feltalálókat, míg azok, akik a közszolgálatban szereztek érdemeket ... csupán hősöket illető tiszteletben részesültek. A találmányok hasznából ugyanis az egész emberiség részesülhet. A találmányok úgy boldogítanak, hogy senkit sem ér miattuk bánat vagy méltánytalanság."

Az MSZH fórumot szeretne nyújtani a jövő generáció oktatásában résztvevő kollégák számára annak eldöntésére, hogy hogyan lehet korszerű ismeretanyagot a legkisebb fáradtsággal, de a legnagyobb hatékonysággal az oktatási programba bevonni. Az iparjogvédelem megkülönböztetett szerepe olyan jogi keretek megteremtése és a szakemberekkel való megismertetése, amelyek az európai befektetőknek ismerős, garanciákkal övezett területet teremtenek, ahol élvezik a megszokott szellemi biztonságot. Az európai csatlakozás előkészülete alatt a magyar felsőoktatás feladata, hogy a szellemi értékek védelmében járatos évfolyamok kibocsátásáról gondoskodjon. Egy 1996-ban született miniszteri rendelet megállapította az MSZH felelősségét az iparjogvédelmi szakképzés területén, és felhatalmazta, jogosítvánnyal látta el a közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tananyag összeállítására, karbantartására, vizsgabizottságok működtetésére, illetve annak meghatározására, hogy milyen képesítési jogokat oszt meg az egyetemekkel és főiskolákkal. A következő három év alatt, azaz 2000-ig az MSZH saját anyagi, szellemi, erkölcsi erőforrásaival támogatott hadállásokat akar kiépíteni az iparjogvédelmi ismeretanyag átadására a felsőoktatásban.

Ruth Soetendorp professzor asszony a Bournemouth-i Egyetem Jogi karának vezetőjeként szellemi tulajdonjogot oktat mérnökhallgatóknak. Véleménye szerint az angol egyetemeken megváltozott a tanulás és az oktatás viszonya; a tanulást helyezik előtérbe úgy, hogy a hallgatókat az önálló tanulásban ambicionálják és megértetik velük, milyen fontos a tudás szakmai előmenetelük, karrierjük szempontjából. Az oktatás hallgatóközpontú, azaz a tanítás helyett a tanulást hangsúlyozzák. Arra bátorítják a hallgatókat, hogy saját maguk tanuljanak, szembesüljenek a tananyaggal és a többi hallgatóval is vegyék fel a kapcsolatot. Az oktató feladata ebben a formában az, hogy segítse a hallgatót a probléma megfogalmazásában, formális előadás helyett olyan környezetet teremtsen, ahol maga a hallgató vagy hallgatói csoportok teszik fel a kérdéseket és keresik rá a választ.

Az egyetemi oktatók számára nagyon nehéz az iparjogvédelem oktatása, mert ez a tárgy nem tartozik az alapoktatásba. Ezért olyan mikromodulokat dolgozott ki, amelyeket az oktatók a tantervükbe jól be tudnak építeni. Munkája során abból a felismerésből indult ki, hogy ha egy fiatal mérnök nagyon korán, lehetőleg már az egyetemi tanulmányai alatt megismerkedik a szabadalmi információforrással, akkor azt később is használni fogja.

A professzor asszony példán keresztül mutatta be egy mikromodul felépítését, hogy hogyan lehet a hallgatók érdeklődését úgy felkelteni, hogy saját maguk fogalmazzák meg azokat a kérdéseket, ahonnan már az oktató segítségével eljuthatnak az alapvető iparjogvédelmi ismeretek elsajátításához.

Előadása második részében a professzor asszony arról beszélt, hogy hogyan kell előre szabályozni az egyetemeken a szellemi termék tulajdonjogának kérdését.

Dr. Paál Jenő egyetemi tanár, a Kaposvári Mezőgazdasági Kar dékánja a karon megvalósított képzés rendjét ismertette. Az iparjogvédelmi ismeretek oktatása a posztgraduális képzés rendjébe illeszkedik, a nyelvi és a számítástechnikai ismeretek mellett. Két formában, 60 órás középfokú iparjogvédelmi tanfolyam, és 300 órás innovációs és iparjogvédelmi szakmérnökképzés keretében kerül sor az MSZH közreműködésével az oktatásra. Dr. Paál professzor megfogalmazta a jövő mérnökével kapcsolatos elvárásokat: magas szakmai képzettség mellett innovációs képesség, adaptációs képesség és a fejlődés iránti fogékonyság.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetés keretében - vezette dr. Vékás Gusztáv, az MSZH elnökhelyettese - fogalmazták meg a résztvevők a tapasztalataikat, ötleteiket, javaslataikat. A téma fontosságára tekintettel a hozzászólásokat - kivonatos formában - közreadjuk.

• Inzelt Annamária igazgató, Innovációs Kutató Központ Az ankét ötletadójaként az iparjogvédelem gazdasági aspektusairól, az innovációban betöltött szerepéről, oktatásának felelősségéről beszélt, valamint arról, hogy a technológiatranszfer menedzser képzésben javulás várható, mert az OMFB tanácsa január 16-i ülésén 25 millió forint támogatásnak erre a területre irányításáról döntött. Javasolta, hogy az MSZH kezdeményezője és lehetőség szerint finanszírozója legyen egy, az Európai Szabadalmi Hivataléhoz hasonló auditálási vizsgálatnak a szellemi tulajdon területén.

• Dr. Palágyi Tivadar szabadalmi ügyvivő, Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. Elismeréssel adózott dr. Paál professzornak az iparjogvédelmi oktatás fontosságának felismeréséért. Javasolta a Szabadalmi Ügyvivői Kamara oktatási bizottságának véleménye alapján is, az innovációs és iparjogvédelmi szakmérnökképzés tantervében a tárgyak megnevezésének és óraszámának módosítását. Kérte, hogy az ügyvivőjelöltek számára a hivatal elnöke vizsgalehetőséget biztosítson. A vizsgabizottság tagjaira javaslatot fognak tenni.

• Dr. Papp Lajos ügyvezető igazgató, Műegyetemi Távoktatási Központ A tanítás-tanulás szembeállítása, az önálló tanulás erősítése nagyon fontos, különösen a távoktatásban. Az a cél, hogy az iparjogvédelem minél szélesebb körben jelenjen meg az oktatásban, három oldalról közelíthető meg. A hagyományos oktatási keretek között az intézményi autonómiát szem előtt tartva az intézmény vezetőit kell a téma fontosságáról meggyőzni. A másik lehetőség a jogszabályi háttér megváltoztatása, azaz ha az állam a képzési követelmény részeként definiálja az iparjogvédelmet, a tárgy automatikusan belekerül az oktatási tananyagokba. A harmadik lehetőség, hogy a téma szakmai, kamarai követelményként jelenjen meg.

• Dr. Vermes Pál főigazgató-helyettes, GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar A főiskolán mintegy tíz éve folyik iparjogvédelmi oktatás, kezdetben alapfokú, 1990-től középfokú iparjogvédelmi képesítést nyújtó képzés keretében. Különösen fontos ez a lehetőség egy olyan régióban, amelynek a területi, fejlettségi adottságai viszonylag elmaradottak. Az MSZH támogatását megköszönve három fejlesztési irányt javasol: tananyag kidolgozását, az oktatók képzését, az utánpótlás kinevelését és a graduális képzés mellett a posztgraduális képzés megszervezését.

• Marosi György főtitkár, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Az iparjogvédelmi kultúra terjesztésének egy további lehetősége az ismereteket mélységében megszerző iparjogvédelmi szakemberek képzése mellett a horizontálisan széles ismereteket nyújtó szellemi termék menedzser szakma bevezetése. Ilyen képzés jelenleg nincs, talán a régvolt újítási előadóhoz lehetne hasonlítani.

• Dr. Mádi Csaba egyetemi tanár, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági Kapcsolatok Tanszék Az alapképzésben jelenleg is folyik iparjogvédelmi oktatás, amely a jogintézményeket, mint a vállalat piaci jelenlétének eszközeit tárgyalja. Javasolja oktatási térkép készítését. Javasolja továbbá az MSZH bábáskodása mellett olyan tananyagok kidolgozását, amelyek a legalább három szinten jelentkező igényeket kielégítenék. Ezenkívül esettanulmányok kidolgozására is szükség lenne, amelyek a szellemi tulajdonformák piaci életének különböző szakaszaival foglalkoznának.

• Dr. Szigeti Éva szabadalmi ügyvivő, Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. Javasolja bizonyos területeken a szabadalmi és a védjegyjog oktatásának szétválasztását. Vannak olyan főiskolák, például a Külkereskedelmi Főiskola vagy az Élelmiszeripari Főiskola, ahol a szabadalom oktatására nincsen igény, de a védjegyre volna.

• Igali Györgyné főtitkár-helyettes, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Az egyesület minden év őszén az iparjogvédelem aktuális kérdéseivel foglalkozó konferenciát szervez. Javasolja ezekre a konferenciákra az oktatásban illetékes egyetemi, főiskolai szakembereket is meghívni.

• Dr. Szarka Ernő, az MSZH nyugalmazott elnöke Az MSZH évek óta próbál több-kevesebb eredménnyel a felsőoktatásban résztvevők számára iparjogvédelmet oktatni. Ragaszkodnunk kellene ahhoz, hogy az egyetemekről csak olyan hallgató kerüljön ki, aki már hallott az iparjogvédelemről.

• Rőmer Mária docens, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Jelenleg is folyik iparjogvédelmi oktatás nyolc órában a menedzserszakos hallgatóknak, különös tekintettel a most divatos védjegyjogra. A hallgatók részéről volna igény nagyobb óraszámban is iparjogvédelmet hallgatni, de nehéz az összes választható tárgy és a rendelkezésre álló kevés idő helyes arányát megtalálni.

• Angyalné dr. Haraszti Magdolna osztályvezető, MSZH A más elfoglaltsága miatt távozni kényszerült Simon Károly tanszékvezető megbízásából bejelentette, hogy 1998. szeptemberben a Magyar Iparművészeti Egyetemen meghirdetnek egy középfokú iparjogvédelmi tanfolyamot.

A felvetésekre, javaslatokra válaszolva dr. Vékás Gusztáv arról beszélt, hogy az oktatási feladat nem új az MSZH tevékenységében. Nem lebecsülendők azok az eredmények, amelyeket a hivatal már eddig elért, hiszen az elmúlt években öt egyetemen és nyolc főiskolán került sor hivatali szakemberek részvételével iparjogvédelmi oktatásra, tájékoztató előadások megtartására. Képzett szakember nem "spórolhatja meg", hogy halljon ezekről a témákról, ezért a jelentkező igényeket minden esetben ki kell elégíteni, és az oktatásra minden lehetőséget ki kell használni. Vannak képesítést nem nyújtó és azt nyújtó képzési formák. Ez utóbbiaknál a hivatal határozza meg a vonatkozó jogszabály alapján a képzés alapvető irányát. A tanmenet és az óraszámok nincsenek "kőbe vésve", ezek korszerűsítésére, aktualizálására vonatkozó javaslatot szívesen fogadunk.

A tananyagfejlesztés szempontjából elmondható, hogy rendelkezésre állnak bizonyos anyagok, de ezek köre nem elég gazdag, és a hivatal a maga részéről nem is vállalkozhat minden igény kielégítésére. A javaslatokat is figyelembevevő tananyag-készítési koncepció kidolgozására és egy szerzőgárdával való jó együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy néhány év alatt megfelelő számú és választékú, az Európai Egyezményhez történő csatlakozás kihívásaira is választ adó tananyag készüljön el. Pályázatot fog hirdetni a hivatal esettanulmányok és más szakanyagok készítésének serkentésére és az eredményt publikáljuk.

Dr. Bendzsel Miklós azzal az ígérettel zárta az ankétot, hogy a javaslatokat tananyag-fejlesztési tervbe fogjuk gyúrni, amit minden résztvevő véleményezésre meg fog kapni. Az őszi MIE konferencia alkalmat biztosít majd annak bemutatására, hogy hol tart a munka, illetve a partnerek számot adhatnak arról, hogy mivel járultak hozzá a tananyag fejlesztéséhez.

Az ankét munkájának tanulsága alapján feladatunk akkreditált, sokszintű, a magyar felsőoktatás szerkezetébe beilleszthető, de annak hagyományos keretét túlfeszítő, mozgó tananyag áramvonalas, korszerű formában való feldolgozása.

Köszönjük a részvételt az iparjogvédelmi felsőoktatási ankét résztvevőinek:

• Adler Györgyné főosztályvezető, MSZH

• Angyalné dr. Haraszti Magdolna osztályvezető, MSZH

• Dr. Bednay Dezső ügyvéd, 47. sz. Ügyvédi Iroda

• Beinrohrné Szabó Magda titkár, MSZH

• Dr. Belina Károly docens, Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar Műanyagipari Tanszék

• Dr. Bendzsel Miklós elnök, MSZH

• Dr. Bérczi Imre egyetemi tanár, JATE Állam- és Jogtudományi Kar

• Dr. Bodócsi András versenytanács tag, Gazdasági Versenyhivatal

• Czinkóczky Csaba főosztályvezető, MSZH

• Gál Noémi, Innovációs Kutató Intézet

• Dr. Götte Márta jogtanácsos, Bánki Donát Műszaki Főiskola

• Dr. Győriné dr. Kiglics Magdolna adjunktus, Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar

• Dr. Hajdú Tamásné főosztályvezető, MSZH

• Havasi János főosztályvezető, MSZH

• Dr. Horváth Sándor oktatási főigazgató-helyettes, Bánki Donát Műszaki Főiskola

• Igali Györgyné főtitkár-helyettes, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület

• Inzelt Annamária igazgató, Innovációs Kutató Intézet

• Dr. Jakabné Molnár Judit főosztályvezető-helyettes, MSZH

• Dr. Kende Béla ügyvéd, S.B.G.& K Nemzetközi Szabadalmi Iroda

• Dr. Komoróczyné Medvegy Magdolna újságíró, MTI

• Kürtös József osztályvezető, MSZH

• Magyar Tamás osztályvezető-helyettes, MSZH

• Dr. Mádi Csaba egyetemi tanár, Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági Kapcsolatok Tanszék

• Dr. Mándi Attila osztályvezető, EGIS Gyógyszergyár Rt.

• Dr. Markó József szabadalmi ügyvivő, Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

• Marosi György főtitkár, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület

• Dr. Paál Jenő dékán, Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar

• Dr. Palágyi Tivadar szabadalmi ügyvivő, Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

• Dr. Papp Lajos ügyvezető igazgató, Budapesti Távoktatási Központ

• Dr. Pardavi László adjunktus, Széchenyi István Főiskola

• Posteinerné Toldi Márta főosztályvezető, MSZH

• Dr. Radó János Könnyűipari Műszaki Főiskola

• Rónaszéki Tibor szabadalmi ügyvivő, PATINORG Kft.

• Rőmer Mária docens, Kandó Kálmán Műszaki Főiskola

• Ruth Soetendorp egyetemi tanár, Bournemouth-i Egyetem

• Szabóné dr. Kövesdi Csilla humánpolitikai főtanácsadó MSZH

• Dr. Szigeti Éva szabadalmi ügyvivő, Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.

• Tidrenczel Béla osztályvezető, MSZH

• Vérné dr. Labát Éva versenytanács tag, Gazdasági Versenyhivatal

• Dr. Vincze Zoltán dékán, Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar

Dr. Jakabné Molnár Judit