Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (NSZO), International Patent Classification (IPC)

Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (NSZO), International Patent Classification (IPC)

NSZO 8. kiadás magyar változat

Az 1971-ben aláírt, a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra vonatkozó Strasbourgi Megállapodás feladatul tűzte ki, hogy kiküszöbölje azokat a nehézségeket, amelyeket a sokféle nemzeti szabadalmi osztályozás használata okozott a több ország szabadalmi dokumentumaira kiterjedő kutatások során.

A megállapodással meghatározott közös osztályozási rendszer egyaránt vonatkozik a találmányi szabadalmakra, a használati mintákra, valamint a szerzői és a hasznossági tanúsítványokra.

Bár a Strasbourgi Megállapodást kevesebb, mint harminc ország írta alá, az osztályozási jelzeteket több mint ötven ország tünteti fel szabadalmi dokumentumain. Magyarország nem tagja a megállapodásnak, de az NSZO-jelzeteket a Közlönyben és a szabadalmi leírásokon egyaránt feltünteti.

Az NSZO revíziója, folyamatos bővítése, finomítása a Szellemi Tulajdon Világszervezetének felügyeletével folyik. 1968-tól 2005-ig az NSZO szövegét ötévenként vizsgálták felül.

2006. január 1-jét követően hatályba lépett az NSZO 8. generációja. Ez a generációváltás nem pusztán az előző időszakban megszokott, új kiadást jelentette, az osztályozási rendszer lényegét érintő reform valósult meg. Ez a nagyszabású reform egyidejűleg kívánja kielégíteni a gyorsuló technikai és technológiai fejlődéssel lépést tartani igyekvő, ugyanakkor a különböző méretű és eltérő hagyományokkal rendelkező hivatalok és nemzetközi szervezetek igényeit, valamint a kutathatóság magasabb követelményeinek is eleget szeretne tenni.

Az NSZO-ból egy viszonylag stabil részhalmazt alakítottak ki, amelyet "core level"-nek neveznek. Ez az egyszerűsített osztályozási rendszer önálló eszközként használható elsősorban kisebb hivatalok és kutatók számára. Az NSZO második szintje az ún. "advanced level", ez magában foglalja a "core level" összes csoportját, és ezenfelül további alcsoportokat, mélyebb hierarchiaszinteket tartalmaz elsősorban nagyobb hivatalok és mélyrehatóbb kutatást végzők számára. Míg a "core level" szint háromévenként kerül frissítésre, addig az "advanced level" szintet háromhavonként vizsgálják felül. Így az NSzO publikálása is célszerűbb elektronikus formában a
www.wipo.int/classifications/ipc/en/ angol, illetve
www.wipo.int/classifications/ipc/fr/ francia nyelven.

Elkészült a magyar fordítás is, amely honlapunkon elérhető.

Az egyes sorok eltérő színével, illetve a sor végén található betűjelzéssel (C vagy A) különböztetik meg az egyes osztályjelzetek szintjét.

Az NSZO felépítése

Az NSZO hierarchikus rendszer, szintjei felülről lefelé haladva: szekciók, osztályok, alosztályok, fő- és alcsoportok.

Az osztályozási rendszer nyolc szekcióból áll (A - H):

A Közszükségleti cikkek
B Ipari műveletek; Szállítás
C Vegyészet és kohászat
D Textil- és papíripar
E Helyhez kötött létesítmények
F Gépészet; Világítás; Fűtés; Fegyverek; Robbantás
G Fizika
H Elektromosság

Egy-egy osztályjelzet betűk és számok kombinációjából épül fel (Pl.: C 07 C 239/12).

A szekciók szerkezete:

osztályok: A 61,
alosztályok: A 61 N,
főcsoportok: A 61 N 1/00,
alcsoportok: A 61 N 1/36.

Az alcsoportokon belüli hierarchiát egyedül a címet megelőző pontok száma határozza meg és nem az alcsoport számozása.