|
3. (113.) évfolyam 2. szám |
2008. április |
Kivonatok
Dr. Pogácsás Anett
A holland közös jogkezelési modell néhány tanulsága
A közös jogkezelés területén hazánkban felmerülő érdekes kérdések és megoldásra váró problémák nem csak Magyarországon jelentenek komoly fejtörést a szakembereknek. Az Európai Unió harmonizációs törekvése, a digitális környezet és az új technikai lehetőségek és kihívások Európa-szerte hasonló feladat elé állítják a szerzői joggal foglalkozókat. A holland jogkezelés helyzetének áttekintése igen hasznos lehet, hiszen Hollandia élen jár az új megoldások kidolgozásában, közös jogkezelési rendszere sok tekintetben a mienkhez hasonló problémákkal szembesül, és nemcsak az innovációra, a fejlődéssel való lépéstartásra helyez nagy hangsúlyt, de a harmonizációs folyamatban is aktívan részt vesz építő jellegű javaslatokkal, különösen odafigyelve a minőségre, a kulturális diverzitásra és az érdekek kiegyensúlyozottságára.
Buzásné Nagy Zsuzsanna
Az ESZE 2000 és a szabadalmi törvény gyógyászati indikációkat érintő változásai
Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 2000. évi felülvizsgálata során célhoz kötött termékoltalom lehetőségét biztosították a második és további gyógyászati indikációk oltalmára az ESZE 54. cikkének új (5) bekezdése által. A gyógyászati kezelési és az emberi vagy állati testen végzett diagnosztikai eljárásokat pedig az oltalomból kizárt megoldásokat szabályozó rendelkezések között, az 53. cikk a) pontjában helyezték el, mivel ezek szabadalmazásának tilalmát inkább közegészségügyi megfontolások indokolják, mint ipari alkalmazhatóságuk hiánya. Ennek megfelelően módosult a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szövege is. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a bejelentők akár az MSZH előtt folyamatban lévő engedélyezési eljárásokban is módosítsák a korábban benyújtott, svájci típusú igénypontokat célhoz kötött termékigényponttá.
A tanulmány kitér a hatóanyag többféle gyógyászati indikációira engedélyezett, célhoz kötött termékszabadalmak lehetséges hatásaira a jogérvényesítésben, és a második indikációs találmányok szabadalmazhatóságának megítélése során felmerülő aktuális kérdéseket is tárgyalja a nemzetközi jogalkalmazás legújabb fejleményeinek bemutatásával.
Dr. Vida Sándor
Az Európai Törvényszék a különös megkülönböztetőképességről
A bejelentő közösségi védjegybejelentést nyújtott be, amelynek tárgya egy fenyőfa ábrája és az Aire Limpio szavak voltak. A felszólaló védjegye ugyanolyan árukra vonatkozik, és hasonló fenyőfát ábrázol. A BPHH Fellebbezési Tanácsa, valamint az EK Törvényszéke a bejelentést elutasította, tekintettel arra, hogy a felszólaló védjegye különös megkülönböztetőképességgel bír, és jól ismert Olaszországban. R. Knaak egy, a témáról írt tanulmányában egyetért azzal, hogy a különös megkülönböztetőképességnek és a jó hírnévnek azonos feltételeknek kell megfelelniük, de vitatja, hogy ha egy védjegy jól ismert egy országban, az mérvadó az EK egészére nézve. A tanulmány szerzője egyetért Knaak első következtetésével, de nem osztja a másodikat. Véleménye szerint az Európai Törvényszék azért alkalmazta a "különös megkülönböztetőképesség" új terminológiáját, hogy elkerülhesse a jó hírnév megállapításának buktatóit.
Fehérvári Anikó
A magyar gyógyszeripar kezdetei
A cikk a magyar gyógyszeripar kialakulásának legfontosabb állomásait követi nyomon, bemutatja a szabadalmakban is kifejeződésre jutó fejlesztéseket. A gyógyszergyárak alapítása merész vállalkozásnak bizonyult a vegyiparilag fejletlen Magyarországon, mégis sikeresen tudtak működni, amelyhez a saját kutatásokon kívül a licenciavásárlások fontosságának felismerése is hozzájárult. A magyar gyógyszeripar az I. világháborút követően látványosan fejlődött, 1939-ben már 40 gyógyszergyár, illetve gyógyszereket előállító nagyobb laboratórium működött.