Címer
Ugrás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főoldalára
 Közlöny E-nyilvántartás E-kutatás E-iratbetekintés E-ügyintézés Szemle
Elérhetőség Szolgáltatások Űrlapok, díjak Képzés Kiadványok Könyvtári katalógus Adatbázisok Kérdések
Keresés
English
Deutsch
Francais
Akadalymentes honlap
Egy szinttel feljebb
Vissza a főlapra
Nyomtatható verzió
Honlaptérkép
Súgó

A hivatal »
Szabadalom »
Növényfajta-oltalom »
Használati minta »
Védjegy »
Földrajzi árujelző »
Formatervezési minta »
Változásbejegyzés, képviselet, fenntartás, megújítás »
Szerzői jogi védelem »
K+F minősítés
Jogforrások »
Joggyakorlat
Tanácsok és testületek
Elégedettségmérés
Tudástár
Fórum
Üvegzseb és közérdekű adatok »
Közbeszerzés »
Hírlevelek
Hírarchívum









Utolsó frissítés dátuma: 2009. március 27.

Szemle > 2004. 06.

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle

Elektronikus publikáció

109. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2004. JÚNIUS

NEMZETKÖZI KITEKINTŐ

DR. PALÁGYI TIVADAR

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

1. Amerikai Egyesült Államok
2. Andorra
3. Ausztrália
4. Az Európai Unió Belső Piaci
5. Bangui Megállapodás
6. Benelux Államok
7. Brazília
8. Chile
9. Cseh Köztársaság
10. Dánia
11. Dél-Korea
12. Eurázsiai Szabadalmi Egyezmény
13. Európai Szabadalmi Hivatal
14. Európai Unió
15. Fehér-Oroszország
16. Franciaország
17. Horvátország
18. Irán
19. Izrael
20. Japán
21. Kanada
22. Kína
23. Kolumbia
24. Közösségi minta Harmonizációs Hivatala
25. Közösségi szabadalom
26. Lengyelország
27. Lettország
28. Libanon
29. Malajzia
30. Marokkó
31. Nagy-Britannia
32. Norvégia
33. Olaszország
34. Palesztina
35. Svájc
36. Szabadalmi Együttműködési Szerződés
37. Szabadalomjogi Szerződés
38. Szíria
39. Szlovénia
40. Tajvan
41. Tunézia



1. Amerikai Egyesült Államok

A) George W. Bush amerikai elnök Jon Dudast nevezte ki az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala új elnökévé.

B) A hivatal elnöke a Kalifornia Egyetemen a szabadalmi jog reformjával kapcsolatos konferencián 2004. április 16-án bejelentette, hogy az amerikai kormány tanácsadással bízott meg egy új technológiai ipari munkacsoportot, amelynek feladata, hogy segítsen a szabadalmi rendszert a műszaki innováció követelményeinek megfelelően átalakítani.

C) Az Amerikai Egyesült Államok Központi Bankjának elnöke, Alan Greenspan a Standford Egyetem egy fórumán tartott előadásában kijelentette, hogy az Egyesült Államok gazdaságának az árucikkektől a nem kézzelfogható termékek felé való eltolódása a szellemitulajdon-jogokat olyan fontos tényezővé tette, amelyeket a gazdasági szakembereknek és a politikacsinálóknak fokozott figyelemben kell részesíteniük.

D) Az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (Food and Drug Administration, FDA) közölni fogja honlapján azt az időpontot, amikor beérkezik hozzá az első teljes „rövidített új gyógyszerkérelem" (abbreviated new drug application, ANDA), amely egy védjegyzett és szabadalmazott gyógyszertermékre vonatkozik. Az FDA ezzel segíteni kívánja a generikus gyógyszert gyártókat annak meghatározásában, hogy számíthatnak-e kizárólagos forgalmazásra. A Hatch-Waxman-törvény alapján ugyanis az első generikus gyógyszer, amely egy szabadalmazott termékre vonatkozik, 180 napos kizárólagos forgalmazásra tarthat igényt, hogy ezáltal ösztönözzék a szabadalmazott gyógyszerek olcsóbb változatainak a kifejlesztését.

Az FDA a generikus gyártók számára adott jobb és alaposabb tájékoztatás nyújtásával is lehetővé akarja tenni, hogy hatékonyabban lehessen megtervezni további generikus termékek kifejlesztését.

E) Az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) és az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerimportot szabályozó részlege (HHS Task Force on Drug Importation) 2004. április 14-én az ipar és egyéb érdekeltek számára nyilvános meghallgatást tartott, amelyen a résztvevők közölhették véleményüket egy Kanadából történő gyógyszerimport lehetőségeire vonatkozó tanulmányról.

A gyógyszerrendelés javítására és korszerűsítésére vonatkozó 2003. évi törvény (Medicare Prescription Drug Improvement and Modernisation Act) felhatalmazza az Egészségügyi Minisztériumot gyógyszerreimportáló rendszer bevezetésére, de csak azt követően, hogy tanulmányozták az ilyen rendszer biztonságos és olcsó megvalósíthatóságát.

A reimportálás ügyében 2004. június 1-jéig a minisztérium dolgoz ki állásfoglalást, bár az FDA szerint ezt az időpontot követően is lehetőséget kell adni további vélemények figyelembevételére.

Az amerikai Public Citizen (PC) nevű környezet- és egészségvédő cég beperelte az FDA-t, mert az figyelmen kívül hagyta egy fogyasztói csoportnak azt a kérelmét, hogy szüntessék meg a Bristol-Myers Squibb (BMS) Serzone néven forgalmazott, nefazodon hatóanyagot tartalmazó antidepresszáns gyógyszerének a forgalmazását. A PC azt állítja, hogy bár a Serzone számos esetben okozott májkárosodásra visszavezethető halált vagy súlyos károsodást, az FDA a csoport által 2003 márciusában benyújtott kérelmet nem utasította el, de nem is fogadta el, és nem tett lépést a gyógyszernek a piacról való kitiltása érdekében.

A District of Columbia körzeti bíróságnál benyújtott keresetben azt kérik, hogy a bíróság állapítsa meg az FDA késedelmének törvénytelen voltát, és rendelje el, hogy az FDA 30 napon belül intézkedjék a kérelem ügyében. A kereset szerint a Serzone által okozott májkárosodás közegészségügyi veszélyt jelent, és az FDA késlekedése a betegek számára akár halált is okozhat.

Prominens szenátorok, így a republikánus John McCain és a demokrata Edward Kennedy 2004. április 14-én olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely lehetővé tenné engedélyezett gyógyszerek Kanadából és Európából való bevitelét és az amerikai társadalombiztosítás útján való forgalmazását.

F) A svájci Novartis cég a Delaware-i bíróságnál (US District Court for the District of Delaware) bitorlási keresetet indított az amerikai Eon Labs cég ellen arra hivatkozva, hogy az Eon által forgalmazott immundepresszáns gyógyszer bitorolja egy ciklosporin termékre vonatkozó szabadalmát, mert az Eon által forgalmazott gyógyszer a páciens gyomrában a szabadalma által védett termékké alakul. A bíróság elutasította a keresetet, mert megállapította, hogy a felperes által bitorlónak minősített hidroszol egy olyan szintézistermék, amely nem a páciens gyomrában képződött.

A Novartis fellebbezést nyújtott be a Szövetségi Fellebbezési Bíróságnál (CAFC), amely 2004. április 2-án kelt ítéletében megerősítette az elsőfokú bíróság döntését, megállapítva, hogy az Eon által forgalmazott termék a kezelt beteg gyomrában nem alakul át a Novartis által szabadalmazott termékké.

G) A Szövetségi Fellebbezési bíróság (CAFC) 2004. január 23-án megváltoztatta az elsőfokú tartományi bíróság döntését, és a Liquid Dynamics Corp. v. Vaughan Co. ügyben bitorlás fennforgását állapította meg.

A felperes szabadalma tartályokban levő zagyok keverésére vonatkozott, ahol a henger alakú tartályban annak sugarához viszonyítva olyan szögben alkalmaznak áramlást elősegítő eszközöket, amely lényegileg csigavonalú áramlási utat idéz elő a tartály aljától annak tetejéig és vissza.

A CAFC szerint az igénypontok csupán „áramlást" említettek, de nem mondtak semmit annak alakjáról. A körzeti bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a „lényegileg csigavonalú áramlási út" kétértelmű, és a tökéletesen csigavonalú áramlás előidézéséhez számszerű adatok megadását kívánta, holott a „lényegileg" kifejezés egyszerűen „közelítőleg" szót jelent, vagyis nem értelmezhető „tökéletesen" szóként. Az igénypontban levő egyéb kifejezések is összhangban álltak ezzel a tág értelmezéssel.

H) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) az Arnold P'ship v. Dudas ügyben 2004. március 24-én kelt ítélete megerősítette egy kerületi bíróságnak az Amerikai Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (PTO) határozatát fenntartó döntését, és így elutasította az Abbott Laboratories kérelmét a hidrokodon-bitartarát és ibuprofén kombinációját hatóanyagként tartalmazó, Wicoprofen néven forgalmazott gyógyszerre vonatkozó szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítására.

A PTO határozata szerint ezeknek a gyógyszereknek a kombinációja nem elégíti ki a szabadalmi törvénynek az oltalmi idő meghosszabbítására vonatkozó 156. szakaszában foglalt „első kereskedelmi forgalomba hozatal" követelményét. Bár a hidrokodont és az ibuprofént kombinációban korábban nem forgalmazták, mindkét termék jól ismert, és önmagában kereskedelmi forgalomban van. Az oltalmi idő meghosszabbításához a 156. szakasz azt írja elő, hogy a kérelem a szabadalom tárgyát képező olyan „gyógyszertermék" első kereskedelmi forgalmazására vonatkozzék, amelynek „egyetlen anyag vagy egy másik hatóanyaggal kombinált hatóanyag" kell lennie. A törvény szövege diszjunktív, ami azt jelenti, hogy a két hatóanyagot tartalmazó gyógyszerterméket ugyanabba a kategóriába helyezi, ahol az egy hatóanyagot tartalmazó termék van. Így ahhoz, hogy egy A és B anyagot tartalmazó kompozíciót igénylő szabadalom oltalmi ideje meghosszabbítható legyen, az A vagy a B anyag korábban nem lehetett forgalomban. Más szavakkal, az igényelt hatóanyagok legalább egyikének gyógyszertermékként újnak kell lennie a piacon. Ezért a bíróság megállapította, hogy a korábban már gyógyszerként használt két anyag kombinációja nem teszi lehetővé a vonatkozó szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítását.

Ez a döntés csökkentheti a korábban ismert gyógyszerek kombinálásán alapuló új termékek létrehozásán dolgozó gyógyszercégek ilyen irányú törekvését. A döntés egyúttal utal arra, hogy a kongresszusnak orvosolnia kellene a szabadalmi törvény és az Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) rendelkezései közötti ütközést.

Szakértők szerint továbbra is fennállhat a lehetőség olyan gyógyszerkombinációkra vonatkozó szabadalmak oltalmi idejének a meghosszabbítására, amelyek komponensei szinergetikus hatást biztosítanak.



2. Andorra

Andorra 2004. március 2-án letétbe helyezte a Párizsi Uniós Egyezményhez való csatlakozás okmányát, annak 167. tagországává vált. Az egyezmény Andorrára nézve 2004. június 2-án lépett hatályba.



3. Ausztrália

A) A Szellemi Tulajdon Tanácsadó Bizottsága (Advisory Council on Intellectual Property, ACIP) 2004. február 25-én az ausztrál kormány számára jelentést adott át, amely szerint az üzleti módszerek szabadalmazhatók maradnak Ausztráliában, de az ilyen tárgyú szabadalmi bejelentéseket nyomon kell követni.

A jelentés szerint az információtechnológia gyors fejlődése külföldön a számítógép igénybevételén alapuló üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmi bejelentések számának nagyfokú növekedését eredményezte. Warren Entsch, az ausztrál ipari miniszter parlamenti titkára szerint világszerte többen is kétségbe vonták, hogy az üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmak valóban elősegítik az innovációt, és a kormányok valóban új ötletekre engedélyeznek szabadalmat.

Az ACIP-jelentés szerint Ausztráliában jelentős vitát szült a kanadai DE Technologies nevű cég szabadalmi bejelentése, amely az interneten folytatható nemzetközi kereskedelemre vonatkozott, mert sokan azon a véleményen voltak, hogy az ilyen szabadalom gátolhatja számos ausztráliai üzletember elektronikus úton folytatott kereskedelmét.

Az ACIP a DE Technologies cég szabadalmát említette olyan példaként, amelyet az elkövetkező években folyamatosan ellenőrizni kell annak megállapítása céljából, hogy az üzleti módszerre vonatkozó szabadalmaknak van-e káros hatásuk. Az ilyen szabadalmakkal kapcsolatban megnyilvánuló bizalmatlanság és félelem ellenére az ACIP által végzett vizsgálatok nem tártak fel arra vonatkozó bizonyítékot, hogy ezek a szabadalmak hátrányosan befolyásolnák az ausztráliai eladásokat. Ezzel szemben az ilyen tárgyú találmányokra vonatkozó szabadalmak engedélyezésének törvényes úton való akadályozása nagyfokú bizonytalanságot eredményezhetne, és „nem szándékolt hátrányos következményekkel járhatna" - állítja az ACIP-jelentés.

A jelentés szerint az üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmakkal kapcsolatos ellentmondások arra vezethetők vissza, hogy a szabadalmi hivatalok az egész világon viszonylag tapasztalatlanok ezen az új területen.

Ilyen okok miatt a jelentés nem javasolja az 1990. évi szabadalmi törvény megváltoztatását, de ajánlja, hogy Ausztráliában a jövőben kísérjék figyelemmel az üzleti módszerekre vonatkozó szabadalmak számát és jelentőségét, hogy szükség esetén be lehessen avatkozni.

Az Ausztrál Szabadalmi Hivatalnál 1995-ben 23, míg 2001-ben 430 ilyen tárgyú bejelentést nyújtottak be.

B) A Szövetségi Bíróság (Federal Court) elutasította a Time Warner Entertainment Inc (TWE) fellebbezését a védjegyhivatal határozata ellen, amelyben engedélyezte a HARRY POTTER védjegy lajstromozását a hazai Stepsam Investments Pty Ltd (Stepsam) ruházati cég számára.

A Stepsam 1998. február 26-án nyújtott be lajstromozási kérelmet a HARRY POTTER védjegyre a ruházati cikkek áruosztályban. Minthogy ebben az időpontban J. K. Rowling Harry Potter-regényei még nem voltak közismertek Ausztráliában, és az ilyen tárgyú filmeket sem forgalmazták, a Stepsam engedélyt adott a HARRY POTTER védjegy használatára 1994-től kezdve a Wombat Enterprises Pty Ltd (Wombat) cég női ruháin.

A TWE a Harry Potter-filmek vonatkozásában jelentkező érdeklődési hullámra hivatkozott, amely a védjegy elsőbbségi időpontja után jelentkezett, és többek között azzal érvelt, hogy a HARRY POTTER védjegy használata ellentétes az 1974. évi kereskedelmi törvényben (Trade Practices Act) foglaltakkal.

A bíróság azon a véleményen volt, hogy a fellebbezés valamennyi érvét az elsőbbség időpontjába visszahelyezkedve kell fontolóra venni, és megállapította, hogy abban az időben a köz a Harry Potter nevet inkább a Wombat ruházati termékeivel, semmint a regény kitalált alakjával azonosította volna.

A TWE nem nyújtott be fellebbezést a döntés ellen, és így a Stepsam kérelme alapján a HARRY POTTER védjegyet lajstromozták.



4. Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala

Az Európai Bíróság 2003. május 6-án a LIBERTEL-ügyben olyan döntést hozott, hogy egy szín önmagában csak bizonyos körülmények között rendelkezik megkülönböztető jelleggel, és csak akkor lajstromozható, ha világosan, pontosan, könnyen, hozzáférhetően, érthetően, tartósan és tárgyilagosan lehet grafikusan ábrázolni. Ez a követelmény nem elégíthető ki csupán azzal, ha a színt papíron reprodukálják, minthogy a szín idővel változhat.

Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala (OHIM) elnöke 2003. november 10-én nyilatkozatot tett közzé, amely rámutat, hogy a közösségi védjegyeket elektronikusan tárolják, és ezért a közösségivédjegy-rendszerben a papíron való reprodukálás tartósságának kérdése figyelmen kívül hagyható. Mindazonáltal a bírósági döntés alapján a hivatal azt ajánlja, hogy a szín megjelölésénél egy nemzetközileg elismert azonosítási kódot is használjanak.



5. Bangui Megállapodás

Az Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezetét (OAPI) megalapozó Bangui Megállapodás Adminisztratív Tanácsa megváltoztatta az ehhez a nemzetközi egyezményhez való csatlakozás feltételeit. A korábbi szabályozással ellentétben a csatlakozás időpontja nincs határidőhöz kötve, vagyis a csatlakozást a korábbi 20 hónapos határidőn túl is lehet bármikor kérni megfelelő pótilleték befizetése ellenében.



6. Benelux Államok

A) 2003. decemberi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 2004-ben módosított védjegytörvény lép hatályba, amely lehetővé teszi, hogy a védjegytulajdonosok felszólaljanak az azonos vagy hasonló védjegyek lajstromozása ellen.

Most arról kaptunk hírt, hogy az új törvény 2004. január 1-jén hatályba lépett.

Az új törvény a felszólalási eljárás bevezetése mellett még a további főbb változásokat eredményezte:

  1. a védjegyoltalom nem a lajstromozásnak, hanem a bejelentésnek a napjától kezdve érvényes;

  2. a védjegynek grafikusan ábrázolhatónak kell lennie;

  3. lehet kérni gyorsított lajstromozást.

A grafikus ábrázolhatóság követelménye lehetővé teszi a színek és hangok lajstromozását, de egyúttal a szagokat kizárja a lajstromozható védjegyek köréből, mert azok grafikusan nem ábrázolhatók.

B) A Benelux Védjegyhivatal 2003 második felében az alábbi védjegyek lajstromozását tagadta meg:

  1. So Pleased to Please you,

  2. Quickfill,

  3. Mail Control,

  4. Costa Tours,

  5. Be-Slim-Too,

  6. Fleet Synergy,

  7. Eurovan,

  8. Switchphone,

  9. Sex & Sensuality és

  10. BioCare.



7. Brazília

2004. február 3-án a Brazil Szabadalmi Hivatal nyilvánosságra hozta azt a véleményt, hogy a szabadalmi törvény 87. szakaszában foglaltak értelmezése alapján egy megszűnt szabadalmat újra érvénybe lehet helyezni. Az ilyen vonatkozású kérelmet a szabadalom megszűnésének a Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül kell benyújtani.

A tájékoztatást adó brazil kollégánk véleménye szerint ezt a lehetőséget csak kivételes esetekben célszerű kihasználni, mert az ilyen alapon érvénybe helyezett szabadalom rendkívül sebezhető adminisztratív megsemmisítési eljárás, valamint a bírósági úton való megtámadás lehetősége miatt.



8. Chile

A chilei kormány 2004. május 21-én módosította az iparjogvédelmi törvényt, és eltörölte a megújítási szabadalmakat (angolul: revalidation patent).

Ilyen szabadalmat külföldi szabadalom alapján lehetett kapni, ha a védett tárgyat Chilében korábban nem hozták forgalomba; oltalmi ideje megegyezett az alapszabadalom fennmaradó oltalmi idejével. Ennek következtében 2004. május 19. után Chilében nem lehet megújítási szabadalmat kapni.



9. Cseh Köztársaság

2003. december 19-én új védjegytörvényt fogadtak el, amely - kivéve a közösségi védjegyekre vonatkozó rendelkezéseket - 2004. április 1-jén lépett hatályba. A közösségi védjegyekre érvényes rendelkezések a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával egyidejűleg, vagyis 2004. május 1-jén léptek hatályba.

Az új törvény teljes mértékben összhangban van az Európai Unió védjegytörvényével és így a 89/104/EEC sz. közösségivédjegy-irányelvvel is.

A törvény a védjegyek új, tágabb körű meghatározását tartalmazza, lényegileg a közösségivédjegy-irányelv 2. szakaszának szóhasználatát követve, és a védjegyoltalmat kiterjeszti nem hagyományos védjegyekre, így illatokra és hangokra is, amennyiben azok grafikusan ábrázolhatók, és alkalmasak egy vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak a megkülönböztetésére.

A védjegybejelentések elutasításának abszolút okait szűkítették. A korábbi törvény alapján a védjegyhivatal elutasíthatott egy védjegy-lajstromozási kérelmet olyan, lajstromozást gátló abszolút okokra hivatkozva, hogy a bejelentés tárgya azonos egy korábbi védjeggyel vagy ahhoz megtévesztően hasonlít, amennyiben a korábbi védjegy azonos, illetve hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban volt lajstromozva.

Az új törvény alapján a hivatal lajstromozást gátló abszolút okok alapján csak akkor utasíthat el egy védjegybejelentést, ha annak tárgya megegyezik egy azonos árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban lajstromozott korábbi védjegyével.

A törvény új eszközt ad a védjegyhivatalnak a spekulatív védjegybejelentések elleni harchoz, mert feljogosítja arra, hogy elutasítsa a rosszhiszemű védjegy-lajstromozási kérelmeket.

A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a védjegybejelentők lemondjanak egy védjegy nem disztinktív elemeiről. A törvény a bejelentőre bízza, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

A törvény teljesen új, relatív lajstromozást gátló okok alapján is lehetővé teszi a felszólalást, amit a bejelentés meghirdetésétől számított három hónapon belül lehet benyújtani, ha a lajstromoztatni kívánt védjegy azonos vagy hasonló egy korábbi védjeggyel, illetve védjegyhez, és a kérdéses védjegybejelentés kapcsán megjelölt áruk vagy szolgáltatások azonos vagy hasonló természete miatt fennáll a köz megtévesztésének valószínűsége.

Amennyiben a bejelentés olyan árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek nem hasonlítanak ugyan egy korábbi védjegyhez, de az utóbbi híressé vált a Cseh Köztársaságban, és a lajstromoztatni kívánt védjegy használója tisztességtelenül előnyt húzna a korábbi védjegy megkülönböztető jellegéből vagy hírnevéből, vagy arra káros hatást fejtene ki, a közösségi védjegyek kapcsán ki kell mutatni, hogy azok az Európai Közösségben és nem a Cseh Köztársaságban tettek szert hírnévre.

Az új cseh törvény első ízben teszi lehetővé, hogy harmadik személyek megjegyzéseket tegyenek egy védjegybejelentéssel kapcsolatban. Ez a jog a lajstromozás napjáig gyakorolható, de abszolút (és nem relatív) lajstromozást gátló okokra van korlátozva.

Az új törvény olyan rendszert vezet be, amelyben a közösségi védjegyek és egyéb védjegyek a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása után együtt létezhetnek. 2004. május 1-jéig a védjegyhivatal abszolút vagy relatív lajstromozást gátló okok miatt nem utasíthatott el közösségi védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmet. 2004. május 1-jétől kezdve

  1. korábban lajstromozott közösségi védjegyek hatálya az elsőbbség megtartásával a Cseh Köztársaságra is kiterjed;

  2. a védjegyhivatal a függő védjegybejelentéseket vizsgálni fogja olyan szempontból, hogy azok nem ütköznek-e korábbi közösségi védjegyekkel; és

  3. az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt lajstromozott nemzeti védjegyek vagy a Cseh Köztársaságot megjelölő nemzetközi védjegyek nem támadhatók meg közösségi védjegyek tulajdonosai által még akkor sem, ha az utóbbi védjegyek korábbiak. Emellett egy ütköző nemzeti vagy nemzetközi védjegy tulajdonosa, ha az illető védjegyet a Cseh Köztársaságban az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt helyezték oltalom alá, megtámadhatja az ütköző európai védjegy használatát a Cseh Köztársaságban, ha bizonyítani tudja, hogy jogait jóhiszeműen szerezte.

A polgári eljárásra vonatkozó cseh törvény, amely 2003. január 1-jén lépett hatályba, szintén kedvez a védjegybejelentőknek, mert lehetővé teszi, hogy a védjegyhivatal minden adminisztrációs döntését - ideértve a védjegybejelentésekre vonatkozó határozatokat is - a bíróságokon teljes terjedelmében meg lehessen támadni. Korábban a védjegyhivatal lajstromozást elutasító határozatai ellen csak a hivatal Fellebbezési Tanácsánál lehetett jogorvoslatot kérni, és e tanács döntése végleges volt.



10. Dánia

Egy dán internetfórum-tanács a NIC CHRISTIANSEN GRUPPEN v. Autoformidleren ügyben elrendelte a „bmwimport.dk" doménnév átadását, mert megállapította, hogy az alperes jogosulatlanul importált BMW kocsikat, és ezzel a dán védjegytörvény rendelkezéseibe ütközött.



11. Dél-Korea

A Dél-koreai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal (KIPO) módosította a mintatörvényt, hogy ezáltal tovább erősítse a kreatív minták oltalmának lehetőségét. A módosított törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.

Az új törvény lehetővé teszi az új betűtípusok oltalmát, szemben a jelenleg hatályos törvénnyel, amely szerint a mintának egy terméken vagy gyártmányon bemutathatónak kell lennie, és ezért a betűtípusok jelenleg nem oltalmazhatók. A módosított törvény szerint a mintával oltalmazható termék „iparilag vagy kézi erővel előállítható, ideértve a betűtípusokat is".

A hatályos törvény szerint a hivatal elővizsgálói újdonsághiány miatt nem jogosultak elutasítani egy mintabejelentést. Emiatt gyakran keletkeznek felesleges viták egy mintalajstromozás érvényességével kapcsolatban. A módosított törvény szerint egy nem vizsgált mintabejelentés ellen kifogást emelő harmadik fél benyújthat a hivatalnál olyan tájékoztató levelet, amelyben a minta oltalmazhatóságának hiányára hivatkozik. Ezt követően a hivatal vizsgálatot fog végezni, amelyben figyelembe veszi a tájékoztató levélben foglalt kifogásokat. Ennek a módosításnak a célja, hogy meggátolja olyan minták lajstromozását, amelyeket újdonsághiány miatt el kellett volna utasítani. A hatályos törvény szerint a minta lajstromozásának feltétele, hogy a minta kreatív tevékenységen alapuljon, de a mintát minden esetben lajstromozzák, ha egy harmadik fél nem tudja bizonyítani, hogy a minta már széles körben ismert Dél-Koreában.

A módosított törvény kreativitásra vonatkozó követelménye szerint egy minta nem lajstromozható, ha már nyilvánosan ismert Dél-Koreában vagy külföldön, vagy ha az ismert minták alapján könnyen meg lehetett alkotni.



12. Eurázsiai Szabadalmi Egyezmény

Az Eurázsiai Szabadalmi Egyezmény a korábbi Szovjetunió kilenc független államában teszi lehetővé egyetlen bejelentéssel olyan szabadalom elnyerését, amely a tagok mindegyikében érvényes.

A most módosított egyezmény alapján egy eurázsiai szabadalom tulajdonosa meghosszabbíthatja szabadalma érvényességét az alábbi hat tagállamban: Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország és Örményország. Az oltalmi idő hosszabbítása olyan, gyógyszer tárgyú szabadalmak esetén lehetséges, amelyeknek megfelelő terméket csak az illetékes állami intézmény engedélyének birtokában lehet forgalomba hozni.

Az oltalmi idő meghosszabbítására irányuló kérelmet a vonatkozó tagállam nemzeti törvénye szerint kell engedélyeztetni. A kérelmet a szabadalom megadását követő hat hónapon belül vagy - ha ez későbbi - a szabadalmazott termék használatbavételének engedélyezését követő hat hónapon belül kell benyújtani.



13. Európai Szabadalmi Hivatal

A környezetvédő Greenpeace csoport aktivistái 2004. április 5-én befagyasztott csecsemőbabákat tartalmazó jégtömbökkel elzárták az Európai Szabadalmi Hivatal Isar-parti központjának bejáratát, így tiltakozva az 1 121 015 sz. európai szabadalom engedélyezése ellen. A kifogásolt szabadalom címe: „Eljárás biológiai próba üvegbe zárására" (Verfahren zur Verglasung einer biologischen Probe), amely sajátos módszert véd sperma, petesejtek vagy akár embriók lefagyasztására; újdonsága abban áll, hogy rendkívül kíméletesen teszi lehetővé a biológiai anyag megőrzését.



14. Európai Unió

A) Az Európai Parlament 2004. március 9-én tartott ülésén 330 igen és 151 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett olyan új irányelvet fogadott el, amelynek célja, hogy csökkentse a 15 (május 1-je után 25) tagállamban a szellemitulajdon-jogok érvényesítése terén fennálló jelentős különbségeket. Az új irányelv a jogtulajdonosok számára az Európai Unió területén további eszközöket biztosít ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a kalózkodás és a hamisítás ellen.

Az irányelv szabadalmakra, védjegyekre, mintákra és szerzői jogokra vonatkozik. A szabadalmak kérdése továbbra is vitatott marad, mert a tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni a közösségi szabadalom kérdésében.

Az irányelv nem irányoz elő büntetőjogi szankciókat, minthogy az Európai Bíróság döntésétől függ, hogy az Európai Unió szerződései felhatalmazzák-e az Európai Bizottságot arra, hogy kereskedelmi vonatkozású büntetőjogi rendelkezések elfogadását javasolja. Az Európai Unió szerződéseinek egy különálló fejezete alapján a büntetőjogi ügyeket általában kormányközi együttműködési eljárásokkal kezelik, amelyek nem tartoznak az Európai Bizottság és az Európai Parlament hatáskörébe.

Frits Bolkenstein közösségi biztos üdvözölte a parlament döntését és kijelentette: „A hamisítás és a kalózkodás elleni hatékony fellépés büntetőjogi szankciókat kíván a kereskedelmi célból elkövetett komoly nemzetközi bitorlások esetén. Ezért a Bizottság vizsgálni fogja annak a lehetőségét, hogy ezen a területen megfelelő időben büntetőjogi rendszabályokat lehessen életbe léptetni" - majd hozzátette, hogy az új irányelv nem gátolja meg az egyes államokat büntetőjogi rendszabályok alkalmazásában.

Az Európai Bizottság szerint Európai Unión belüli jogalkotásra van szükség akkor is, ha a Kereskedelmi Világszervezet által létrehozott TRIPS-egyezmény az Európai Unión belül már bizonyos egységesítésre vezetett; a TRIPS egyes rendszabályai nem kötelezők, míg egyes államokban a nemzeti törvény szigorúbb a TRIPS által előírtaknál. Ezért a jogi szabályozás erősen változik országonként.

Az irányelvet az Európai Parlament gyorsított eljárásban fogadta el annak érdekében, hogy az a 10 új állam csatlakozási időpontja, 2004. május 1-je előtt törvénnyé válhasson. Az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta az irányelvet.

B) Az Európai Bizottság különleges hatáskört javasol az Európai Bíróság számára európai szabadalmakkal kapcsolatos jogviták esetén. Ehhez új bíróságot kellene felállítani, mihelyt az Európai Unió tagállamai megszüntetik a közösségi szabadalommal kapcsolatos nézeteltéréseiket, amelyek évek óta gátolják a közösségi szabadalomra vonatkozó egyezmény elfogadását, és amelyek nyelvi kérdésekre vonatkoznak.

Az Európai Bizottság szóvivője, Jonathan Todd 2004. február 2-án kiadott közleménye szerint az új rendszer azt jelentené, hogy a közösségi szabadalomból eredő jogokkal kapcsolatos vitákat az egész közösségre érvényes módon lehetne eldönteni, ezáltal elkerülve azokat a kiadásokat, kényelmetlenségeket és zavarokat, amelyek akkor léphetnek fel, ha a jogvitákat az egyes országok bíróságai döntik el. Jelenleg ugyanis az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett európai szabadalmakkal vagy nemzeti szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákat a megfelelő tagállam bíróságai döntik el. Ennek következtében a vállalatoknak a szabadalmukkal kapcsolatos jogvitáikat, valamint a szabadalmak érvényessége ellen irányuló kereseteiket számos tagországban kell lefolytatniuk, illetve megindítaniuk, ami rendkívül költséges.

„Egy kevésbé időt rabló és költséges rendszer keretében a Közösségi Szabadalmi Bíróság egyetlen eljárási és eseti jogi rendszer szerint működne a felhasználók számára elfogadható költségekkel" - mondta Todd úr. „Így a javasolt ítélkezési rendszer azt biztosítaná, hogy a közösségi szabadalmi jogvitákban egyetlen szakosított központi bíróság ítélkezne, ami az egész Európai Közösségben a találmányok oltalma terén jogbiztonságot eredményezne."

C) 2003. október 27-én az Európai Bizottság jóváhagyta az 1992/2003 sz. európai rendeletet, amely módosítja a közösségi védjegyre vonatkozó 40/94 sz. európai rendeletet. A módosítás célja, hogy lehetővé tegye az Európai Unió csatlakozását a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Jegyzőkönyvhöz.

Jelenleg még nem ismert az az időpont, amikor az új rendelet, illetve az Uniónak a Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozása hatályba lép, de mindkét időpont 2004 őszén várható.



15. Fehéroroszország

2004. január 16-án Fehéroroszországban módosították a védjegytörvényt.

A módosított törvény különbséget tesz a védjegyek és a szolgáltatási védjegyek között, és egyúttal lehetővé teszi a védjegyoltalom megszűnését minden olyan esetben, amikor a védjegynek megfelelő árukat egymást követő öt éven át nem használják, és a használat hiányát nem tudják kellően igazolni.



16. Franciaország

2004. február 28-án módosították a francia szabadalmi, védjegy- és mintatörvényt. A módosítások a díjfizetés, illetve a megújítás határidejét érintik.

Szabadalmak évdíjának késedelmes fizetése esetén a hat hónapos határidő az esedékesség napját követő hónap első napján kezdődik és a hatodik hónap első napján végződik. Így például, ha a francia szabadalom évdíját március 31-ig kell befizetni, a késedelmes évdíjbefizetés hat hónapos határideje április 1-jén kezdődik és október 1-jén végződik.

A védjegyek megújítási díját a határidő napjának megfelelő hónap utolsó napjáig lehet befizetni. Késedelmes díjfizetés hat hónapon belül lehetséges, amelynek első napja a határidő hónapját követő hónap első napja. Így egy márciusban esedékes díjat április 1-jétől október 1-jéig lehet pótdíjjal befizetni.

A francia mintákat a díjfizetés napjának megfelelő hónap utolsó napjáig lehet befizetni. Késedelmes díjfizetés hat hónapon belül lehetséges, amelynek első napja a határidő hónapját követő hónap első napja. Így egy márciusban esedékes díjat április 1-jétől október 1-jéig lehet pótdíjjal befizetni.



17. Horvátország

Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke és a Horvát Köztársaság európai integrációért felelős minisztere a szabadalmi jog területén együttműködési szerződést írt alá, amely 2004. április 1-jén lépett hatályba, és amelynek alapján lehetővé vált európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak oltalmának Horvátországra való kiterjesztése.

A kiterjesztett európai szabadalmi bejelentésre adott szabadalmak Horvátországban lényegileg ugyanolyan oltalmat élveznek, mint az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által az Európai Szabadalmi Szervezet 28 tagállamára engedélyezett európai szabadalmak.

A kiterjesztést a bejelentőnek kell kérnie. A kiterjesztési kérelem minden olyan európai és nemzetközi szabadalmi bejelentésre érvényes, amelyet 2004. április 1-jétől kezdve nyújtanak be. Az ilyen időpont előtt benyújtott bejelentések és az azokra engedélyezett európai szabadalmak esetén nincs lehetőség ilyen kiterjesztésre.

A kiterjesztési illeték 102 EUR, amelyet a megjelölési illeték befizetésére vonatkozó határidőn belül kell az ESZH-nál befizetni.



18. Irán

A 2004. április 4-én hatályba lépett új e-kereskedelmi törvény alapján a világhálón használt védjegyek is oltalom alatt állnak. Ennek következtében bitorlásnak minősül egy védjegy doménnévként való használata, ha az félrevezetheti a fogyasztókat az áruk vagy szolgáltatások forrását illetően.

Az új törvény a szellemitulajdon-jogok jogosultjai számára oltalmat biztosít a következő tevékenységek ellen:

  1. egy lajstromozott védjegy doménnévként való lajstromoztatása jogosulatlan személy által;

  2. egy olyan név doménnévként való lajstromoztatása, amely megtévesztően hasonlít egy harmadik fél által lajstromoztatott védjegyhez;

  3. egy másik fél védjegyének doménnévként való lajstromoztatása „com"-tól eltérő felső szinten (pl. „ir" vagy „co.ir").

A bitorló fél egytől három évig terjedő börtönnel büntethető, valamint 2500 USD és 12 500 USD összegű pénzbírsággal sújtható.



19. Izrael

Az Izraeli Szabadalmi Hivatal elnöke által nemrég kiadott körlevél szerint egy szabadalmi bejelentés vizsgálatát meggyorsítják, ha a bejelentő ezt külön kéri. Ilyen kérelmet a bejelentés napjától számított 18 hónap eltelte után bármikor be lehet nyújtani, feltéve, hogy még nem kezdték meg a bejelentés érdemi vizsgálatát.

Minthogy az Izraeli Szabadalmi Hivatalnál benyújtott vizsgálatlan szabadalmi bejelentések száma igen nagy, a rendes úton, vagyis ilyen kérelem nélkül kezelt bejelentések elővizsgálatára több évig kell várni. Ezért az izraeli szabadalmi bejelentések kapcsán célszerű ilyen kérelmet benyújtani.

Az izraeli szabadalmi törvény 18. szakasza alapján a hivatalnál a kérelemmel együtt be kell nyújtani az alábbi iratokat:

a) a külföldi országokban (ideértve az alapbejelentés országát is) az azonos találmányra vonatkozóan benyújtott bejelentések elővizsgálata során megnevezett publikációk listáját;

b) a kutatási jelentésben vagy hivatali végzésben újdonsághiányra vagy feltalálói tevékenység hiányára hivatkozva megnevezett publikációk másolatát;

c) az a) alatt megjelölteken kívül minden olyan nyomtatvány listáját, amely befolyásolhatja a találmány szabadalmazását.

Elsőbbség igénylése nélkül benyújtott bejelentések esetén a hivatalt tájékoztatni kell arról a legkorábbi időpontról is, amelyen egy megfelelő bejelentést publikáltak.



20. Japán

A Japán Szellemi Tulajdonjogi Stratégiai Főtanács (a továbbiakban: Főtanács), amelynek tagjai részben kormányhivatalnokok, részben a magánszektor képviselői, egy olyan tervet hagyott jóvá, amelynek alapján a szellemi tulajdonnal kapcsolatos perek számára felsőfokú bíróságot fognak létrehozni. A Főtanács vezetője a japán miniszterelnök, aki bejelentette, hogy ilyen bíróság létesítésére azért is szükség van, mert ezzel is hangsúlyozni kívánják a japán kormány erőfeszítéseit a szellemitulajdon-jogok megvédésére.

Az új bíróság célja, hogy védje a japán cégek szellemitulajdon-jogait, és hozzájáruljon Japán nemzetközi versenyképességének fenntartásához. Becslések szerint a japán cégek évente 21 trillió jen veszteséget szenvednek a Kínában és egyéb országokban készített utánzatok miatt.

A Főtanács későbbre halasztotta annak eldöntését, hogy a tervezett új bíróság bíróiként jogászok helyett műszaki szakértőket fognak-e alkalmazni.

A Főtanács a kongresszusnak fogja előterjeszteni az új bíróságra vonatkozó tervezetet, amely szerint az új bíróságot 2005-ben fogják felállítani.



21. Kanada

A) A kanadai kormány a szabadalmi törvény, valamint az élelmiszer- és gyógyszertörvény módosítását tervezi annak érdekében, hogy megkönnyítse a fejlődő és kevéssé fejlett országokba olyan gyógyszerek kivitelét, amelyek súlyos közegészségügyi problémákat okozó betegségek - mint a tuberkulózis, a malária és a HIV/AIDS - ellen használhatók.

B) A Kanadai Védjegyhivatal egy újabb döntésében megerősítette azt az álláspontját, hogy a hangvédjegyek Kanadában nem lajstromozhatók. Várható azonban, hogy erről a kérdésről a közeljövőben döntés születik a Szövetségi Bíróságnál (Federal Court). Így - tekintettel a hangvédjegyek elismerése terén erősödő nemzetközi irányzatra - a hivatal álláspontja nem tekinthető véglegesnek.



22. Kína

A) Az Állami Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal bejelentette, hogy a szabadalmi törvény 1985. április 1-jei hatálybalépése óta a kínai szabadalmi bejelentések száma meghaladta a 2 milliót.

Kínában 2003-ban 452 000 védjegybejelentést nyújtottak be, amivel védjegybejelentések tekintetében Kína 2002 után ismét vezető helyet foglal el a világban.

Az elmúlt évben a lajstromozott védjegyek száma 188 439 volt, ami arra utal, hogy a védjegybejelentések feldolgozásának gyorsasága nem tart lépést a bejelentések számának növekedésével.

B) Miután megszüntették a jóhírű védjegyek lajstromozásának lehetőségét, és a 2003. júniusi szabályozás a jóhírű védjegyek lajstromozását csak eseti vizsgálat alapján tette lehetővé, mostanáig 43 védjegyet ismertek el bitorlási ügyekben jóhírűnek; ezek közül két védjegy külföldi, egy tajvani, a többi kínai volt. Felszólalási vagy törlési ügyekben még nem ismertek el egyetlen védjegyet sem jóhírűnek, mert egy ilyen eljárás lefolytatásához 2-3 évre van szükség.

C) Több, mint 20 éve indult Hongkongban a francia La Chemise Lacoste SA cég és a hongkongi Crocodile Garments Limited (CGL) cég közötti jogvita a Lacoste jobbra néző és a CGL balra néző ábrás védjegye kapcsán, amelyben először, még a 80-as években, megegyeztek. 1995-ben azonban a vita Kínában feléledt, amikor a Lacoste a CGL-t nemcsak kínai védjegyjogainak megsértése miatt perelte be, hanem azért is, mert megszegte a hongkongi megegyezést. Hét év múlva a felek újra megegyeztek. Az egyezség egyik pontja szerint a CGL 2006. március 31-étől kezdve termékein egy soványabb krokodilt fog ábrázolni majdnem függőleges farokkal és kevésbé nyitott szájjal, és a zöld színt is mellőzni fogja.

Ezzel a barátságos egyezséggel a két krokodil együtt fog úszkálni a hongkongi vizeken. Más azonban a helyzet - miként erről a hvg folyó év május 1-jei számában olvashattunk - a kínai piacon, mert a Lacoste a sanghaji bíróságon pert vesztett a CGL-lel szemben.



23. Kolumbia

Az Ipari és Kereskedelmi Felügyelőség, amely Kolumbiában az iparitulajdon-jogok lajstromozásáért felelős, 2003 decemberében két fontos állásfoglalást adott ki.

Az első állásfoglalás megerősíti, hogy alkalmazási találmányokra nem engedélyezhető szabadalmi oltalom.

A második állásfoglalás szerint a nem biológiai eljárások szabadalmazhatók, aminek következtében a növénytermesztésre és az állattenyésztésre vonatkozó eljárásokra lehet szabadalmi oltalmat kapni, ha kielégítik az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményét. Ebből következik, hogy az élő anyag genetikai módosítására vonatkozó eljárás is szabadalmazható, de az eljárás eredményeként kapott élő szervezet ki van zárva a szabadalmazásból, különösen, ha az növény vagy állat.



24. Közösségi minta

A) Az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala (Office for Harmonization in the Internal Market, OHIM) mintaosztályának vezetője, Paul Maier bejelentette, hogy a közösségi minta sikeresnek bizonyult: 2003-ban 24 800 ilyen mintát lajstromoztak.

B) A közösségi mintával kapcsolatos első bírósági döntést 2003. októberében a Londoni Felsőbíróság (High Court of Justice of London) hozta meg a Mattel cég „My Scene" játékbabái és a Simba cég „My Style" játékbabái közötti ütközés ügyében.

A bíróság megállapította, hogy a „My Scene" babák vonatkozásában lajstromozatlan közösségiminta-oltalmi jog állt fenn, és ezt a jogot a Simba termékei bitorolták.

A bíróság döntése, amely tiltja a Simba-babák gyártását és forgalmazását, az Európai Közösség valamennyi országára vonatkozik.



25. Közösségi szabadalom

Az Európai Unió tagállamai 2004. március 11-én újabb ülést tartottak a közösségi szabadalomra vonatkozó egyezmény függő kérdéseiről, azonban most sem jutottak közös nevezőre a nyelvi kérdések vonatkozásában. Abban megegyeztek, hogy a közösségi szabadalmi bejelentéseket angolul, franciául vagy németül lehet benyújtani, de abban most sem tudtak megegyezni, hogy a megadott közösségi szabadalom igénypontjait mikor kell az Európai Közösség hivatalos nyelveire lefordítani. Frits Bolkenstein belső piaci biztos kijelentette: „A közösségi szabadalomból származó előnyök maximális kihasználásához olyan egyetlen Közösségi Szabadalmi Bíróságra van szükség, amely fölött az Európai Bíróság (European Court of Justice) áll, és így lehetővé válik a jogviták közösségen belüli egységes elbírálása. A közösségi szabadalomra vonatkozó szabályok végleges elfogadása nélkül azonban a jogorvoslati rendszer felállítása annyira hasznos, mint egy új pár sí a sivatagban. Ezért remélem, hogy a Miniszterek Tanácsa egyetértésre jut a közösségi szabadalom részleteivel kapcsolatban is, mert az európai vállalatok már túl hosszú ideje kívánnak egy olyan összeurópai szabadalmi oltalmat, amely elfogadható költségekkel járna és maximális jogbiztonságot szolgáltatna."



26. Lengyelország

Lengyelország felkérte az Európai Bizottságot, hogy engedélyezzenek számára 15 év átmeneti időszakot ahhoz, hogy megfeleljen az Európai Unió gyógyszer tárgyú szabadalmak adatvédelmére vonatkozó új keretszabályozásának.



27. Lettország

A Lett Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója által kiadott rendelet előírja, hogy a hivatalnak a védjegykutatásra vonatkozó kérelmek alapján három munkanapon belül közölnie kell a kérelmezővel a vizsgálat eredményeit. Az ilyen kutatás költségei a kért tájékoztatás jellegétől függnek.



28. Libanon

A bejrúti Polgári Fellebbezési Bíróság 2004. február 27-én hozott döntésében az ATA védjegyet birtokló német alperes javára döntött az AVA védjegyet birtokló török felperessel szemben.

E döntést megelőzően a felperes a bejrúti elsőfokú bíróság 2002. február 28-án kelt döntését, amelyben törölte az AVA védjegyet, megfellebbezte arra hivatkozva, hogy 1989-ben Törökországban lajstromoztatta az AVA védjegyet, és azóta AVA márkanévvel gyárt és forgalmaz mosószereket. Emellett az AVA védjegyet 1997. augusztus 20-án Libanonban is lajstromozták, és ezt meg is hirdették a hivatali közlönyben. A felperes szerint a két védjegy közötti hasonlóság nem eredményezhet bitorlást, különös tekintettel arra, hogy az AVA védjeggyel szemben az ATA védjegyet más szavakkal együtt használják. Ezért a felperes kérte az elsőfokú bíróság döntésének hatályon kívül helyezését arra tekintettel, hogy a két név között nem áll fenn hasonlóság, és az AVA védjegyet a Párizsi Uniós Egyezmény számos országában lajstromozták.

A bíróság 2003. június 1-jén tartott tárgyalásán az alábbi tényeket vette figyelembe:

  1. Az alperes az ATA védjegyet 1980-ban lajstromoztatta, és azt 1995-ben megújította, míg a felperes az AVA védjegyet csak 1997-ben lajstromoztatta, és így az utóbbi a Párizsi Uniós Egyezmény 4. szakasza alapján nem számíthat elsőbbségi oltalomra.

  2. Az ATA védjeggyel együtt használt szavak mosószert jelentenek, és így csupán az ATA szó minősítésére szolgálnak.

  3. Mind a két védjegy írásmódja azonos, és csupán a középső betűben van eltérés, ami a fogyasztók megtévesztéséhez vezethet akkor is, ha a védjegyek eltérő országokból származnak.

A fenti okok miatt a bíróság elutasította a felperes keresetét, és megerősítette az elsőfokú bíróság döntését; egyúttal a felperest a bírósági költségek megfizetésére kötelezte.



29. Malajzia

A Malajziai Szabadalmi Hivatal elnöke 2003. október 27-én értesítette a Dél-koreai Szabadalmi Hivatal elnökét arról, hogy a Koreában engedélyezett szabadalmakat Malajziában a szabadalmazhatóság külön vizsgálata nélkül engedélyezni fogják.

Korábban a koreai bejelentők malajziai bejelentését a Malajziai Szabadalmi Hivatal engedélyezés előtt érdemi vizsgálatnak vetette alá, és ez négytől hét évet vett igénybe. Az új rendszer szerint azonban egy koreai szabadalmas két éven belül kaphat malajziai szabadalmat, és egyúttal a szabadalmazási költségek is mintegy két harmadra csökkennek.

Malajzia az első olyan külföldi ország, amely vizsgálat nélkül engedélyez dél-koreai szabadalmakat.

Valószínű, hogy Szingapúr is követni fogja Malajzia példáját.



30. Marokkó

Marokkóban 2004. január 1-jén növényfajták oltalmára vonatkozó új törvény lépett hatályba.



31. Nagy-Britannia

Az amerikai Merck & Co. pert indított oszteoporózis kezelésére használt alendronát előállítására vonatkozó szabadalmának bitorlása miatt. A büntetőbíró megállapította, hogy a szabadalom érvényes, de az alperes nem bitorolt, mert annak eljárása nem ütközött a szabadalom 1. igénypontjának oltalmi körébe.

A Merck kérelmezte, hogy fellebbezhessen a bíró ítélete ellen. Az ügyben az egyetlen vitatott pont az 1. igénypont szövegezése volt. Az igénypont többek között metánszulfonsav vízzel kombinált használatára vonatkozott 20-25 °C hőmérséklet-tartományban és 4,3-as pH-n. Az alperes eljárása a Merck szabadalmának az elvét követte, azonban más típusú szulfonsavat használt eltérő hőmérséklet-tartományban és más pH-értéken.

A Merck azzal érvelt, hogy az alperes eljárása az 1. igénypontban leírtaktól csupán lényegtelen mértékben különbözött, és kézenfekvő volt a leírás bármely olvasója számára, ezért a változtatások ellenére az alperes bitorolja a szabadalmat.

A felperes kérelmének elbírálásakor a bíró az Európai Szabadalmi Egyezmény 69. szakaszát és az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvet vette figyelembe, amelyek szerint egy szabadalom oltalmi körét alapvetően az igénypontok jellemzői határozzák meg, és az igénypontok értelmezésére a leírás és a rajzok hasznos eszközként vehetők figyelembe. A Jegyzőkönyv iránymutatást tartalmaz a 69. szakasz értelmezéséhez, megállapítva, hogy a szabadalmi igénypontokat úgy kell értelmezni, hogy azok megfelelő oltalmat nyújtsanak a szabadalmasnak, de egyúttal ésszerű mértékű biztonságot adjanak harmadik személyeknek is. Valójában a Jegyzőkönyv két dolgot ír elő, amelyeket a szabadalmasnak el kell kerülnie: elsősorban nem értelmezheti az igénypontokat elkülönítetten, anélkül, hogy a szabadalomnak mint egésznek a szövegösszefüggését figyelembe venné; másodsorban a szabadalmas nem használhatja az igénypontokat csupán irányelvekként.

A bíró ezért elutasította a Merck fellebbezés iránti kérelmét arra utalva, hogy egy olyan, pontosságot igénylő műszaki területen, mint a vegyészet, az értelmezés csak szűk határok között mozoghat. Emellett az adott esetben az alperes által az eljárásban alkalmazott változtatások „semmiképpen nem úgy vannak leírva, mint amelyek megfelelő értelmezés esetén az igénypont szóhasználatával egyeznének".

A bíró hangsúlyozta, hogy egy szabadalom igénypontjait még akkor sem lehet irányelvnek tekinteni, ha a változtatás lényegtelen és kézenfekvő. A szabadalom szavainak egyértelmű, sajátos jelentése van, és ezért az alperes változtatásai nem eshetnek a helyesen értelmezett igénypont oltalmi köre alá.

A fenti döntésből következik, hogy egy szabadalmasnak óvakodnia kell attól, hogy szabadalma oltalmi körét az igénypontoknak csupán irányelvként való értelmezésével tágítsa, különösen olyan esetekben, amikor az igénypontok egyértelmű tudományos kifejezéseket használnak. E döntés azonban egyúttal - nem szándékosan - módot adhat kétszintű szabadalmi rendszer létrehozására bitorlás megítélésekor. A vegyészet területén ugyanis egy szabadalmat csak szűken lehet értelmezni, mert a jellemzők nagy valószínűséggel pontosak és sajátosak, aminek következtében nem lehet eredményesen azzal érvelni, hogy egy változtatás a helyesen értelmezett szabadalom oltalmi köre alá esik. Másrészről viszont egyszerű mechanikai találmányra vonatkozó szabadalmak esetén a jellemzők valószínűleg kevésbé sajátosak az általánosabb szóhasználat miatt; ennek következtében az igénypontok tágabban értelmezhetők, ami a szabadalmas számára tágabb oltalmi kört eredményez.



32. Norvégia

A módosított norvég szabadalmi joggyakorlat szerint elsőbbségi iratot szabadalmi, minta- és védjegybejelentési ügyekben csak akkor kell benyújtani, ha ezt a Szabadalmi Hivatal kívánja. Várhatóan ilyen kívánság a hivataltól csak olyan esetekben fog érkezni, amikor a bejelentés eredeti szövegét nem angol, német, francia vagy skandináv nyelven készítették.

További változás, hogy az eddig megkívánt átruházási iratot olyan nyilatkozattal lehet helyettesíteni, amely igazolja, hogy a találmányra vonatkozó jog munkaszerződés alapján szállt át a munkáltatóra. Ezt a nyilatkozatot a szabadalmi ügyvivő is aláírhatja.



33. Olaszország

A) A produktív tevékenységek minisztere 2003 decemberében nyilvánosságra hozta a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó új törvény tervezetét. A miniszter által kinevezett különbizottság 2003 kezdete óta dolgozott a szabadalmakra, védjegyekre-, ipari mintákra, földrajzi árujelzőkre, félvezető topográfiákra és növénytermesztési jogokra vonatkozó törvény módosításán.

A törvénytervezetet bírálat céljából jelenleg körözik az érdekelt minisztériumokban és parlamenti bizottságoknál, amelyek 2004. június végéig tehetnek megjegyzéseket.

A törvénytervezet elfogadása esetén 27 ilyen tárgyú törvényt és rendelkezést hatályon kívül fognak helyezni, aminek folytán egyszerűbbé válnak a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények és rendelkezések, valamint adminisztrációs eljárások, és szigorítani fogják a jogsértők büntetését.

B) Az olasz kormány 2004. március 8-án bejelentette, hogy kérni fogja az Európai Bíróságtól a borcímkékre vonatkozó szabályok megváltoztatását. Ezzel elő kívánják segíteni a lajstromozott olasz eredetmegjelölések oltalmát.

A Kereskedelmi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselői szerint a bortermelők által elfogadható rendszabály az lenne, ha a földrajzi neveket védjegyként lehetne lajstromoztatni. Ez a megoldás azonban korlátozott, mert azt tenné szükségessé, hogy minden egyes országban lajstromoztassák a földrajzi nevet, amelyben a terméket értékesíteni kívánják, és emellett a védjegyet nem lehetne lajstromoztatni olyan országokban, ahol ilyen nevet használó egyéb termékek már forgalomban vannak. „Ez a megoldás túlságosan költséges lenne, és nem is old meg minden problémát" - mondta a földművelésügyi minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó tisztviselője.

A sajátos földrajzi területekhez kötött nevek - így a Chianti, amely Toscana egy része - az európai jog alapján már bizonyos szintű oltalomban részesülnek, de a kérdés bonyolultabb olyan termékek esetén, amelyek sajátos stílushoz és régióhoz kötöttek, de a stílus alapján vannak elnevezve, mint a Morellino, Brunello és Amarone borok. Ezek esetében semmi sem gátolja, hogy egy spanyol vagy egy kaliforniai termelő ilyen néven hozzon bort forgalomba. „Ez gyengíti az elnevezés értékét, és megzavarja a fogyasztókat" - mondta a tisztviselő. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium jogi osztálya kérelmet készít elő az összes hagyományos olasz bormegjelölés oltalmazására függetlenül attól, hogy azok a bor földrajzi fekvésén vagy stílusán alapszanak.



34. Palesztina

Egy palesztin ügyvivői iroda arról adott tájékoztatást, hogy 2004. január 1-jétől kezdve lehetőség van Palesztinában doménnevet lajstromoztatni. Elsőként hivatalosan az Abu-Ghazaleh Intellectual Property (AGIP) irodát jelölték ki lajstromozó szervnek.

A legfelsőbb szintű doménnevek .PS jelölést kapnak.



35. Svájc

Az egyik legnagyobb svájci gyógyszergyártó cég, a Roche bejelentette, hogy a cég nem kívánja érvényesíteni szabadalmi jogait olyan gyógyszertermékeivel kapcsolatban, amelyeket a világ legkevésbé fejlett országaiban adnak el.

A Roche azt is bejelentette, hogy a cég nem fog fellépni saját gyógyszereinek generikus változataival szemben, ha azok AIDS-megbetegedések gyógyítására szolgálnak, olyan szegény országokban, így például Afrika szaharai régiójában, ahol szabadalmai vagy licenciái vannak.

A Roche-nak ez a szabadalompolitikája a generikus gyártók számára lehetőséget nyújt a piacok ellátására ezekben az országokban, ha a Roche szabadalmazott termékeinek változatait forgalmazzák, feltéve, hogy csak a megjelölt országokban árusítják termékeiket, vagyis a Roche ahhoz semmiképpen sem járul hozzá, hogy a generikus termékek ipari országokba is eljussanak.



36. Szabadalmi Együttműködési Szerződés

2003-ban a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Genfi Nemzetközi Irodája 110 065 nemzetközi bejelentést kapott, amelyeket részben világszerte az átvevőhivataloknál, részben Genfben nyújtottak be. Ez a szám a 2002-ben benyújtott nemzetközi bejelentések számához viszonyítva 3,5%-os csökkenést jelent.

A legtöbb, 39 250 nemzetközi bejelentést az Amerikai Egyesült Államok nyújtotta be. Utána Japán következik 16 774 és Németország 13 979 bejelentéssel.



37. Szabadalomjogi Szerződés

Francis Gurry, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) helyettes vezérigazgatója bejelentette, hogy az AIPPI által beterjesztett javaslatok az egyezmény tervezetéből kizárnának számos olyan elemet, amely a tárgyalások során megosztotta a fejlett és a fejlődő országokat. Így a kormányok arra irányíthatnák erőfeszítéseiket, hogy gyorsan tető alá hozzanak egy alapelemeket tartalmazó olyan szerződést, amely az AIPPI szerint érett a harmonizálásra. Az ellentmondásosabb rendelkezésekkel kapcsolatos megbeszéléseket később lehetne folytatni.

2004. január 29-én és 30-án egy genfi szemináriumon vitatták meg az AIPPI javaslatait, amelyek kiiktatnák a tervezetből a tárgyalások politikai síkra terelését okozó szakaszokat.

A fejlődő országok olyan szövegezést kívántak, amely a tervezet szövegében közegészségügyi, környezetvédelmi és egyéb szociális vonatkozásokat is figyelembe vett volna. A fejlett országok, így különösen az Amerikai Egyesült Államok számára bosszantó volt, hogy egyes fejlődő országok Brazília, Peru és a Dominikai Köztársaság vezetésével olyan szöveget javasoltak, amely a Kereskedelmi Világszervezet Dohai Nyilatkozatán alapult, és azt biztosítaná, hogy a szerződő országok rendszabályokat foganatosíthatnak a közegészségügy, a táplálkozás és a környezet védelmében, valamint a genetikai források igénybevétele ellen.

A fejlett országok szerint ezek a szempontok eltérnek a tervezett szerződés központi céljaitól, vagyis attól, hogy a szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos alapvető kérdéseket kell harmonizálni.

Az AIPPI szerint a megbeszélések folyamán megtárgyalt egyes olyan kérdések, amelyek az előrehaladást gátolják, a szabadalom engedélyezése utáni időszakra vonatkoznak, míg kezdetben a szerződés célja az volt, hogy a nemzeti törvényeknek az engedélyezés előtt alkalmazható rendelkezéseit harmonizálják. Emellett egyes kérdések tisztán politikai jellegűek, ami megnehezíti a közös nevezőre jutást. Ezért az AIPPI szerint a tárgyalások során a figyelmet olyan kérdésekre kell összpontosítani, amelyek javítanák a szabadalmi bejelentések kezelésének egységesítését, és csökkentenék a nemzeti szabadalmi hivatalok által végzett párhuzamos munkát.

„A felhasználók érdekében áll egy harmonizációs szerződés elfogadása a lehető legrövidebb időn belül, legalábbis néhány lényeges szabadalmi kérdésben" - nyilatkozta az AIPPI képviselője. A javaslat szerint a szerződéstervezet olyan szakaszainak véglegesítésére kell súlyt helyezni, amelyekben azonnali egyetértés érhető el, ideértve a rövidített kifejezéseket, az általános szerződési elveket, a szerződés alkalmazását és a szabadalomra vonatkozó jogot érintő kérdéseket. További olyan kérdések, amelyekben az AIPPI szerint könnyen egyetértésre lehet jutni a szabadalmi bejelentések alakiságaira, a kielégítő kinyilvánításra és a bizonyításra vonatkoznak.

A találmány egységére, a technika állására és a türelmi időre vonatkozó rendelkezések megszövegezése további megbeszélést igényel, míg egy találmányi bejelentés elutasítására és egy szabadalom megvonására vagy érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezéseket később kellene megvitatni. Így egy alapegyezmény lényeges elemeit végleges formába lehetne önteni.



38. Szíria

A szír kormány szellemitulajdon-védelemre vonatkozó törvénytervezetet fogadott el, amelynek alapján Szíria rövidesen csatlakozik a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó 1891. évi Madridi Egyezményhez és az 1989. évi Madridi Jegyzőkönyvhöz.



39. Szlovénia

Szlovéniában 2003. július 12-én kiegészítő oltalmi bizonylatra (SPC) vonatkozó rendelkezés lépett hatályba, amelynek alapján a gyógyszerekre és növényvédő szerekre vonatkozó szabadalmak oltalmi idejét legfeljebb öt évvel meg lehet hosszabbítani. A rendelet az ECC 1768/92 sz. Európai Közösségi Tanácsi Rendeleten és az EC 1610/96 sz. Európai Közösségi Rendeleten alapszik.

A kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó kérelmet a Szlovéniai Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani a forgalomba hozatali engedély keltétől vagy - ha ez későbbi - a szabadalom engedélyezésének napjától számított hat hónapon belül.

Szlovéniának az Európai Unióhoz való csatlakozásától, vagyis 2004. május 1-jétől kezdve az 1993. január 1-jét követően benyújtott bejelentések alapján engedélyezett szabadalmak tulajdonosai kérhetik hat hónapon belül kiegészítő oltalmi bizonylat engedélyezését akkor is, ha az első forgalomba hozatali engedély napjától számított hat hónapos határidő már lejárt. A kérelmeket 2004. november 1-jéig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi iratokat:

a) a kiegészítő oltalmi bizonylatra vonatkozó kérelmet a kérelmező nevével és címével, adott esetben a képviselő nevével és címével, az alapszabadalom számával és a találmány címével, valamint az első szlovéniai forgalomba hozatali engedély számával és keltével, és ha ez az Európai Unióban nem az első engedély, a korábbi engedély számával és keltével;

b) a szlovéniai forgalomba hozatali engedély másolatát;

c) ha a b) alatti engedély nem az első Szlovéniában, a korábbi engedély tárgyát képező termékre és az engedély jogi hátterére vonatkozó tájékoztatást.



40. Tajvan

Tajvanon 2003. november 28-án új védjegytörvény, december 12-én pedig annak végrehajtási utasítása lépett hatályba.

Az új szabályozásnak megfelelően 2003. november 28-tól kezdve védjegyként lajstromozhatók az egyszínű, a háromdimenziós és a hangvédjegyek, valamint a kollektív védjegyek is. Az ilyen új típusú védjegyekre ezen időpont előtt benyújtott bejelentések alapján igényelhető elsőbbség időpontja csak 2003. november 28. lehet.

Egy védjegyet több áruosztályban is lehet lajstromoztatni.

Az új törvény bevezette az oltalmat a jól ismert védjegyekre, és ezért a defenzív védjegyek lajstromozása megszűnt. Az ilyen védjegyeket megújítás előtt független védjegyekké lehet átalakítani.

Az új szabályozásnak megfelelően ha a hivatal a lajstromozási kérelemnek helyt ad, a bejelentőnek be kell fizetnie a lajstromozási illetéket. Ezt követően a lajstromozást meghirdetik a Védjegyközlönyben. A meghirdetés dátumától számított három hónapon belül harmadik személyek felszólalhatnak a lajstromozás ellen.

A megújítási kérelemhez nem kell bizonyítani a védjegy használatát.

A használati engedélyes is kérheti licenciák és allincenciák bejegyzését.

A felszólalási, érvénytelenítési vagy megvonási eljárásokban a Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnak a benyújtott iratokat le kell másolnia, és továbbítania kell a kérelmező fél számára.

A 2003. november 28. után benyújtott védjegybejelentések esetén a képviselői meghatalmazást másolaton is be lehet nyújtani.



41. Tunézia

Tunézia 2004. február 23-án letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljára történő letétbe helyezésének nemzetközi elismerésére vonatkozó Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát, amivel a szerződés tagállamainak száma 59-re emelkedett. A szerződés Tunézia vonatkozásában 2004. május 23-án lépett hatályba.

Elektronikus publikáció

2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006


Korábbi számok Nyomtatott kiadvány »

Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő »


Kapcsolat Impresszum Hungary.Network Zrt. Mátai és Végh Kreativműhely