V. Jelentősebb ügyek

16. A 3. számú mellékletben hét olyan szakértői véleményt reprodukáltunk, amelyek az érintett jogi kérdések tekintetében vagy egyébként jelentősek voltak, s amelyek alkalmasaknak látszanak a Testület elé kerülő ügyek jellegének a bemutatására.

17. Az Országgyűlési Könyvtár (OK) az idézeteket tartalmazó tanulmányok on-line hozzáférhetővé tétele illetve a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak által végezhető szabad másolatkészítés feltételei tárgyában kért szakvéleményt a Testülettől. A szakértői vélemény kimondta, hogy nem kell a jogszerűen idézett műveket alkotó szerzőktől engedélyt kérni, ha a tanulmányt az OK internetes honlapján közreadják, úgy hogy azt lehívás céljából hozzáférhetővé teszik. Az adott, eredeti mű szerzőjének a hozzájárulására azonban szükség van. A könyvtár a beszerzett eredeti műpéldányokról archiválás végett másolatot készíthet. Az így készített másolat azonban kizárólag az eredeti példány (pl. elhasználódás miatti) pótlására szolgálhat. Egyszerre tehát nem szolgáltatható ki az olvasók részére az eredeti példány és az arról készült másolat. (SzJSzT 05/06).

18. Két szakvélemény is foglalkozott a rögzített előadások engedélyezésének és díjazásának kérdéseivel. A Televíziós Műsorszolgáltatók Szövetsége azt kérdezte, hogy a filmszinkron céljára rögzített előadóművészi teljesítmény vonatkozásában alkalmazandó az Szjt. 73. §-ának (3) bekezdése szerinti jogátszállási vélelem, és követelhet-e az előadóművész az ilyen szinkronnal ellátott film bármilyen további felhasználása esetén jogdíjat (SZJSZT 06/06), míg az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) az Szjt. 74. § (2) bekezdésének az értelmezését kérte a Testülettől (SZJSZT 27/06). A Testület a következőket állapította meg: Az Szjt. 74. §-ának (2) bekezdése szerinti díjigényre nem terjed ki az Szjt. 73. §-a (1) bekezdésének első mondatában foglalt vélelem hatálya. A díjigény akkor is fennmarad, ha az előadóművész (i) hozzájárul előadásának filmalkotásban való rögzítéséhez; és (ii) nem köti ki külön, hogy ez a jogdíjigény a rögzítéshez való hozzájárulással nem száll át a rögzítést végzőre vagy másra. A jogdíjigénynek az előadóművészek és jogutódjaik képviseletében való érvényesítésére - az Szjt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti kiterjesztett hatályú közös jogkezelés keretében - az illetékes miniszter által az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet jogosult. Ez a közös jogkezelő szervezet az EJI.

19. A Fővárosi Bíróság hangfelvétel többszörözésének és terjesztésének jogszerűsége, valamint a jogkimerülés kérdésében kereste meg a Testületet. A Testületnek nyilatkoznia kellett a nemzetközi zenei iparban követett gyakorlatról, abban a tekintetben, hogy egy multinacionális hangfelvétel-előállító vállalat helyi leányvállalata a vállalat teljes nemzetközi katalógusa vonatkozásában képviselheti-e a vállalatot, illetőleg saját nevében gyakorolhatja és érvényesítheti-e hangfelvétel-előállítói szomszédos jogokat. A Testület a nemzetközi gyakorlatnak a Bíróság által kért bemutatásával, igenlő választ adott ezekre a kérdésekre. (SZJSZT 07/06).

20. A Pénzjegynyomda Rt. azzal a kérdéssel fordult a Testülethez, hogy munkaviszonyban alkotott műnek (bankjegynek) a munkáltató által történő átdolgozása során milyen eljárás követendő ahhoz, hogy az átdolgozás alapjául szolgáló mű szerzőjének jogai ne sérüljenek. Az ügy hátterében az állt, hogy a Magyar Nemzeti Bank a vele munkaviszonyban álló grafikus alkotását magában foglaló 500 Ft-os bankjegyet, azt némileg átdolgozva, emlék-bankjegyként adta ki. A Testület a következőket állapította meg: Figyelemmel arra, hogy a pénzkibocsátás teljes folyamatára igaz, hogy abban az Szjt. szabályait a bankjegyek által magukban foglalt szerzői művekre a hivatalos irati funkció miatt nem lehet alkalmazni (Szjt. 1. § (4) bekezdés), a bankjegykép (grafika) szerzője nem rendelkezne az emlékbankjeggyé történő átdolgozással összefüggésben engedélyezési jogokkal még akkor sem, ha az eredeti 500 Ft-os bankjegy grafikáját nem munkaviszonyban alkotta volna. Mivel azonban a szóban forgó bankjegyképek szolgálati (munkaviszonyban alkotott) művek, a szerzői átdolgozási jog egyébként sem gyakorolható. (SZJSZT 16/06).

21. Az ASVA Alapítvány abban a kérdésben kérte a Testület szakvéleményét, hogy a jogellenes forrásból történő magáncélú másolásra is kiterjed-e a jogdíjigénnyel járó törvényi engedély. A Testület - a nemzetközi, közösségi és hazai szerzői jogi szabályozás részletes elemzése alapján - megállapította, hogy a jogellenes forrásból történő magáncélú másolás nem megengedett, sem szabad felhasználásként, sem pedig a jogdíjigényre való korlátozás formájában. Egyúttal azonban arra is rámutatott a Testület, hogy a jogellenes forrásból történő másolás tilalma és az ilyen másolások ténye egymagában nem indokolja a jogdíjigény csökkentését. Ha a jogosultak kártérítési igénnyel lépnének fel egy-egy jogellenes forrásból történő másoló ellen, egyszerűen be kellene számítani a jogdíjigény alapján kifizetett díjat (SZJSZT 17/06).

22. A MOKÉP Rt. megkeresése arra irányult, hogy az Szjt 82.§-ának a filmelőállítók szomszédos jogaira vonatkozó rendelkezései kiterjednek-e a hatályba lépésük (1999. Szeptember 1.) előtt forgalomba hozott, illetve elkészített filmekre. A Testület - az Szjt. 103. §-ának (1) bekezdésében foglalt egyértelmű rendelkezésre figyelemmel erre a kérdésre természetesen igenlő választ adott. A szakvéleménynek azonban ki kellett térnie arra, hogy a szomszédos jogok elsődleges alanya mely szervezet vagy személy lehet, továbbá arra is, hogy megilletnek-e egy olyan szervezetet filmelőállítói szomszédos jogok - az Szjt. hatályba lépését megelőzően létrejött filmalkotások tekintetében - amely szervezet e filmek tekintetében teljes körűen megszerezte ugyan a szerzői vagyoni jogokat, de amely a szóban forgó filmek eredeti előállítójától különböző jogalany és nem cégjogi jogutóda az eredeti filmelőállítónak. Válasz: a filmelőállítói jogok átruházhatók, így azokat az eredeti filmelőállítótól független személy, sőt, olyan szervezet is megszerezheti, amely nem általános jogutódja a film eredeti előállítójának (SZJSZT 20/06).

Budapest, 2007. március 23.

id. Dr. Ficsor Mihály
a Testület elnöke
 

Mellékletek:
1) A 2006-ban tartott elnökségi ülések jegyzőkönyvei
2) A megkeresések és megbízások listája
3) A beszámoló 16. pontjában említett jelentősebb ügyekben elfogadott szakvélemények

 

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Beszámolóval egyetértek.

Budapest, 2007. március

Dr. Bendzsel Miklós
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke