Az ördög szerzői joga

Molnár Gál Péter színikritikus írása a szellemi tulajdon világnapja hazai ünnepének alkalmából

Az ördög szerzői joga

Molnár Gál Péter színikritikus írása a szellemi tulajdon világnapja hazai ünnepének alkalmából

"Az ördög, akit Molnár Ferenc odafestett a világ majdnem minden színpadának fehér falára, ez az ördög csaknem szőröstől bőröstől elvitte a Molnár után feltámadt egész vígjáték irodalmat, vagy helyesebben a Molnár után támadt vígjáték irodalom vitte el Az ördög-öt elrészletezve, felaprózva, ki csak egy árva ötletet, ki meg egész oldalakat, a bátrabbak az egész alapeszmét..." - írta a két háború közt a színikritikus Pünkösti Andor.
Molnár Az ördög című színdarab jogát eladja Savage impresszáriónak angol nyelvterületre. Savage színre viszi a darabot a londoni Adelphiben Henry Hamilton fordításában, vagy inkább átdolgozásában. Melodrámaként zárult a darab: lángok csaptak fel, mennydörgés-villámlás közben tűnt el az ördög a nézők szeme elől.
Az értetlenség nem mentette meg a színházat. Az "illetlen kosztümök és illetlen színpadi helyzetek" miatt a cenzúra kifogásokat támasztott. Mr. Badford, a cenzor ellenőriztette a kritikák nyomán az előadást. Kiderült, hogy tévedett. Túlzottan óvatos volt. Molnár darabjának zaját azonban felhasználták, hogy megingassák az 1737 óta - a Koldusoperát folytató Polly politikai személyeskedése miatt - törvénybeiktatott cenzúratörvényt. Robert Harcourt képviselő a kínos botrányt követően javaslatot terjesztett be a képviselőházban: fosszák meg a cenzúrát jogától. Korlátozottan, ruházzák át a cenzúra jogát a városi hatóságokra.
A múlt századelőn tisztázatlan a magyar szerzői jogvédelem. Keresett üzletág a jogbitorlás. Két élelmes magyar - az Amerikában új életet kezdő költő Rudnyánszky Gyula és a New York-i bankember Konta Sándor- a szerző tudta nélkül eladta Az ördögöt. Konta Sándor egyéb szépirodalmi munkássága nem ismeretes. A magyar- amerikai bróker előbb gróf Apponyi Albert, később Károlyi Mihály amerikai kortese, utolsó éveiben Monaco konzulja. Konta idejében ráharapott Molnár külföldi értékesíthetőségére. Elsők között hasznosította Az ördögben rejlő anyagi erőt. A színdarabot lefordította, átdolgozta amerikai színpadra.
Rudnyánszky részvétele bonyolultabb a drámakiajánlásban. A fiatal korában sikeres, jelentős költő megkeseredett, összeférhetetlenné sértődött. Ötvenéves korán túl kivándorolt Amerikába szerencsét próbálni. Önkéntes emigrációjába elkísérte felesége, Réthy Laura énekes színésznő. Fontos láncszem Réthy Laura fivére, Réti Pál, a legelső magyar színházi ügynök. Híres arról, hogy személyesen kiutazott Párizsba, frissiben elhozta Rostand Cyrano-ját. Magyar drámaíróknak, Csiky Gergelynek, Herczeg Ferencnek első ízben talált külföldi színházat. Rudnyánszky nem teljesen kéretlenül került bele Az ördög amerikai adás-vételébe.
1908. aug. 18-án egyazon este a Broadway-n két rivális premiert tartottak Molnár ördögéből. Henry Savage színigazgató a Gardenben bemutatja The Devil címmel. Ugyanaznap a 42. utcában lévő Belascoban is színre kerül ugyanazzal a címmel Harrison G. Fiske impresszárió-színikritikus fordításában, Konta Sándor adaptálásában. Konta adaptációját William Trowbridge Larned tovább adaptálta. 175-ször játssza George Arliss a címszerepet. A kevésbé adaptált Ördögöt Edwin Stevens a Gardenben csak 87-szer.
Megszületik a Molnárra épített export - import.
Ugyanekkor adja Az ördögöt 4 zsidó zsargon színházi együttes. Bostonban két társulat, Chicagóban 3, Pittsburgben és Philadelphiában 2-2 tartotta műsorán a magyar darabot. Adriaan Van Westrum és a filmproducer Joseph O'Brien egy-egy regényt írt a színdarabból felhasználva a szerzőjogi tisztázatlanságokat. O'Brien regénye a Belasco előadásának szövegkönyvén alapult. A könyvillusztrációkon George Arliss látható a New York-i előadásból. Megjelent továbbá a magyar darab kiváltotta érdeklődésre alapozva Adriaan Schade Van Westrum változata a színdarab előadásának fotóival díszítve. Címlapja főként a jogi viszonyokat tisztázta: bevallja, hogy Molnárnak a Belasco Színházban bemutatott színdarabján alapul a mese.
Az ördög megállíthatatlan lett. Utazó társulatok nem jutottak hozzá a színdarab szövegéhez, mert fizetni kellett volna érte. Elolvasták az újságokban a mesét, és színdarabot tákoltak a közönségvonzó címhez.
A Times (Ashtabula, Ohio) szerint az ott játszott mese a következő: öreg tudós életre kelt egy holttestet. Lelket azonban nem tud bele lehelni, helyette az ördög belebújik, és a testet gaztettek végrehajtására kényszeríti. A kanadai Isl de Noix-ban megjelenő Transeropt című újság kifogásolta a bemutatott Az ördögöt, amiben egy öregúr fiatalságát siratja és eladja magát a sátánnak.
200 társulat játssza az Egyesült Államokban.
Anélkül, hogy a szerzőtől engedélyt kértek volna, vagy fizettek volna a bevételük után százalékot.
1912. november 11-én az Egyesült Államok Thorwald Solberg közjegyző előtt megvette A farkas előadásának jogát. Molnár színműve volt az első eredeti magyar darab, amelynek jogait Washingtonban beiktatták.
A Budapesten megtartott 1913. június 1-5. között megtartott nemzetközi könyvkiadó kongresszuson Tőry Gusztáv igazságügyi államtitkár üdvözlő beszédében bejelentette, hogy Magyarországnak a Berni Egyezményhez való csatlakozására vonatkozó törvényjavaslat teljesen kész, úgyszintén elkészült az a javaslat is, mely a magyar szerzői jognak a Berni Egyezménnyel kapcsolatos részeit revideálja. A közbejött első világháború késleltette a magyar szerzői jogok rendezését, így csak 1921. decemberében szavazta meg a nemzetgyűlés a szerzői jogok védelméről szóló törvényt.
Azóta rend van... Mondhatni...