Javult az EU lakosságának szellemitulajdon-védelmi tudatossága

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2017. március 23-án jelentette meg az EU-tagállamok lakosságának a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos tudatosságáról és attitűdjéről szóló legfrissebb felmérési eredményeit.

Az EUIPO 2013-ban tanulmányt készíttetett „Európai polgárok és a szellemi tulajdon: észlelés, tudatosság és magatartás” címmel annak felmérése érdekében, hogy miként állnak hozzá az EU lakosai a szellemi tulajdonhoz, mennyiben tartják tiszteletben ezeket a jogokat, és hogyan vélekednek a szellemitulajdon-védelem egészéről. A 2016-ban elvégzett vizsgálat a 28 tagállam 15. életévüket betöltött lakosaira terjedt ki. Összesen 26 555 interjúra került sor. A kérdőív nyolcvan százalékban hasonló volt a 2013-as tanulmánynál használthoz, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek, és ezáltal azonosítani lehessen a tendenciákat.

A legfrissebb eredmények szerint a szellemi tulajdon általános szubjektív megítélése, az európai lakosság tudatossága javult, de a fiatalabb generáció körében kissé romlás volt megfigyelhető. A megkérdezettek 97%-ának véleménye szerint fontos, hogy a feltalálók, az alkotók és a művészek meg tudják védeni jogaikat, és díjazást kapjanak a munkájukért. Ez a meggyőződés a szellemitulajdon-védelem elveinek támogatottságát jelzi, és azt, hogy elismerik annak előnyeit. Az európaiak kétharmada egyetért azzal, hogy a szellemi tulajdon a gazdasági stabilitás egyik pillére, és elfogadja a szellemitulajdon-intenzív ágazatok munkahelyteremtő szerepét. Ezzel együtt a szellemi tulajdon fogalma továbbra is kissé elvont az uniós polgárok számára, akiknek közel fele úgy véli, hogy a szellemi tulajdon védelméből elsősorban − többek között ‒ a nagyvállalatokból és híres művészekből álló elit húz hasznot.

A hamisított termékek vásárlásával kapcsolatban ugyan a tíz megkérdezettből hét szerint semmi sem indokolhatja az ilyen áruk vásárlását, de a hamis termékek elfogadottsága terén elmozdulás mutatható ki, különösen akkor, ha ennek oka az ár és az elérhetőség. A többség szerint a hamisítás elsősorban a gazdaságnak okoz károkat, az innováció tekintetében a hatás gyengébb. A hamisított termékek bevallott vásárlása továbbra is alacsony mértékű, de ennek aránya különösen a fiatalok körében emelkedik. Félrevezetés eredményeként a válaszadók 10%-a vásárolt már hamisított árut. Az ilyen termékek beszerzésének okai között csökken az „okos választással” vagy az „egyfajta tiltakozással” érvelők aránya, viszont továbbra is fontos szempont a megfizethetőség és az elérhetőség.

A digitális tartalmakkal kapcsolatban a tanulmány megállapítja, hogy miközben a szerzői jogi jogsértések általános elfogadottsága csökkent, a megkérdezettek 31%-a állította azt, hogy az online tartalmak illegális forrásból való beszerzése elfogadható, amennyiben közvetlenül nem érhető el jogszerű alternatíva. Ennek ellenére az európaiak a legális forrásokat egyre inkább előnyben részesítik az illegálisokkal szemben, nő a jogszerű szolgáltatások igénybevétele, ennek ellenére nem csökkent az illegális források használata. A válaszadók körében egyre nagyobb a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi minősül legális vagy illegális forrásnak. A legális kínálat általában jobb minőségű, ám a választék tekintetében a fogyasztók a jelenleg elérhetőnél nagyobb igényekkel rendelkeznek. Akárcsak a hamis termékek vásárlása esetében, a szerzői jogsértések indítékai között elsősorban a megfizethetőség és az elérhetőség áll.

A teljes angol nyelvű jelentés és annak magyar nyelvű összefoglalója elérhető az EUIPO honlapján: https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/web/observatory/ip-perception-2017

 

 

2017/03/28