Árva művek

Árva mű

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) és a 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet (R.) állapítja meg az olyan művek és szomszédos jogi teljesítmények felhasználásának szabályait, amelyek jogosultja - a felkutatására tett gondos kutatás ellenére - ismeretlen vagy a kiléte ismert ugyan, de tartózkodási helye ismeretlen (árva művek).

Árva műveket

  • bármely felhasználó - hatósági eljárás eredményeként - az SZTNH határozatával igazgatási szolgáltatási díj ellenében, vagy
  • meghatározott kedvezményezett intézmények - az Szjt. és az R. rendelkezéseivel összhangban - szabadon és díjtalanul felhasználhatnak.

1. Az árva mű felhasználásának hatósági engedélyezése

A felhasználási engedély megadására irányuló kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az SZTNH-nak.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja

  • 30 000 Ft, ha a felhasználás sem közvetve, sem közvetlenül nem szolgál jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt,
  • 92 500 Ft, ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt szolgál.

A kérelem benyújtható elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül is. Külön-külön formanyomtatvány szolgál az irodalmi művek, a vizuális alkotások, az audiovizuális művek és hangfelvételek, továbbá az egyéb művek (pl.: szoftver) felhasználásának engedélyezésére. Az elektronikus űrlapok és a kitöltési útmutatók letölthetők PDF és RTF formátumban a jobb oldali menüből.

Az Szjt. 41./A. §-ának (9) bekezdése alapján az SZTNH nem adhat engedélyt olyan felhasználásra, amelynek jogosítása közös jogkezelésbe tartozik. A közös jogkezelésbe tartozó jogokról és az érintett műtípusokról itt található további információ: http://kjk.sztnh.gov.hu/jogok-listanezet vagy: Vagyoni jogok egyéni és közös jogkezelése

 

2. Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása

Az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló 2012/28/EU irányelv átültetésének eredményeként az Szjt. egy meghatározott kedvezményezett intézményi kör számára 2014. október 29-től biztosítja azt a lehetőséget, hogy a saját gyűjteményébe tartozó árva műveket meghatározott célra szabadon felhasználhassa. A felhasználás feltétele, hogy az adott mű jogosultjának(ainak) felkutatására irányuló gondos és jóhiszemű jogosultkutatás eredménytelen maradt, és hogy az adott mű vonatkozásában bizonyos információk egy egységes uniós online adatbázisban rögzítésre kerüljenek. Az adatbázisban rögzített és a gyűjteményében található árva művet bármely kedvezményezett intézmény felhasználhatja, függetlenül attól, hogy a rögzítést kötelezően megelőző jogosultkutatást ki végezte el.

A kedvezményezett intézmények és a műtípusok köréről, a lehetséges felhasználási módokról, a jogosultkutatás menetéről, valamint az egységes uniós adatbázisról bővebb felvilágosítást a "Gyakori kérdések az árva művek kedvezményezett intézmények általi felhasználása kapcsán" cím alatt olvashatnak.

Az árva művek uniós adatbázisának elérhetősége: https://oami.europa.eu/orphanworks/
Regisztráció: https://oami.europa.eu/orphanworks/#register

Az Szjt. 41./A. §-ának (9) bekezdése alapján a közös jogkezelésben jogosítható felhasználásokra (vagyoni jogokra) nem terjed ki a kedvezményezett intézmények szabad felhasználása. A közös jogkezelésbe tartozó jogokról és az érintett műtípusokról itt található további információ: http://kjk.sztnh.gov.hu/jogok-listanezet vagy: Vagyoni jogok egyéni és közös jogkezelése

Az eljárásról érdeklődni lehet:

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Szerzői Jogi Főosztály
1054 Budapest, Garibaldi u. 2.

szjftitkarsag [169] hipo [961] gov [961] hu


Gyakori kérdések az árva művek kedvezményezett intézmények általi felhasználása kapcsán

Melyek a kedvezményezett intézmények?
Kedvezményezett intézménynek minősülnek a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, az iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, a muzeális intézmények, a levéltárak, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet.

Miként lehet az árva műveket felhasználni?
Az árva művet a kedvezményezett intézmény a közérdekű feladata teljesítése érdekében szabadon
a) közzéteheti online módon [a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg],
b) többszörözheti [digitalizálhatja az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel vagy indexelés, katalogizálás, megőrzés, helyreállítás céljából].

Milyen műtípusokra terjedhet ki a felhasználás?
A felhasználható árva művek köre a könyv, folyóirat, hírlap, magazin vagy egyéb írásmű formájában kiadott művekre, filmművészeti vagy audiovizuális művekre és hangfelvételekre terjed ki. Felhasználhatók továbbá a közszolgálati műsorszolgáltatók által 2002. december 31-ig - vagy aznap - előállított és azok archívumaiban található filmművészeti vagy audiovizuális művek és hangfelvételek is.

Milyen művek esetében nem lehetséges az árva műként történő felhasználás?
Fontos hangsúlyozni, hogy az árva műként történő felhasználás csak akkor lehetséges, ha az érintett mű jogosultja kilétének vagy tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt máshogy nem lenne mód az engedélyen alapuló jogszerű felhasználásra. Nem ez a helyzet azonban azon művek esetében, ahol a többszörözés vagy az online hozzáférhetővé tétel jogának engedélyezését közös jogkezelő szervezet gyakorolja. Ebben az esetben a felhasználáshoz szükséges engedélyt az adott jogot gyakorló közös jogkezelő szervezettől kell megszerezni, s az árva műként történő felhasználásra nincsen lehetőség. (A közös jogkezelésbe tartozó jogokról és az érintett műtípusokról itt található további információ: http://kjk.sztnh.gov.hu/jogok-listanezet vagy: Vagyoni jogok egyéni és közös jogkezelése)

Mi a mű árva műként történő felhasználásának menete?
A mű árva műként történő felhasználását a jogosultja(inak) kiléte és tartózkodási helye megismerésére irányuló, a kedvezményezett intézmény által lefolytatott gondos és jóhiszemű jogosultkutatásnak kell megelőznie. A jogosultkutatásnak az R.-ben meghatározott információforrások igénybevételével kell történnie, így például könyvek esetében - többek között - a kötelespéldány állományokban és az ISBN adatbázisban is szükséges kutatni. A műtípusonként felsorolt információforrások felkutatása a felhasználás minimális előfeltétele.

A felhasználást az adott helyzetben általában elvárható gondossággal és jóhiszeműen kell lefolytatni, így ha a kedvezményezett intézmény tudomással bír arról, hogy a jogosult az R-ben fel nem sorolt információforrás igénybevételével bizonyosan felkutatható lenne, akkor a művet nem használhatja fel árva műként.

A kedvezményezett intézmény köteles saját nyilvántartást vezetni az általa elvégzett jogosultkutatásokról. Ebben célszerű feltüntetnie az egyes információforrások felkutatásának tényét, hogy a jogosult esetleges későbbi fellépése esetén bizonyíthassa, hogy felkutatása érdekében gondosan és jóhiszeműen járt el.

Abban az esetben, ha az előzőek szerint lefolytatott jogosultkutatás nem járt eredménnyel, akkor a kedvezményezett intézménynek az általa felhasználni kívánt árva művel kapcsolatos adatokat egy egységes uniós online nyilvántartás felületén be kell jelentenie. Az egységes uniós adatbázist a Belső Piaci Harmonizációs hivatal (BPHH) vezeti. A bejelentésről az SZTNH értesítést kap, ami alapján haladéktalanul gondoskodik a bejelentés továbbításáról. (Erről bővebben "Mi a szerepe az SZTNH-nak a kedvezményezett intézmények általi felhasználásoknál?" pont alatt olvashat.)

A BPHH által vezetett adatbázisba történő bejelentésnek a következőkre kell kiterjednie:
a) a jogosultkutatás eredménye,
b) a felhasználással kapcsolatos adatok (pl. milyen felhasználást kíván a kedvezményezett intézmény végezni),
c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változás (pl.: ha a jogosult fellép a felhasználás folytatása ellen),
d) a kedvezményezett intézménnyel történő kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok.

Az árva mű csak akkor használható fel jogszerűen, ha az árva műre vonatkozó adatok - az SZTNH általi továbbításukat követően - az adatbázisban rögzítésre kerülnek.

Amennyiben a kedvezményezett intézmény gyűjteményében található mű a BPHH adatbázisban már árva műként szerepel, akkor azt a kedvezményezett intézmény akkor is felhasználhatja, ha nem végez vonatkozásában jogosultkutatást. Ebben az esetben a kedvezményezett intézménynek csak az általa gyakorolt felhasználás tényét szükséges rögzítenie az adatbázisban.

Milyen felületen kell az adatokat rögzíteni?
Az egyes kedvezményezett intézmények - regisztrációt követően - külön szerkesztési jogosultsággal rendelkezhetnek a BPHH nyilvántartásában. Ez azt jelenti, hogy az előírt bejelentési kötelezettségük egyszerűsítése céljából és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a jogosultkutatásaikra vonatkozó adatokat a BPHH-nyilvántartás útján jelenthetik be az SZTNH-nak. Tekintettel az új egységes uniós szabályozásra, minden tagállam kedvezményezett intézménye ugyanazt az adatbázist használja, ezért az SZTNH-nak sincs külön bejelentési felülete.
Regisztráció itt: https://oami.europa.eu/orphanworks/#register

Mi a szerepe az SZTNH-nak a kedvezményezett intézmények általi felhasználásoknál?
A felhasználó adatrögzítését követően az SZTNH-hoz egy automatikus értesítés érkezik. A bejelentett árva mű információk a BPHH-nyilvántartáson keresztül válnak láthatóvá az SZTNH számára, amely azokat haladéktalanul továbbítja a nyilvántartásban történő rögzítés céljából. Ezt követően kerülnek az árva mű-felhasználás adatai rögzítésre az adatbázisban és válnak egyúttal a nyilvánosság számára megismerhetővé és kereshetővé. Az árva mű felhasználására vonatkozó adatoknak a BPHH-nyilvántartásban való feltüntetése a felhasználás megkezdésének feltétele.

Elutasíthatja-e a bejelentést az SZTNH?
Az adatbejelentés nem minősül közigazgatási eljárásnak és az SZTNH-nak nincs mérlegelési jogköre a bejelentések továbbítása kapcsán. Az SZTNH kizárólagos szerepe az, hogy a felhasználók által bevitt adatokat továbbítja a BPHH-nak.

Bejelenthetem-e az árva mű felhasználási igényemet e-mailben, vagy postai úton is?
A kedvezményezett intézmények az előírt bejelentési kötelezettségüknek egyedül a BPHH nyilvántartásán keresztül tehetnek eleget. Nincsen lehetőség sem elektronikus, sem postai úton történő bejelentésre.

Van-e az eljárásnak igazgatási szolgáltatási díja?
Az eljárás díjmentes.

Kell-e a felhasználásokért szerzői jogdíjat fizetni?
A kedvezményezett intézmény arra tekintettel használhatja fel az adott művet árva műként, hogy annak jogosultjától - kilétének vagy tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt - nem volna lehetséges engedélyt kérni. E körülmény azt is kizárja, hogy a jogosulttal a felhasználás ellenértéke kapcsán megállapodás, és ezen alapulóan jogdíjfizetési kötelezettség születhessen. Az árva művek felhasználásáért nem szükséges tehát szerzői jogdíjat fizetni.

Előfordulhat azonban, hogy az árva műként felhasznált mű jogosultja a felhasználás megkezdését követően felbukkan és fellép műve vagy teljesítménye további felhasználása ellen. Ebben az esetben a mű vagy teljesítmény árva mivolta megszűnik, a jogosult pedig a felhasználás ellenértékeként jogdíj megfizetését is követelheti. A jogosult a kedvezményezett intézménnyel kötött eltérő megállapodás hiányában az R. 1. mellékletében szereplő megfelelő díjazásra tarthat igényt. Ha azonban a jogosult a felhasználás egyedi körülményeire tekintettel a mellékletben meghatározott díj mértékét vitatja, akkor igényét a kedvezményezett intézménnyel szemben bírósági úton érvényesítheti.

Az árva mű felhasználásának engedélyezése iránti kérelem

Irodalmi mű

Vizuális alkotások

Audivizuális művek és hangfelvételek

Egyéb művek

Árva műre vonatkozó felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelem (szerző)

Árva műre vonatkozó felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelem (felhasználó)