Címer
Ugrás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főoldalára
 Közlöny E-nyilvántartás E-kutatás E-iratbetekintés E-ügyintézés Szemle
Elérhetőség Szolgáltatások Űrlapok, díjak Képzés Kiadványok Könyvtári katalógus Adatbázisok Kérdések
Keresés
English
Deutsch
Francais
Akadalymentes honlap
Egy szinttel feljebb
Vissza a főlapra
Nyomtatható verzió
Honlaptérkép
Súgó

A hivatal »
Szabadalom »
Növényfajta-oltalom »
Használati minta »
Védjegy »
Földrajzi árujelző »
Formatervezési minta »
Változásbejegyzés, képviselet, fenntartás, megújítás »
Szerzői jogi védelem »
K+F minősítés
Jogforrások »
Joggyakorlat
Tanácsok és testületek
Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa »
Magyar Formatervezési Tanács »
Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
Szerzői Jogi Szakértő Testület «
Iparjogvédelmi Szakértői Testület »
A Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság
Elégedettségmérés
Tudástár
Fórum
Üvegzseb és közérdekű adatok »
Közbeszerzés »
Hírlevelek
Hírarchívum







Utolsó frissítés dátuma: 2013. április 16.

Tanácsok és testületek > Szerzői Jogi Szakértő Testület

A Szerzői Jogi Szakértő Testület

 

Feladata

A Szerzői Jogi Szakértő Testületet (a továbbiakban: SzJSzT, illetve Testület) 1970-ben hozták létre. Feladatait, szervezeti és működési rendjének keretszabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) állapította meg újra. Az Szjt 101. §-ának (1) bekezdése szerint a Testület a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (továbbiakban: Hivatal) mellett működik.
Az Szjt., illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet alapján, a Testület szerzői jogi jogvitás ügyekben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok megkeresésére, illetve a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben peren kívüli megbízás alapján jár el.

A gyakorlati tapasztalatok szerint az SzJSzT elsősorban perben álló felek közötti jogvitában játszik szerepet, de nem kizárt, hogy peren kívül vagy a pert megelőzően kérjék fel szakvélemény adására. Megnyugtatóbb a helyzet, ha a vitában álló felek együtt jutnak arra az elhatározásra, hogy a vitatott szerzői jogi szakkérdésben az SzJSzT-hez fordulnak, és a Testület döntését - kvázi választottbírósági döntésként - magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik. Az sem kizárt természetesen, hogy csak az egyik fél fordul az SzJSzT-hez, de ennek az a veszélye, hogy a másik fél nem tekinti irányadónak a szakvéleményt. Ekkor még mindig perre lehet vinni az ügyet, melyben az SzJSzT már meglévő szakvéleménye kétségkívül katalizáló erővel bírhat.


A szakértői vélemény

A Testület szakvéleményeire jellemző, hogy a vizsgált ügy egyes szakkérdéseire terjednek ki, azonban nem vállalkoznak pl. lefoglalt kalóz kazetták értékbecslésére.
A Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

A szakértői vélemény díja

A szakértői tevékenység az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján adóköteles tevékenységnek minősül. Ennek megfelelően a Hivatal (tehát nem a Testület) a Korm. r. mellékletében megállapított díj összegéről egyesszakértő esetén 110 000 Ft + ÁFA, háromtagú tanács esetében 180 000 Ft + ÁFA, öttagú tanács esetében 285 000 Ft + ÁFA összegről szóló számlát bocsát ki a megkereső felé 8 napon belüli megfizetési kötelezettséggel. Megbízás (tehát nem hatósági, bírósági kirendelés) esetén a díjat az elnök az eset körülményeinek figyelembevételével határozza meg, amelynek megfizetését követően az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt. A Testület eljáró tanácsainak a díjelszámolása nem az igazságügyi vagy eseti szakértők díjazásáról szóló jogszabályok alapján történik, ahol pl.: a szakértőnek tételes díjjegyzéket kell benyújtania.


Tagjai

A testület tagjait az igazságügyi és rendészeti miniszter a nemzeti kulturális örökség miniszterével egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki. A legfeljebb kétszáz fős Testület, illetve a Testület tizenöt tagú elnökségének és elnökének a kinevezéséről a Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet tartalmaz további rendelkezéseket.
A Testület kivétel nélkül szerzői jogi szakértelemmel vagy alkotói, előadóművészi területeken szakismerettel rendelkező személyekből áll. Általában háromtagú tanácsban jár el, de bonyolultabb ügyekben lehetőség van ötfős tanács összeállítására is. Egyszerű megítélésű ügyben egyesszakértő jelölhető ki, ha a kirendelésben vagy megbízásban feltett kérdések megválaszolásához a Testület egyetlen tagja teljes körben megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Különleges szakértelmet igénylő ügyben külső szakértő közreműködése is igénybe vehető. Az így igénybe vett külső szakértőt "tiszteletdíj" illeti meg, amely megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

Egyeztető testület

Az SzJSzT-n belül működő egyeztető testület intézményét az Szjt. vezette be 1999-ben. E jogintézmény eredete részben jogharmonizációs kötelezettség volt, részben pedig az, hogy a korábban hatályos médiatörvényben eszközölt Szjt.-módosítás óta a sugárzó televíziók egyedileg engedélyezhetik műsoraik egyidejű vezetékes (kábeltévés) továbbközvetítését.
Az egyeztető testület eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglalt eljárási rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egyetlen lényeges megkötés, hogy az egyeztető testületet, így tagjait is az SzJSzT tagjai közül kell (lehet) kiválasztani. Tagjaik száma csak páratlan számban határozható meg, megállapodás hiányában tagjaik száma: három. Egyébiránt eljárási szabályzatát az SzJSzT dolgozza ki és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A konkrét ügyben eljáró egyeztető testület e szabályzat keretein belül alakítja ki saját eljárási szabályait és állapítja meg díjszabását.
Az Szjt. 2004. május 1-jétől lehetővé tette az Egyeztető Testület eljárását az érintett felek közös megegyezése alapján a művek, teljesítmények felhasználása ellenében fizetendő - nem az előbbi rendelkezés hatálya alá tartozó - díjazás és a felhasználás egyéb feltételei kapcsán felmerülő vitákban is, valamint igényjogosultságot biztosított egyes szabad felhasználások kedvezményezettjei számára, hogy a szabad felhasználásnak a jogosult általi lehetővé tétele érdekében az Egyeztető Testület eljárását kezdeményezzék.
Az Szjt. 102. §-a 2012. január 1-jétől az eljárás kezdeményezését bármelyik fél (felhasználó, felhasználói érdekképviseleti szervezet, jogosult, közös jogkezelő egyesület) számára az erre vonatkozó közös megegyezés hiányában is lehetővé tette.

Elérhetősége

Szerzői Jogi Szakértő Testület
1054 Budapest, Garibaldi u. 2.

Telefon: (1) 474 5961
Fax: (1) 474 5965

E-mail: 

 

Felelős személyek

Tisztség   Név    
Elnök   Dr. Győri Erzsébet    
Elnökhelyettes   Dr. Sár Csaba    
Titkár      
Titkárhelyettes      
Koordinátor:      

 

Tájékoztatás
Feladata
Szabályzatok
A szakértői vélemény
Elnök, elnökség
Tagok
Egyeztető testület
Kapcsolat
Felelős személyek

Keresés a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek adatbázisában

Az SZJSZT szakvéleményei
  2013
  2012
  2011
  2010
  2009
  2008
  2007
  2006
  2005
  2004
  2003
  2002
  2001
  2000

Éves beszámolók
  2012
  2011
  2010
  2009
  2008
  2007
  2006
  2005
  2004
  2003
  2002
  2001

Az SZJSZT véleménye az Európai Bizottság szolgálatai által "Kreatív tartalom egy egységes európai digitális piacon: A jövő kihívásai" címmel összeállított vitaanyagról (2010 január)

Kapcsolat Impresszum Hungary.Network Zrt. Mátai és Végh Kreativműhely