6. (116.) évfolyam 6. szám |
2011. december |
Kivonatok
Dr. Kardos Andrea - dr. Szilágyi Dorottya: Szellemi alkotások büntetőjogi védelmi - I. rész
A tanulmány célja a szellemitulajdon-jogokat sértő bűncselekményekkel kapcsolatban kialakult joggyakorlat átfogó vizsgálata, a tapasztalt problémák megvilágítása, a megoldások keresése.
A szellemitulajdon-jog mind a polgári, mind a büntetőjogban rendkívül speciális jogterületnek számít. Amíg azonban a polgári jogérvényesítés során iparjogvédelmi és egyes szerzői jogi jogvitás ügyekben első fokon a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel, hatáskörrel, addig büntetőügyekben ez a fajta specializáció hiányzik, a joggyakorlat így kevésbé kifinomult és konzekvens. Tanulmányunk első részében a szellemitulajdon-jogokat sértő bűncselekmények tényállásainak dogmatikai elemzését végezzük el. A teljesség kedvéért valamennyi tényállást elemezni fogjuk, azonban a hangsúlyt a gyakorlatban legtöbbször előforduló bűncselekményekre helyezzük, amelyek: áru hamis megjelölése (Btk.296.§); iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D.§); szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk.329/A.§).
Kacsuk Zsófia: Az Európai Szabadalmi Hivatal jogeseteinek matematikai modellezése
A szabadalmi jog területén a legfontosabb kérdések a szabadalmi igénypontokhoz kötődnek. Az Európai Szabadalmi Hivatal megközelítésében az igénypont nem más, mint a találmányt leíró jellemzők összessége. A szerző úgy találta, hogy ez a megközelítés lehetővé tesz egy olyan, egyszerű matematikai tárgyalást, amelyben az igényponti jellemzőket elemi logikai állításoknak feleltetjük meg, míg a szabadalmi igénypont összetett logikai állításként fogható fel, amelyben az egyes elemi állításokat logikai operátorok kötik össze. A javasolt matematikai modell segítségével egységesen tárgyalhatók olyan szerteágazó kérdéskörök, mint az újdonság, a bitorlás, a módosítások, az elsőbbség vizsgálata, amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga elkülönülten kezel. A matematikai modell ezen túlmenően lehetővé teszi az egyes esetjogi döntések logikai hiányosságainak kimutatását, valamint az egyes döntések közötti logikai inkonzisztenciák feltárását.
Dr. Sarkady Ildikó: A médiajog szerzői jogi megközelítése
A szerző a média-, valamint a szerzői jogi szabályozás összevetésével - a teljesség igénye nélkül - alapjogi, uniós jogforrási és nemzetközi egyezményi elemzést végez, kitérve a két jogterületet meghatározó törvények összehasonlítására, továbbá a Szerzői Jogi Szakértő Testület egyes kapcsolódó szakvéleményeinek bemutatására.
Faludi Gábor - Gyenge Anikó: A fájlmegosztás - hazai és uniós jogi szemmel
Dr. Vida Sándor: Védjegyhasználat nonprofit tevékenységnél: Radetzky
A Radetzky nevet Magyarországon elsősorban a Radetzky-indulóval kapcsolatban ismerik - közel fél évszázada ez a híres bécsi újévi koncertek záró darabja. Gróf Josef Wenzel Radetzky a legnagyobb katonai vezető volt Ausztriában a XIX. században. Nevét védjegyként jegyeztette be egy osztrák katonai hagyományőrző egyesület. Egy másik, szintén Radetzky nevét viselő bajtársi egyesület viszont kezdeményezte a Radetzky-védjegyek használat hiánya miatti törlését arra hivatkozva, hogy a nonprofit szolgáltatásokra történő használat nem jelent tényleges használatot. A kérelem eredményeképpen az Osztrák Szabadalmi Hivatal törölte a védjegyet, a védjegyjogosult fellebbezése folytán az ügy a Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegytanácshoz került, amely úgy határozott, hogy az Európai Bíróságtól kér előzetes döntést. Ez úgy döntött, hogy a védjegyjogi irányelv 12. cikke (1) bekezdése értelmében a védjegy tényleges használatának minősül, ha a védjegyet valamely nonprofit egyesület a nyilvánossággal való kapcsolatában használja.
Dr. Barta Judit: Építészeti alkotások szerzői jogi védelme és a gazdasági reklámozás némely összefüggései megtörtént esetek kapcsán
Az építészeti alkotások többféleképp lehetnek gazdasági reklámcélú felhasználás tárgyai: szolgálhatnak reklámhordozó felületként, szerepelhetnek reklámban háttérként véletlenszerűen vagy tudatos díszletként, lehetnek a reklámozott dolog (pl.: tetőcserép, nyílászáró, burkolat stb.) hordozói, sőt, akár önmagukban vagy védjeggyé alakítva is fokozhatják a reklámozott dolog, szolgáltatás kelendőségét. Az építészeti művek és azok tervei szerzői alkotások, melyek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védelme alatt állnak. A publikációban felsorakoztatott, valós jogesetek ízelítőt adnak az építészeti alkotások gazdasági reklámcélú felhasználása kapcsán széles körben érintett törvényi rendelkezésekből, az emellett fontos szerepet játszó Szerzői Jogi Szakértői Testület egyedi ügyekben hozott szakvéleményeiből, a vonatkozó bírói gyakorlatból.