Kérdőív a könyvkiadás és a könyvkereskedelem helyzetéről a szerzői jog, illetve a szellemitulajdon-védelem aktuális kérdéseinek tükrében

Kérdőív a könyvkiadás és a könyvkereskedelem helyzetéről a szerzői jog, illetve a szellemitulajdon-védelem aktuális kérdéseinek tükrében

Mottó: "Nem akarom elvetni a sulykot: a könyvkiadás, természeténél fogva, üzlet is. Kell, hogy az legyen mai társadalmi berendezkedésünkben, mely a kultúra termeléséről, az íróról és művészről nem gondoskodik, és melyben az olvasás nem magától értetődő szükséglete az embereknek, melyben a könyvet az olvasókra többé-kevésbé rá kell tukmálni. De ha van az üzleti tevékenységnek területe, melyen az üzleti ridegség jogtalanság, visszaélés, sőt bűn, akkor a könyvkiadás az." (Elek Artúr: A magyar író és kiadója, Nyugat, 1913. év 1. szám)

 

I. Általános trendek a könyvkiadásban

1.) Nevezze meg azt a három legfőbb ismérvet, amelyek a könyvkiadás és a könyvkereskedelem legnagyobb kihívásainak tekinthetők a XXI. században.

2.) A nemzetközi könyvkiadás és könyvkereskedelem hogyan veszi figyelembe az új technológiák gyors fejlődését és az ebből eredő kulturális szokások változását?

3.) A hazai könyvkiadás és könyvkereskedelem hogyan követi az új technológiák gyors fejlődését és az ebből eredő kulturális szokások változását?

 

II. A könyvkiadás és a könyvkereskedelem szerzői jogi problémái általában

4.) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) bevezetőjében megfogalmazza, hogy a technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Megítélése szerint a könyvkiadás és a könyvkereskedelem tekintetében érvényre jutnak-e ezen alapelvek? Elégedett-e a jelenlegi szerzői jogi szabályozás gyakorlatával, értelmezésével (bíróságok, Szerzői Jogi Szakértő Testület, szakirodalom)? 

5.) Érzékel-e a szerzői jogi szabályozásra visszavezethető zavarokat a magyarországi könyvkiadásban, illetve könyvkereskedelemben? Ha igen, Ön szerint mely területen, és hogyan lehetne azokat orvosolni?

6.) Hogyan ítéli meg az alábbi piaci szereplők helyzetét, szerepét a szerzői jog szemszögéből?

  • szerzők
  • kiadók
  • könyvkereskedők
  • olvasók

7.) Véleménye szerint a hazai szerzői jogi szabályozás előnyösebb avagy hátrányosabb helyzetbe hozza-e a piaci szereplők valamelyikét, és ha igen, milyen tekintetben és miért?

8.) Véleménye szerint a szerzői jogi rendelkezések, különösen a szerzői vagyoni jogokra vonatkozó szabályozás megfelelő védelmet biztosít-e mind a kiadói, mind a szerzői ráfordításokat illetően?

9.) Hogyan ítéli meg a szerzői jogi jogérvényesítés helyzetét a könyvkiadásra vonatkozóan (perválasztás motivációi, a kis könyvkiadók perindítási lehetőségei stb.)?

10.) A kiadó fennállása, tevékenysége alatt hány olyan szerzői jogi tárgyú per indult, amely a könyvkiadással állt összefüggésben?  Tudomása szerint a könyvkiadás melyik szegmensében indítják a legtöbb, illetve a legkevesebb pert a szerzői jog megsértése jogcímén?

11.) Létezik-e, és ha igen, milyen méretet ölt a könyvkalózkodás Magyarországon? Készült-e bármilyen felmérés, gazdasági elemzés az okozott kár nagyságáról?

12.) A könyvkalózkodás elleni hatékony fellépés igényel-e, és ha igen, milyen eszközzel, állami beavatkozást?  

 

III. A könyvkiadás és a könyvkereskedelem általános szerzői jogi kérdései

13.) Az Szjt. értelmében az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Ha ez a rendelkezés nem alkalmazható, akkor pedig azt, aki a művet sajátjaként a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (MSZH) önkéntes műnyilvántartásba vetette, és ezt közokirattal igazolja. Az MSZH által 5000 forint eljárási díj befizetése után kiadott tanúsítvány a szellemi alkotásra vonatkozóan szerzői vagy más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a szerző által a sajátjaként nyilvántartásba vett alkotás a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Bővebb információ a http://www.mszh.hu/szerzoijog/onkentes/ oldalon található.

Véleménye szerint a könyvkiadásban van-e igény erre a szolgáltatásra, másként fogalmazva: fokozhatja vagy növelheti-e a szerzői jogi védelem "szintjét" a művek önkéntes regisztrációja?

14.) A szerzői jogi védelmen túl gondolt-e a kiadáspolitika meghatározása során arra, hogy igénybe vegye a szellemitulajdon-védelem lajstromozáshoz kötött eszközeit termékei védelmében? Igényelt-e valaha formatervezésiminta-oltalmat könyvének, könyvsorozatának borítójára, külső megjelenítésére, tipográfiájára? Szükségesnek látta-e védjegyoltalmat szerezni cége, szolgáltatásai, termékcsaládja tekintetében? Ha igen, milyen megfontolásokból, hány ízben tette, ha nem, azt milyen okból mellőzte?

15.) A magyarországi könyvforgalom közismert statisztikai adatain túlmenően, fontos lenne a számadatok kiegészítése arra vonatkozóan, hogy az adatfelvételkor hány könyvcím volt összesen, és ezek közül a szerzői jog által védett művek hány százaléka volt ténylegesen kapható a könyvpiacon. A kérdés irányadó a már közkincsbe tartozó művekre is. Mennyi továbbá a magyar könyvkereskedelemben - műfajtól függetlenül - a könyv ún. polcon tartási időtartama (shelf-life)? Létezik-e összefüggés ezen időtartam és a szerzői jogok között?

16.) A statisztikai adatokból nem lehet következtetéseket levonni a piaci keresletre vonatkozóan. Kiegészítésre szorul, hogy vajon a piacon fellelhető összes könyvcímből hány százalékot kerestek az olvasók? Véleménye szerint van-e a kereslet és a kínálat között ellentmondás, és amennyiben igen, annak feloldását elősegítheti - az antikváriumi, egyéb másodlagos piaci terjesztési megoldások mellett - az on-line könyvkereskedelem?

17.) Az Szjt. részletesen meghatározza a szerzők személyhez fűződő és vagyoni jogait (II. és III. fejezet), valamint a felhasználási szerződésekre vonatkozó általános szabályokat és külön a kiadói szerződésre vonatkozó eltérő rendelkezéseket (V. fejezet). Véleménye szerint szükség van-e az irodalmi szerzők kiszolgáltatottságát enyhítő, vagyis a kiadói korlátozásokkal szemben a szerzők szerződéses szabadságát szélesítő rendelkezések törvénybe iktatására? Vagy éppen ellenkezőleg: a kiadói szerződések, illetve a kiadók részletesebb, pontosabb szabályozására, illetve fokozottabb védelmére volna szükség?

18.) Az Szjt. előkészítésének és megalkotásának idejére a nyomtatott formában terjesztett művek fénymásolása és más hasonló módon történő többszörözése olyan méreteket öltött és oly mértékben elterjedt, hogy a magáncélú másolás jogcímén fennálló díjigényt ki kellett terjeszteni a nyomtatott formában terjesztett művekre is (reprográfiai díjigény). Külön szabályokra volt szükség az ellenértékért fénymásolási szolgáltatást nyújtó vállalkozások esetében. Az Szjt.-nek a reprográfiára vonatkozó rendelkezései 2000. szeptember 1-jén léptek hatályba. Véleménye szerint - az elmúlt hét év tapasztalatai alapján - beváltotta-e célját ez a jogintézmény? Indokoltnak tartja-e a reprográfiai díjigényre jogosultak körének kiterjesztését a napilapok kiadóira?

19.) A Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) azzal a céllal jött létre, hogy az érintett jogosultakat és műveiket nyilvántartsa, és számukra a Magyar Reprográfiai Szövetség által beszedett és a MASZRE-nak átadott jogdíjakat az Alapszabály és a Felosztási Szabályzat rendelkezései alapján felossza. A MASZRE felhívást tett közzé, amelyben felhívja a szak- és szépirodalmi szerzőket és kiadókat, hogy járuljanak hozzá személyes adataik és műveik nyilvántartásba vételéhez és a jogdíj felosztásához. A szerzők és a kiadók a befolyt jogdíjból való részesedésre csak akkor jogosultak, ha műveiket a MASZRE által meghatározott regisztrációs lapon bejelentik. A MASZRE a befolyt jogdíjakat kezdetektől fogva pályáztatás útján közösségi célokra fordítja, egyéni felosztást - részben a kiadók erről történő lemondása, részben (a szerzők esetében) technikai és adminisztrációs nehézségek miatt - nem végez. Bővebb információ a www.maszre.hu oldalon található.

Mi a véleménye a MASZRE jelenlegi felosztási gyakorlatáról, illetve a pályáztatásról? Véleménye szerint szükség volna-e egy tisztán csak az irodalmi szerzőket képviselő reprográfiai közös jogkezelő szervezetre?

 

IV. Az új üzleti modellek és a technológiai változások hatása a könyvpiacra

20.) A piacgazdaságra való áttérést megelőző évtizedekben az államilag támogatott hazai könyvkiadás igen magas példányszámokat ért el egy-egy új könyvcím kiadásával. Napjainkban a digitális lehetőségek és az új üzleti modellek révén ismét lehetőség nyílik a példányszám emelésére. A hazai könyvkiadás felkészült-e olyan üzleti modell bevezetésére, ahol a hagyományos formátumú könyv (esetleg hangoskönyv) a megjelentetést követően (pl. 6- 8 hónap elteltével) on-line környezetben html- vagy pdf-formátumban, mp3 tömörítésben, továbbá podcast-ként (+iPod, iPhone) válna ingyenesen hozzáférhető? Véleménye szerint az on-line felhasználási módok összhangban állnak-e a szerzői jogi szabályozással?

21.) Véleménye szerint az irodalmi blogok, a hálózati kommunikációban közreműködő résztvevők/felhasználók által közösen írt, szerkesztett, kommentált könyvek, könyvrészletek a könyvkiadás részét képezik-e?

22.) Megítélése szerint a hagyományos kiadók bevett üzleti gyakorlatának részévé válhat-e a könyveknek az alternatív engedélyezési rendszerekben (pl. Creative Commons) történő kiadása? A magyar CC engedélyezési rendszerről bővebb információ a www.creativecommons.hu oldalon található.

23.) Megítélése szerint a hagyományos kiadók bevett üzleti gyakorlatának részévé válhat-e könyveknek kívánság szerinti példányszámban történő kinyomtatása (print on-demand)?

24.) Az Európai Bizottság 2007 februárjában kibocsátott közleményében [tudományos információk a digitális korban: hozzáférés, terjesztés és megőrzés COM (2007) 56 végleges; a dokumentum magyar nyelvű elérhetősége:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0056:FIN:HU:PDF ] a már említett "i2010 digitális könyvtárak"-kezdeményezés mellett érinti a kutatásra vonatkozó közösségi politikát. A közlemény hangsúlyozza a tudományos információkhoz való hozzáférésre és az azok terjesztésére vonatkozó szakpolitikai folyamat jelentőségét, továbbá annak elindítását. Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa pedig 2007. november 22- 23-i ülésén egyebek mellett felkérte a Bizottságot, hogy mérje fel az Unió nyilvános virtuális tudományos könyvtárainak jelenlegi helyzetét, valamint a jogi keretfeltételeket, mely utóbbiak kihatással lehetnek az információkhoz való hozzáférésre, továbbá tegyen lépéseket az EU keretprogramjaiból támogatott projektek által generált tudományos adatok és publikációk nyilvános hozzáférésének biztosítása érdekében.

Milyen módon látja megvalósíthatónak a tudományos információk terjesztésére irányuló közösségi politikai szándék hazai végrehajtását? Nagyobb állami szerepvállalás, uniós pályázatok igénybevétele vagy önfenntartó üzleti modellek kidolgozása útján?

25.) A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) népszerűsége töretlen; tartalmuk folyamatosan bővül, látogatottságuk (a letöltések száma) évről évre növekszik. A MEK és a DIA által közölt tartalmak mindenki által szabadon hozzáférhetők. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) elsődleges feladata az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorainak gyűjtése, feldolgozása és dedikált hálózati hozzáférhetővé tétele. Emellett lehetőség van arra, hogy bármely közgyűjtemény a gyűjteményét képező műveket digitalizált formában a NAVA rendelkezésére bocsássa. A NAVA-pont-hozzáférést biztosító intézmények látogatói ingyenesen használhatják a NAVA szolgáltatásait. NAVA-pont lehet minden nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, kép- és hangarchívum, muzeális intézmény, valamint levéltár.

Véleménye szerint ezek a folyamatok és tendenciák hatással lehetnek-e az olvasói szokások átalakulására, következésképpen a hazai könyvpiacra? Hogyan ítéli meg ezeknek az on-line irodalmi portáloknak a könyvkiadásra és könyvkereskedelemre gyakorolt hatását? Rugalmasnak vagy korlátozónak ítéli meg a digitális archiválás és hozzáférés szerzői jogi szabályozását?

 

V. Műfaj- és felhasználás-specifikus kérdések (szépirodalmi művek, tényirodalom, ismeretterjesztés, tudományos szakkönyvkiadás, stb.)

26.) Megítélése szerint a hazai tudományos szakkönyvkiadás megfelelő mértékben biztosítja-e a szabad hozzáférés lehetőségét? Részét képezi-e a hazai tudományos szakkönyvkiadásnak a nyers kutatási adatok adatbázisba történő rendezése és közzététele?

27.) Felvet-e vitás szerzői jogi kérdéseket a szótárak, kézikönyvek (kizárólag) on-line úton történő kiadása?

28.) A digitális technológia figyelemre méltó eszköz a fogyatékkal élők szolgálatában, amely lehetővé teszi a tartalmaknak az e személyek szükségleteihez való igazítását. A hazai könyvkiadás- és könyvkereskedelem-politika milyen lépéseket tesz a fogyatékkal élők (vakok, gyengénlátók) szerzői jogi tartalmakkal való ellátása érdekében, tekintettel az Szjt. 41. §-ának (1) bekezdésére is?

29.) Európai közösségi szinten számos fontos lépés történt az európai kulturális örökségben rejlő gazdasági és kulturális értékeknek az Internet felhasználásával optimalizálható kiaknázására. Utalni szükséges mindenekelőtt a kulturális anyagok digitalizálásáról és on-line hozzáférhetővé tételéről és a digitális megőrzésről szóló 2006/585/EK bizottsági ajánlására (2006. augusztus 24.) [elérhetőség: HL L 236., 2006.8.31., 28. o.]. Az Európai Parlament a 2007. szeptember 27. napján elfogadott állásfoglalásában [az i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról (2006/2040 INI)] javasolja egy európai digitális könyvtár lépésenként történő létrehozását az európai kulturális örökséghez való egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférési pont formájában. A hivatkozott dokumentum magyar nyelvű elérhetősége: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-2007-0416+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU Az ajánlás hangsúlyozza, hogy noha a cél hosszú távon egy olyan virtuális gyűjtemény létrehozása, amely a kulturális anyag valamennyi kategóriájára kiterjed, beleértve az audiovizuális tartalmakat is, az európai digitális könyvtárnak kezdetben a szerzői joggal kapcsolatos korlátozásoktól mentes szöveges anyagokra kell összpontosítania. Ennek alapján kéri az összes európai könyvtárat, hogy bocsássák az európai digitális könyvtár rendelkezésére azokat a szerzői jogok által nem védett műveket, amelyek már digitális formában vannak a birtokukban. Hogyan értékeli az európai kezdeményezést kiadói aspektusból?

30.) Kérjük ossza meg velünk véleményét a magyar művek határon túli kiadása, illetve a határon túli magyar nyelvű művek hazai kiadására irányuló politika, különös tekintettel annak szerzői jogi vonatkozásairól!

31.) A "könyv világnapja" akció sikerén alapulva az UNESCO három nemzetközi könyves szakmai szervezettel együttműködve 2001 óta minden évben meghirdeti a "könyv világvárosa" akciót. Madrid (2001), Alexandria (2002), Új-Delhi (2003), Antwerpen (2004), Montreal (2005), Torino (2006), Bogotá (2007), Amszterdam (2008), Bejrút (2009) kapta meg eddig e rangos címet. Véleménye szerint Budapest megpályázhatná ezt a címet 2010-re (a jelentkezés határideje: 2008. március 31. napja) vagy egy ezt követő évre? Az akcióprogramról, illetve a nevezési feltételekről bővebb információ a http://portal.unesco.org/culture/en/ev.php-URL_ID=24019&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html oldalon található.  

 

A kérdőív letölthető RTF formátumban »