Tájékoztató a titoktartási megállapodások tipikus tartalmi elemeiről, valamint az üzleti titok és a know-how jogi védelmére vonatkozó szabályokról

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal a következő rövid tájékoztatóval kívánja elősegíteni az üzleti életben bevett szellemitulajdon-védelmi szempontból is releváns titoktartási megállapodások megszövegezését.

A hatályos jog a felek külön megállapodása hiányában is biztosítja az üzleti titok és az azzal azonos védelemben részesülő műszaki know-how védelmét (lásd a 2. pontot). Javasolható, hogy olyan üzleti tárgyalások megkezdése előtt, ahol bizalmas információk kerülhetnek átadásra (így különösen kutatási megállapodások és licenciaszerződések előkészítése, korai fázisú (startup) vállalkozások kockázati tőkebevonása stb.) a felek előzetesen titoktartási megállapodást írjanak alá. Mindez segíthet a felek közötti bizalom megteremtésében, elkerülhetők a későbbi oltalomszerzést kizáró cselekmények, valamint segítségével könnyebben megelőzhetők az esetleges későbbi jogviták.

1. Titoktartási megállapodás

Az üzleti tárgyalások során (különösen startup vállalkozások és a kockázatitőke-befektetők között, de minden egyéb esetben is ahol bizalmas információk kerülnek megosztásra) alkalmazható titoktartási megállapodások lényeges tartalmi elemei a következők:

1. A megállapodást létrehozó felek meghatározása

2. Az érintett üzleti titkok és know-how (bizalmas információ) pontos meghatározása

3. A bizalmas információ fogalma alá nem tartozó kivételek

A megállapodás hatálya alá nem tartozó információ tekintetében az információt átvevő felet nem terheli titoktartási kötelezettség. Ebbe a körbe tartozhat például az átvevő által független fejlesztés, vagy mérnöki visszafejtés eredményeképpen feltárt védett műszaki ismeret (know-how).

4. Az átvevő fél kötelezettségei

5. A bizalmas információ átadó általi átadásának, hozzáférhetővé tételének időtartama és pontos ütemezése

6. A titoktartási kötelezettség időtartama

Az adott technológiai szektortól függően általában 2-5 év.

 

Titoktartási megállapodás iratmintája (angol nyelven):

http://www.wipo.int/export/sites/www/sme/en/documents/doc/model_nda.doc

 

2. Alkalmazandó jogszabályok

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]

(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez

a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy

b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján

jutott hozzá.

(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

 

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

4. § (1) Tilos a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban – ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés – vagy bizalmi viszonyban – így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban – álló személy közreműködésével szerezték meg.